Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-08 / 7. szám

10 Vasárnap, 1950. Január 8. A MAGYAR KENDER DOLGOZÓI Uíi/tálc ki a t&íU &zeg>edi na$>y>ü,zemet A verseny leltétele: január 25-ig az fizem dolgozóinak 80—90 százaléka álljon egyéni versenyben A Kálvin téri székházban tar-1 be és ezeknek a versenyeknek Kender dolgozói nevében vertották meg a legutóbbi kibőví-1 kiértékelésébe, Tudjuk, hogy feltett üzemi négyszög értekezle- adatunk lesz még az is, hogy rámutassunk azokra a helyekre, ahol újítani kell, rámutassunk tet. A megjelenteket Biíp Vince' elvtárs üdvözölte és nyitotta meg az értekezletet. — összehívtuk üzemeink kommunista vezérkarát — mondotta Bite elvtárs, hogy az elmúlt év hatalmas eredményeit, hároméves tervünk sikeres befejezését megtárgyaljuk. Az elmúlt év haa szűk keresztmetszetekre, hogy ezzel is elősegítsük az újítások számát. Feladatunk még ezeknek az újítások eredményeinek kiértékelése is. Reméljük, hogy ezzel a jnunkával sikrül még közelebb kerülni a munkátalmas eredményei, de különösen sokhoz s minden különbséget eltüntetni, amely még fennáll a műszaki és fizikai dolgozók között. Sebesi János elvtárs a Magyar Kender ÜB titkára felszólalásában az eddig elért eredmények fokozása érdekében a Magyar senyre hívta ki az 500, vagy ennél több munkás: foglalkoztató üzemeket. A verseny célja, hogy január 25-re a dolgozók 80—90 százaléka egyéni versenyben álljon. * A versenykihívást az érdekelt üzemek képviselői lelkesen fogadták. mert tudták, hogy a szegedi üzemek becsületes dolgozzói a Szovjetunió támogatásával, Pártunk, Rákosi elvtárs bölcs irányításával ezt a feladatot is megoldják és az ötéves tervben reájuk háruló munkát maradéktalanul teljesítik a szocialista Magyarország felépítése, az egész dolgozó nép felemelkedése érdekében. MEGJELENT AZ „UJ VILÁG" LEGÚJABB SZAMA a Sztálini munkafelajánlások s a sztálini műszak során clért eredmények azt az utat mutatják, amelyen az ötéves terv beindítása után haladnunk kell. — Ezen az értekezleten — mondotta továbbá Bite elvtárs — megtárgyaljuk a hároméves terv eredményeit, hibáit s a tapasztalatokat levonva hozzákezdünk a további feladatok megvalósításához. Bite elvtárs, bevezetője után ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a Nagyszegedi Pártbizottság titkára tartotta meg beszámolóját. Komócsin elvtárs beszámolójában szerepelt a hároméves terv c4 szegedi üzemekben és a környékbeli falvakban számUv befejezésének és erdményeinek (lem példa adta tanújelét annak, hogy mennyire fokozódik a megvitatása, a munkaverseny- ! dolgozóknak és dolgozó parasztoknak a szovjet nép iránti szemozgalom, s ezen belül a sztáli-; retefe. A példák között ékesen+beszélnek azok a számok, athéni felajánlás, a sztálini műszak,! \yék azt mutatják, hogy as elmúlt néhány hét alatt mennyivel a Sztahánov-mozgalom, az új ! emelkedett as üsemi, kerületi é3 falusi Magyar-Ssovjet szervező. államosítások, az ötéves terv és tek tagjainak létszáma. Egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a dolgozók körében a szoojet nép harca, élete, művészete és a dolgozók iránti szeretete vonalán. u üzemeket. Szeretnék egyszer elkét eélkUiiztXt sétálni a moszkvai „Kreml" Az „Uj világ" legújabb száma ismerteti azokat a nagyjelentőségű eseményeket, melyek a szovjet termelésben, művészetben és irodalmi életben történtek. Résziéies cikket közöl a sajtó olvasásának fontosságáról. „A sajtó és az olvasó" cimmel tárgyalja a munkáslevele, zés fontosságát, ismerteti a magyar dolgozókkal, hogy a szovjet olvasó nemcsak csupán olvassa a „Pravdát", az „Izvesz.iját" és a többi lapokat, folyóiratokat, hanem egyben munkatársa is. Beszámol az üzemi és falusi levelezők feladatáról. Részletes cikket közöl a lap a Magyar.Szovjet Társaság