Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-11 / 9. szám

1850. január 11. A VZWIEL MH&M, BUSZKESEGE IRTA: PAVEL BIKOV, SZTÁLIN-DIDAS ESZTERGÁLYOS Nemrég a magyar nép meg hívására Magyarországon jártam több más sztahanovista társain kíséretében. Azelőtt is voltam már külföldön — Olaszországban, A kapitalista Olaszország dolgozói az egyre mélyülő gazdasági válság, a kizsákmányolás, munkanélküliség és nyomor szörnyű szenvedéseit élik. Magyarország pedig, akrácsak a többi népi demokratikus állam, a gazdasági és kulturális élet fellendülésének útján jár. Magyarország dolgozói számára ifij alkotmányuk biztosítja az egyenjogúság minden áldását. Magyar földön éreztük, hogy barátok között járunk, akik bennünk annak a szovjet népnek a képviselőit látják, amely Magyarország számára meghozta a szabad, boldog életet. Megismerkedhettünk az új Magyarország munkásaival, nagy és leküzdhetetlen igyekezetükkel, amellyel a szovjet sztahánovistáktól tanulni akarnak. Erről nemcsak abból győződtem meg, hogy egy sereg olyan munkást soroltak fel előttem, akik már alkalmazzák a szovjet dolgozók módszereit. Erről tények • alapján is meggyőződtem — még hozzá meglehetősen szokatlan tények alapján. A vörös-Csepel üzemében Bíró vezérigazgató vezetett be. Az eszterga, csiszoló és marópadok között nagy tömeg munkás vett körül. Mindenekelőtt a szovjet esztergályosok munkamódszerei érdekelték őket. Beszélni kezdtem a szovjet munkások sikereiről és saját eredményeimről is. Ekkor egyikük — nyilván azok közül, akik nem fogják be a fülüket a rémhírterjesztők elől — kérte, mutassam meg a tenyeremet. Egyszóval kételkedett abban, hogy munkás vagyok. S bár egyedül maradt, senki nem állt mellé, felébredt bennem a munkásönérzet és elhatároztam, megmutatom, hogyan dolgozunk mi, szovjet emberek. Munkaköpenyt vettem fel, kértem négy kést, ezeket meg felelő szögben élesítettem ki, elraktam a • munkapad körül minden felesleges szerszámot és munkához láttam, — Milyen forgássebességre van beállítva a gép? — kérdeztem. — Háromszázra 1 — Állítsák be hétszázra! — Lehetetlen — jegyezte meg az egyik technikus. — Csak tegyék, minden rendben lesz. A munkások és mérnökök szc. ros gyűrűben fogták körül ?z esztergapadot. Az első vágás nagyszerűen sikerült. Az acélforgács pattogott, nem nyúlt hosszúra, mint azoknál az esztergályosoknál, akik nem ismerik kés köszörülési eljárásomat. Kértem, hogy gépemet állítsák maximális sebességre — 1400 fordulatra. Újra igyekeztek meggyőzni arról, hogy ez képtelenség. Megjegyeztem, odahaza 3 ezres forgássebességge. dolgozom és folytattam a munkás. A forró acélforgácsok úgy röpködtek, hogy az embereknek odébb kellett huzódniok. A munkások felültek a szomszédoí gépekre, az állványok tetejére, hogy jobban lássák munkámar Nem csalódtak. Két és fél pere fnulva levettem a padról a késalkatrészt, amelynek megmur kálására 80 percre volt szük ségük. Az emberek ismét körém gyűlekez*ek, kezemet szorongatták ölelgettek, megköszönték a tanítást. Elsőnek az az idősebb munkás, aki az előbb nem hitte el, hogy magam is munkás va gyok. Kiolvastam szeméből az' a nem is titkolt örömet, hogy boldog, amiért nem neki vol igaza. Sokan jegyzetfüzetüke: nyújtották felém, hogy rajzol jam be a késköszörülés szögéi és írjam be nevemet is emlékül lemét beállítottam a gépet s még néhány munkásnak meg mutattam a szovjet esztergályo sok módszerét. Kijelentették, ől is „gyorsvágók" lesznek. Bíró elvtárs, a csepeli gyá igazgatója elmondta, gyakran milyen dühbe gurulnak a mun káaok „Amerika hangja" és más hasonló „hangok" rágalma1 felett. — Tud uk, kitől kell tanulnunk, élni és dolgozni is! Nemcsak a gyári munkások beszélnek így. A magyar művészek is. A Bel városi Színházban végignéztem a „Moszkvai jellem" előadását. Szünetben meghívtak a kuliszszák mögé és a színészek izgatottan kérdezték, játszanak-e úgy, mint a szovjet