Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-13 / 11. szám

VII. ÉVF. 11. SZAM. ARA 50 FILLÉR. Az Angol Kommunista Párt 99 jelölttel indul a választásokon Mao-Ce-Tung koszorúi helyezeti el a Lenin-mauzoíeumban PÉNTEK, 1950. JANUÁR 13. Torremaggiore és Modena tanulsága Olaszországban megmozdult a föld. A parasztok megelégelték a földesurak önkényért, látták a parlagon heverő földeket, miközben családjuk az éhhalál szélén tengődött a legszörnyűbb nyomorúságban. „Föld vagy halál" kiáltással, vörös zászlók alatt foglalták el a megműveletlen föl. déket, hogy éhező gyermekeiknek kenyeret adjanak. Az amerikai zsoldban álló fekete reakciós De Gaisperi-kormánv belügyminisztere. a véreskezű Scelba pribékjeit uszította az élettért harcoló olasz parasztokra. A melissai vérengzés, majd a torremagiorei mészárlás megmutatta, hogy az olasz földesurak zsoldjában álló kormány a legvégsőkig kiszolgálja az uralkodóosztály érdekeit. A Marshall-terv „áldásai" nyomán Olaszországban egymásután állnak le a gyárak. Az amerikai nagytőke megsemmisíti olasz ve. télytársait. hogy annál szabadabban zsákmányolhassa ki az olasz népet, s rakényszerí thesse az amerikai árucikkeket. Az olasz munkások azonban ragaszkodnak a munka jogához e úgy látják, hogy eben-gubát cserélnek, amikor az olasz tőkések helyett az amerikai monopolkapitalisták ül. nek a nyakukra. Nem hajlandók abbahagyni a munkát. A De Gasperi-kormány válasza: a modenai tömeggyilkosság. Az olasz kormány bebizonyította, hogy u Végsőkig teljesíti az amerikai imperialisták parancsalt. A kiéleződött olasz gazdasági válság már hetek óta a bukás szélén táncoltatja az olasz kormányt. A modenai vérengzés utáni országosan és világszerte elterjedt felháborodás elsöpörte őket. Az olasz nép el van szánva, hogy nem tűri tovább Scelba rémuralmát, alti a másik hirh'dt munkás gyilkos belügyminiszter, tői, a francia Mochtól kapott rendőrkutyákkal, felfegyverzett rendőrökkel, a Mussolini-féle terrorra emlékeztető rémuralmat vezetett be Olaszországban. Az olasz kommunista és szocialista törvényhozók kijelentetitek: nem hajlandók eltűrni, hogy a munkásgyilkos Scelba tagja legyen az új kormánynak. És ez a kijelentés nem hasonlít az imperialis. ták és béreneeik nagyhangú fenyegetőzéseihez, az olasz kommunista és szocialista törvényhozók mögött ott áll felsorakozva az egész olasz munkásosztály és a földéhes szegényparasztság. A modenai munkások kihul'o-vt vére nem volt hiábavaló. Felrázta. egységbe tömörítette az olasz dolgozókat, az olasz reakció 03 a háta mögött vigyorgó amerikai tőke ellen. Leleplezte újra az egész világ közvéleménye előtt, hogv miiven feneketlen aljasságra képes a vesztét őrző burzsoázia elnyomó államgépezete. „Mi a népek közötti megegyezést akarjuk — mondotta a modenai vértanúk temetésén Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. — Mi kiengesztelődést. megbéké ésr ajánlottunk a kormánynak és azoknak, akik a kormányt vezetik. De ajánlatunkra a kormány részéről rendőrsortűzzel, gyilkos. Ságokkal, öldökléssel válaszoltak. Pártunk, mint a munkásosztály, mint az olasz dolgozók ecsapata, amely tudatában van erejének, új, nagyszabású harcot hirdet a dolgozók életének, biz to-ns ágának és polgári jogaina K megvédésére." A burzsoázia számtalan kom. munistaellenes hazugságainak egyike, hogy a kommunisták a polgári jogok megnyirbálására, sőt eltörlésére törnek. Az olas? példa csattanós válasz erre a hitvány hazugságra. Olaszországban íme a Vatikán és az ame rikaiak kegyeltje, a De Gasperikormány veszélyezteti a polgár' szabadságjogokat, sőt vészéivé; teti dolgozó polgárainak életé* is. Kik azok. akik harcba szó litják a népet jogai megvédésé re? A kommunisták. íme, a bur zsoá hazugságok kártyavára ö -e szedőit és azoknak a fejére hu' !ott, akik terjesztették. A végső vonaglásaiban vergőde kapitalizmust nemcsak Olaszországban próbálják megmenteni r tőkés zsoldban álló reakció? pártok. Franciaországban tava.