január harmadiki országos titkári értekez. letérői. Megjelöli feladatainkat a Magyar-Szovjet szervezetek színvonalának emelése terén. Rávilágít azokra a hibákra, melyeket rövid időn belül fel kell számolnunk üzemi, kerületi és falusi MSzT szer. vezeteinkben. "TjéÜi (Veronika mindent tudni akar c A SZOCIALIZMUS ORSZÁGÁROL — ezért lert tagja a Magyar-Szovjet Társaságnak az előttünk álló feladatok kérdése. Komócsin elvtárs Ismertette 02 értekezleten ezt a hatalmas eredményt, amelyet Pártunk vezetésével az ország dolgozói értek él a hároméves terv folyamán. — Magyarországon a felszabadulás óta hatalmas változás történt, mondotta többek k.VÖtt. Magyarország as elmúlt évek folyamán átalakult, új országgá lett, amelyen belül új munKÓSúsgtdty, parasztság é% új értéltniség vem kialakulóban. A hároméves terv eredményt' « külföldi országok szákemberei előtt csodaszámba mennek. Mi azonban nagyon jol tudjuk, hogy nem csodáról vem ssó, hanem a magyar dolgozó nép, a kommunisták építő munkájának e>odményei, annak a munkának, melyet a hároméves terven keresztül, Öletve két év és öt hónap alatt a magyar dolgozók a kommunisták vezetésével végeztek. Ha az országos tervteljesítéBen belül megvizsgáljuk Nagy; szeged tervteljesítését, megállapíthatják, hogy a tervet Út is határidő előtt összértékben, sőt összértékén ja túl teljesítve végrehajtottuk. Komócsin elvtárs felhívta az értekezleten jelenlévők figyelmét orra, hogy as ötéves terv komoly feladatokat jelent Pártunk számára. De komoly feladat ez a Szakszervezetnek és a váUalafvezetőkneki is. Beszédében a feladatok között nem utolsó sorban említette meg, hogy fontos féladat a Szovjetunió tapasztalatait elsajátítani, tanulmányozni azokat a műveket, melyek ezekkel a tapasztalatokkal megismertetnek bennünket. Rámutatott a terv sikeres végrehajtásának érdekében a műSzaki dolgozók fonto3 feladataira és kihangsúlyozta azt, hogy a terv sikeres befejezéséhez szükséges a műszakiak becsületes, öntudatos munkája. Szükséges az, hogy minden fizikai és műszaki dolgozó a Párt iránymufatása alapján végezze munkáját, javítsa munkamódszerét, a szervezés terén, képezze, magát, hogy helyt tudjon állni a termelés vonalán. m Komócsin elvtárs beszámolójához többek között Sugár Mihály elvtárs, a Magyar Kender műSzaki dolgozója is hozzászólt és hozzászólásában a következőket mondotta: — Üzemünkben megállapítottuk, hogy nem elegendő elvégezTóth Veronika elvtársnő a szegedi Textilkombinát ifjúmunkása is azok között van, akik az" utóbbi napokban lettek a Magyar-Szovjet Társsaság tagjai — Megtiszteltetés számomra ennek a szervezetnék tagja lenni, amely összekötőként szolgál közöttem és a szovjet dolgozók kőzött — mondja Tóth Veronika elvtársnő. — örömmel és bátran mondhatom, — nagy céljaim vannak az MSzT szervezettel. Most legfőbb célkitűzésem, hogy elsajátítsam a szovjet nép nyelvét. Ezentúl még sokkal többet akarok tanulni tőlük, mint eddig. Szeretném elolvasni betűről-betűre a „Pravdát". az „Izvesztiát" és a többi hozzánk eljutott szovjet nyelvű lapokat és folyóiratokat. A másik nagy célkitűzésem az, — folytatja Tóth elvtársnő, — högy részleteiben is megismerjem a szovjet Sztahánovmozgalom fejlődésének történetét. Mindent tudni szeretnék a szovjet sztahánovistákról, tudni akarom pontosan, hogyan tudták oly sikeresen győzelemre vinni a nagy sztálini ötéves terveket, hogyan valósították meg hazájukban a szocializmust, hogyan lettek újtípusú emberek. Mert én is az akarok lenni. „CfaltUtel akar&k kajftni..." — A Magyar-Szovjet Társaságban akarom megtalálni a kielégítő feleletet arra, hogyan kapcsolódjanak be üzemünk dolgozói a fiatal magyar sztahánovista mozgalomba. hogyan érhetnek el a termelésben és tanulásban olyan eredményeket, mint a hős Komszomol