Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-08 / 7. szám

TtefcM® 1990. január i. 7 Hitler-banda — 7 ito-banda "Mindenki áttol ifimert dolog, hogy Tito mennyire hasonht Görmgre, a kövér náci marsáO­ra. EM a hasonlóság persze nem­csak a iáüók számában nyilvánul meg, hanem az ékszerek, drága­kövek, díszruhák iránti rajongás­ban és főleg a kíméletlen harár efiolásban. Hermann Göring Né­metország leggazdagabb kapita­listája volt, ma Tito Jugoszlávia leggazdagabb embere, olyan Gö­ring, aki egyúttal Hitler szere­pét is maga játsza. A belgrádi Göring kiépítette maga körül hasonszőrű vezérkar rát. Jobbkeze Rankovics, a hó­hér belügyminiszter, aki Himm­ler Gestapojához hasonlóan, megszervezte az Ü.DBA nevű gyilkos terrorista szervezetet, pofi SS-ekbŐl, csetnikekből, usz­lasákből, válogatott fasiszta cső­cselékből. Göbbels, a propagan­dista is megvan Tito udvarában. Gyűasznák hívják, de szemér­metlen hazudozásban és korlá­toltságban semmivél sem marad Göbbels mögött. Ribbentroppot Kardelj személyesiti meg, a csa­lás, erőszak, politikai gyilkossá­gok nagymestere. Nem hiányzik az „ideológus" sem, Pijade, aki­nek ideológiája vajmi kevésben különbözik a hírhedt Alfréd Ro­senbergétől. Ez a banda uralkodik ma a hős jugoszláv népen. De a ju­goszláv nép szeme már kinyílt, legjobb fiainak bebörtönzése, megkínzása, legyilkolása sem akadályozhatja meg sokáig azt, hogy leszámoljon TitOval és gaz csőcselékével. Tito tobzódik, Levél Jugoszláviából amét nem közöljük, nehogy Elte­gyük Rankovics terrorlegényei zak" tatásának, de bemutatjuk a levél két részének fényképmásalatát. Derfl érkezett « közelmúltban Jugoszláviából Szegedre. Jugosz­lávia magyar dolgozó parasztasz. szouy irt*. Sem * nevét, sem lak­-Furtjy JA. -ve*. *mífiérr s*a.Ojr- srtt+tt -őoAúrt ^<AH<tl cAxrn -rcysC* Jvc-yy Ulct- JurhCt- -inrroc -ruC-rrx. / sozjtf snt-ieynr*' «KQ+Z JA^CUÖ^ Mp^r A ^tg^prZ jJc'^Tirr* fi Jl^r/y Aó-Ciíi ctAtrr .wCrtct li ytnAXÖyO, JvcnM^cf-ruJl Jun ^arKst. JlU-^aZ J&M- 4* A^ílá* J AÁ^-mtÁ- jÁxnr- jtLiMOrfLiK JUnfJttr-sMucis nru^C aa JOU-ÍCA JVÍ M ember már nemsokára az feszít veszti eL Ne is csodálkozz rajta, hogy nem irok" _ mondja a levél, majd a továbbiakban elpana. Szolja, hogy Titóék embertelen be. azolgáltatási irendszere borzalmas •yomorba dönti a jugoszláviai dolgozó parasztságot. „Ha nem tu. iánnk eleget tenni a kötelezettség­nek, akkor elvisznek kényszermun­kára. Most ts ki van irva 41 napra a Béla-. Tttó bandája így szerez ntagá. nak Ingyenes munkaerőt, hogy a földbirtokosok földjét megművel, jék és dolgozzanak a bányákban, melyeknek kincseit az amerikai és angol imperialisták élvezik. j- jut' -SHJtyUzy-flJt, ** AArMs Asdr* xzt.aA <a •pbCri wLtvcUrtÚ JTLO^M*. yrnlf <»v<? JA jJr^t-Z+m Juryy AZÓV -m jUALi JlUzA si-errf AL( -C:< JjLŰrUZU AA A«h4 Jul Jétzuí juufprrr* „Nálunk még 2 dlnáf ára Vész­tőért is sort kelt állni.- _ olvas­hatjuk a levél további részében. És Itt gondoljunk egy percre a mi árutól roskadozó Nép boltjainkra s azután arra, ogy nekünk is ez„ sőt még ennél is rosszabb szolgasorsot szánt a bandita Rajk és gazdája, a belgrádi Göring. Ná'unk is sorba kellett volna ál'lni másfél deka élesztőért az ötesztendős aprősá. goknak, mint ahogy a levél tanusá. ga szerint a jugoszláviai kisgyere. kek teszik, mialatt szüleiket kény­szermunkára hurcolták volna el az újra hatalomra került fasiszták. Ettől • sorstól sza.uaoji.oUa meg országunkat a Szovjetunió és a Sztálin elvtárs vezette Bolsevik Párt, mely leleplezte a Titó.banda árulását Ettől mentett meg ben. nünket Rákosi elvtárs ébersége, aki leleplezte Rajk gyalázatos haza. áruló kapcsolatait. Egyre nö, erősödik a gyűlölet a jugoszláv népben Titó, Rankovics, Gyilasz, Kardelj, Piade és a többi nemzetközi kém ellen. Nincs már messze az idő, amikor a jugoszláv nép leszámol függetlensége árujói­val. Tito trieszti ügynökei a háború alatt több harcos