\ a jobboldali szociáldemokrair Moch gyilkoltatta halomra a munkásokat. Munkásvérrel öntözte Bombay és Kalkutta utcáit az áruló Nehru indiai kor mánya. Több mint tíz esztende je irtja a spanyol munkások érdolgozó parasztok legjobb fiai' a fasiszía Franco rendszere. Ju goszűáviában a csődbe jutott arrrrikai kómbanda gyilkolja a proletár internacionalizmus szelle méhez hű dolgozókat. Görötoszágban amerikai segfhsé. mészárol ják a görög munkásoka parasztokat és haladó érteim-* é gieket a német koncentráció? tá borokat megszégyenülő Makro nisszosz szigetén. Szerte a kapitalista világbatombol a vesztét érző burzsoázír tébolyult terrorja. A világ másfelén, ahol már megdőlt a tőkuralma. szabad országot építene' a dolgozók. A modimai sortű figyelmeztető a világnak ezen e fe'én is. A magvar nép mée élénken emlékszik azokra az időkre, amikor a földnélküli pa rasztok tüntetésére nálunk is » paosai csendőrsort űz, a munká sok felvonulására a rendőrkard. .börtön, az akasztófa volt a vá lasz. Mindszentv és klikkje. Rajk és bandája ezeket az időket akarta, visszahozni. Ha aljas ter. veik sikerülnek, most talán Totremagiore helyett Hódmezővá fárhely. Modena helyett Diósgyőr utcáin ropogott volna f> sortűz a munkát követélő mun károkra, a földnélküli parasztok ra. Sohase felejtsük el: azt hoo-v ettől a sorstól megmer® kiütünk, a Szovjetuniónak és r Vörös Hadseregnek köszönte4 jük. Nem, nem hullott hiába a tor remagiorei szenénvparasztok, < modenai munkások vére. A sor tűz visszfényében egv pillanatT leplezetlenül megmutatkozott r kapitalizmus szörnyűi'éges. em bérgyilkos ábrázata. Tanult heta le az otasz nép is. Még erőseb ben, még szilárdabban sorakozú fél a Kommunista Párt mőgöt s már nincs messze az idő. am kOT maid az otasz nép Ítélt®--" De Gasperi. Scelba éa hordáiul fölött. ..Átkozott az a társad.tom. melv gyilkossággal, öldö'léssel válaszol az ember munká ieénvlő kéró-ére" — mondót' Togliatti elvtárs. Az olasz né' egv napon el fogja söpörni ez az átkozott társadalmat s itéle te olvan lesz, amiivet az embe riesrégből kivetkőzőrt. véreske zű terrorista monopolkapitaliz mus védelmezői megérdemelnek 5»Ó<W Lemondott a De Gasperi-kormány Ha Scelbát beveszik az uj kormányba, újból az olasz dolgozók éles megmozdulásával lehet számolni mányt te. Ez a keddi és szerdai a merénylettel csak a fasizmus ke* tiltakozó sztrájkok és tüntetések gyetlenkedéseit lehet összehasonlt első tanulsága Olaszországban. tani. Az olasz dolgozók egyre erőteljesebb és élesebb harca, amelyet a modenai véres provokáció hatalmas méretűvé fokozott fel, meghozta első közvetlen politikai eredményét. A De Gasperikormány minisztertanácsán elhatározta, hogy benyújtja le mondását a köztársasági elnöknek. Még a reakciós olasz lapok is keserűen kénytelenek beismerni ma reggeli első kommentárjaikban, hogy a De Gasperi-kormány a gyarmatok ügyében felmerült angol-olasz ellentétek és a saragatista miniszterek néhány hete történt kiválása ellenére is tarthatta volna magát, ha a modenai „incidens" nem robbantott volna ki ilyen hatalmas tiltakozási hullámot a dolgozókból. A hárommillió sztrájkoló, az áldozatok temetésén résztvevő háromszázezres tömeg méltóságteljes, de határozott