Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-17 / 14. szám

2 1950. Január W. Az olasz nép harca uj szakaszba lépett Amerika parancsára újra De Gasperit bízták meg kormányalakításáéi Az olasz államelnök szombaton éjjel újból De Gasperit bízta meg kormányalakítással. Ezzel! az imperialisták olaszországi kirendeltsége hivatalosan tudtára adta az olasz népnek, hogy folytatni kívánja a nyilt elnyomás és a terrorista módszerek politikáját. De Gnsperi újabb miniszterelnöki megbízatása nem lepte meg az olasz dolgozókat. A kizsákmányolt olasz munkások, dolgozó parasztok és tlsztvlsolők pontosan tudják, hogy Olaszországot Washingtonból kormányozzák és Washington De Gasperiben olyan embert talált, aki habozás nélkül teljesít minden parancsot. Ilyen embert a Fehér Iláz és a Wall Street nem egykönnyen ejt el. A kommunista és szocialista lapok vasárnapi cikkel már világosan mutatják, hogy az olasz nép harcának új szakasza kezdődik. Az Unita „Modena emberének" nevezi De Gasperit és hangoztatja, hogy az az út, amelyet az imperialisták választottak, szerencsétlenséghez vezet. A lap megállapítja, hogy De Gasperi kormányzásának szociá lis mérlege az utolsó két hónap alatt: 41 halott és 300 sebesült. — De Gasperi miniszterelnöki kijelölése — folytatja az Unita — azt a kötelességet rója ránk. hogy minden eddiginél nagyobb arányú agitációs és szervezési munkaira kezdjünk. A dolgozó népnek a munkás osztály vezetése alatt AUandc készenlétben kell lennie — a törvényes önvédelem jogán. Hasonló szellemben ír a baloldali szocialista Avanti is. A Wall-Street kiér!ékeli Titó árulását A „Tartós békéért, népi demoki áciáét tt( cikke Közösen írt „A mai Kelet-Eu. rópa" („Eastern Európe today" U. S. Foreign Policy Association. Sept. Oct. 1949) című brossurájában, Joseph Harsch és Emil Lengyel nem csupán annak a jelentőségét becsülik fel hallatlan cinizmussal, hogy Tito klikkje elárulta a szocializmust és átment az imperialista táborba, hanem kiemelik azt is, hogy milyen szerepet játszott ez a klikk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen indítandó imperialista háború előkészületeiben. A szerzők rámutatnak arra, hogy Tito árulása előtt, az amerikai diplomácia keleteurópai „operációi" (olvasd: kémkedése. Szerk.) közben, csaknem kivétel nélkül az ott fennálló rendszerekkel szemben ellenséges elemekre támaszkodott De ez a taktika „nem vált be", jegyzi meg a brosúra. Ma, amikor Tito, Kardelj, Rankovics. Gyilasz ós a többiek már a Wall-Street zsebében ülnek — az amerikai diplomaták el vannak ragadtatva. Tito — írja lelkendezve Harsc és Lengyel —, egyedül annyit ér. mint. valamennyi elégedetlen együttvéve... Kilenc francia hadosztály felszerelése egymilliárd dollárokba kerül ugyanakkor Tito potenciálisan 20 jugoszláv hadosztályt állított a nyugat oldalára"... Ez a cinikus beismerés „Az USA Külpolitikai Társasága" által kiadott brosúrában, melyet az USA külügyminisztériuma su. galmazott s amely a külügyminisztérium titkos gondolatainak ad hangot, egyrészt a washingtoni háborús gyújtogat ók eddig ismert keleteurópai politikájukról szóló nyilatkozatai közül a leplezetlenebb, másrészt megsemmisítő vádirat TRo áruló klikkje ellen. Harsóh és Lengyel azt erősít geti, hogy a Tito-klikk megvá sárlása a Wall-Street legna gyobb keleteurópai sikere a háborúutáni időszakban és ki jelen tik. hogv a fjtóieta „titkosrendőrség tevékenysége főleg a Kominform ügynökei (olvasd: valamennyi becsületes kommunista. Szerk Á ellen, nem pedig a nyugati ügynökök (kémek. Szerk.) ellen irányul." A külügyminisztérium firkász,ni azonban túlságosan bíznak ebben a húsz hadosztályban. Ko. rai az örömük. Jugoszlávia munkásai és parasztjai, Franciaország és a többi országok munkásaihoz és parasztjaihoz hasonlóan, sohasem fognak harcolni a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Öt éve szabadult fel Varsó öt ive, 191,5 január 17-én a