Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-23 / 46. szám

6 Vasárnap, 1950. február 131. A Szovjet Hadsereg történetéből trA. pártot büszkeséggel tölti el, hogy a Vörös Had­sereg becsülettel járta végig hazánk munkásosztályának és parasztságának belső és külső ellenségeivel vívott elkeseredett harcok nehéz út­ját, hogy a Vörös Hadsereg hatalmas harci, forradalmi erővé fejlődött a munkás­osztály ellenségeinek rette­gésére, az elnyomottak és le­igázottak örömére." (Sztá­lin-) „Tizennégy ország hadjáratá­nak" nevelte Churchill, az inter­bekerhsék a kikötővárost. A ki­fejlődött elkeseredett' harcok a Vörös Hadsereg teljes győzel­mével végződtek. * 1939 ben a japán-mandzsu csa­patok a Halhin-gol-folyó vidékén kísérletet tettek a Mongol Nép­köztársaság egy részének elfog­lalására. További céljuk volt be­hatolni szovjet területre, elvág­ni a szibériai vasúti fővonalat és ezzel a Szovjetunió távolkeleti területeit. A szovjet és mongol csapatok több csatában súlyos A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulójának ünnep­ségén a, Szovjet Hadsereg katonái díszmenetben vonulnak el az emelvény előtt. — —•— venció értelmi szerzője és szer­vezője a külföldi csapatok be­törését a szovjet köztársaság te­területére. 1918—21 között an­golok, franciák, fehér-lengyelek, amerikaiak, németek, olaszok és japánok támadtak a fiatal szov­jet köztársaságra a legszorosabb együttműködésben Denyikin, Ju­gyenics, KraSznov, Kolcsak és Vrangel fehér bandáival. A Vö­vereséget mértek a támadókra, bekerítették és felmorzsolták az ellenség élvonalbeli csapatait. * Finnország reakciós kormá­nyának kihívó cselekményei in­dították el az 1939—40-es szov­Hadsereg harcolt a Nagy Hon védő Háborúban, 19J/1—Jf5 kö­zött. Egyedül áüt szemben Né­metország, Románia, Finnor­szág, Magyarország és Olaszor. Szág 257 hadosztályával. A szö­vetségesek ígérgették az európai második arcvonal megteremtéséi, de csak akkor valósították meg, amikor látták, hogy a Szovjet Hadsereg egymaga is képes egész Németország megszállására és Franciaország felszabadítására. 191jl telén indított ellentáma­dásával a Szovjet Hadsereg négy hónap alatt JFOO kilomátert tett meg, maga előtt kergetve az el­lenséget. Az 19JjJf-es nyári of­fenzívában egyetlen támadással 750 kilométerrel nyomult előre. 19Jj5-ben a szovjet csapatok tá­madásának irama tovább fok­zódott. Ilyen iramú előnyomulás­sal a világ egyetlen más hadse­rege sem büszkélkedhetik. A szárazföldi hadsereg melr lett a szovjet hajóhad a háború első 37 hónapjában 7bO ellensé ges hadihajót, 850 szállítóhajót és ezernél több kisebb hajóegy­séget süllyesztett el. A szovjet tengtrészek harcoltak a német­fasiszták ellen a Fekete-, Balii­és Bahrens-tengeren, a Volgán, a Dnyeperen, a Dumán és az Oderán. A Nagy Honvédő Háború alatt a szovjet repülők mintegy 3 millió harci bevetésen voltak és legalább 60 ezer ellenséges gépét lőttek le. A Szovjet Hadsereg —amelyet méltán neveznek felszabadító hadseregnek — elkeseredett har­cokban felszabadította Lengyel­ország, Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország, Csehszlovákia és Ausztria népét és az ellenségnek A FELSZABADÍTÓ HADSEREG A Bolsevik Párt a Szovjet Hadsereget azért állította fel, hogy megvédje a szovjet hazát idegen hódítók támadásaitól. Ezt hadsereget a Bolsevik Párt ne­velte. fáradhatatlanul dolgozott ütőképessége fokozásán, ellátta korszerű felszereléssel és nagy gonddal tanította harcosait. A szocialsta lorradalom első fegyveres kötelékei annak a harcnak folyamán alakultak meg, cmeiyet a munkások és parasztok vívtak a nép legádázabb ellensé­gei: a cári önkényuralom, a föld birtokosok és