Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-23 / 46. szám

2 Csütörtök. 1950. február 2Sj Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter üdvözlötávirata Vasziljevszkij marsallhoz, a Szovjetunió fegyveres erőinek miniszteréhez Farkas Mihály vezérezredes. bonvédelmi miniszter a Szovjet Hadsereg 32. évfordulója alkal­mából az alábbi táviratot intézte Vasziljevszkij marsallhoz, a Szov­jetunió fegyveres erőinek mi­niszteréhez: „A győzelmes Szovjet Hadse­reg megszületésének 32. évfordu­lójára forró Rzercncsekívánatai­mát küldöm önnek és ebből az ünnepi alkalomból a magvar honvédség katonáinak a szovjet fegyveres erők katonái iránt ér­zett meleg báj társi szeretetét és ragaszkodását tolmácsolom. A magyar honvédség harcosai és tisztjei büszkék arra, hogy fegyvertársai lehetnek a fasiz­mus sötét erői fölött diadalmas­kodó. a leigázott népek egész so­rát, köztük a magyar népet is felszabadító Szovjet Hadsereg­nek, amely Sztálin generál isszi­músznak, a győzelem lángeszű hadvezéréinek, népünk nagy ba­rátjánali vezetésével megingatha­tatlannl, mint ragyogó példakép áll őrt a demokratikus tábor eiőL nek élén a népek békéjének, biz. tonságának és szabadságának arcvonalán. Koszorúzza a szovjet fegvve­res erők győzelmes útját újabb és újabb dicsőség a haladó em­beriség igaz ügyének, békéjének és boldog jövőjének szolgálatá­ban. FARKAS MIHÁLY vezérezredes, honvédelmi miniszter" Áz USA szófiai követsége összeesküvés! és kém kedési központ a Bolgár Népköztársaság ellen A szófiai kerületi ügyészség vádat emelt Mihail Sipkov, ZsW­ka Rindova, Stefan KriUunkov, Nikola Canov és Vaszil Mar­csev bolgár állampolgárok ellen. Az a vád ellenük, hogy az USA szófiai követségének tisztviselői amerikai kémekké szervezték be őket és Donald Reed Heath, az USA szófiai köveiének közvet len és személyes irányítása mel­lett politikai, gazdasági és kato­nai jellegű értesüléseket szerez­tek az amerikai kémszolgálat számára. A vádirat leleplezi az ameri­kai követségnek a Bolgár Nép­köztársaság ellen folytatott ak­namunkáját. Az amerikai nagykövetség már a Honvédő Háború alatt meg­próbálta demoralizálni a front, mögötti területeket Getamo és ügynöksége segitségével. Mikor Getamot leleplezték, elrejtőzött az USA követségén és ennek se­gítségével Amerikába szököt'. Hasonló magatartást tanúsított Mainard Barns akkori amerikai követ Nikola Petkowal, a bol­gár nép árulójával szemben. Mai. nard Barnst emiatt kiutasították s helyét ekkor Donald Reed Heath jelenlegi követ foglalta el. Reed Heath szoros kapcsolat­ban állt Trajcso Kosztowal és ő hozta kapcsolatba Kosztovo­az amerikai imperialisták titóis­ta ügynökségével. A bulgáriai amerikai kémszol­gálat ügynököket toborzott. Ezek egyike Mihail Sipköv volt. Sipkov a Szövetséges El lenőrző Bizot'ság angol misszió ja mellett működött, mint össze. kötő tiszt. Itt összeköt'désbe ke­rült a misszió vezetőjével, Wil­liam Oxlay tábornokkal, aki előtt kfejtette nézeteit a bolgár népi demokráciával kapcsolat­ban. Oxlay slirün érintkezett a Pe'kov-féle „ellenzék" tagjaival és segítségükkel egész Bulgáriát bejárta, vadászat ürügye alatt. Mikor Sipkovot elbocsájtották a hadsereg kötelékéből, Róbert