Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-08 / 7. szám

10 Vasárnap, 1950. Január 8. A MAGYAR KENDER DOLGOZÓI Uíi/tálc ki a t&íU &zeg>edi na$>y>ü,zemet A verseny leltétele: január 25-ig az fizem dolgozóinak 80—90 százaléka álljon egyéni versenyben A Kálvin téri székházban tar-1 be és ezeknek a versenyeknek Kender dolgozói nevében ver­tották meg a legutóbbi kibőví-1 kiértékelésébe, Tudjuk, hogy fel­tett üzemi négyszög értekezle- adatunk lesz még az is, hogy rá­mutassunk azokra a helyekre, ahol újítani kell, rámutassunk tet. A megjelenteket Biíp Vince' elvtárs üdvözölte és nyitotta meg az értekezletet. — összehívtuk üzemeink kom­munista vezérkarát — mondotta Bite elvtárs, hogy az elmúlt év hatalmas eredményeit, három­éves tervünk sikeres befejezését megtárgyaljuk. Az elmúlt év ha­a szűk keresztmetszetekre, hogy ezzel is elősegítsük az újí­tások számát. Feladatunk még ezeknek az újítások eredményei­nek kiértékelése is. Reméljük, hogy ezzel a jnunkával sikrül még közelebb kerülni a munká­talmas eredményei, de különösen sokhoz s minden különbséget el­tüntetni, amely még fennáll a műszaki és fizikai dolgozók kö­zött. Sebesi János elvtárs a Magyar Kender ÜB titkára felszólalásá­ban az eddig elért eredmények fokozása érdekében a Magyar senyre hívta ki az 500, vagy en­nél több munkás: foglalkoztató üzemeket. A verseny célja, hogy január 25-re a dolgozók 80—90 százaléka egyéni versenyben áll­jon. * A versenykihívást az érdekelt üzemek képviselői lelkesen fo­gadták. mert tudták, hogy a sze­gedi üzemek becsületes dolgoz­zói a Szovjetunió támogatásá­val, Pártunk, Rákosi elvtárs bölcs irányításával ezt a fel­adatot is megoldják és az öt­éves tervben reájuk háruló mun­kát maradéktalanul teljesítik a szocialista Magyarország felépí­tése, az egész dolgozó nép fel­emelkedése érdekében. MEGJELENT AZ „UJ VILÁG" LEGÚJABB SZAMA a Sztálini munkafelajánlások s a sztálini műszak során clért eredmények azt az utat mutat­ják, amelyen az ötéves terv be­indítása után haladnunk kell. — Ezen az értekezleten — mondotta továbbá Bite elvtárs — megtárgyaljuk a hároméves terv eredményeit, hibáit s a ta­pasztalatokat levonva hozzákez­dünk a további feladatok meg­valósításához. Bite elvtárs, bevezetője után ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a Nagyszegedi Pártbizottság tit­kára tartotta meg beszámolóját. Komócsin elvtárs beszámolójá­ban szerepelt a hároméves terv c4 szegedi üzemekben és a környékbeli falvakban számUv befejezésének és erdményeinek (lem példa adta tanújelét annak, hogy mennyire fokozódik a megvitatása, a munkaverseny- ! dolgozóknak és dolgozó parasztoknak a szovjet nép iránti sze­mozgalom, s ezen belül a sztáli-; retefe. A példák között ékesen+beszélnek azok a számok, athé­ni felajánlás, a sztálini műszak,! \yék azt mutatják, hogy as elmúlt néhány hét alatt mennyivel a Sztahánov-mozgalom, az új ! emelkedett as üsemi, kerületi é3 falusi Magyar-Ssovjet szervező. államosítások, az ötéves terv és tek tagjainak létszáma. Egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a