MAVAG gyártmányú kocsival düfiőségea Szovjet Hadsereg gyarapították. R szovjet dogozók minden városbon te községben megemlékeznek Lemn halinak 26. évfordulójáról A Szovjetunió valamennyi városában és községében a dolgozók előkészületeket tesznek, hogy megemlékezzenek Vladimír Iljics Leninnek, a Bolsevik Párt és a szovjet állam megalkotója halálának 20. évfordulójáról. Az évfordulóval kapcsolatban országszerte gyűléseket és összejöveteleket tartanak, amelyeken előadók és szónokok ismertetik a prolctárlátns nagy vezérének életét és munkásságát. Ismertetik azokat a hatalmas sikereket és eredményeket, amelyeket a szovjet nép Lenin útján haladva Sztálin vezetésével elért. Az egyik leningrádi múzeumban nagy kiállítás nyílt meg, amely Lenin és Sztálin nagy barátságát tükrözi vissza. A festészet, a szobrászat és a grafika mesterei új művekben örökítik meg Lenint. Szerte az országban mozífesztíválok kezdődnek, amelyek során a szovjet állam megalapítójáról készült filmeket nurtatnak be. Kievben, Szovjet-Ukrajna fővárosában szintén Lenin-kiállításokat rendeznek. Különösen fényes kiállítás nyílt a Lenin-múzeum ukrajnai fiókmúzeumában. A kiállítás egyik termében Lenin és Sztálin műveinek, kínai, bolgár, francia, román és számos niás nyelven megjelent kiadásait mutatják be. A szovjet emberek kegyelettel őrzik Lenin emlékét. Rigában a nép gondoskodása két történelmi épületet vesz körül, amelyekben Lenin rigai tartózkodása során lakott. Gondosan őrzik a moszkvai kerületben lévő Podoljska dolgozói azt a házat, amelyben Lenin szibériai száműzetéséről visszatérve 1900-ban lakott. Történelmi helységgé vilt Susenszkoje községe is. A községből érkezett legújabb levéltudósítások beszámoltak az egykor eldugott szibériai helység új életéről. A községbe, ahol Lenin 1897-től 1900-lg száműzetésben élt, az ország minden részéből az emberek százai és ezrei látogatnak el. A házacskákat, amelyekben fél évszázaddal ezelőtt Lenin élt, múzeummá alakították át. Susenszkoje ma már körzeti központ, a tudás, a villamosítás, a rádió terjesztésének helyi központja. Az újjáépült, virágzó Susenszkoje méltó kifejezője Lenin emlékének. diadalmasan előrenyomuló csapatai Konstanty Rokosowski tábornagy vezetésével és az I. Lengyel Hadsereg felszabadították Varsót. A lengyel fővárost a német fasiszták rendszercsen é8 módszeresen lerombolták. A Visztula balpartján csaknem minden ház megsemmisült, elpusztult a csatornázás, a közlekedés. A lengyel dolgozók nyomban hozzáfogtak Varsó újjáépítéséhez. Bebizonyították: tudnak élni a szabadsággal, amelyet a Szovjet Hadsereg hozott el számukra. Ma már Varsónak több mint 615.000 lakosa van és a város as egykori Varsó romjai felett a történelmi szépségek megőrzésével épül újja. Az elmúlt évek alatt a lengyel dolgozók fővárosuk újjáépítésére sok segítséget kaptak mindenekelőtt a Szovjetuniótól és a népi demokráciáktól is. Büszkén olvashatjuk, hogy például Varsó autóbuszparkját a legutóbbi hetekben 50 magvar. 191,9-ben fokozott lendületnek indult Varsó újjáépítése. Hatalmas ütemben állították helyre a csatornázást, 9500 gázmérőt szereltek fel, a villamoshálózatot 80, a troUeybuszhálózatot 11,, az autóbuszhálózatot 99 kilométer hosszúra fejlesztették. Az építkezéssel egyidejűleg rohamos fejlődésnek indult Varsó kulturális élete is.. A községi önkormányzat kulturális osztálya több mint 1300 előadást, hangversenyt stb. rendezett. Míg 191,9 elején mindössze hat mozi működött Varsóban, 1,1,70 férőhellyel, ma már kilenc moziban 7500 varsói lakos gyönyörködhet az új filmekben. Ma, öt évvel Varsó felszabadulása után testvéri üdvözletünket küldjük a népi demokratikus Lengyelország és fővárosa dolgozóinak, akik « romok helyén új, virágzó fővárost építettek. RogíSniiéíő biróséig elé kerülnek egy gyilkos, demokeáciae tenes kulákszervezet tagjai A belügyminiszter sajtóosztálya közli: Ez év január 3-án Lengyelkápolnán