Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-26 / 49. szám

VasErnirp, T950. Je/SruSr Z8. 3 tételek nálunk lényegesen külön, bömek azoktól a feltételektől, amelyek a Szovjetunióban a Sztahánov-mozgalom létrejöttét megelőzték, hogy a ini Sztahánovmozgalmunk a szovjet Sztahánov-mozgalomtól lényegesen eltérő vonásokat multat fel. Az ilyen nézetek azonban teljességgel helytelenek. A Sztahánov-mozgalom keletkezésének alapvető feltételei •— *A Sztahónov-rnozgalomról 1935-ben tartott történelmi jelentőségű beszédében Sztálin elvtárs megállapította, hogy a Sztahánov-mozgalom keletkezésének négy alapvető feltétele van. Az első feltétel, mint azt Sztálin elvtárs megállapította, a munkások anyagi helyzetének gyökeres megjavulása. Sztálin elyténs aláhúzta, hogy ha a munkások jobban élnek, ha vidámabb az élet, akkor jobban megy a munka. Ki tagadhatná, hogy hála Pártunk, népi demokratikus kormányunk helyes politikájának, hála Rákosi elvtárs útmutatásának, országunkban a dolgozók a mindenekelőtt a mun. kások életszínvonala az utóbbi évek folyamán hatalmas mértékbeli emelkedett? — Mi is elmondhatjuk, hogy az a társadalmi átalakulás, amelyet hazánkban a dicső Szovjet Hadsereg felszabadító cselekedete t®tt leheltővé « indított el, máris oda vezetett, hogy országunk dolgozói nemcsak szabadságot koptak, hanem a szabadság meHé anyagi javakat is. Elmondhatjuk, hogy országunkban a dolgozók életszínvonala jelenleg általánosságban legalább 40 százalókkal magasabb mint a régi nagytőkés, nagybirtokos Magyarországon volt- Igy érthető, hogy mert nálunk is jobb, szebb, vidámabb az élet, nálunk is minden alap megvan arra, hogy jobban menjen a munka. — A második feltétel, amelyre Sztálin elvtárs a Sztahánovmozgalom keletkezésével kancsolatbam rámutatott, a kizsákmányolás megszűnése. Megvan-e nálunk ez a feltétel? Megvan, bár nem annyira általános jelleggel, mint a Szovjetunióban a Sztahánov-mozgalom keletkezésének idején. Nálunk, különösen a mult év végén megvalósított államosításokkal a gyáriparban teljesen megszűnt a kizsákmányolás, de megszűnt népgazdaságunk egész sor más területén is. A mi munkásaink, a mi dolgozóink túlnyomó, döntő többségükben nem kizsákmányolt proletárok többé. Nem a tőkés számára termelnek profitat, hanem saját maguk, a nép számára' végzik (termelő munkájukat. Nem a tőkések zsebelik be termelésük gyümölcsét, hanem minden, amit létrehoznak, a nép javát szolgálja. Ennek óriási jelentősége van a Sztahánovmozgalom létrejöttében országunkban. Nehézségeinket a szovjet tapasztalatok alapján háritjuk el voltak, világos, egységes arcélű üzemeket szerveztünk. Számos helyen megváltoztattuk a technológiai folyamatot is. Mindez azt bizonyítja, hogy ha nálunk jelenleg még sokkal kevesebb is az új technika, mint volt a Szovjetunióban a Sztahánov-mozgalom keletkezésekor, mégis helytelen volna azt állítani, hogy nálunk az új technika teljesen hiányzik, hogy ezért mi a Szta. hánov-mozgalomhoz állítólag új utakon jutottunk volna el. — Végül a negyedik feltétel, amelyet Sztálin elvtárs, mint a Sztahánov-mozgalom keletkezésének alapját megjelölt: az emberek, akik a technika mestereivé váltak, akik a technika minden csínját-bínját Ismerik, akik teljes mértékben elsajátították a technikát a maguk területén és ki tudják préselni belőle mindazt, ami benne van. Meg vannak-e nálunk ezek az emberek? Igen, megvannak. Legjobb