dolgozók körében a szoojet nép harca, élete, művészete és a dolgozók iránti szeretete vonalán. u üzemeket. Szeretnék egyszer el­két eélkUiiztXt sétálni a moszkvai „Kreml" Az „Uj világ" legújabb száma ismerteti azokat a nagyjelentőségű eseményeket, melyek a szovjet ter­melésben, művészetben és irodalmi életben történtek. Résziéies cikket közöl a sajtó olvasásának fontos­ságáról. „A sajtó és az olvasó" cimmel tárgyalja a munkáslevele, zés fontosságát, ismerteti a ma­gyar dolgozókkal, hogy a szovjet olvasó nemcsak csupán olvassa a „Pravdát", az „Izvesz.iját" és a többi lapokat, folyóiratokat, ha­nem egyben munkatársa is. Beszá­mol az üzemi és falusi levelezők feladatáról. Részletes cikket közöl a lap a Magyar.Szovjet Társaság január harmadiki országos titkári értekez. letérői. Megjelöli feladatainkat a Magyar-Szovjet szervezetek szín­vonalának emelése terén. Rávilágít azokra a hibákra, melyeket rövid időn belül fel kell számolnunk üze­mi, kerületi és falusi MSzT szer. vezeteinkben. "TjéÜi (Veronika mindent tudni akar c A SZOCIALIZMUS ORSZÁGÁROL — ezért lert tagja a Magyar-Szovjet Társaságnak az előttünk álló feladatok kér­dése. Komócsin elvtárs Ismertette 02 értekezleten ezt a hatalmas ered­ményt, amelyet Pártunk vezeté­sével az ország dolgozói értek él a hároméves terv folyamán. — Magyarországon a felsza­badulás óta hatalmas változás történt, mondotta többek k.VÖtt. Magyarország as elmúlt évek folyamán átalakult, új országgá lett, amelyen belül új munKÓS­úsgtdty, parasztság é% új értél­tniség vem kialakulóban. A hároméves terv eredményt' « külföldi országok szákemberei előtt csodaszámba mennek. Mi azonban nagyon jol tudjuk, hogy nem csodáról vem ssó, hanem a magyar dolgozó nép, a kommu­nisták építő munkájának e>od­ményei, annak a munkának, me­lyet a hároméves terven keresz­tül, Öletve két év és öt hónap alatt a magyar dolgozók a kom­munisták vezetésével végeztek. Ha az országos tervteljesíté­Ben belül megvizsgáljuk Nagy; szeged tervteljesítését, megálla­píthatják, hogy a tervet Út is határidő előtt összértékben, sőt összértékén ja túl teljesítve vég­rehajtottuk. Komócsin elvtárs felhívta az értekezleten jelenlévők figyel­mét orra, hogy as ötéves terv komoly feladatokat jelent Pár­tunk számára. De komoly fel­adat ez a Szakszervezetnek és a váUalafvezetőkneki is. Beszédé­ben a feladatok között nem utol­só sorban említette meg, hogy fontos féladat a Szovjetunió ta­pasztalatait elsajátítani, tanul­mányozni azokat a műveket, melyek ezekkel a tapasztalatok­kal megismertetnek bennünket. Rámutatott a terv sikeres vég­rehajtásának érdekében a mű­Szaki dolgozók fonto3 feladatai­ra és kihangsúlyozta azt, hogy a terv sikeres befejezéséhez szükséges a műszakiak becsüle­tes, öntudatos munkája. Szüksé­ges az, hogy minden fizikai és műszaki dolgozó a Párt irány­mufatása alapján végezze mun­káját, javítsa munkamódszerét, a szervezés terén, képezze, ma­gát, hogy helyt tudjon állni a termelés vonalán. m Komócsin elvtárs beszámolójá­hoz többek között Sugár Mihály elvtárs, a Magyar Kender