Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-11 / 9. szám

Szerda, 1950. január 11. 3 Kimagasló termelési eredmények A MAGYAR KENDERBEN és az EGYENRUHAIPARI NEMZETI VÁLLALATNÁL az ötéves terv első két hetében Még csak egy hete és néhány eső tervet, sőt olyanok is van­napja annak, hogy megkezdtük téves tervünk teljesítését. A Szegedi üzemekben még a múlr hét csütörtökén megtartották az ünnepélyes tervbeindító értekez­leteket és ünnepségeket, máris meglepő eredmények mutatkoz­nak kivétel nélkül minden sze gedi üzemben a termelés front­ján. Az üzemek dolgozói ponto­san teljesítik, sőt túlteljesítik az órákra, napokra és gépekre fel­bontott első negyedévi terv rész­leteit. Az Ujszegedi Magyar Kender­ben számos olyan dolgozó van, aki már lényegesen túlszárnyal­ta a január hónap első felére nak már, akik csaknem az egy­hónapi terv befejezéséhez kö­zelednek. Zsombolyai Jánosné,, aki több társával nemrégen tért át négy gépről hatgépes rendszerre, most az elmúlt napokban nyolc gé pen kezdte meg a termelést. Munkájával kimagasló ered­ményt ért el. Hétfőn délután a január 26-i munkanapra eső ter­vet teljesítette. Nyolc gépével az 504.000 vetés helyett eddig már 1.584.000 egységvetést végzett el és 17 nappal teljesítette túl a január elsejétől 9-ig tartó ter­vét. Az ő példáját követte Ponty'k Á termeSocsoporiok ütemtervei a nagyüzemi gazdálkodás kiépítésének szolgálatában kJ agyszegeden éppúgy, mint az oroszág bármelyik megyéjében az elmúlt év őszén nagymértékben megerősödött a termelőszövetke­zeti mozgalom. Megszaporodtak a csoportok. Míg az elmúlt év tavaszán csak öt termelőszövet­kezeti csoport volt Nagyszegeden, ma már ez a szám 31-re emelke­dett. A most megalakult csoportok, de ugyanúgy a régiek is nagy fejlődés előtt állanak. Népgazda­ságunk ötéves tervének egyik központi kérdése a termelőszö­vetkezetek kifejlesztése. Ez any­nyit jelent, hogy „ terv beruhá­zásai közvetve, vagy követlenül elsősorban a termelőszövetkezetek fejlesztését, gazdasági megszilár­dítását. termelési eredményeik fokozását és ezen keresztül a ta­gok jólétének biztosítását, élet-, kultúrális és egészségügyi szín­vonaluk emelését szolgálják. A nagyszegedi termelőszövet­kezeti csoportok közül a leg­többnek meg van a lehetősége, hogy nagyüzemi gazdálkodást folytathasson. A részletes tagosí­tás során lehetővé vált. hogy a tagok kinthagyott földjeiket be­vihessék a csoportba. Az így megnövekedett földtáblák most fokozottabban alkalmasak a gépi művelésre. Mindinkább biztosít­va van tehát a nagyüzemi gaz­dálkodás. Ez azonban egymagá­ban nem biztosítja a szocialista gazdálkodás lehetőségeit. C hhez még az Is szükséges, hogy a termelőszövetkezeti csoportjaink rálépjenek a tervszerű gazdálkodás út­jára. Szükséges, hogy kövessék a gyárak, üzemek immár három esztendeje folyó tervező és a ter­vet következetesen végrehajtó munkáját. Tehát munkájukat előre meghatározott, gondosan kidolgozott terv szerint kell vé­gezniök. Termelőszövetkezeti cso­portjaink fej'őrlésükben ma már Nagyszögeden is eljutottak odáig, hogy terv szerint dolgozzanak és hogy ütemtervet készíthessenek az előttük álló gazdasági mun­kák jó végrehajtására. A nagyszegedi termelőcsopor­tok már megkezdték az