állatias kegyetlenséggel megölték Kiss Imre újgaedát. a lengyelkápolnai MDP szervezet volt titkárát A gyilkosok Kiss Imre kezét hátrakötötték, torkát átvágták, szemeit kiszúrták és összesen 27 késszúrással öltek meg. A nyomozás megállapította, hogy a gyilkosságot egy kulákszervezet hajtotta végre, amelynek élén eev Dobó István nevű jugoszláv kulák állott, akit Titóék tavaly augusztusban küldtek Magyarországra abból a célból, hogy a gazdag parasztok között népi demokrácia ellened szervezetet hozzon létre. A gyilkosságban közvetlenül résztvett Császár Antal és Ördög Imre, helybeli kulák is. Császár Antalt és Ördög Imrét elfogták. A bizonyítékok eúlya alatt mindketten beismerő vallomást tettek. Ugyancsak elfogták a szervezetnek 11 kulák tagját. Dobó István szökésben van. Az Államvédelmi Hatóság 10.000 forint ju« talmat tűzött ki annak, aki Dobó István nyomára vezet. A szervezkedés ügyében a nyo. mozás tovább folyik. A gyilkoso. kat és a szervezet tagjait rögtönítélő bíróság elé állítják. 31 éve gyilkolták meg Kari Liebnechtet és Rose Luxemburgot 31 évvel ezelőtt gyilkolták meg Kari Liebnechtet és Rose Luxemburgot, a német nép szabadságharcának és a béke ügyének nagy harcosait. A Német Szocialista Egységpárt vezetősége az évforduló alkalmából vasárnap tömeggyűlést rendezett Wilhelm Pieck elvtárs, a Német Demokratikus Népköztársaság elnöke az évforduló alkalmából cikket trt a „Neues Deutschland"-ban Megállapítja, hogy a német munkásság január 15-én soha nem mulasztotta el megemlékezni ügyénei két nagy vértanujáról. — Ez a két név, mint Lenin mon* dotta, örök jelképe marad az odaadásnak, amellyel a szocialista ügy harcosai életüket a munkásságnak szentelték és szentelik az elnyomók elleni harcban. Kari Liebnecht és Rose Luxemburg szellemi hagyatéka azt jelenti, hogy Németország egységét és az igazságos békét csak úgy valósftiatjuk meg, ha biztosítjuk Németország demokratikus fejlődését. ...Itt vagvok az Oroszországi Szociáldemokrata Párt kongresszusán persze, hogv ünnep volt ez. De ünnepélvcs ham. gulatom csak az első ülésig tartott — amíg ki nem tört a vita a „napirend" kérdéséről. A vita vadsága hideg zuhanyként zúdult rám, nemcsak azért. mert éreztem, hogv milyen élesen szakadt a párt rejormis ákra és forradalmárokra, e2f már 1903 ára tudtam — hanem azért is, mert láttam, hogv mennyire gyűlölik a reformisták Lenint. Ez a gyűlölet átjár ó beszédeiket és úgy buggyant ki szavaikból, mint a nagy nyomás alatt álló víz a régi tűzoltócsőbőt. És ime, Vladimír Iljics gyors léptekkel a pódiumra sietett és ezt mondta: „Elvtársak!" XJgv éreztem, hogv roszszul beszél, de már egy pillanat múlva engem is, mint a többieket „lenyűgözött" a beszéde. Először életiben hal. •Londonban teflot ák (1907 április — májusében) nz Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt V. kergresszu*»t. lottam, hogy a politika legbonyolul abb kérdéseiről ilyen egyszerűen tehet beszélni. Ez aszó. nok nem próbált szép frázisokat szerkeszteni, de minden szónak csodálatos könnyedséggel a legpontosabb értelmét adta. Nagyon nehéz megrajzolni azt a mély benyomást, amit szónoklata fett. Előrenyújtott keze .és kissé felemelt tenyere, mely mintha minden szói mérlegre tett volna, visszautasítva az ellenfél frázisait, nyomós érvekkel helyettesítve azokat, bizonyítékokkal, hogy a munkásosztálynak joga és kötelessége saját útját járni és nem a liberális burzsoázia mögött, sőt nem is vele egy sorban haladni — mindez rendkívüli volt és mindezt Lenin valahogy nem a saját névé. ben. de tényleg a történelem akaratából mondotta. Beszédének ,ömörsége, befejezettsége, közvetlensége és ereje, ő maga ott a pódiumon — mindez olyan volt, mint valami klasszikus mű: minden a helyén benne és semmi se fölösleges, semmi cicoma és ha van is, nem látszik, mert annyira ter. mészefes és szükséges, mint az arcon a két „EGYSZERŰ, MINT AZ IGAZSÁG' Részlet