mű­Szaki dolgozója is hozzászólt és hozzászólásában a következőket mondotta: — Üzemünkben megállapítot­tuk, hogy nem elegendő elvégez­Tóth Veronika elvtársnő a szegedi Textilkombinát ifjúmun­kása is azok között van, akik az" utóbbi napokban lettek a Ma­gyar-Szovjet Társsaság tagjai — Megtiszteltetés számomra ennek a szervezetnék tagja len­ni, amely összekötőként szolgál közöttem és a szovjet dolgozók kőzött — mondja Tóth Veroni­ka elvtársnő. — örömmel és bátran mondhatom, — nagy cél­jaim vannak az MSzT szerve­zettel. Most legfőbb célkitűzé­sem, hogy elsajátítsam a szov­jet nép nyelvét. Ezentúl még sokkal többet akarok tanulni tő­lük, mint eddig. Szeretném el­olvasni betűről-betűre a „Prav­dát". az „Izvesztiát" és a többi hozzánk eljutott szovjet nyelvű lapokat és folyóiratokat. A másik nagy célkitűzésem az, — folytatja Tóth elvtársnő, — högy részleteiben is megis­merjem a szovjet Sztahánov­mozgalom fejlődésének történe­tét. Mindent tudni szeretnék a szovjet sztahánovistákról, tudni akarom pontosan, hogyan tud­ták oly sikeresen győzelemre vin­ni a nagy sztálini ötéves terve­ket, hogyan valósították meg hazájukban a szocializmust, ho­gyan lettek újtípusú emberek. Mert én is az akarok lenni. „CfaltUtel akar&k kajftni..." — A Magyar-Szovjet Társa­ságban akarom megtalálni a ki­elégítő feleletet arra, hogyan kapcsolódjanak be üzemünk dol­gozói a fiatal magyar sztaháno­vista mozgalomba. hogyan érhet­nek el a termelésben és tanulás­ban olyan eredményeket, mint a hős Komszomol ifjúmunkásai. Tudom, hogy ezt a válsszt meg is kapom. Szeretnék tgxpzer... Bucsuzóul még ezeket mondja Tóth elvtársnő: — Egyszer szeretnék kimenni a Szovjetunióba, elmenni a sztá­lingrádi traktorgyár dolgozóihoz, ahol meglátnám, hogyan élnek ők, hogyan dolgoznak és hogyan tanulnak. Szeretnék együtt sé­tálni a végtelen búzamezőkön és gyapotföldeken, a kolhozpirasz­tokkal, akik már régen elfeled­ni a magunk feladatát, hanem , ték a cári Oroszország nyomo­feltétlen bele kell kapcsolódnunk | rúságait és megteremtették a ss egyéni verseny kiszélesítésé-1 szocialista mezőgazdasági nagy­előtt, ahol Sztálin elvtárs él, ahonnan győzelemre vitte a szovjet nép nagy honvédő és felszabadító harcát. Szeretném tanulmányozni a szovjet zene művészetet, amely a termelés és a boldog, gondtalan élet hang­Cikket közöl az „Uj világ" a Szovjetunió egyik iparvidékéről, a „kincses Ural"_ról és az itt dolgo. zó kiváló szovjet sztahánovisták­ról. Dicső szovjet szárnyak címen érdekes cikket Ír a szovjet repü­léstudomáriyról, Tupoljev Sz. Ilju­sin. Lávocskin, Jakovlev és a töb. bi szovjet repülőgéptervező tudó. sok munkájáról. Ezenkívül riportot közöl a lap a rosztevi Mezőgazdasági Gépgyár! életéről, a szovjet kolhozparaszft. ság jólété; öl és munkájáról. Ir még a kinai Néphadsereg által felsza­badított nagy kikötőváros. Kan­ton dolgozóinak életéről is és be­számol anéJ, hogy milyen nagy lelkesedés? el ünnepelték Sztálin elv'árs születésnapját a föld min. den táján. Heiedik folytatását közli Mihail Solohov, a „Hazáért harcoltak" ci. mű