képviselőik itt ülnek ebben a terembon: a magyar sztahánovisták első országos ta. nácskozásának küldöttei. De rajtuk kívül még sokszázam és ezren vannak ilyen emberek mindenfelé üzemeinkben, a legkülönfélébb termelési ágakban. Lábható tehát, hogy a Sztahánov-mozgalomnak mind a négy sztálini alapfeltétele kisebb vagy nagyobb mértékben meg van országunkban. S amennyiben egyes feltétetek még hiányosan vannak mieg, ezeket pótolja, segít áthidalni a szovjet tapasztalat, a Szovjetunió világító példája. Minél teljesebbé válnak a még hiányosan meglévő egyes feltételek, minél inkább haladunk előre a szocializmus építésének útján, a tőkés elemek kiszorításéinak és felszámolásának útján, annál inkább ki kell bontakoznia. a Párt és a kormány támogatásával és helyes vezetésével, a Sztahánov-mozgalomnak. ! — A harmadik fettétel, amelyet Sztálin elvtárs, mint a Sztahánov-mozgalom keletkezésének alapvető tényezőjét jelölt meg, az új technika. Egyesek azt, gondolják, hogy ez a feltétel nálunk teljességgel hiányzik, mert hároméves tervünk nem a népgazdaság újjáalakítását, rekonstrukcióját tűzte ki célul, hanem a háborúban leromlott .jelentékeny mértékben, sérült és dezorganizált népgazdaság újjáépítését. Egyeseik azt gondolják, hogv nálunk az új technika, minit feltétel teljességgel hiányzik, mert hároméves tervünk során mi nem építettünk, ahogy építettek a Szovjetunióban az első ötéves tehvben százszámra, új, korszerű üzemeket. De így megítélni a dolgot, helytelen volna. Az természetesen igaz, hogy hároméves tervünk elsősorban az ország népgazdaságának helyreállítását tűzite ki feladatul és az is igaz, hogy a hároméves terv során mi még nem építettünk százszámra új, korszerű üzemekét. De igaz az is, hogy ipari termelésünk a hároméves terv megvalósításának _eredménve. ként minteev 50 számlákkal túlhaladja a háboruelőtti termelési gzín vonalat. Mezőgazdaságunkban is elkezdtük a termelés gépesítését s ezen a téren komoly lépéseket tettünk eiőre. Igaz, hogy jó néhány új üzemet is építettünk s építettünk még több új korszerű üzemrészt, szerelőcsarnokot s részben sérült üzemeinket nem úgy állítottuk helyre, ahogy azok régen voltak, hanem a helyreállítással egyben korszerűsítettük is azokat. Másrészt: régi üzemeinkbe sokezer új, korszerű gépet állítottunk be, vagyis üzemeinkbe részben új technikát vittünk. Üzemeink egy részét, ahogy mondani szokás, profilíroztuk, vagyis vegyeskereskedésből, amilyenek ezek az üzemek a tőkés gazdálkodás idején dent irányít és irányítja a munkaverseny mozgalmat, a Sztahánov-mozgalmat is, mint a munkaverseny-mozgalom magasabb formáját. De a Sztahánov-mozgalom közvetlen megszervezése, a mozgalom fejlődése, további feltételeinek megteremtése elsősorban az üzemi vezetés s ezen túlmenőleg általában a termelés vezetésének feladata. És ezen a téren nálunk még távolról sincsen minden rendben. Előfordul, hogy egyes üzemekben, vagy iparágakban megindul a Sztahánov-mozgalom s azután visszaesés következik be. — Ez történt bizonyos mértékig a bányászoknál és bizonyos mértékben az építkezéseknél. Különösen fel kell figyelnünk arra, ami a bányászoknál például Alberttelepen történt- Ismeretes, hogy az alberttelepi bányászok az elsők között voltak, akik elindították a Sztahánov-mozgalmat és kezdetben hatalmas sikereket értek el. El lehet mondani, hogy az egész ország valósággal lázban