ütemterv elkészítését. Valamennyi cso­port felméri saját adottságait, célokat tűz kl maga elé, amely­nek megvalósítását egyben vál­lalni is tudja. Ezeket a célokat úgy szabják meg, hogv azoknak elérését a csoport minden dolgo­zója munkateljesítményével, szaktudásával elősegíthesse, hogy mindenki részt vállalhasson a terv teljesítéséből, sőt annak túl­teljesítésében is. Ezclc az ütem­tervek összekapcsolják a terme­lőszövetkezeti csoportok gazdál­kodását, brigádjainak, munka­csapatainak munkáját a szocia­lizmus alapjait lerakó ötéves Itervveb Valamennyi termelőszö­vetkezet intézőbizottságának tag­jai maguk dolgozzák ki a tervet és a csoport tagjai értekezlete­ken vitatják meg. A jól elkészített ütemterv biz­tos alapokra helyezi a csoport gazdálkodását, megerősíti a. mun­ka szervezettségét és a munka­fegyelmet. A csoportok tagjai az értekezleten megismerkednek ütemtervükkel, amely mindany­nyiunk közö3 céljait fekteti ]e s ígv öntudatukban megerősödve tisztánlátva a feladatot, még lel­kesebben . és eredményesebben végzik majd munkájukat. A jól I elkészített ütemterv végrehajtá­sával pedig termetőcsoportjaink méginkább megerősödve és foko­zottabban járulnak hozzá ha­zánkban a szocialista mezőgaz­daság kiépítéséhez. II vzptS a TeimérvforoMiir HV szaied xinnda ts^ének élén A Terményforgalmi Nemzeti "Vállalat szegedi kirendeltségé­nek vezetőjévé Bodor Károly elvtársat nevezték ki. A kiren­deltség dolgozói örömiml fogad­ták új veeetőjüket, aiki máris elfoglalta hivatalát. Bodor Ká­roly elvtárs személyében kiváló vezetőt kapott a TerményforgaL mi Nemzeti Vállalat szegedi ki­rendeltsége. Mindrn remény megvan arra. hogy vezetésével még eredményesebb munkát tud végezni a kirendeltség. DÉFOSz megyei aktíva ülés lesz ianaér 12-én A DÉFOSz nagyszegedi titkársá­ga január 12-én megyei aktivaülésl rendez a szakszervezeti székház nagytermében, melyen résztvesznek az alapszervezetek titkárai és a munkástagozati vezetők. Ez az ak­tívaülés is hozzájárul, hogy a DÉFOSz szervezetek még tevéke­nyebben képviseljék a dolgozó pa­rasztság érdekeit az osztályharc fo­kozódó körülményei között. Jolán ifjumunkásnő is, aki a hétfői nap folyamán a január 23-j tervét fejezte be. Pontyik Jolán 504.000 vetés helyet 1.400.000 vetést végzett, 286 százalékot ért el a termelése fo­kozásában. Nem egészen másfél hét alatt több mint két hétre eső többtermelést eredményezett a 8 gépre való áttérés. A Magyar Kender harmadik legjobb dolgozója Perik Kata­lin, aki a hétfői napon 12 nap­pal előzte meg a ráeső részlet­terv teljesítését. Ő ugyanis 792 ezer többletvetést teljesített nor­máján felül. Ezzel 256 százalé­kot ért el. Fizetése megközelíti a napi 100 forintot. Hasonló eredmények születtek az utóbbi napokban a tömlőszö­vő üzemrészlegben is. Bartalók Györgyné kétgépes tömlőszövő­nő örömmel újságolhatta el hét­főn délután, hogy ő már január kilencedike helyett a termelésben január 20-nál tart. Vetésszáma elérte az 1,224.000-t. De nem maradt le mögötte Arany An­talné sem, aki ugyanilyen ered­ményt érte el a termelés foko­zásában. De szorosan felzárkó zott mellettük Hévízi Margit is, aki a 214 százalékra fokozott teljesítményével már befejezte a január 18-ig előirányzott rész­letterv