Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-01 / 1. szám

Vsámap, 1060 Január I, 7 A szovjet és a kinai nép felbonthatatlan barátsága A Nagy Októberi Forradalom győzelme az egész emberiséget és az elnyomott kinai népet is reménységgel töltötte el. Mint Sztálin elvtárs kijelentene: „az októberi fordulat... jelentősen meg könnyítette a Nyugat és Kelet elnyomott népei számára felszabadításuk ügyét..." Kina haladó elemei csupán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom befolyásara, hosszú kísérletezés után ragadták meg a marxizmus-leninizmus fegyverét és használták fel energikusan ezt a fegyvert arra, hogy Kina problémáját kielemezzék és megoldják. Ennek következtében 1921-ben megalakult a Kinai Kommnnista Párt és a kinai forradalom arculata megváltozott. Szun Jat-szen végrendelete Ezt a történelmi eseményt megértette Szun Jat-szen, aki az 1911. évi forradalmat vezette. Szun Jat-Szen, aki csalódott a régi Kínában és az angol-amerikai típusú régi demokráciában, üdvözölje az Októberi Forradalmat és a Kinai Kommunista Pártot, valamint ennek eredményeként az 1924-ben kidolgozott politikai elvet, a szövetséget Oroszországgal, a Kommunista Párttal való egyesülést és a munkásoknak nyújtandó segítséget. Akkoriban a Szovjetunió kormánya önként lemondott összes előjogaitól Kínában, megsemmisítene a nem egyenlő jogú szerződéseket, melyeket Kina régebbi kormányai a cári időszak alatt 'kötőt1 ek és igazi baráti támogatásban részesítette Szun Játszón forradalmi kormányát. Szun Jat-szen végrendeletében, 1925 márciusában, utódainak ezt az utasítást adta: ,A közös harcra egyesülnünk kell a világ valamennyi népével, akik minket egyenrangú népnek ismernék élj' Ez azt jelentette, hogy Kina csatlakozzék a Szovjetunióhoz. Szun Jatszen halála után azonban végrendeletét Csang Kai-sek reakciós blokkja teljes mértékben felrúgta. 1927-ben, amikor a nagy kinai forradalom a Kuomintang Ás kommumisták együttműködése s a Szovjetunió segítsége eredményeként a ragyogó győzelem felé vezejő úton járt, Csang Kai-sek eladta a kinai forradalmat elárulta a ki. nai népet, elutasította a Szovjetunióhoz és a Kommunista Párfhoz való csatlakozás politikáját és az ellenük folytatandó harc útjára lépett. A Szovjetunió segítsége a japánellenes harcban 1937-ben, amikor a japán imperializmus fegyverrel támadta meg Kinát, a Szovjetunió, a Kuomintang korábbi bűnei ellenére, elsőnek sietett a kinai ellenállás segítségére és támogatására. A Szovjetunió, a saját országában vedelt hatalmas rombolások el lenére, miután E ,Abana háborút megnyerte, azonnal beavatkozott a Japán elleni háborúba, szétzúzta a japán Iwamtungi hadsereget és segítséget nyújtott Kínának az északkeleti országrészek felszabadításához. A hatalmas Szovjetunió népe és a n/ ti demokratikus erők «övekedése az egész világon az imperializmus erőinek nagyrészét lekötötték, ezzel lehetőséget teremtettek • kinai felszabadító néphadsereg gyors győzelméhez. Jelenleg a kinai népfelszabadító háború és a vagy kinai népi forradalom teljes győzelmet arat. 1949 október 1-én kihirdették a Kinai Népköztársaság központi népi kormányának megalakulását. A Szovjetunió elsőnek ismerte el a kinai népi kormányt és a Kinai Népköztársaság kikiáltását követő második napon diplomáciai kapcsolatot létesített vele. Valóra vélt Szun Jat-szen álmo Szun jat-szen abban a levélben, mélyet halála