volt, napról-napra várva kája. Bányászszakszervezetünknek úgyszólván egész apparátusa Budapesten ül, ahetyett, hogy kinin volna a bányáknál és a bányászoknál. A bányászszakszervezet nem fordít elég gpndot arra, hogy az alherttelepi bányászok nagyszerű kezdeményezését felkarolja, támogassa, és a mozgalom útjában álló akadályokat elhárítsa. Sem a bányászszakszervezet, sem pedíig a bányuipar vezetése nem figyelt fel' arra, hogy az Alberttelepen, de más bányáinkban is alkata; ázott bérrendszer rossz, tarthatatlan, egyenesen gátja, féke,, akadálya a munkaverseny és • a Sztahánov-mozgalom kifejlődésének. Albert telepen az történlt, hogy a sztahánovisták igen magas teljesít mér/rétnek megfelelő díjazást a sztahanovisták által ténylegesen men-keresetlt magas bért viszszatar íották, ne<m fizették ki. A teljesített százalékot nem nem adhatják ák a vagongyár* tásmak a kencét, mert hátha akkor, amikor nékik lesz szükségük a kencére, nem fogják tudni azt időben beszerezni és ez az ő programjuk végrehajtását zavarni fogja. Meg kell jegyezni, hogy a kenoe mindvégig a központi raktárban volt elhelyezve, de nem a vagongyár. hanem a hidosztály javára tették félre. Ezeket a kérdéseket a gyárban a legutóbbi időben nagyjából megoldották olymódon, hogy a raktárt nem a gyár osztályai szerint, hanem cik. kek szerint szervezték meg. Mellesleg szólva, ezt nem saját kezdeményezésükből tették, hanem a nehézipari minisztérium felelős embereinek javaslatára. — Szándékosan időztem kissé hosszabban a Győri Vagonban előforduló visszásságoknál. az anyagellátás szervezetlensége kérdésében, mert a Győri Vagon távolról sem a legrosszabb gyárunk s mert, minit ismeretes, ebben a gyárban a gyárvezetés, kü. A magyar Sztahánov-mozgalom hiányosságai — Már említettem, hogy a Sztahánov-mozgalom hirtelen, kirobbanásszerű megjelenése egyáltalán nem jelenti, hogy ez a mozgalom valami spontán jelenség, vagyis olyan dolog, amely magától jött volna létre. Hasonlóképen súljyos hiba volna azt gondolni és arra irányt venni, hogy a Sztahánov-mozgalom további kifejlődése, megaz alberttelepi bányászok újabb és ujabb eredményeit. De né hányheti nekilendülés és igen , ... komoly sikerek után mintha el- |*nuraköJa után neki járt volna, vágták volna ezt a mozgalmat f , elöforduLt> hogy amikor Alberttelepen. Mi megvizsgáltr*J ^^ a munka, hirtemi ennek az oka. Kiderült, hog,</ a oatryaazok egyeni teljesítmé-' lönösen azonban pártszervezeÜS"? szfmított^. hanem tünk igen komoly segítséget ^rov ^-n nt<sata nyújtott a mun Ica versenynek és sunitenyeből vezettek le. Ennek SztaMnov-mozgalomnak. Viszont erősödése, kiterebélyesedése magától fog menni. A Sztahánovmozgalbm további kifejlődése egész sor olyan körülménytől függ, amelyeknek megteremtése és biztosítása rajtunk, a Párton, a szakszervezeteken, társadalmi és tömegszervezeteiriken és nem utolsósorban kormányzatunkon és a termelés vezetésén múlik. — A Párt természetesen min következtében a sztahánovista . va/,ár nemcsak aránvtalamul keigen ' Wjse(bt>et kapoítt, mint amennyi több oka van. Az egyik a bányászszakszervezet rossz nui/aien leállt a szállító pálya a bányában. Ez AlbertbelePen az egyetlen sztálini műszak alatt r-ótry esettben fordult elő. Fokozottabb éberségre van sxfikség — De hasonló jelenségek^ másutt ss vannak. Megtör /ránik, hogy hirtelen, amikor a ffc'tohánovisták éppen a legnagyr/bb