tüntetése, Togliatti elvtárs kemény beszéde a modenai síroknál, valamint a kommunista és szocialista törvényhozók értkezletének határozatai lehetetlenné tették a kormány további hivatalban maradását. A köztársasági elnök ma megkezdi a tárgyalásokat az új kormány megalakításáról. Akármi lyen lesz is az új kabinet össze tétele, bebizonyosodott, hogy a dolgozók nyomása képes helyé-ől elsodorni a legterroriszükusabb eszközökkel dolgozó korA kommunista és szocialista törvényhozók Modenában tartott értekezletükön elhatározták hogy a parlamentben is fokozzák akciójukat. Követelni fogják a modenai gyilkosok megbüntetésén kívül a népelnyomó módszerek teljes felszámolását. Az értekezlet megállapította: ha Scelba továbbra is megmarad a belügyminisztérium élén, ebben annak jelét fogják látni, hogy a kormány el van tökélve az erőszak és törvénytelenség politikájának folytatására. Ha ezekután Scelbát beveszik az újonnan alakítandó kormányba, úgy újból az olasz dolgozók azonnali éles megmozdulásával lehet számolni. Az olasz dolgozók hősi magatartása világszerte bámulatot kel; a szabadság és békeszerető emberek körében. Az Olasz Szakszervezeti Szövetség sorra kapta a táviratokat, amelyekben a különböző országok dolgozói együttérzésükről és támogatásukról biztosítják az olasz munkásokat. Ma reggel a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának távirata érkezett meg Rómába. A táviratban a lengyel dolgozók elismerésüket fejezik ki az Olasz Szakszervezeti Szövetségben egyesült munkásosztály hősies magatartása felett. A modenai vérengzés az olasz történelem legbarbárabb merénylete volt az olosz dolgozók alkotmányos szabadságjogai ellen Az Olasz Kommunista Párt és a Szocialista Párt szenátorai és képviselői — mint ismeretes — izerdán közös tanácskozásra ryültek össze Módjában. hogy megvizsgálják a feladatokat, amelyek a véres rendőrterror körülményei köpött Olaszország demokratikus pártjai és az olasz nép előtt állnak. A modenai értekezlet résztvevői határozatukban tanúságot tesznek amellett, hogy a helyszíni vizsgálat szerint megdönthetetlenül bebizonyosodott, a lövöldözés előre megfontolt provokációs jellege. A lövöldözést semmisem indokolta. Az értekezlet résztvevői a modenai vérfürdőben újabb bizonyítékát látják a kormány és az uralkodó osztály elhatározásának, hogy módszeresen igyekszik erőszakkal és terrorral megtámadni a nép alapvető jogait, sőt -letét, Mindezt pedig azért teszi, hogy a tőkésosztály önző erdekeit védje. Az értekezlet résztvevői elhatározták, hogy az országgyűlésben és egész Olaszországban követelni fogják a kormány és a közhatalom vezetőinek kötelező igéretét, amely szerint végetvetnek a durva elnyomásnak és -endőri beavatakozásnak a munkaügyekben tájpadt nézeteltéréseknél. Követelik, hogy a törvény szigorával sújtsák az erőbakért és túlkapásokért felelőseket. Az ellenzék képviselői és szenátorai felhívással fordulnak mindazokhoz az olaszokhoz. akiVet nyugtalanít a demokrácia lövője. Felhívja őket, egyesítsék erőiket szélekörű megmozduásban az olasz nép életének és szabadságának, valamint a munt 'ához vailó jogának megvédelme'ósére. Ila az olasz népnek ez a figyelmeztetése ismételten eredménytelen maradna és újból vér folynék, szervezzenek az olasz néptömegek az egész országban hatalmas általános megmozdulást, amely kényszerítse ki a femef»F>fint®,A«<5t és g vő Veresen változtassa meg a kormány politikáját a néptömegek iránt, úgy. amint azt a köztársaság alkotmányának szelleme megkívánja -5; fejeződik be az Olasz Kommunista Párt éa a Szocialista Párt modenai értekezletének