teljesítését 1,080.000 ve tésével, amelyet legutóbb telje­sített. A szomszédos Egyenruhaipari Nemzeti Vállalat dolgozói sem akarnak mögöttük lemaradni, sőt az a céljuk, hogy a termelés ben öntudatos, jó munkájukkal megelőzzék őket. Ennek a ne­mesa.elba>t4r,<?IÁs7iak alapján tel­jesíthetett Balogh Jenő, az Egyenruhaipari NV dolgozója az elmúlt héten 6 munkanap he­lyett 11.8 munkanapra eső ter­vet. De Erdélyi Albertné sem sokkal maradt el mögötte, mert az elmúlt héten 1030 százalékot ért el s ez azt jelenő, hogy közei négy és fél nappal teljesítette túl a ráeső munkát. Hosszan sorolhatnánk még a gyönyörű eredményeket. Az egy­re szélesedő és magasodó szám­sorok ékesen bizonyítják, hogy a dolgozók mennyire szeretik Pártunkat és ötéves tervünket. Tudják, hogy minden egyes többletszázalék egy-egy lépést jelent előre felemelkedésünk út­ján. A SZEGEDI TEXTILKOMBINAT Két hízott sertést vágott engedély nélküí Tanács István csorvai kulák Tanács István csorvai kulák azzal állított be a közigazgatásra, hogy nem tudja beszolgáltatni a rája ki­vetett sertésmennyiséget, mert nincs serlése. A helyi közigazgatás veze­tőjének gyanús volt a kulák állítá­sa, ezért kivizsgáltatta Tanács Ist­ván bejelentését. Kiderült, hogy a gyanú nem volt alaptalan. A kulák­elszámoltató bizottság a helyszínen éppen tetten érte Tanács Istvánt, amikor egy 250 kiló körüli sertést vágott le engedély nélkül, A helyszíni szemle alapján meg­állapították azonban^ azt is, hogy Tanács István egy hónappal ezelőtt is levágott hasonló nagyságú ser­tést, ugyancsak engedély nélkül. Tanács István csorvai kulák, aki körmönfont hazugsággal akarta fél­revezetni a hatóságot, most elnyeri méltó büntetését. A rendőrség őri­zetbe vette s a feketén vágott ser­téseket elkobozta. Fokozott lendülettel halad a termelési szerződés­kötés a szegedi földmüvesszötkezetben A szegedi földművesszövet­kezet műsorral egybekötött taggyűlést tartott vasárnap délután á baktói kultúrte,nmé­ben. A taggyűlés keretében Vad János elvtárs, a szövetke­zet ügyvezetője ismertette az egybegyűltekkel a szerződéses termelés előnyeit és fe'tételeib Az előadáshoz a tagok közül többen hozzászóltak. A gyűlés után mindjárt a helyszínen többen jeleni keztek, illetve je­gyeztették elő magukat szer­ződésre. Szegedi viszonylatban a termelési szerződések köté­se a központi irodában már folyik. Szombaton, e&tJig bentn a központi irodában több mint 120 holdra kötöttek ter­melési szerződést a földműves­szövetkezet tagjai, A föidművesszövetkezet ve­zetősége ütemtervet dolgozott ki a termelési szerződések megkötésére. Igy a körzetébe itartozó városrészekben a ter­melési felelősök 10-én Szent­mihálytelken az Ábrahám-féle venőég'őben, 11-én és 12-én az alsóvárosi Vőneki vendéglő­ben, Baktóban a Kéri-féle ven­déglőben és Újszegeden a DÉ­FOSz helyiségben kötnek szer­ződéseket egyénileg dolgozó parasztokkal. ionódájának első részlege szom­bat óta termel. Termelik a cso­dálatos új gépek a fonalat tex­tiliparunk számára. A Kálvária­úti gyárból indul útjára az a sok ezer méterrel több gyapjú-, pamutszövet, mely az ötéves terv -orán biztosítja azt, hogv a ma­,yar dolgozók még sokkal job­ban el legyenek látva ruházati cikkekkel, mint