regényének. Fényképet kőzöl a szovjet légierők Budapesten sze. replő ének- és táncegyütteséről. Beszámol nagysikerű szereplésükről, fzen keresztül megismerkedhetnek művészetükkel és tudásukkal azok a dolgozók is, akiknek nem jutha­tott ki ar a/ öröm, hogy szemé­lyesen látb ftsk volna őket. i> észlci c ismertetést nyújt az „ül világ" m.udazokról az ese. ményekről, amelyek az elmúlt hét íolyainár a Magyar-Szovjet Társa, ság munkájában örténtek. Cikkein ját adja vissza. Sőt még ennél is többet, új erőt adnak műveik- keresztül nngy segítséget nyújt a kel a dolgozóknak a következő, dolgozóknak a termelés emelésé­feladatok végrehajtásában... ' nek frontján. FARAGÓ SZ. MIHÁLY NE LTJA a munkanélküliségtől az élmunkásieivényig öt esztendővel ezelőtt igen sű­rűn bekopogtatott a szükség, gond, szomorúság Faragó Sz. Mi­hálynéék otthonába. A kérdés mindig egy volt: mi lesz holnap? Mi lesz, ha nem lesz munka? Mi lesz, ha a tőkés kívül teszi őket a gyárkapun? És bizony sűrűn volt így s akkor a semmivé zsu­gorodott az a nagyon kis darab kenyér is Gyorsan tovafutott a sok ese­ménnyel teli öt esztendő. Sok­minden történt ezalatt a vilá.g­bam. az országban, de Faragó Mihálynéék életében ls. Ha vala­melyikük felhozza a régi időket, a másik azonnal közbeszól: „Ne is beszéljünk róla!" Hát mi is történt öt esztendő alatt? — Egy élet. Legalábbis Faragóné azt mondja : ,/Mintha csaik azóta él­nék!" Kis piros tagsági könyvet mutat. Szép lila tintával van be­leírva: Párttagságának kehe: 1945. — Legszívesebben ezt a dátu­mot mondanám, amikor azt kér­dezik. mikor születtem — beszél Faragóné edvtársnő — mert az az, élet, ami azelőtt volt. nem is volt élet. Mosolygósan inaga elé réved. Látszik, hogy gondolatai nem a régmúltban, hanem a közelmúlt­ban járnak. Arra. az estére gon­dol, amikor megérkezett a pecsé­tes írás, amely elmondotta, hogy férjét a Gyógyámértékeső NV vállalatvezető helyettesévé nevez­ték ki. Azután a másik délután­ra gondol. Az ötéves terv első napjának délutánjára,. Akkor tudta meg, hogy az üzem dolgo­zói őt. Faragó Sz. Mihálynét él­munkásnak jelölték. — Tudja elvtárs! Amikor meg­hallottam, az első pillanatban nem akartam p fülemnek hinni. Aztán nagyon örültem, hogy ed­digi munkámmal ki tudtam érde­melni ezt a megtiszteltetést. Már neim is tudom, hogy mit mond­tam ott azon az értekezleten örömömben, de csakis azt mond­hattam, amit most: Fokozott jó munkámmal akarok továbbra is rászolgálni erre a kitüntetésre. Kipirult arccal, lelkesedve me­sél erről a nagy élményéről. Be­szél a munkájáról, de szava min­dig visszakanyarodik oda, ahol gondolatai a legszívesebben időz­nek: a Pártra. Beszél a népneve­lő munkáról, a lelkes dekoráció­ról. a tanulásról, n haladó sze­mináriumról, melyet most végez. Egyszerű szavak, mégis mennyi minden van mögötte: — Azelőtt, a felszabadulás előtt „csak" dolgoztam. Mert kei­lett a kereset. Azóta kezdett kör­vonalazódni bennem, hogy a munkának más értelme ls van, de a munka Igazi célját, igazi értelmét azóta tudom, amióta ta­nulok. Azóta tudom, hogy a