Strong, az amerikai politikai misszió titkára állást ajánlott fel neki az amerikai köveségen. Sip­kov itt szoros összeköttetésbe kerüli Reed Heafh követtel, alá be­szervezte az amerika-i kémszol. gálatba. Adatokat szerzett és szolgál­tatott, azonkívül rémhíreket is terjesztett. Azt híresztelte, hogy Amerika rövidesen beavatkozik Bulgária belügyeibe. Mikor a bolgár hatóságok emiatt Sipko vot figyelmeztették, jelentkezeti Reed Heathnél és kijelentette: az a veszély fenyegeti, hogy le­tartóztatják, mint amerikai ké­met. Az amerikai követ erre el­rejtette a követség padlásán Sipkovot és megígérte neki, hogy minden leheőt megtesz külföld­re szöktetése érdekében. Ezt bizonyítja az a jegyzék, amelyet az amerikai követ 1949 szeptember 21-én intézett a bol­gár külügyminisztériumhoz és amelyben követeli, hogy a bol­gár kormány adjon Sipkovnak útlevelet és kiutazást vízumot, hogy külföldön „gyógyke.zelies­se" magát. A külügyminisztérium felhívta az USA nagykövetségének fi gyeimét arra a tényre, hogy Mi­hail Sinkov bolgár alattvaló, akit a rendőrség köröz, hogy állam­ellenes tevékenységéért bíróság elé állítsa, az USA követségé­nek segí'ségével rejtőzködik. A bolgár hatóságok, hangsúlyozva, hogy ez a nemzetközi jog és a dip. lomáciai szokások megsértését jelenti, követelik az USA követségéből, hogy bocsássa rendelkezésükre Sipkovot. Sipkov saját vallomása szerint 15 évvel ezelőtt született meg a kolhoz-élek sztálini törvénye a jegyzék vétele után, február 9-én meglátogatta őt Courtney, a követség első titkára és fel­szólította, tegyen előkészülete­ket és a következő éjjel távozzék el. A következő napon Courtney Nikola Bojadzsiev, egyetemi hallgató névre szóló személy­azonossági iratokat, hamis kórházi elbocsátó bizonyít­ványt, egy amerikai iránytűt, nyolcvanezer leva készpénzt, élelmiszert, ruhaneműt és egy méreggel telt fiolát adott át neki. Február 11-én éjfélután a vádlottat elszállították a követ­ségről, a gépkocsit maga Court ney, a követség első titkára ve zette. A vádló tat a Sipka-utca és a Szveti Kliment-utca sarkán tetiék ki és jó utat kívántak ne ki. A kormány közegei 1950 feb­ruár 14-én Sipkovot elfogták. A vádirat ezu'án hasonló rész­letességgel feltárja a többi vád­lott hazaáruló bűncselekményen, működését és szoros kapcsolatait az amerikai követ séggeL A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának megválasztásával kap­csolatos mozgalom egybeesik a kolhozfalvak életének egyik leg­fontosabb eseményeivel: az ar­tyelek vezetőségei országszerte gyűléseken számolnak be az 1949. mezőgazdasági év eredmé­nyeiről. Ezekben a napokban osztják fel a jövedelmet a mun­kaegységek arányában. A kolhozmozgalom fontos po­litikai évfordulót is ünnepel ezekben a napokban. 