tlöft a Szovjetunióhoz intézett, rámutatott, hogy ^rövidesen bekövetkezik az a nap, rumikor a Szovjetunió a szabad Kindbam barátját és szövetségesét fogja üdvözölni és a világ elnyomott népei felszabadításáért folytajott nagy harcban a két Követ, téges kéz a kézben halad a győzelem felé". Ez a ftap, amelyről Szun Jat-szen álmodott, bekövetkezett. Ettől kezdve teljesen új korszak kezdődött Kina történetében. Ennek eredményeképpen lehetőség hyilt arra is, hogy a szovjet és a kinai nép közötti barátság új korszaka nyiljék meg. Jelenleg a Világon nincs olyan erő, amely megzavarhatná a Szovjet és a kinai nép közötti barátságot és együttfnűködést, vagy alááshatná ennek a barátságmik az etapját. E két vagy ország szoros együttműködésé, hez hasonló nem lesz az egész világon és ez a szohos együttműködés döntő szerepet fog játszani a bilágesemények fejlődésének irányításában. E két hagy ország szoros együttműködése megfelel az Emberiség érdekeinek és különösen a kinai nép értékeinek. A kinai népnék különösen nagyra kell értékélhie ezt a barátságot és együttműködést a szovjet héppel még azért is, mert a szovjet nép elsajátította « nagy Lenin és a nagy Sztálin elméletét. A bzovjet népet a kinai nép és az egész világ népei Iránt a nemzetköziség szellemében való határtalan, őszvnfe barátság lelkesíti. A kinai népnek nyújtott Szovjet segítség önzetlen segítség. A nemzetköziség széllemében való ilyen barátság érthe'etlen a régi burzsoá nézetekkel telített emberek számára. A Szovjetunió kommunistái és népe, új típusú emberek, amilyeneket eddig a történelem nem ismert. Ezeket az embereket a nemzetköziség határtalan, Őszinte baráti szelleme hatja át. Ezért jelentette ki Mao Ce-tung elvtárs: ,,Tökéletes baráti támogatást csak annak a tábornak részéről remélhetünk ^melyet a Szovjetunió vezet". A felszabadult Kina Részletek Mao-Ce-tung elvtárs október t-i beszédéből Nemzetünk csatlakozik n békeszerető és szabadságszerető népek narv családjához. Nemzetünk báítwun és szorgalmammá dolgozik majd saját kultúrájának és boldogságának felépítésén. Az a szándéka, hogv elősegítse a világ békéiét ós szabadságát. Solia többé nem leszünk elnyomott és roeaarvaJáiZOtt nexraetForradaimunk megnyerte a népek rokor-ssonvát és támogatását világszerte. Barátaink vannak az egész \íiá£on. Forradalmi munkánk még n'au ért véevt. Felszabadító harcunk még nincs befejezve. Erői" esíí léseinket még folytai ni kell. Tisztában vagyunk aszal. hogv a belföldi reakció és a külföldi imperializmus nem vyugszik bele vereségébe. Minden nap és minden pillanatban résen kell lennünk. Éberségünket nem szabad egy pillanatra sem csökkentenünk. A népi demokrácia diktatúrája hatalmas fegyverünk, hogy megvédjük győzelmünk gyümölcseit és hogy meghinshsuk a belföldi és külföldi ellenség gálád terveit. Szilárdan kell kézbenlartanutük fegyverünket. Nemzetközi viszonylatban szorosan együtt kell működni azokkal az országokkal és népekkel, akik Szeretik a békét és « szabadságot, elsőssorban a Szovjetunióval és a népi demok-áciákkaL így tehát nem állunk egyedül nagy harcunkban. Mindaddig, amíg fenntartjuk a népi demokrácia dik. tatúráját és amíg együtt haladunk nemzetközi barátainkkal és főként a nagy szovjet néppel, mindaddig legyőzhetetlenek leszünk. Az Októberi Szocialista Forradalom és a kinai forradalom Az Októberi Szocialista Forradalom széleskörű és messzeható