antifasisztát juttattak az SS kezére a jugoszláv nép nyomorog rA Vie Nouve cimü olasz hetilap leleplezi a Titó.banda trieszti tevé­kenységét. A lap trieszti különtu­dósitója megállapítja, hogy kevés hely van a világon — Jugoszlávián kivül — ahol a Titó.bandát ugy gyűlölik, mint Triesztben. A Tájékoztató Iroda határozd a nyomán ujabb és ujabb adatok ke­rültek napvilágra a Titó-banda ügy nőkéinek triesz'i tevékenységéről. Minden ké séget kizáró módon megállapítást nyert, hogy Frausin, Gigante és Fachin olasz, valamint Kplarich szlovák antifasisztákat Titó ügynökei jutta'ták SS kézre, mind. annyink halálát okozva. Mind a né­gyen az olasz antifasizmus legjobb jai közé tartoztak. A Titó banda tevékenységét a felszbadulás « án is gyilkosságok, provokációk, valamint nacionalista és munkásellenes megnyilvánulások jeüemezék. A harc a Titó.banda ellen tovább folyik irja végül a tudósító — to_ vább folyik azok ellen, akiknek ke. zét oly bátor demokrata vezc.ök vére szennyezi be, mint amilyen Frausin és Kplarich voltak. A newyorki „New Republic" hasábjain Frank Gervasi ismer­teti a jugoszláviai helyzetet. Többek között a következőket írja: Sehol Európában nincs olyan nép, amely oly kevésért olyan keményen dolgozna, mint a ju­goszlávok. Az élelem kevés és drága. A fogyasztási cikkek szá­nalmasan elégtelenek. A belgrá­di kirakatok vagy konganak az ürességtől, vagy pedig csak jegyre árusított, drága és rossz­minőségű cikkek vannak. Az erőszak kétségtelenül nagy szerepet játrrik abban, hogy a jugoszlávok olyan keményen dolgoznak. Minden dolgozótól elvárják, hogy a 48 órás heti munkaideje utón szabad idejé­ből ehhez hozzájáruljon. Két héttől két hónapig terjedő „ön­kéntes" munákt kell teljesítenie mindenkinek az állana számára, ellenkező esetben elveszik élel­miszerjegyeit, amik nélkül az> élet Jugoszláviában lehetetlen — fejezi be a Gervasi. — A jugoszláv illegális moz­galom elképesztő leleplezéseket tesz Tito meggazdagodásával kapcsolatban — irja a newyorki „Daily Worker". — Az adatok azt mutatják, hogy Tito óriási vagyont harácsolt össze, Gö­ringre emlékeztető módszerek­kel. — 1948-ban Tito számára kü­lönleges hajót építettek Karlo­vicában. Egv másik hajó Split kikötőjében áll Tito rendelkezé­sére. Tuft hajógyárában a mun­kások egy álló hónapon keresz­tül dolgoztak egy harmadik ha­jó építésén, ugyancsak Tito szá­mára. — Mindenki előtt ismeretes, hogy a kastélyok, paloták és földbirtokok karbantartása igen nagy összegeket emészt fel. Tito tuskanzaki palotáját nyolcvan katona őrzi. Jugoszlávia népé­nek ötmillió dinárjába kerül Ti­to egyik palotájának évenkénti költsége. Tito földbirtokait ál­talában csak a titkos rendőrség, legalább kapitányi rangban lé­vő tagjai őrizhetik. — Titonak gyenge oldala) az értékes gyürük, gyémántok és egyéb ékszerek. Fantasztikus összegeket költ el bálokra és bankettekre, miközben Jugoszlá­TITO IGAZI ARCA via gazdasági helyzete napról­napra romlik. — Különleges páncélautót vá­sároltak Tito számára az Egye­sült Államokban. Ezzel egyidő­ben három ugyanolyan kocsit is vettek, hogy ne lehessen meg­állapítani, melyiket használja a négy közül. Amikor Belgrád va­lamelyik utcáján végigmegy, azt a hadsereg és a rendőrség szállja meg. Minden forgalmat megszüntetnek. Tito négy pán­célautóját mindkét oldalról hat, őrséggel megrakott, nyitott ko­csi fedezi. A belgrádi Göring fél a nép­től és minden oka meg is van rá, A kommunisták nemzetközi a Tito-klikk elleni harc Pietro Rossi elvtára cikke a „Tartós békéért, népi demokráciáért" -ban m. A szerb, horvát, szlovén, ma­kedón, montenegrói, olasz és más kommunisták harca a hatal­mat bitorló Tito-banda ellen különlegesen nehéz körülmények közt folyik. Jugoszláviában virágzik a fa­siszta rendszer. Amióta a jugo­szláv kormány elárulta a szocia­lizmus táborát és átment az im­perialista háborús uszítók tábo­rában, a munkások és általában