színészek. Mindannyian a moszkvai nagy művészektől igyekeznek tanulni. Olaszországban annak voltam tanúja, milyen égő gyűlölettel viseltetnek a dolgozók az amerikai megszállók ellen és mennyire szeretik a Szovjetuniót. Az olasz kormány mindent elkövet, hogy az olasz munkások ne fejezhessék ki szeretetüket. A „Fiat"-művek üzemébe csak nagy nehézségek árán juthattunk be. A tulajdonos szobájában fogadott bennünket és amikor mi megkértük, mutassák meg nekünk a műhelyeket, szemta a kérést. Nyíltan nem utasíthatott vissza, de úgy kerülte meg a kérés teljesítését, hogy gépkocsiba ültetett bennünket és így vezetett műhelyről-műhelyre. A munkások nem tudhatták, kik ülnek az autóban és így nem törődtek velünk. De amikor a kocsi lelassított, egy munkáslány észrevette kabátom kihajtóján a Sztálin-díj, Sztálin arcképe domborművével díszített kis jelvényt. — Oroszok! — kiálltotta, hogy az egész műhely meghallotta. ünnepel az Albán Népköztársaság Négy évvel ezelőtt, 1946 január 11-én kiáltották ki az Albán Névköztársaságot. Ez az esemény lezárta a feudális-burzsoá osztályok elnyomó rendszerének időszakát és ú) korszakot nyitott az albán nép számára. A népköztársasági államforma biztosította azt, hogy a hatalom a nép kezébe kerüljön, ezzel egyben biztosította a nép számára a szabadságot, függetlenséget és szuverénitást. Az Albán Népköztársaság a dicsőséges Szovjet Hadsereg győzelmének és e győzelemre támaszkodva az albán nép felszabadító harcainak eredményeként jött létre. Ha összehasonlítjuk a mai Albániát a régi Albániával, képet nyerünk arról az óriási munkáról és azokról a jelentős sikerekről, amelyek a szabadságszerető kis albán népet a biztos és boldog jöA kocsi most már nem mehetett tovább, a munkások elállták vő felé vezetik. az útját ölelgettek, kezünket Az albán'ipar 267 százalékkal szorongatták és lelkesen fejez- lópleUl a háboníriőíh ^vo^ ,., , .. .. ... . laf, jelenleg Tirana mellett nagy tek ki örömüket, szeretetüket. t£tiikombindt épül 20 millió Mikor visszaültünk a kocsiba és négv-a^ter évi kapacitással. A tovább hajtottunk, az egybe- textilkombinátot Sztálinról nevezgyült munkások az Internacioná- fék el. Ezenkívül egy cukorkombilét kezdték énekelni. nát. egy hatalmas vízierőműcenMilyen tanulságokat vonok le trilJ és í2&mf íc,'fbb jjj": mindebből? Az egész, emberiség "százXal mel láthatóan kelletlenül fogad- zói is. határtalan szeretete és tisztelete veszi körül Sztálin elvtárs nevét, aki megfogta a szovjet emberek kezét, felemelte és a kommunizmus útjára vezette őket. Annak a nevét, aki a nagy Sztálini Alkolmányt adta a szovjet népnek — azt az Alkotmányt, amelyet 1936-ban tartott történelmi beszédében Sztálin elvtárs olyan harc eredményének nevezett, amely „az emberiség felszabadítása frontján elért győzelem" jegyében folyt le. A Sztálini Alkotmány sugara alatt dolgozn] és élni határtalan boldogság. Ezt érzik már a világ többi országának dolgohaladíák fúl, állattenyésztésben 190 százalékkal. A dolgozó parasztság a korszerű mezőgazdaság áljára lép. Jelenleg 58 földművesszövetkezet dolgozik és a talajjaví- demokráciákkal. tások terén 300 százalékkal haladták túl a háborúélőtti színvonalat. A nép egészségének megvédése érdekében számos k&rházat, szanatóriumot, ambulanciákat létesítettek. Ilyenek a múltban egyáltalán nem léteztek Albániában, Uj iskolák felállítása terén 311 százalékos az eredmény. A tanulók száma az 1938-as 58.000-ról 181 ezerre emelkedett. A felszabadulás óta szépművészeti középi-kolát, nyolc múzeumot, négy nagy könyvtárat, állami színházat és számos filmszínházat építettek. Az állami és szövetkezeti kereskedelem fokozatosan kiszorítja a magánszektort. Ma ez utóbbi nem képvisel többet tizenhat százaléknál. Politikai térén az Albán Népköztársaság a Szovjetunió és a népi demokráciák segítségével kudarcba fullasztotta az angol-amerikai imperialisták és csatlósaik