befolyást gyakorolt a kinai forradalomra. A kínai nép hatalmas ideológiai haladását eredményezte s egyidejűleg rányomta bélyegét a kinai történelem egész fejlődésére is. Tudjuk, hogy a munkásosztály politikai pártja Kínában az Októberi Szocialista Forradalom után, Lenin és Sztálin proletárforradalmának korszakában született. Ez képezi annak a különbségnek az alapját, amely a kinai munkásosztály politikai pártjának megalakulása és az európai országokban élő munkásosztály politikai pártjai fejlődésének története kőzött fennáll. A

Kommunista Párt Kfnában az Októberi Forradalom után, az orosz bolsevizmus győzelme után, abban az időben jött létre, amikor már volt élő példa, amelyet követni lehetett. így kezdettől fogva a Kom. munista Internacionálé irányvonalának, a lenini elveknek megfelelően alakult ki. A Párt megalakulása percétől fogva mentes volt a II. Internacionálé befolyásától, valamint az európai szociáldemokrata pártok ideológiai és szervezeti befolyásától is. Kínában a kapitalizmusnak nem volt semmiféle „békés fejlődési szakasza", ahhoz hasonló, ami Európában volt s amely lehetővé tette a munkásosztály részére, hogy békés parlamenti harcot folytasson. Nem volt semmiiéle munkásarisztokrácia sem. Minthogy a tömeges munkásmozgalom Kínában a Kínai Kommunista Párt vezetése alatt nőtt ki, a kinai munkások széles tömegei csak. is ennek a pártnak hisznek. A Kínai Kommunista Párt tekintélye a munkásosztályban egészen általános s ez a tekintély a bolsevizmus tekintélye. A kínai munkásosztály — Lenin és Sztálin bolsevizmusának elvein alapuló és a szociáldemokrácia hagyományait elvető — politikai pártjának megalakulása fejezi ki legvilágosabban azt az összpontosított hatást, amelyet az Októberi Forradalom gyakorolt a kínai forradalomra, Ez a hatás eldöntötte a kinai forradalom sorsát. int mindenki számára közismert, a kínai népi forradalom győzelme — a Mao Ce tung elvtárs által vezetett Kinai Kommunista Párt vezetésének és annak a segítségnek az eredménye, amelyet a nemzetközi forradalmi erők különböző formában nyújtottak. Lenin és Sztálin bolsevizmusára támaszkodva a Kínai Kommunista Párt érvényre juttatta a kínai for-adalom legfőbb érvét, — azt, hogy ennek a kínai munkásosztály vezetésével kell lefolynia és semmiféle más osztály nem vezetheti. Lenin és Sztálin bolsevizmusát alkalmazva, Mao Ce-tung elvtárs megfogalmazta a két egymással kölcsönösen kapcsolatos tényezőre — a kínai proletáriátus vezetésére és az egységes orradalmi népfrontra — vonatko zó formulát. Ez a formula: a nép széles tömegeinek forradalma, amelyet a proletáriátus vezet s amely a munkások és parasztok szövetségén alapul az — imperializmus, a feudalizmus és a bürokratikus tőke ellen. A Kínai Kommunista Párt Lenin és Sztálin bolsevizmusának forradalmi szellemére támaszkodott, figyelem, bevette Kína viszonyait és támogatta a fegyveres felkelés, különösen pedig Kína sajátos viszonyainak megfelelően a munkásosztály által vezetett forradalmi parasztháború eszméjét. Mao Ce-tung elvtárs nem egyszer megmagyarázta már azt a mélységesen igaz tételt, amelyet Sztálin elvtárs állított fel az 1926. évi kínai forradalomra vonatkozóan: „Kínában a fegyveres forradalom küzd a fegyveres ellenforradalom ellen. Ebben áll a kínai forradalom egyik sajátossága de fölénye is." M