Maxim Gorkij „LENIN" müvéből szem, a kézen az öt újj. Ami az időt illeti, Lenin kevesebbet bes,zélt, mint az előző szónokok, de ami a benyomást illeti, sokkal többet; nemcsak én érezfem ezt, a hátam mögött lelkesen suttogták: — Tömören beszél!... Igy is volt. Mind.en érve önmagától bonta. kozott ki a benne rejlő erő folyamán. A mensevikek nem restellték megmutatni, hogy Le. nin beszéde kellemetlen nekik. Lenin maga pedig — több, mint kellemetlen. Minél meggyőzőbben bizonyította Lenin, hogy a pártnak a forradalmi elmélet ma. gaslafdra kell emelkednie, hogy annál jobban ellenőrizhesse a gyakorlatot — annál gyűlölködő bbek voltak a közbeszólások. — A kongresszust nem azért hívtuk egybe, hogy filozófáljunk! — Ne tanítson bennünket, nem vaagunk gimnazisták! Különös igyekeze'tet fejtett ki egy magas, szakállas rőfüskcrcskcr dő-képű ember.. ... Ai ingerültség, a gúny, „ gyűlölet gonosz, forró szele fujt a teremben, százak szeme különbözőképpen tükrözte vissza Vladimír Iljics alakját. Sem látszott rajta, hogy az ellenséges kirohanások izgatják, hévvel beszéH, de nyomatékkal, nyugodtan. Néhány nap múlva megtudtam, hogy mibe került neki ez „ külső nyugalom. Az volt a benyomásom, hogy Iljics ereje, harciassága, Önbizalma a kongresszus minden napjával nő, hogy napról-napra keményebben csengenek szavai és a kongreszszus bolsevik részének hangulata napról-napra határozottabbá, szigorúbbá válik. Néhány munkás, oki most látta először Lenint, a Hydc-parkban Leninnek a kongreszszuson tanúsított viselkedéséről beszélgetett. Valamelyik n következő jellemző szavakat mondott* — Nem tudom, lehet, hogy itt Európában a munkásoknak van még ilyen okos emberünk is, Bebel, vagy más valaki. De, hogy volna még egy olyan, akit én azonnal igy megszeretnék, azt nem hiszem! Egy másik munkás mosolyogva hozzáfűzte: — Ez'a mi emberünk! — Plechdnov is a mi emberünk — hangzott az ellenvetés A felelet fején találta a szöget: — Plechdnov tanítónk és amellett úr, de Lenin: vezérünk és elvtársunk. Egy fiatal munkás tréfásan jegyezte meg: — Plechánovot szorítja a kabátja. ... Mindig ugyanabban a kis olcsó vendéglőben ebédeltünk egy kis társasággal együtt. Észrevettem, hogy Iljics nagyon keveset eszik. Két-három tojásból rántottát, egy szelet sonkát, egy pohár sürü barna sörrel. Látszott, hogy nem sokat törődik magával és engem meglepett, hogy, mennyire törődik „ munkásokkal. Az élelmezés kérdését Andréjeva asszony intézte és Lenin megkérdezte: — Mit gondol: nem éheinek az elvtársak!? Nem? hm... hm.., De talán mA^is nagyobb porciókat kellene adni? Eljött a szállodába, ahol laktam és látom: tapogatja az ágyat. — Mit csinál? Azt nézem, nem nyirkos-e n lepedő? Én nem értettem meg azonnal, hogy miért kell Leninnek tudnia. milyenek Londonban „ lepedők? Lenin észrevette csodálkozásomat és megmagyarázta: — Vigyáznia kell az egészségére!... 1918 őszén megkérdeztem Dimitrij Pavlov szormovói munkást, hogy véleménye szerint me'yik Lenin legkiemelkedőbb jellemvonása? — Az egyszerűség. Egyszerű, mint az igazság! Ezt úgy mondta, mint amit iái piwdolt é3 régen megállapított. Tudvalevő, hor^i az embert a legszigorúbban saját beosztottjai itélik el. De Lenin sofőrje, Gill, aki sokat tapasztalt ember, ezt mondta: — Lenin rendkívüli ember. Ilyen nincs több. Viszem egyszer a Mjasznickdja-utcán, únflll a forgalom, alig tudom vezetni a gépet, félek, hogy összezúzzák, tülkölök, na. gyon izgatott vagyok. Ö meg kinyitja a kocsi ajtaját, a kocsihágcsójdn keresztül hozzám kapaszkodik — minden percben elütheti valami jd.mü — és azt mondja: „Kérem. Gill. ne idegeskedjék. csak vezesse a gépet. mint a többiek." Én répi sofőr vagyok, én tudom, hogy ilyet más nem tesz. Nehéz visszaadni, megrajzolni azt a természetességet és hajlékonyságot, amellyel minden benyomása egy mederbe ömlött. Gondolatai, mint az iránytű mulatója. mindig „ dolgozó nép osr* tályérdekei felé fordul*