a dolgozó tömegek gazdasági helyzete erősen romlott. Éles hi­ány mutatkozik élelmiszerben éa közszükségleti cikkekben, A Tito. klikk, amelynek szüksége van a külföldi valutára (a propagan­da és a külföldi provokátor- és kémszervezet fenntartása sokba kerül!), megfosztja a lakossá­got a megélhetéshez szükséges legfontosabb dolgoktól és olyan árucikkeket exportál külföldre, amelyekben hiány van az orsizág­ban magában. A falu gazdasági, társadalmi és politikai életében, a népfront szerveseteiben és az államhata­lom helyi szerv-iben kulákok gazdálkodnak. A Jugoszláv Kom­munista Párt nemcsak a köz­pontban, hanem kisebb helyeken is, vagyis vidéken, a gyárakban, üzemekben, falvakban stb. is el­fajult, a politikai rendőrség esz­közévé vált, amely a fennálló rendszerrel egyet nem értő lakos­ság ellen irányul. A Jugoszláv Kommunista Pár­ton belül és különösen a Szlovén Kommunista Pártban menedéket találtak a régi nacionál-sovinisz­ták, s ezeknek köréből választják ki a legmagasabb állami tisztvi­selőket a gazdasági szervek ve­zetőit, a különböző külföldi ju­goszláv missziók „szakembereit" és így tovább. És megfordítva: a munk ásszármazású s éppen ez­ért a dolgozókkal a többieknél szorosabb kapcsolatban lévő al­kalmazottakat, azokat, akikkel megosztják gondjaikat és nélkü­lözéseiket, állandóan figyelik, s másodrangú állásokba helyezik őket. A párt alartezervi vezetőit és tagjait, akik r. párt-klikk és a kormány által folytatott poli­tika iránt kételkedést, bizalmat­lanságot és nem kellő lelkese­dést mutatnak, kizárják a párt­ból, megfosztják munkájuktól és gyakran letartóztat ják. A becsü­letes dolgozók százai, a rendszer ellenzői, Rankovics utasítására „nyomtalanul" eltűntek. De mindezek a megtorló, ter­rorista intézkedések nem tudják aláásni a munkásosztály, a pa­rasztok, valamennyi becsületes demokrata saját felszabadításá­ra irányuló .törekvését. A Tito­klikikel szembeni ellenzéki moz­galom egyre szélesedik és a harc különböző formájában jut kifejezésre: egyéni és kollektív tiltakozások, passzív ellenállás r hatóságok és az üzemek vezetői nek utasításaival szemben, egyi ni, szabotázscselekménvek. a nők tiltakozása az élelmiszerhiány miatt. stb. Jugoszláviában már megvan nak az alapvető, objektív felté­telek ahhoz, hogv ez az ellenzé­ki mozgalom a harc magasabb rendű formáiba menjen át: a munka beszüntetésébe, gazdasá­gi és politikai sztrájkokba (a fennálló körülmények közt Jugo­szláviában minden sztrájk, a gazdasági kérdésekkel kapcsola­tos minden tüntetés gyorsan át­alakul az állam ellen irányuló politikai fellépéssé a hatalmon levő Tito-klikk ellen). A haladó demokratikus moz­galom legfőbb céljának megvaló­sításához, vagyis a Tito-klikk megsemmisítésére irányuló harc vezetéséhez és a Jugoszláv Köz­társaság visszavezetéséhez az imperialistaellenf - demokrati­kus és szocialista táborba, újjá kell születnie a Jugoszláv Kom­munista Pártnak, a valódi for­radalmi és nemzetközi Jugoszláv Kommunista Pártnak, amelv a városok és falvak dolgozó töme­geinek él ér-- állna, és képes vol­na arra. hogy határozottan éa bátran vezesse azokat a Tito— Rankovics—Kardelj—Gyilasz & Co. megdöntéséért folyó harcban. Minden ország kommunistái teljes támogatást nvuitanak a jugoszláv kommunistáknak a, Jugoszláviában fennálló fasisz­ta uralom felszámolásáért és a Jugoszláv Köztársaságnak a bé­ke. demokrácia és szocializmus táborába való visszavezetéséért vívott harcban. Tito és a trónszék Tito, ha megjelenik színház­ban vagy más nyilvános előadá­son, különlegesen díszes, aranya, zott trónszékben ül. A széket mindenütt viszik utónna. hoey kiszolgál iák a diktátor kénvei­mét. A 130 kilós Göring utánzat számára valóban kü1 ön leges teherbírású trónra van szükség. Ugyanakkor a színházat három­szoros rendőrkordon veszi körül, hogy az éhező belgrádi nép dü­hétől megvédje a hájas zsarno­kot,

Next

/
Thumbnails
Contents