fenyegetéseit és kísérleteit, amelyekkel akadályozni akarták az ország haladását. Megsemmisítették a tifóista kémbanda terveit, amelyek révén Albániát Jugoszlávia gyarmatává, „hetedik köztársaságává" akarták tenni. Az évforduló az albán népet Teájes egészében mozgósítva találja az építő munkára, arra- hogy lerakja a szocialista társadalom alapjait az Albán Munkapárt irányítása mellett. szoros, ezétféphetetlen barátságban a Szovjetunióval és a népi Az ötéves terv fo'yomán hatalmas feladatok várnak a Magyar Tudományos Akadémiára Az ötéves tervben hatalmas feladatok várnak a Magyar Tudományos Akadémiára, amelynek feladata lesz, hogy a tudomány ötéves tervének végrehajtását ellenőrizze és irányítsa. Az összes tudományos intézetek kötelesek bemutatni költségvetésüket az Akadémiának. A Tudományos Akadémia új intéAz imperialisták feladták azt a reményt, hogy megdönthetik a népi demokráciát Kínában A svéd kommunista párt lapja, a Ny Dag, vezércikkében azzal a ténnyel foglalkozik, hogy Nagybritánia elismerte a pekingi népi kormányt. Az elismerés ténye — álla. pilja meg a lap — elárulja, hogy az angol imperialisták „feladták a reményt, hogy megdönthetik a népi demokratikus rendszert Kínában." Titonak a Biztonsági Tanácsba való beválasztása kapcsán a svéd lap megállapítja: „Az imperialista küldöttek viselkedhetnek ahogy akarnak. Ez azonban nem akadá. lyozhatja meg a kinai nép valódi képviselőit abban, hogy rövidesen elfoglalják helyüket és szavazzanak a Biztonsági Tanácsban. A dán kommunista párt lapja, a Land og Folk azzal kapcsolatban, hogy Dánia elismerte a pekingi népi kormányt, rámidat arra, hogy Dá. nia csupán Nagybri'.ánnia példáját köveife. A kopenhágai külügyminisztérium utasítást kapott. Dániának akárcsak Nagybriiánniának — jóllehet kisebb mértékben _ nagy gazdasági érdekei fűződnek Kínához, de a dán érdekek egymagukban nem voltak képesek arra bimi a dán kormányt, hogy elismerje a szabad Kinát, csupán a külföldről érkezett utasítás állapítja meg a lap _ gyorsította meg a dán kor. mánytagok koponyáinak működését zetek egész sorát is létrehozza. így a Központi Fizikai Intézetet, amelyet a legkorszerűbben rendeznek be. Az idén alakul meg a MagyarSzovjet Tudományos Intézet, amelynek célja az élenjáró szovjet tudomány eredményeinek tanulmányozása. Az intézetbe könyvtárat is szerveznek éa gondoskodnak arról ia, hogy a szovjet tudomány hatalmas eredményeinek ismertetése eljusson a dolgozók azélea köreibe. Az ötéves terv keretében kezdi meg működését a Müanyagkutató s a Gyógyszer- és a Textiliparkutató Intézet. Felépül az Orvostani Elméleti Intézet, amelybe tizenkét elméleti orvostani kutatóintézet költözik be. Még 1950-ben megszervezik a Központi Matematikai és Egyetemi Fizikai Intézetet. Ugyancsak megalakulnak a tuberkulózis, virus- éa mikrobiológiai kutatóintézetek Az ötéves terv első felében a azétszórt mezőgazdasági intézeteket tiz nagy intézetbe csoportosítják. A Tudományos Akadémia 1950. évi költségvetésében szerepel a tudományos státus kiegészítése ia a az idén az új tudományos káderek illetménykiegészítésben részesülnek. AZ 1950. EV SZINVONALANAL IS MAGASABBAN! A Szovjetúnió népgazdaságáiak legfontosabb ága, az ipar már ez év őszén lényegesen túlzárnyalta azt az átlagos terme'.ési színvonalat, amelyet az. ötives terv utolsó évére, 1950-re előirányoztak. Ha összehasonlítjuk, az ipari termelés 1940-hez képest másfélszeresére növekelett, holotit az ötéves terv végé-e is csak 48 százalékos emelkelésrel számoltak. Az ötéves terv határidőéiőtti teljesítéséért harcoló szovjet nép hősies munkájának eredménye ez. Szovjetuniónak a háború ' idején ellenséges megszálA lás alatt lévő területein már 1949 szeptemberében tejjs egészében elérték a háborúélőtti termelés színvonalát. Ez azt je"enii, hogy 3 év és 9 hónán alatt e területeken 1944-hez vizonyítva az iDari termelés öt és ""élszeresére növekedett. A szocialista gazdasági rendzer fölénye képezi a szovjet nar fejlődésének alapját Elég •"ak az Egyesült Államokra píl'antanunk. ahol ez év júliusában, a második világháború '".