határozat^. Di Vittorio a római „Paese Sera" című lapnak adott nyilatkozatában megállapítja, hogy a modenai vérengzés az utóbbi évek legtragikusabb és legvadabb merénylete az olasz állampolgárok alkotmányban biztosított szabdságjogaj ellen. Ezzel Di Vittorio emlékeztetett arra is, hogy két és fél hónap leforgása alatt De Gasperi és Scelba terrorle. gényei négy Ízben gyilkolták halom* ra az olasz dolgozókat, ami példa* nélkül áll Olaszország történetében. Befejezésül Di Vittorio újból követelte, hogy a modenai események kapcsán állapítsák meg fenntartás nélkül Scelba belügyminiszter felelősségét. Jellemző — írja az Unita — hogy a szerdai minisztertanácson a kormány tagjai helyesléssel fogadták Scelba beszámolóját a modenai eseményekről, szolidaritásukat fejezve ki ilymódon a 6 munkás gyilkosaival. Potenza város városháza előtt tőbbszáz dolgozó tiltakozott a tervezett adóemelés ellen. A polgármester revolverlövésekkel igyekezett megfélemlíteni a dolgozókat. Scelba pribékjei hat embert letartóztattak, egy dolgozó súlyosan megsebesült, A francia dolgozók szolidárisak az olasz dolgozókkal A CGT vezetősége csütörtökön közleményt adott ki, melyben a francia dolgozók teljéi szolidaritásáról biztosítja az olasz dolgozókat ós az olasz szakszervezeti szövetséget a proletárok vérét öntő de Gasperi kormány ellesni elszánt harcukban. Megál'apítja, hogy az olasz kormán;t alkalmazta módszerek pontosan azok, mint amilyeneket Franciaországban próbál meghonosítani a népellenes kormány. Ez is mutatja, hogy a kormányok elsősorban amerikai utasításra cselekednek. A CGT kegyelettel hajtja meg zasz'ajút a munkásosztály ügyéért elesett hős modenai proletárok emléke előtt és még szorosabbra kívánja fűzni barátságát és szolidaritását az olasz proletárokkal. A modenai munkások nemcsak f enyeriíkérl, hanem a békéért is küzdenek De Gasperi „keresztény44 kormánya — írja Courtade a Humanité szerdai külpolitikai vezércikkében. azzal avatja fel a katolikus .(Szent évet", hogy olasz munkásokat és parasztokat gyilkoltat meg. A modenai és calabriai tragikus események egyenes következményei annak, hogy Olaszországot az amerikai imperialisták leigázzák. A marehallizált Olaszország gazdasági helyze'e napról-napra kataszjró. fálisabb. Míg a nagvkapitalieták az amerikaiakkal karöltve a dolgozók gyalázatos kizsákmányolása útján hatalmas profitot vágnak zsebre, addig a középés kisvállaltok egymásaután mennek tönkre. A termelés egyébként a nagyvállalatoknál is szen az amerikaiak megtiltották Olaszországnak, hogv Keleteurópával kereskedjék. Az építőipar teljesen megbénult, az olasz családok lakás hijján, romok között, vagv összetákolt kaiibákban laknak. A klerikálá*, reakciós és a jobboldali szocialisták együttes támadása a szabad szakszerveza'ek megtörése érdekében, csúfos kudarccal járt. A katolikus dolgozók hívek maradtak asztal vükhöz. A modenai munkások nemcsak kenyerükért, hanem a békéért ir küzdenek. Az ő bátorságuk világosan tudtára adia az imperialistáknak, hogv az olasz nép — a francia néphez hasonlóan — nem emel fegyvert a csökkent. ami 'természetes is. hí- Szov.ieunió ellen. 99 jelölttel indul a választásokon az Angol Kommunista Párt Harry Pollitt elvtárs, az Angol Kommunista Párt elnöke, első vá'asztási nyilatkozatában kijelentette, hogy a Kommunista Párt 99 jelölttel indul. 44 — Meg vagyunk győződve — mondotta —, hogv a konzervatívok, éppenúgy, mint 1945-ben. döntő veres-: get szenvednek. De lényegbevágóan fontos, bogy a dolgozók szavazataikkal megmutassák: Ivetik a „munkáspárti" kormány konzervatív barát poükáját.