ifjúmunkásai. Tudom, hogy ezt a válsszt meg is kapom. Szeretnék tgxpzer... Bucsuzóul még ezeket mondja Tóth elvtársnő: — Egyszer szeretnék kimenni a Szovjetunióba, elmenni a sztálingrádi traktorgyár dolgozóihoz, ahol meglátnám, hogyan élnek ők, hogyan dolgoznak és hogyan tanulnak. Szeretnék együtt sétálni a végtelen búzamezőkön és gyapotföldeken, a kolhozpirasztokkal, akik már régen elfeledni a magunk feladatát, hanem , ték a cári Oroszország nyomofeltétlen bele kell kapcsolódnunk | rúságait és megteremtették a ss egyéni verseny kiszélesítésé-1 szocialista mezőgazdasági nagyelőtt, ahol Sztálin elvtárs él, ahonnan győzelemre vitte a szovjet nép nagy honvédő és felszabadító harcát. Szeretném tanulmányozni a szovjet zene művészetet, amely a termelés és a boldog, gondtalan élet hangCikket közöl az „Uj világ" a Szovjetunió egyik iparvidékéről, a „kincses Ural"_ról és az itt dolgo. zó kiváló szovjet sztahánovistákról. Dicső szovjet szárnyak címen érdekes cikket Ír a szovjet repüléstudomáriyról, Tupoljev Sz. Iljusin. Lávocskin, Jakovlev és a töb. bi szovjet repülőgéptervező tudó. sok munkájáról. Ezenkívül riportot közöl a lap a rosztevi Mezőgazdasági Gépgyár! életéről, a szovjet kolhozparaszft. ság jólété; öl és munkájáról. Ir még a kinai Néphadsereg által felszabadított nagy kikötőváros. Kanton dolgozóinak életéről is és beszámol anéJ, hogy milyen nagy lelkesedés? el ünnepelték Sztálin elv'árs születésnapját a föld min. den táján. Heiedik folytatását közli Mihail Solohov, a „Hazáért harcoltak" ci. mű regényének. Fényképet kőzöl a szovjet légierők Budapesten sze. replő ének- és táncegyütteséről. Beszámol nagysikerű szereplésükről, fzen keresztül megismerkedhetnek művészetükkel és tudásukkal azok a dolgozók is, akiknek nem juthatott ki ar a/ öröm, hogy személyesen látb ftsk volna őket. i> észlci c ismertetést nyújt az „ül világ" m.udazokról az ese. ményekről, amelyek az elmúlt hét íolyainár a Magyar-Szovjet Társa, ság munkájában örténtek. Cikkein ját adja vissza. Sőt még ennél is többet, új erőt adnak műveik- keresztül nngy segítséget nyújt a kel a dolgozóknak a következő, dolgozóknak a termelés emeléséfeladatok végrehajtásában... ' nek frontján. FARAGÓ SZ. MIHÁLY NE LTJA a munkanélküliségtől az élmunkásieivényig öt esztendővel ezelőtt igen sűrűn bekopogtatott a szükség, gond, szomorúság Faragó Sz. Mihálynéék otthonába. A kérdés mindig egy volt: mi lesz holnap? Mi lesz, ha nem lesz munka? Mi lesz, ha a tőkés kívül teszi őket a gyárkapun? És bizony sűrűn volt így s akkor a semmivé zsugorodott az a nagyon kis darab kenyér is Gyorsan tovafutott a sok eseménnyel teli öt esztendő. Sokminden történt ezalatt a vilá.gbam. az országban, de Faragó Mihálynéék életében ls. Ha valamelyikük felhozza a régi időket, a másik azonnal közbeszól: „Ne is beszéljünk róla!" Hát mi is történt öt esztendő alatt? — Egy élet. Legalábbis Faragóné azt mondja : ,/Mintha csaik azóta élnék!" Kis piros tagsági könyvet mutat. Szép lila tintával van beleírva: Párttagságának kehe: 1945. — Legszívesebben ezt a dátumot mondanám, amikor azt kérdezik. mikor születtem — beszél Faragóné edvtársnő — mert az az, élet, ami azelőtt volt. nem is volt élet. Mosolygósan inaga elé réved. Látszik, hogy gondolatai nem a régmúltban, hanem a közelmúltban járnak. Arra. az estére gondol, amikor megérkezett a pecsétes írás, amely elmondotta, hogy férjét a Gyógyámértékeső NV vállalatvezető helyettesévé nevezték ki. Azután a másik délutánra gondol. Az ötéves terv első napjának délutánjára,. Akkor tudta meg, hogy az üzem dolgozói őt. Faragó Sz. Mihálynét élmunkásnak jelölték. — Tudja elvtárs! Amikor meghallottam, az első pillanatban nem akartam p fülemnek hinni. Aztán nagyon örültem, hogy eddigi munkámmal ki tudtam érdemelni ezt a