ao Ce-tung elvtárs rámuta tott, hogy Marx és Engels, Lenin és Sztálin forradalmi elméletének és gyakorlatának megfelelően alakult forradalmi párt nélkül lehetetlen volna a munkásosztály és a nép széles tömegeit az imperializ mus és láncos kutyáik vereségéig vezetni. Az Októberi Forradalom volt az, amely ily hatást gyakorolt Kínára s életre hívta a kínai bolsevikok forradalmi pártját. Az Októberi Forradalom megerősítette azt, amiről Sztálin frt „Az Októberi Forradalom nemzetközi jellege" című cikkében: „Az Októberi Forradalom nem csupán „nemzeti keretekre" korlátozó forradalom. Mindenekelőtt nemzetközi jellegű, világméretű forradalom, mert az emberiség világtörténetében mélyreható fordulatot jelent a régi, kapitalista világból az új, szocialista világba." ..., Az Októberi Forradalom győzelme gyökeres fordulatot jelent az emberiség történetékén, gyökeres fordulatot a világkapitalizmus történelmi sorsá ban, gyökeres fordulatot a világproletáriátus szabadságmozgalmában, gyökeres fordulatot az egész világ kizsákmányolt tömegeinek harci módszereiben, szervezeti formáiban, mindennapi életében és hagyományaiban, kultúrájában és ideológiájában." „Az Októberi Forradalom új korszakot nyitott a világ elnyomott országaiban, a proletáriátussal szövetségben, a proletáriátus vezetése alatt véghezvitt gyarmati forradal mak korszakát." X/alóban, a kínai nép a ^jroletá riátus vezetése alatt tért az imperialista uralom megdöntésének az Októberi Forradalom által mutatott útjára, Nagy és szenvedésekkel teli útat járt meg, súlyos és kemény csatákat küzdött végig, míg kivívta a győzelmet. Ez a győzelem a bolsevizmus győzelme. A bolseviz mus győzelmet aratott, mert igaz tanítás, amely kifejezi az emberiség óhaját. Győzelmet aratott Orosz országban, Keleteurópában, Kínában és egymásután az egész világon minden országban győjelmet fog aratni mert forradalmi igazságával szem ben semmiféle reakciós erő sem tud megállni. A népi demokratikus forradalom nagy győzelme Kínéban A ktnia népi demokratikus forradalom ha* 'almos győzelmet aratott. A kínai nép e győzelmének világtörténelmi jelentősége van. A kínai forradalom győzelme nemcsak Kína népeinek sorsában mutatkozik meg, hanem Kelet és Nyugat összes többi népének sorsában is. A kinai forradalom halálos csapást mért a belső reakció és a külső imperializmus egyesült erőire Kínában s ezzel új, hatalmas csapást mért a világimperializmus egész rendszerére. Ennek a rendszernek a Nagy Októberi Forradalom és a szocializmus szovjetunióbeli győzelme, a hitleri fasiszta koalíció szétzúzása után ez a legkomolyabb veresége. A kinai népi demokratikus forradalom győ' zehnének 'ör'-értelmi jelentőségét értéléivé, nem szabad megfeledkezni Lenin útmutatásáról, hogy „a harc kimenetele végső fokon attól ' függ, hogy Oroszország, India, Kina, stb. a világ nőiességének óriási többségét képviseli." Új korszak Kína fejlődésében A kínai forradalom győzelme új korszakot nyit Kina fejlődésében — az ország nemzeti függetlenségének korszakát egy olyan országban, amelyben több mint 100 évig az imperialisiák garázdálkodtak; a nép felszabadító korszakát a nemzeti feudális hierarchia és a megvásárolható tábornokok katonai-bürokratikus klikk, jének elnyomása alól; megnyílik az a korszák, amelyben testvériesen együttműködik a kínai nép a Szovjetuniónak, valamint a közép- és délkeleteurópai népi demokratikus országoknak a népeivel és a világ valamennyi demokratiku* népével; megnyílik Kína