15 éve, hogy a Wolhozmunkások ináso­dik kongresszusán elfogadták a szovjet mezőgazdasági termelő­szövetkezetek minta-a'apszabály zatát, amciyet a Párt és a kor­mány azután jóváhagyott. A szovjet nép a kolhozélet sztáli­ni törvényének nevezi a mező­gazdasági termelőszövetkezetek alapszabályait. Megvitatásukban résztvettek a kongresszus kül­döttei. A mintaalapszabályzatot kidolgozó bizottságnak Sztálin volt az elnöke. A sztálini alapszabályok mó­dot nyújtanak a kolhozoknak, hogy a gazdasági és a kulturá­lis építés minden terén nagy si­kereket érjenek el. A Vörös Ok­tóber kolhoz például olyan ered­jnényeket ért el az alapszabály pontos betartásával, amilyenről a parasztok azelőtt álmodni sem mertek. A sztálini alapszabály meghozta a kolhozrendszer tel­jes győzelmét és hozzájárul az egész mezőgazdaság megszilárdí­tásához. A demokratikus fiatalok világszerte megünnepelték a gyarmati elnyomás elleni harc napját A rádió ünnepi műsora a SzovjetHodsereg napjon A Szovjet Hadsereg napján, feb­ruár 23-án a Rádió „Hangos Újság" keretében számol be a szovjet hő­sök Gellért-hegyi emlékművénél rendezendő ünnepségről és a városi szlnházbeli díszelőadásról. Ezen a napon a rádió még a következő ün­nepi műsorszámokat közvetíti: Haj­nalban 5 órakor „Zenés ébresztő' cimű műsorában a Kossuth-adó in­dolókat sugároz, 16.40-kor a „Sztá­lin — a győzelem hadvezére" című könyvet ismertetik. 19 órakor ün­nepi műsor keretében a Szovjet Hadsereg énekkara énekel hangfel vételről. Valamennyi adárt a Kos­sut-rádió közvetíti. A Kinai Demokratikus Ifjúsá­gi Szövetség központi bizottsága ós az Ösezkinai Demokratikus If­júsági Szövetság közös üzenetet intézett Ázsia ifjúságához febru­ár 21-én, a gyarmati elnyomás elleni harc napján. PEKING Ajz üzenet a többi között hang­súlyozza: a kinai ifjúság ma fényes és boldog jövőt lát maga előtt, mert a néppel együtt el­szántan harcolt, szétzúzta. Csang. Kaá-Sek reakciós klikkjét, az amerikai imperializmus védencét. Ebben a fegyveres küzdelemben azért értünk el győzelmet, mert vezetőnk, a Kinai Kommunista Párt volt, támogatónk pedig a hazafias nép széles rétege. Örömmel látjuk, hogy azok az ázsiai testvéreink, akik még min­dig imperialista elnyomás alatt szenvednek, elszántan a függet­lenségi harc útjára léptek. Ha súlyos harcotokban reményt ke­restek, gondoljatok a batamas Szovjetunióra, valamennyi el­nyomott nép támogatójára és re. ménysógére. Ara Összkinai Diákszövetség ugyancsak meleghangú üzenet­ben üdvözölte a gyarmati és fél­gyarmati országok diákságát. HÁGA Az ifjúság Rotterdamban tö­meggyűlést tartott. A gvűlés résztvevői határozatukban ki­emelték, hogy együtt éreznek In. donézia szabadságáért harcoló fiatal hazafiaivaiL RÓMA Egész Olaszországban keddei. gyűléseket tartottak, amelyek ben az olasz ifjúság együttórzé sét fejezte ki a gyarmati és füg gő helyzetben lévő államok ifjú. ságaival. PRÁGA A Prágában tartózkodó brit diákok csoportja elhatározta, hogy a Nemzetközi Ifjúsági Szö­vetség közösségi alapja számára gyűjtést rendez. Az összegyűjtött pénzből a gyarmati és függő helyzetben lé" országok diákjait támogatják és lehetővé teszik számukra a ' részvételt a Nem­zetközi Diákszövetség második értekezletén. TIRANA Az Albán Munkásifjúság Sző­vetségének központi bizottsága üdvözlő táviratot intézett a De­mokratikus Ifjúsági Világszövet, séghez. VARSÓ Február 21-én a wroclawi egye. tem, a varsói politechnika és a? orvosi akadémia tömeggyűlése ket tartott, amelyen a hallgató ság kifejezte szolidaritását a gyarmati népek függetlenségéért folytatott harca iránt. Elképzelhető-e, hogy egy amerikai ka. tona ütközet előtt ezt írná. ba naplójába: „Ha meghalok, tekintsetek a demdkraia párt tagjá. vak"; Vagy: „Kérem, vegyenek fel a köztár­sasági pártba, e párt tagjaként akarok részt­venni a támadásban." Különösen hangzana! Nem — mondhatják vyagod'an — ez Ameri­kában lehetetlen. Ott nincsenek olyan pár/ok, hogy értiik kívánná fel­áldozni élefél az egysze. rü amerikai katona. Amerikában egyetlen ka'öndt sem lelkesít olyan eszme, amely crő­ecbb lenne a halálnál. E gondolatok egy vér­foltokkal tarkított fel­jegyzésről jutottak eszembe: „Huszonnyolc éves vagyok, még keveset él­lem. de rövid életem során js becsülő/tel dol­goztam a hazáért, a népért. Minden gondo­latom. egész lényem már rég a Bolsevik Párthoz köt. Most, amikor a ha­tári védem az ellensé­get hordákkal szemben, kommunista akarok lenni. Kérem, vegyenek fel a Bolsevik Párt so­raiba. Ha pedig a harc. ban ellenséges golyó érne, kérem, tekintse­nek bolseviknek". E sorokat Fjodor Gle­tov hadnagy irta. Olo­tov a Zaozernaja-ma. gaslaton küzdőt ekkor. Állt a harc és Poszjet. a közeli falu felriadt a fülsiketítő, szakadatlan robbanásoktál. A házak vaskerítéscin halászhá­lók száradtak. A há­zakban mindenü't sötét. Az utcán félig felöltö­zött emberek a magas, lat körül felcsapó grá­n áttüzek visszfényébe meredtek. Reggel a pár/bfJoK­ság a lövészárokban ol­vasta a hadnagy jelent­kező levelét. Folyt a csata és a pártbizottság tagjainaik egész a föld. höi kellett szorítani fe­jüket, mit7 G-ofov sora­it olvasták. Vita nem volt. Mindannyian is­merték a hadnagya', bátorságáról. S a párf­hirc,*t*dn úgy határo. zott; Glo/ovot a Pár! tag'ává jelölik. De a pár f gyűlésen, ahol á't kellett volna od­riak Glofovnak a tag­sági könyvet, csak a hős neve hangzott el. Glotov elesett. Sokan hallották utolsó szavaié; — Előre, Zaozernájá­éft! Ha elmondanám ezt egy amerikainak, meg­érlené.e. miben áll pár­A LEGDRÁGÁBB futuk ereje, megértené-e. mit jelent a Párt a szovjet embereknek, — miért éppen szovjet ka­tonák tűzték ki a győ­zelem zászlaját a bérli. nt Reichsiagra 1945 áp­rilis 30-án? Várfok os, golyó-szag. gatta. esőtől nedves vö­rös zászló lengett akkor a Zaozernaján. Katoná­ink szoros gyűrűben vették körül. Ezzel in­dultak rohamra, miután megesküdt ele, hogy győztesen tűzik lei a csúcsra., Mrr/zérdeztom Glotov ezreiéiben; Ki vált ki közüle­tek még az utolsó ütkö­/e/ben? — Mosljak főhadnagy — felelték. Mosljak volt a párt­bizottság titkára, neki adta át Glotov jelentbe, ző leveléf. Legelöl járt az ü kőzetben. Az ezredtől nemmesz­sze volt a hadosztály vezérkara. Az ütközet előtt Berzarin hadosz­tályparancsnok tartott beszédet a pártgyülésen. — Nc felejtsék el — mondotta hogy Zao­zernája-magaslatért mt. kommunisták, felelősek Itta: Z. Hiron vagyunk a Párt előtt, Sztálin előtt! ...S ahogy mult az idő, egyre újabb és újabb adatokat tud'-am meg bajtársaim élettör­ténetéből. Nagy boldog­ságot jelenle't a hábo­rúban váratlanul vala. hol Bécsben, vagy Bu­dapesten találkozni egy­egy bajtárssal, akit utoljára a mongol sztyeppéken, a Rosztov. vagy Sztálingrád kör­nyékén dúló csatákban láttam. Mosljak nemcsak a zaozernajai csatában járt az élen. Később is. mindig elől volf. Berlin első katonai parancsno. ka pedig ugyanaz a kommunista