tel. jesítményt adják, baj vasi a villamosenergiaszolgiáltatáss oa. Nem ritka eset, hogy amikor'a szta-. hánovisták hozzáfognak, a termeléshez s legjobban .megy a munka, hirtelen ez, vagy az hiányzik, mert nem tör/ént róla gondoskodás, hogy minden kéz. nél legyen. Az említett jelenségek azráiiban nemcsak azt bizonyítják, hogy nálunk még a munfía megszervezésével távolról s'im áll minden a legjobban, hanem arra is mutatnak, hogy minden vailőszínűség szerint gzárrtos olyrrn rendellenességben, arinelv a munkaverseny kifejlődését, ftzbalhánovistámk jó munkáját akadályozza, az elleueég 'keze is benne van. Megbocsáthatatlan bűn volna feltételezni, hogv mert nálunk népi demokrácia, proletárdiktatúra van, hogy mert üzemeink teljesen állami kézbe kerültek. az ellenség nem próbál behatolni üzerraetakbe fa tétlenül ölhetett kezekkel nézi a Sztahánov-mozga/om kifejlődését országunkban. Mindez arra utal b"gv alaposabban köriül kelj néznünk az ütramekb/m is, heg"' nyitva keli' tartatt? a gpiemiinkei. boo-v fokozottabb; éberségre van eriükeálarürik, irtat' fimít eddig tamjeífot+irnk. A GytíríVagongyár hibái A munkaverseny és a Sztahánov-mozgalom további kifejlesztésének és megerősítésének igen fontos feltétele a termeléshez szükséges anyag folyaimtos biztosítása. Az anyagellátás kérdésében sem szabad eízonlbam sémáidhoz ragaszkodni ank. Nem szabad egyszerűen tudomásul vennünk, ha az anyaghiányra hivatkoznak, mint ami akadálvozza a munkaversenyt és >a. Sztahánovmozgalom jobb és —voTsabb kifejlesztését. Nyilvánvaló, hogy bizonyos nyersanyagok, és félkész-gyártmányok nem állanak korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre. Vonatkozik ez elsősorban a könny/űipar néhány ágára, De az is kétségtelen, hogy az esettek nagyobb részében különösen a deb/éziparban, és főként a gépgyártásnál. amikor az anyaghiányra hivatkoznak, mint a munkaversenv és a Sztahánov-mozgalom kifejlesztésének akadályára, nem abszolút anyaghiányról van szó/, hanem saját pzervezetleneégü/ilírőil. bürokra. tifmusTÓl, az előrelátás hiányáról, fejletlenségtől. Igy például a Győri Vagongyárban is anyag, hiányra hivatkoztak, mint ami fékezi a munkaversenyt és a Sz í abánov-mozgalom továbbfejlődését. Kiderült azonban, amikor a munkások alulról saorították a gyár vezetőségét, hogy a gyár területén igen .jelentős anyagmennyiségek maradtak a háJlx>rúelőtti időikiből, de ezek na. gyobbrészt összekeverve, szortirozat lamul voltak a raktárban s ezért ezeket nem tudták kellőképpen felhasználni. A munkások nyomása alatt a gyárvezetőség: elkezdte ennek a gyáriban he. verő anyagnak, „a semmire nem használható" anyagnak a felkutatását és résáben már meg is találta az anyagfelhasználás módját Ugyancsak a Győri Vagangyáriban gyakran előfordult, hogy anyagot rendeltek olyan gyártmányokhoz, amelyeiket később még sem gyártottak. Ezt az anyagot a gyárnak leszállították s az anyag már féléve a raktárban felhasználatlanul fekszik. Például az autóigyártáshoz nagymennyiségű textil- és bőranyagot rendeltek (a karosszálústtioz). A gyáritásnál azonban még sem került sor ennek felbasEnáláséra. Ugyanakkor a va. gongyárt ásnál komoly fennakadást okozott a megfelelő textiles bőranyiagok hiánya, amíg rá nem jöttek, hogy az autógyár'tásnál fel nem használt anyag rendelkezésükre áll, vagvis amíg a jobbkéz tudomásul nenl vette, hogy mit csinál a balkéz. Amiből következik, hogy