gazdasági, kulturális és tudományos felvirágzásának és a szocialista társadalom felépítésére váló fokozatos átmenőiének korszaka. Kína népi kormánya, miután megvalósítóit• a legfontosabb demokratikus átalakulásokat, olyan feltételeket teremt az ország fejlődés^ számára, hogy Kína a legrövidebb időn belül felszámolja elmaradottságát és a világ egyik leghaladóbb országa lesz. A népi demokrácia győzelme Kínában, ax USA és Anglia Kínában folytatott imperialista politikájának kudarcát is jelenti, Kína leigázár Jára irányuló terveik meghiúsulását, az amerikai beavatkozás szétzúzását. Azt pedig, hogy Kínában igenis volt imperialista intervenció — az egész világ tudja. És mennél jobban erősödött a népi felszabadító harc Kínában, annál crősebben nyilvánult meg az USA és Nagybritannia intervenciója, amelyek egyre növekvő mértékben látták el Csang-Kai-Seket fegyverrel, pénzzel és tanácsadókkal". A Kínai Kommunista Párt szerepe A kinai forradalom győzelmének legnagyobb jelentősége és legyőzhetetlenségének záloga abban van, hogy élén a modern társadalom leghaladóbb osztálya — a Kinai Kommunista Párt által nevelt s vezetett munkásosztály áll. A Kínai Kommunista Párt, amely Lenin'ztálm nagy tanításaival van felfegyverezve, mely a Szovjetunió munkásosztálya s a Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Pártja történelmi tapasztalataira támaszkodik, a harcokban forradalmi hadsereget teremtett, oktatott, fegyverzett fel és edzett meg; a parasztság óriási tömegeit vonta be a forradalomba és tette a munkásosztály szövetségesévé; a reakciós feudális arisztokráciának és imperialista gazdáinak szétzúzására tömörítette és lelkesítette az egész kínai népet és jelenleg biztosan vezeti a felszór baditott Kinát a népi demokrácia diktatúrájának megerősítése, a népgazdaság újjáteremtésének és fellendítésének útján. A Szovjetunió nagy segítsége Az Októberi Forradalom és a Szocializmus szovjetunióbeli győzelme, a német és japán imperializmus szétzúzása a Szovjetunió áltál a második világháborúban, nagymértékben megingatták a nemzetközi imperializmus erőit, ami a kinai népi demokratikus forradalom győzelmének döntő előfeltétele volt. Ezzel a szovjet nép hatalmas testvéri segítséget nyújtott és nyújt a kínai népnek. Sztálin elvtárs már 23 évvel ezelőtt a kinai forradalom sajátosságairól szólva, rámutatott, hogy „Kim mellett létezik és fejlődik a Szovjetunió, amelynek forradalmi tapasztalata és segítsége egészen biztosan megkönnyíti a kínai proletariáh s harcát az imperializmus és a feudális középkori maradványok ellen Kínában." Az élet teljes egészében igazolta Sztálin elvtárs szavait. A kínai forradalomnak a feudális kü:épkor i maradványok fölött aratott győzelme kétségkívül nemzeti felszabadító harcuk további megerősítésére lelkesíti a gyarmati és függő orszá gok népeit. India, Burma, Malája, Vie nám, Indonézia és Kelet más országai, melyek — Sztálin elvtárs meghatározása szerint a világ- mnerializmus legsúlyosabb tartalékai és legfontosabb mögöttes területei — vagy már át is rlakul'ak a szabadságért és nemzeti függetlenségén vívott népi harc tűzfészkévé, vagy a forradalom tartalékaivá érlelődtek. A Kínai Népköztársaság hű barátjuk és m"gb!' '• •'.! tá v szuk lesz az imperializmus ellen / .ly tatot' I. arcban. A történelem kimorid'a az i'éV.ct a- imveializmus fölött. Napjainkban minden út a köm* munizmushoz vezet,