szo­cializmus a termelékenység eme­lésével érhető el s azóta tudom. hogy a többtermelés éppen úgy az én életemet is előrelendíti, mint a többi dolgozótársamét. Hogy Faragóné mennyire tud­ja mindezeket, arra nem kell élőbb bizonyíték, mint a sztálini műszak, amelyben 297 százalékot ért el. Nem kell elevenebb bizo­nyíték, mint az. hogy átlaga az­óta se esett a 153 százalók alá. A finomcsiszoló gépteremben Fa­ragóné a követendő példa," Min­den dolgozó azt nézi, hogyan dol­gozik. Hogyan ér el a mennyisé­gi többlettermeléssel együtt mi­nőségjavítást. Hogyan szervezi meg a munkáját, hogyan észsze­rűsiti, hogyan tanítja a gyen­gébb eredményt elérőket. X Faragóné egyszerű szavakkal tett ígéretet a tervbeindító ün­nepségen, hogy teljesítményét to­vábbi öt százalékkal emeli mara­déktalanul beváltotta ígéretét. Nem akar azonban megállni en­nél az eredménynél, még maga­sabbra törekszik. Tanulmányoz­za a szovjet sztahánovisták munkamódszerét, hozzájuk akar hasonlóvá válni. Hogy ez sike­rül is neki — nem kétséges. Igy; mondja: — A Párt segít! * Faragó Sz Mihályné elvtársnő a DÉMA élmunkásjelöltje. a Párt neveltje. Ha nincs a Szovjetunió felszabadító hadserege, ha nincs a Párt, Faragónéék ajtaján még mindig csak a szomorúság kopog­tatna be. Nem volna szép jelen, "yönyörű jövő, terv, csak a min* dennapi bizonytalanság. És Fara. gónó sem válhatott volna azzá, ami ma: újtipusú emberré. ELMAGYARORSZÁG mezőgazdasági tanácsadója Népgazdaságunk szempontjá­ból igen fontos, hogy az idei termésből előállított cukorrépa, takarmányrépa ts konyhakerti dugványok minél kisebb veszte­séggel teleljenek át és 1950 ta­vaszán minél nagyobb terület be­ültetéséhez legyenek elegendők. Az idei magtermelés már öt­éves tervünk második évének ve­tőmagszükségletét biztosítja, a konyhakerti magvak p;dig kül­kereskedelmünk szempontjából fontosak. Különös gondot kell fordítani az idén a dugványvermek téli ellenőrzésére, mert az őszi szá­razság következtében a dugvá­nyokat általában csak későn szedték fel és legtöbb helyen a termelők azonnal le is tördelték. Igy nem hagytak elég időt arra, hogy a dugványok „kifújhas­sák" magukat. Vagyis a verem­ben keletkező hő és pára elpá­rologhasson. A dugványok úgy tarthatók el legjobban, ha a ve­rem hőmérséklete 3—i C fok. Ezért fontos a vermek oromzatát mindaddig nyitva hagyni, amíg a hőmérséklet a fagypont alá nem süllyed. Ott ahol a verme­tadb és prizmákat már koráb­ban leföldelték, és emiatt nem tudott jól kiszellŐMii. azt hala­déktalanul meg kell bontani. Az esetleg már romlott dugványo­kat ki kell váltogatni és csak ak­kor szabad ismét letördelni, ha a verem már kellőképpen lehűlt. Több helyen előfordult az is, hogy az őczi szárazság folyamán felszedett dugványokat fony­nyadt állapotban vermelték el­Ilyenkor gyökérpenészedés lép fel. Az ilyen vermeiket is meg kell bontani, a romlott dugványokat ki kell válogatni és csak a tel­jesen ekészségeseket szabad új­ra elvermelni. Elsősorban a termelők érdeke a dugványvermefc gondos el­lenőrzése ós kezelése, -L.

Next

/
Thumbnails
Contents