a jobbkéznek tudomásul kell vennie, hogy mit csinál a balkéz s az üzemen belül egységes anyaggazdálkodást kéli bevezetni. Nemcsak a szervezetlenségre, de a bürokratizmusra és szűk látókörre is jellemző, hogy a legutóbbi időkig a gyár minden osztálya — igaz, hogy a központi anyagbeszerzés útján — külön-külön rendelt magának anyagot. Ez odavezetett, hogy pl. a hídosztálynak két hónapra való kencéje volt raktáron, amelynek felhasználására csak később került sor, míp a vagonosztály munkáját akadályozta a kencehiény. A hadosztály pedig még akkor sem akart hozzájárulni a kence kölcsön adásához, amikor már ráiöttek. hogv ilyen módon át lehetne hidalta a vagonigyártásTiál mutatkozó ha még ilyen gyáriban is az említett visszásságok előfordulnak, el lehet képzelni mi történik más, kevésífcbé jól vezetett és szervezett gyárakban. A EMAG és a Láng-gyár esete — Olyan példákat, mint a Győri Vagongyár esete, tucatszámra lehetne felsorolni. Az EMAG-gyárban például hiány mutatkozott az osztályozóhengercső készletben és ennek következtében a csaknem elkészült cséplőgépeket nem tudták befejezni. A csövet Csepelen a WMgy áriban gyártják. Az EMAG' gyár* vezetőségének többszöri sürgetésére sem volt hajlandó a csepeli csőgyár a csöveket leszállítani, azeal az indokolással, hogy a kívánt méretű csöveket nem tartják raktáron és hogy 180—200 méter cső gyártására nem tudnak berendezkedni Az EMAG-gyár vezetősége azonban nem nyugodott bele ebbe, személyesen elmentek a WM-gyárba és kiderült, hogy a WM csőraktáriban a nekik teljes mértékben megfelelő csőből 500 métert találtak. Ez a csőmennyiség az EMAG egy évi osztályozó hengercső szükségletét fedezi." Mindez azt bizonyítja, hogv az anyaghiányra való hivatkozás igen sokszor csupán arra szolgál, hogy ezzel takargassák a szervezetlenséget, a rendetlenséget, a vezetésnek a hibáit a műhelyben, az üzemben, vagy esetleg a m i nisztériuimban, A Sztahánov-mozgalom s általában a munikaverseny kifejlesztésénél igen fontos szerepet játszik a gyártásvezetés, a gyártás gondos megtervezése, előkészítése, az előrelátásba gyártás megtervezésénél. Hogv ennek elmulasztása milyen hajokra vezethet, erre példa többek között a Láng. gyár esete. A gyártás vezetésének a Láng-gyárban, mint persze másutt is, gondoskodnia kellett volna a-s elmaradottabb üzemrészek feilesrié^éről. A gyártás előkészítésénél azonban erre nem voltak figyelemmel. Nem vették tekintetbe, hogv a lemez heg&s-té«énél a Sztahánov-mozgalom következtében a termelőképesség kibővült, ugyanekkor azonban a hegesztők munkáját előkészítő vasszerkezeti részleg termelőké peS9ége nem fejlődött hasonló mértékben. Ennek eredménye abban mutatkozott, hogy jóllehe' a gyáron belül nyersanyag kellő mennyisépben rendelkezésre áll. a hegesztőket mároram tud jók kellő mértékben munkával ellátni. A gyár'átvezetésnek az lett volna a kötelessége, hogv a kazán- és vasszerkezeti részleg jobb megszervezésével biztosítsa aránvos fejlődést s ípv le hetővé tegye a hegesztőknél a kercehiánvt. A hidosztály veze- I Sztahánov-mozgalom további fej. tői arra hivatkoztak, hogv azértlődését. A helyes munkamegosztásról — A Sztahánov-mozgalom nem veletek felbontását, vagy pedig utolsó sorban helyes munkameg. azt, hogy egy-egy egyszerű osztást is jelent. Jelenti számo- munkafolyamatot, ' amelyet azesetben az egyes gyártási mű- előtt minden dolgozó saját ma