Berzarin volt, aki Zcozernája elő t a pártgyülésen bú­csúztatta, Mosljak ezre­dét. Nógy kemény há­borús éven át győzel. nvet-győzelemre aratott. Ezek csak morzsái azoknak a hősi tettek­nek, amelyeket a Szov­jet Hadsereg bolsevikjai a háborúban véghez vittek. A Szovjet Hadsereg Központi Házának ter. meiben a falakról is­merős arcok tekintenék le ránk. Vt van Ivan Vaszil jevics Pamfilov arcképe. Nem érhette meg a béke napjait, amikor a Párt már a szovjet emberek önfel­áldozó munkáját szer­vezi, hogy a szovjet társadalom mielőblT el. érkezzék a kommuniz­mushoz. Itt van párt­könyve is, a száma; 291.274. Panfilov altá­bornagy. 1920 augusz. tusa óta volt a Párt tagja. Gárdistái élén esett el Afosz'kva védel­mében és leánya, Valja csupán néhány kilomé­ternyire volf Voloka­lamszktól. amikor Panfi. lov ravatalát felállítot­ták egy gerendás ház­ban. Valja egészségügyi osz'agban szolgált és engedélyt kapott arra, hogy megjelenjen apja temetésén. S láttuk, ho­gyan állt a leány dísz. őrséget, apja koporsójá­nál. oldalán azzal a pisriollyal. amelyet Panfilov, a kommunista fiszt hagyott leánvára. a kommunista katonái ra. Körülbelül ebben az időben, Moszkva e ne. héz napjaiban hangzot­taik cl az alábbi szavak egy körzeii bizottsági ülésen; — Ajánljuk felvételre a Bolsevik Párt tagje­löltjei közé Naj alja Ba. ncdiktovna Kovsovát. aki 1920-ban születeti, középiskolai végzettsége van, 1938 óta tagja a Komszomolnak és az egyik század katonája. Találkoztam Moszkvá­ban ezzel a leánnyal. Ott állt századával és hallgatták a katonai parancsot. Ma a hadtör. ténelmi múzeum kiállí­tási tárgyai közt fekszik levele, amelyet nagy­anyjához intézeti: ,,Sohasem fogok letér, ni az útról. ha veszé­lyes is és kitartóan fo­gok harcolni ezek ellen a bitangok ellen és go. lyól-golyó után 'küldök ostoba fejükbe, amelyek­ben olyan gondolatok éri 1"'fok. hogy rajtunk uralkodjanak, a mi sza. had. büszke és bátor népünkön." Na alja Kovsova meg­tartotta szavát: ' részt­w*t a Pzovjet Hadsereg soraiban a néme' csa­patok Moszkva alatti megsemmisítésében. El­esett. a hazának áldoz­ta é'etét. Megszámlálha'atlan a hős pártfagbk sora. Hány szovjet ifjúmond', ja büszkén, amikor- ki­nyitja pártkönyvét: — Akkor kaptam amikor Varsóé ... Prá gát felszabadt'oftuk .. amikor Budapestért har­coltunk .. mikor elfog­laltuk Belgrádot... ami­kor Berlinben kitűztük a győzelem zászlaját! S nem jelentős-e, hogv Rahinzsan Kaskorbajev főhadnagyot a Reichstag ostromának pillanatá­ban, sötét pincében, gyertyacsonk fénye mel. lett vették fél a Párt­ba? Jelentkezésében ezt íria: „Kérem a Párt alapszervezetéf, vegyen fel a Bolsevik Párt tag­jelöltjei 1közé. A Reichs. lag ostromában párttag­ként szeretnék résztven­ni. A kitüntetést, hogy a Párt soraiba tartozó. nak mondhatom maga­mat. becsülettel fogom megszolgálni A pártbizottság kiad­ja Kaskorbajevnek a pártkönyvet, g néhány perc múlva, mikor a pártb'zo't'áo fagjai a öve'ező jelentés' ol­vasták, valaki a p'nce­"b'-t-ból hangosan kiál­totta: — Nézréfek. Kaskor, bajev már rohamra ve­zeti osz'agát a Reichstag ellen! A pártbizottság leg­közelebbi ülése május 7-én már a Reichstag épületében zajlati i«.

Next

/
Thumbnails
Contents