eddig. Szómba­,on megperdültek az orsók a fonógépeken, hirdetve az egész nagyar ipar győzelmi ünnepét A Textilkombinát amellett, rogy igen jelentős tényező gaz­dasági életűinkben, amellett, hogy egyik biztosítéka textilipa­runk ötéves terve sikeres végre­hajtásának, döntő politikai je­'.enőséggel bir. A Szegedi Tex­'.ilkambinát úgyszólván a leg­első jelentős nagyüzeme az Al­földnek. Olyan nagyüzeme, mely­től a mult rendszer urai féltőén óvták a vidéket, nehogy kiter­melődjék az öntudatos, szerve­zett nagyüzemi munkásság, a forradalmi mozgalmaié hordozója. Marosán elvtárs mondatta be­szédében „Pártunk elhatározta, hogy iparosítja a magyar vidé­ket és megváltoztatja ezen ke­resztül a vidék szociális össze­tételét" A Szegedi Textilkombinát ha­marosan éreztetni fogja határát és alakítóan hat ki az egész környék munkásságára. Ameny­nyiben eddig úgv volit, hogy az ipari munkásság sorai faluról töltődtek fel, akkor ez a jövő­ben — amikor magunk elé tűz­tük, hogy agráripari országun­kat, ipari agrárországgá változ­tatjuk — fokozottan így kell. hogy történjék. És a Textilikom­bináit a környék új és már meg­'évő szakmunkásainak gyüjtőhe­'yévé változik. Győzelmi ünnepe volt szom­baton nemcsak Szeged dolgozó népének, hanem valamennvi ma­gyar dolgozónak. Átvettük, üzembehelyeztük ezt a gyönyörű üzemet, melv egyik jelképe an­ák a szilárd gazdasági kapcso­latnak, mely orsizágunkat. né­pünket a Szovjetunióhoz fűzi. A Szovjetuniótól kaptuk a gyár korszerű gépeit B a Szovjetunió biztosítja a megindult üzem számára az akadálytalan nyers­anyagellátást. A Szovjetunió se­gítsége tette lehetővé, hogv itt. Szegeden felépíthettük Közép­európa legkorszerűbb textilüze­mét. Amikor arról beszélünk, hogy a kombinát Középeurópa egkorszerűbb textilüzeme, egy­últál azt ii3 mondjuk, hogv en­nél az üzemnél már eltűntek azok a technikai akadályok, me­lyek akadályozóivá válhatnak a termelékenység maximumig való fokozásának. A legkorszerűbb szovjet gépeken indult meg a munka s már magánál a evár építésénél is figyelembe vették, illetve felhasználták azokat a tapasztalatokat, melvek a Szov­jetunió iparosításánál kristályo­sodtak ki és helyességüket hosz­szú évek tapasztalata igazolja. A gépi berendezés a legmoder­nebb, amit a mai technika nyúj­tani tud. Magyarországon eddig még soha ílym gépeken nem termeltek. Az orsók magas for­dulatszáma lehetővé teszi, hogy a gépek messze felülmúljanak minden eddigi termelési átlagot. És amikor azt mondjuk, hogy Magyarországon eddig még nem termeltek soha ilyen gépeken, ak­kor azt is el kdl mondanunk, hogy Magyarországon még soha olvan körülmények között nem italoztak munkások, mint a Tex­"'Ikombinát dolgozói. Amikor a gyárat tervezték, a legelső szempont, amit figye­lembe vettek, az. hogy legfőbb érték az ember. Ebben az üzem­ben baleset nem fordulhat elő. A felszerelt elektromos leállítő­berendezések kiküszöböték a baleset lehetőségét. Csak végig kell nézni a csillogó gépekkel teli parkettás fonóteremben, meg kell nézni azokat a csodá­latos portalan ítóberendezéseket, melyeket itt felszereltek, akkor megérthetjük: itt nem vár a fo­nómunkásra a tüdőbaj réme. Itt nem kell nyelni a port munka közben, de nem kell vakoskodni sem. A világítás