-e;ben etort legmagasabb termelési színvonallal összehasonítva. a termelés mennyisége 35 százalékkal esett. Nem egész egv év alatt — 1948 októberétől 1949 júliusáig — az Egyesülj Államok ipari termelése 18 százalékkal csökkent, míg ugyanakkor a Szovejtunióbam 17 százalékkal emelkedett. Az em 11 tértid őben Amerikában az acéltermelés 28 százalékkal esett, a Szovjetunióban 24 százalékkal nőtt. A szónee-fém termelés Amerikában 32 százalékkal csökkent, míg a Szovjetúnióban e fémek legfontocabbjai — a réz, cink és ón — termelése 26—31 százalékkal emelkedett Amerikában a textiltermelés 27 százalékkal csökkent, míg a Szovjetúnióban a pamut, gyapjú és selyemáru termelése 12—28 százalékkal növekedett. Az utóbbi 20 esztendő alatt Európa kapitalista államai semmivel sem tudták emelni ipari termelésüket, mig a Szovjetúnió ez években ipari termelését kilencszeresére növelte. A szocialista ipar sikeres fejlődése lehetővé tette a szocialista mezőgazdaság millió és millió géppel való fölszer lését. Egyedül 1949-ben az ipar 150 ezer traktort adott a mezőgazdaságnak, ezenkívül 29 eze- kombájnt és ezrével más gépoket. Nem véletlen, hogy $z évben a mezőgazdasági termés is lényegesen nagyobb volt, mint 1940-ben, a kolhozok és szovhozok lényegesen több gabonát adtak az államnak: 14 és félmillió mázsával többet, mint az elmúlt évben. £ melkedik a Szovjetúnióban az állatállomány is. Csupán esz évben 20 százalékkal növekedett a szarvasmarha, 13 százalékkal a juh és 72 százalékkal a sertésállomány. Ha áttekintjük a kapitalista országok állattenyésztésének képét, egészen más jelenségnek vagyunk tanúi. Amikor a legnagyobb volit a fejlődés — a szarvasmarha — tenyésztés terén Ausztráliában 1932—35 közöltlt, akkor is csak 2.8 százalékos volt a növekedés. Juhtenyésztésben Uj-Ze. eland járt élen 1924—28 között, de juhállománya akkor is csak 3.3 százalékkal növekedett. A sertéstenyésztésben ez idő alatt (1924—28) Németország fejlődött leginkább, de az állomány évente akkor is csak 4,4 százalékkal emelkedett. A hanyatló kapitalista világgal szemben a Szovjetúnióban gigantikus munka folyik a fásítás, víztárolók és csotornák építése terén is. Ez évben kb 800 ezer hold területet ültettek be és 1950-re még nagvobb fökjterületet készítenek elő fásításra. A természet átalakításának sztálini terve több élelmiszert jelent, az ipari termelés hallatlan iramú növelése az iparcikkek bőségét eredményezi. Ilyen körülmények között fejlődik a Szovdik a forgalom a közlekedés minden ágában. Az 1950. évre tervezett teherforgalmi szinvonalat már ősszel elérték és ez annyit jelen, hogy a Szovjetúnióban naponta 115 ezer vagont raknak be. ami percenként nyolcvan vagon berakásának felel meg. A népgazdaság sikerei tették lehetővé, hogy a Szovjetúnió népei anyagi jólétében óriási fejlődés következzék be. Emelkedett az áruforgalom, megszilárdult a rubel, növekedett a vásárló képesség. Csuoán a legutóbbi két esztendőben mintegy 160 milliárd rubel nyereséget jelentett a dolgozóknak a közszükségleti cikkek árának csökkentése. Az ötéves terv 3 év és 9 hónapja alatt városokban 61 millió m2 lakóház-teriiletiet, a falvakban 2 millió házat állítottak helyre, illetve építettek. |-| atalmasak a szocialista állam sikerei. De a Szovjetúnió népei egy pillanatra sem elégszenek meg az elért eredményekkel Megállás nélkül folytatják a harcot a fejlődés iramának további növeléséért, az állami tervek határidőéi őtti teljesítéséért. A népgazdaság fellendülése és a szocialista kultúra felvirágzása az alkotó kedvet megsokszorozza, a munkások, parasztok és értelmiség kezdeményező készségének és újjító erejének újabb fellendülését jetúnió közlekedése is, emelke- vonja maga után.