kapitalislák, vala­mint a. külföldi imperialisták el len A Bolsevik Párt már az első orosz forradalom idején mun. káskülönítiményeket állított feli Oroszország ipari központjaiban, a nagyobb üzemekben és gyárak ban. a cári rendőrség és a kor­mánycsapatok elleni harcra. Az Októberi Forradalom előkészítése, akkor még hiányosan felszerelt, de elszánt és győzniakarástól fű­lött hadsereg, a forradalmi nép hadserege, Narva és Pszkov alatt szétverte a német hódítók fölény­ben lévő erőit. Ez a nap lett a fiatal Vörös Hadsereg születés­napja. A harc tüzében született a dolgozó nép új fegyveres ereje, amelyhez foghiatót nem ismer a történelem. A Szovjet Hadsereg | jellemzésénél Sztálin három sajá­tosságára mutatott rá. Elöször: „A Vörös Hadsereg a felszabadult munkások és parasztok, az Októ­beri Forradalom, a proletárdikta­túra hadserege." Másodszor: „A Vörös Hadsereg az országunk né­pei közti testvériség hadserege... Egész mib.enléte, egész rendszere az országunk népei közt ápolt baráti viszony elmélyítésén, a le­igázott népek felszabadításának eszméjén, a Szovjetunió köteléké­be tartozó szocialista köztársasá­majd megvalósulása idején ala- golc szabadsága és függetlenségo jet-finn háborút. Az imperialis­ta államok Finnországot tüzér-faját fővárosában adta meg a ' kegyelemdöfést, kitűzve a győ­zelem lobogóját Berlin felett. Mandzsúriát, Dél.Száhalint, a Kurili-szigeteket és Koreát nem egészen egy hónap alatt (19^5 augusztus 9—szeptember 2) sza­badították fel a szovjet fegyveres erők a japán hódítók bitorló ural­ma alól. A Szovjet Hadsereg győzelmes hadműveletei döntő szerepet játszottak a japán im­perializmus leverésében és a má­sodik világháború befejezésében. (Szovjet rös Hadsereg valamennyiüket megsemmisítette és kiverte a szovjet haza határain túlra. A Vörös Hadsereg első szer­vezői és vezetői Lenin és Sz'.á Un. Ök álltak az 1918 novembe­rébon felállított Munkás Paraszt védelmi Tanács élén. Sztálin irá­nyított a döntő hadműveleteket Cáricinnál, Permnél, Petrográd nál és Denyikin ellen; nyugaton a pánok Lengyelországa, délen katonák téli gyakorlaton. séggel, repülőgépekkel, fgyver­száliítással és „önkéntesek" kül­désével támogatták. A leningrá­di katonai körzet csapatainak erdős-mocsaras vidéken kellett harcolniok és át kellett törniök a legkorszerűbb technikával megerősített vasbeton „Manner­heim-vonalat". A háború a finn hadsereg teljes leverésével vég ződött. Az Északi Jeges-tengertől le pedig Vrang el ellen. 1919 no a Fekete-tengerig húzódott az az | vember 27-én, Lenin indítványa, j arcvonal, amelyen a Szovjet ra a polgárháború frontjain szer­zett elévülhete len érdemei elis­moszkvai helyőrség 'díszszemléjén félvonuló harckocsik. kulit meg a Vörös Gárda, amely a későbbi Vörös Hadsereg magvát alkotta. A Vörös Gárda és a for­radalmi szellemű katonák, tenge­részek voltak az a fegyveres erő, amelynek segítségével az orosz dolgozók Lenin—Sztálin pártjá­nak vezetésével 1917 októberében megdöntötték a kapitalisták és földbirtokosok uralmát és kikiál­tották a szovjet hatalmat. 1918-ban, amikor a leverf ki­zsákmányoló osztályok összefog­tak a külföldi imperialistákkal aj tfiafal szovjet köztársaság elleni harcra., az egyik legfőbb és leg­döntőbb jelentőségű feladat volt, mint Sztálin mondja: „... fel­fegyverezni a forradalmat, meg­szervezni a forradalom hadsere­gét a külső ellenségekkel, az im­perializmussal vívandó harcra." Lenin 19 8 január 28-án Szovjet ejtőernyő^ j írta alá a Népbiztosok Tanácsá­! nak rendeletét a Munkások ési j Parasztok Vörös Hadseregének, megszervezéséről. A Párt felhí­j vására a hadseregbe egymásután. ' léptek be a kommunisták és ifjú kommunisták, a munkásosztály és parasztság legjobb fiai. A Vörös Hadsereg első csapategységeinek zöme a vörösgárdisták közül ke­ült ki, akik magukkal hozták brradalmi tapasztalataikat és a bolsevik harci szervezetek leg­I jobb hagyományait. 