menyezetbe süllyesztve a világítástechnika minden vívmányának felhaszná­lásával készült el. Itt megért­hetjük, sőt szemmel is meglát­hatjuk, hogy a munkás Magyar­országon sem proletár többé, öltözők, csillogó mosdók min­den szociális és kulturális igé­nyeket kielégítő berendezések szolgálják kényelmét, segítik hozzá ahhoz, hogy minél ered­ményesebben vívhassa meg a szocializmus épí'éséért folytatott harcot. Minden önteltség nélküt megállapíthatjuk, hogy ilyen gyár a Szovjetuniót kivéve se­hol a világon nincs. De egyre több épül majd az ilyen gyárak­ból nemcsak nálunk, hanem a többi népi demokratikus orszá­gokban is. Tíz hónappal ezelőtt a Szegedi Textilkombinát helyén még pusztaság volt, ma pedig ezen a helyen Magyarország legkorsze­rűbb, legmodernebb üzeme ter­mel, él, dolgozik. Nem messze tőlünk, Mohácson ugyancsak épül iparunk másik büszkesége, a mohácsi nehézipari kombinát* És így nőnek ki a földből szer­te Magyarországon, a népi de­mokráciák országaiban szinte egyik napról a másikra a gyá­rak, üzemek. Mintegy fokmé­rőn, le lehet mérni ezeken a gyá­rakon a béketábor erejét, azok­nak a népeknek az erejét, me­lyek a Szovjetunió segítségével hozzáláthattak a szocializmus építéséhez. Hiába próbálja bi­zonygati az „Amerika Hangja" ezeknek az országoknak „kilá­tástalan jövőjét", hiába zúdít­ják ezekre az országokra az im­perialista háborús uszitók a rá­galmak özönét, mert szilárdan haladnak ezek az országok a fel­emelkedés útján. Az imperialis­ta propaganda hiába próbálko­zik csodálatos színekben lefeste­ni azt a jövőt, ami az USA-ra és a marshallizált országokra vár. Ma már a világon niinden dolgozó tudja, hogy mik ennek a jövőnek az ismérvei. Nyomor, munkanélküliség, gazdasági vál­ság, fokozódó kizsákmányolás, terrror, rendőrsortűz a sztráj­koló, sorsukkal elégedetlen dol­gozókra. Kérdezné csak meg Amerika Hangja az amerikai* vagy a marshallizált országok dolgozóit, melyik jövőt választ­ják. Azt, melyeket saját nyomo­rúságos jelenük ígér, vagy amelynek útjára a béke'ábor népei léptek. Pillanatig sem le­het kétséges a felelet. A jövő azoké, akik csodálatos terveket hajtanak végre, hogy az embefl életét szebbé, könnyebbé tegyék, akik a Szegedi Textilkombinát­hoz hasonló gyönyörű üzemeket építenek, akik legyőzik a termé­szetet, akiknek egy a céljuk: boldoggá, megelégedetté tenni az embert. A Szegedi Textilkombinát fo­nodájának első részlege szombat óta termel. De hamarosan termel az egész fonoda s majd fokoza­tosan a szövődé és a többi üzemrész is. Amikor az első üzemrész megkezdte a termelé­sét, a szegedi, de az egész me­gye dolgozóinak hálája és kö­szönete a Párt, Rákosi clvtárS felé szállt. Megköszönték azt S következetes, meg nem alkuvó harcot, melynek egyik gyönyörű eredménye itt öltött testet. S ugyanekkor szállt a szegedi dol­gozók köszönetével együtt vala­mennyi magyar dolgozó köszö­nete a nagy Szovjetunió és bölcs vezére, Sztálin elvtárs fe­lé. A Szovjetunió felé, Sztálin elvtárs felé, aki nélkül még min­dig pusztaság fölött fújna a szél a Kálvária-út men'én. Ott, ahol most zúgó gépek hirdetik, hogy a szocializmus erői legyőzhetet­lenek. Minden népnevelő és páiihizaim! fizessen elő a „N£PJOELÖ"-re

Next

/
Thumbnails
Contents