megtiszteltetést. Már neim is tudom, hogy mit mondtam ott azon az értekezleten örömömben, de csakis azt mondhattam, amit most: Fokozott jó munkámmal akarok továbbra is rászolgálni erre a kitüntetésre. Kipirult arccal, lelkesedve mesél erről a nagy élményéről. Beszél a munkájáról, de szava mindig visszakanyarodik oda, ahol gondolatai a legszívesebben időznek: a Pártra. Beszél a népnevelő munkáról, a lelkes dekorációról. a tanulásról, n haladó szemináriumról, melyet most végez. Egyszerű szavak, mégis mennyi minden van mögötte: — Azelőtt, a felszabadulás előtt „csak" dolgoztam. Mert keilett a kereset. Azóta kezdett körvonalazódni bennem, hogy a munkának más értelme ls van, de a munka Igazi célját, igazi értelmét azóta tudom, amióta tanulok. Azóta tudom, hogy a szocializmus a termelékenység emelésével érhető el s azóta tudom. hogy a többtermelés éppen úgy az én életemet is előrelendíti, mint a többi dolgozótársamét. Hogy Faragóné mennyire tudja mindezeket, arra nem kell élőbb bizonyíték, mint a sztálini műszak, amelyben 297 százalékot ért el. Nem kell elevenebb bizonyíték, mint az. hogy átlaga azóta se esett a 153 százalók alá. A finomcsiszoló gépteremben Faragóné a követendő példa," Minden dolgozó azt nézi, hogyan dolgozik. Hogyan ér el a mennyiségi többlettermeléssel együtt minőségjavítást. Hogyan szervezi meg a munkáját, hogyan észszerűsiti, hogyan tanítja a gyengébb eredményt elérőket. X Faragóné egyszerű szavakkal tett ígéretet a tervbeindító ünnepségen, hogy teljesítményét további öt százalékkal emeli maradéktalanul beváltotta ígéretét. Nem akar azonban megállni ennél az eredménynél, még magasabbra törekszik. Tanulmányozza a szovjet sztahánovisták munkamódszerét, hozzájuk akar hasonlóvá válni. Hogy ez sikerül is neki — nem kétséges. Igy; mondja: — A Párt segít! * Faragó Sz Mihályné elvtársnő a DÉMA élmunkásjelöltje. a Párt neveltje. Ha nincs a Szovjetunió felszabadító hadserege, ha nincs a Párt, Faragónéék ajtaján még mindig csak a szomorúság kopogtatna be. Nem volna szép jelen, "yönyörű jövő, terv, csak a min* dennapi bizonytalanság. És Fara. gónó sem válhatott volna azzá, ami ma: újtipusú emberré. ELMAGYARORSZÁG mezőgazdasági tanácsadója Népgazdaságunk szempontjából igen fontos, hogy az idei termésből előállított cukorrépa, takarmányrépa ts konyhakerti dugványok minél kisebb veszteséggel teleljenek át és 1950 tavaszán minél nagyobb terület beültetéséhez legyenek elegendők. Az idei magtermelés már ötéves tervünk második évének vetőmagszükségletét biztosítja, a konyhakerti magvak p;dig külkereskedelmünk szempontjából fontosak. Különös gondot kell fordítani az idén a dugványvermek téli ellenőrzésére, mert az őszi szárazság következtében a dugványokat általában csak későn szedték fel és legtöbb helyen a termelők azonnal le is tördelték. Igy nem hagytak elég időt arra, hogy a dugványok „kifújhassák" magukat. Vagyis a veremben keletkező hő és pára elpárologhasson. A dugványok úgy tarthatók el legjobban, ha a verem hőmérséklete 3—i C fok. Ezért fontos a vermek oromzatát mindaddig nyitva hagyni, amíg a hőmérséklet a fagypont alá nem süllyed. Ott ahol a vermetadb és prizmákat már korábban leföldelték, és emiatt nem tudott jól kiszellŐMii. azt haladéktalanul meg kell bontani. Az esetleg már romlott dugványokat ki kell váltogatni és csak akkor szabad ismét letördelni, ha a verem már kellőképpen lehűlt. Több helyen előfordult az is, hogy az őczi szárazság folyamán felszedett dugványokat fonynyadt állapotban vermelték elIlyenkor gyökérpenészedés lép fel. Az ilyen vermeiket is meg kell bontani, a romlott dugványokat ki kell válogatni és csak a teljesen ekészségeseket szabad újra elvermelni. Elsősorban a termelők érdeke a dugványvermefc gondos ellenőrzése ós kezelése, -L.