1918 február 23-án ez a fiatal, méréséként kapta a Vörös Zászló-rendet. * A kínai nacionalista-milita­risták 1929-ben önkényesen megszállták a Szovjetunióhoz tartozó mandzsúriai vasutat. A kínai tábornoki klikk kihívó cselekedetét az orosz hadsereg a betolakodók teljes felmor­zsolásával torolta meg a Dalaj Nor-nál és Hajtannál vívott csa tákban. Az elbizakodott japánok 1938­bam a Haszan-tó vidékén megla madták a Szovjet határőrcsapa­tokat. Céljuk az volt, hogy Via. divosztokig előrehatoljanak és NYIKOLAJ TYIHONOV: A SZOVJET HADSEREG Védőszárny volt, játékos gyermekeknek, Arnyában város, susogó mezők. — Nincs hadsereg, amelyet így szeretnek, Béke és Munka hős őrzői ők. Járj bárhol is, most és mult századokban, Harcos tetteket fürkésszen szemed — Nincs hadsereg, amely a néppel jobban összeforrt volna, mint ez a sereg. Mint fergeteg, jött ránk a náci horda, Határainkra törtek németek — Nincs hadsereg, amely szétzúzta volna A vas-vihart úgy, mint ez a sereg. És forrt a harc dühödten, szer vedellyel, Még sohasem volt szörnyűbb, hevesebb, — Nincs hadsereg, amely ilyen vezérrel Büszkélkedhetne, mint ez a screg. Napjainknak marcangolt Európája, Köze1, jár már a szabadság-hajó, — Nincs hadsereg, amelynek igazeága Igazságodhoz hasonlítható. megvédésének eszméjén alapul.'" Harmadik 93ijátcssága abban áll, . hogy „egész Vörös Hadseregünket a nemzetköziség szelleme és ér­zései hatják át.1' A Szovjet Hadsereg a szovjet nép szemefénye és büszkesége. A népből nőtt ki és a néppel való szoros kapcsolataiból meríti erköl­csi erejét, hősiességét és magas­fokú harci szellemét. Abban, hogy harminckét éves fennállása alatt diadalt-diadalra halmozott, legyőzhetetlennek bizonyuH és a béke legbiztosabb támasza left, Sztálinnak van a legnagyobb sze­repe. ö a Szovjet Hadsereg legna­gyobb győzelmeinek közvetlen szervezője és irányitója. A pol­gárháborúban, ahol kockán for­gott a forradalom sorsa, oda Sztálint küldte a Párt, Sztálin dolgozta ki a legfontosabb hadá­szati terveket és vezette a döntő hadműveleteket. Vasakarata és fényes hadászati képességei bizto­sították a forradalom győzelmét. Sztálin volt a Szovjet Hadsereg politikai tisztjeinek nevelője és vezetője, akik nélkül — Lenin meghatározásai szerint —• nem lett volna Vörös Hadsereg. Sztá­lin nevéhez fűződik a Szovjet Hadsereg minden diadala a má­sodik világháborúban is­Sztálinnal együtt a szovjet nép és hősies hadserege is beírta nevét a történelembe. Méiltán érdemelte ki az egész sza­badságszerető emberiség szerete­tét és megbecsülését. A szovjet fegyverek győzelme a második világháborúban, párosulva a bé­ke és a nemzetek közti barátság politikájával, amelyet a szovjet kormány tántoríthatatlanul foly­at, megsokszorozta a demokráciái s a szocializmus erőit szerte a világon. A demokrácia és a szo­cializmus ma hasonlíthatatlanul nagyobb erőt képvisel, mint á vele szembenálló imperialista tá­bor. De amíg van imperializmus, eddig fennáll a Szovjetúnió meg­ámadásának lehetősége fennáll iz új, harmadik világháború ki­örésének veszélye Ezt a fenye­t+ő veszélyt csak jól felszerelt •épi hadsereg tudia elhárítani. \ szovjet nép ezért tartja e'en­edhctetlennek. hogv állandóan ovább fokozza országa védőké­ősségét, a Szovje'únió katonai ia fa Imának növelését. A Szov­tet,Hadserieg ütőképességének fo­:oz*sa, záloga a szoviet állam, a demokrácia és szocializmus tábo­ra biztonságának.

Next

/
Thumbnails
Contents