Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-08 / 7. szám

Ünnepélyes keretek között indította meg Marosán György elvtárs a szegedi Textilkombinát fonóüzemét vn. ÉVF. 7. SZAM ARA 50 FILLÉR. Sztálin nevével uj győzelmek felé cZrta : CBiie.: <Vuie& D

ecember 21-én a vílig 3olgozói szeretett vezérének, Bztálin elvtársnak 70. születésnapján a hároméves terv diadalmas csatájának utolsó győzelmét aratta a magyar munkásosztály. Ezzel véglegesen lezárult népgazdaságunk újjáépíté sének időszaka és megindult az ötéves terv győzelméért, a szocialista Magyarország megte temtéséért. A hároméves terv periódusában kijártuk a tervgazdálkodás alapfokú iskoláit és rengeteg tanulságot szereztünk. Az első legfontosabb tanulság az volt számunkra, hogy ha könnyíteni akarjuk kemény munkánkat, ha gyorsítani akarjuk a fejlődés ütemét, ha le akarjuk győzni a termelés frontján a kísérletező ellenséget, ha közelebb akarjuk hozni boldog- jövőnket, meg kell fogadni a Párt minden szavát, tömör sorokban kell követnünk bölcs vezérünket, Rákosi elvtársat. A Párt iránymutatása az egyetlen helyes irány, a Párt útja az egyetlen járható út, a Párt tanítása az egyetlen igaz tanítás a magyar dolgozók szépiára. A

z elmúlt években a gazdasági téren aratott sikereinkben, hároméves tervünket 7 hónappal, sőt igen sok helyen még ennél is többel történt megrövidítésében, az öt éves terv szilárd megalapozásában, az életszínvonal szakadatlan emelésében igen nagy segítséget nyújtott a szocialista munkaverseny elterjedése és elmélyülése. A magyar dolgozók megtanulták használni ezt a fegyvert az eredmények kiharc<i ására és ma már el sem képzi he tő üzemeink élete a szocialista verseny különböző formái: egyéni és brigádverseny, újitá sok, munkamódszer átadd3, az élmunkásmozgalom nélkül. A felszabadulás óta eltelt öt esztendő alatt a Szocialista munkaversenyünk valójában csak 1949 esztendőben bontakozott ki, illetve munkaverseny mozgalmunknak döntő szakaszai ebben az esztendőben voltak. 1949 februárban diósgyőri vasgyár szocialista munkaverseny felhívása, melyhez osztatlan lelkesedéssel csatlakozott az egész ország dolgozó népe, így a szegedi üzemeink dolgozói is. Majd ezt követte augusztus 30-án a Nagybudapesti Pártválasztmány határozata, ahol' Rákosi elvtárs beszédében rámutatott azokra a hibákra és hiányosságokra, amely még a munkaverseny mozgalmunkban fennáll. IN öntő kérdésként jelölte " meg az egyéni munkaversenyt, mely az alapját képezi a szocialista munkaverseny mozgalomnak. A Nagybudapesti, majd a szép* ember 10-én megtartott Nagyszegedi Pártválasztmány határozata után, mir.t ahogy országos viszonylatban, úgy itt szegedi üzemeinkben is, hatalmas méretekben bontakozott ki az egyéni és a brigádmozgalom. A munkaverseny mozgalom további kiszélesítését fokozta a Budapesten októberben megtartott újító kongreszszus és újí'ó kiállítás, amelyen a szegedi üzemekből is a legjobb élmunkások és újítók közel százötvenen vettek részt. Ezek eitozták a kongresszuson, részt Vévő Szovjet kztatíánovisták munkamódszereit, amit itt a szegedi üzemekben is már sikeresen alkalmaznak. Ezzel elősegítették azt, hogy szegedi üzemeinkben az újítások száma a hároméves terv befejezéséig több mint 500-ra emelkedett, melynek évi megtakarítása közel kétmillió forintot tesz ki üzemeinkben. A terv teljesítésnek, illetve túlteljesítésnek és a termelékenység növelésének döntő tényezője és koronája volt az október 29-én a budapesti Ganz villamossági nagyüzem által Sztálin elvtárs születésnapjára elindított munkafelajánlási mozgalom és a sztálini műszak előkészítése A sztálini műszakra üze" meink dolgozói hatalmas lelkesedéssel készültek és már a műszakot megelőző hetek eredményei azt mutatták, hogy a szegedi üzemek dolgozói tudatában vannak annak, hogy milyen jelentőséggel bír a magyar dolgozó nép számára Sztálin elvtárs 70. születésnapja. Már a december 21-ét megelőző hetek eredményei is azt igazolták, hogy a dolgozók a sztálini műszakra tett felajánlásaikat (ami nagy általánosságban 2 százaléktól 15 százalékig volt) nemhogy teljesitik, hanem túl is teljesítik éa hogy Szegeden is meg jelennek majd as első magyar sztahanovisták. Ez így is történt. Már a sztálini műszak előtt pl. Csóti József elvtárs, a MAV fűtőház esztergályosa 600 százalékra emelte teljesítményét. Zombori András, a Magyar Jutaff.nó esztergályosa, aki 750 százalékot ért el, Baráth Mihály, az Egyenruhaipari nv. dolgozó;®, aki 400 százalékon felül és Kántor József, az Első Szegedi Cipőgyár dolgozója, aki 300 százalékos eredményt ért el. A műszakot minden üzem** ben üzemrészenként rövid öt-tízperces lelkes röpgyűlésekkel indították el és már itt is különösen lelkes volt a hangulat. A műhelyeket, üzemrészeket a ddgozók már előzőleg maguk feldíszítették. A Sztálin elvtárs arcképével ellátott díszes emléklapok mindenütt ott voltak a munkaasztalokon, amellyel ünnepélyessé tették a munkát. A műszak alatt látható és érez. hető volt a dolgozók lelkesedésén, hogy átérezték a sztálini műszak jelentőségét. A műszak megindulása után a végzett munkát 2 óránként mindenütt kiértékelték, amit hordozható faliújságokon vittek körül üzemrészenként, vagy ahol volt, hangszórókon keresztül tudatosították a dolgozókkal az üzem eddig elért eredményeit. A dolgozók az eredményeket lelkesen fogadták, a nagyobb eredményeket elért dolgozókat sok helyen lelkesen megéljenezték és több helyen, így például a szegedi kendergyárban is, egymást biztatták és segítették a munkában. Sok helyen mozgalmi dalokat énekelve végezték a munkát. A nagyobb üzemekben, így a Magyar Kender és a Szegedi Kenderben, ahol hangszórók vannak és a hangszórók az üzemrészekbe is be vannak vezetve. hanglemezekről mozgalmi dalokat játszottak munkaközben, Az üzemekből a két óránkénti termelési jelentésekét a Hirdető NV. a belváros különböző részein hangszórókon közölte, ahol a tömegek csoportokba verődve várták az újabb és újabb termelési híreket az üzemekből. R

övid értekezleteket tartottak a műszakok befejezésével az üzemekben, amelyek igen lelkesek voltak. Ezeken a röpgyűléseken a dolgozók hozzászólásaikban megfogadták, hogy o versenylendületet megtartják és az ötéves terv első negyedére már ezeken a röpgyűléseken munkafelajánlásokat tettek. Például' a Szegedi Kenderben száztízen 2 százaléktól 5 százalékig, a Magyar Kenderben kb. százan 2 százaléktól 8 százalékig és a többi összes üzemeinkben is számosan hasonló felajánlásokat tettek az ötéves terv első negyed évére. Ez a jelenség azóta már tömegmozgalommá fejlődött. A két legnagyobb üzemünk, a Magyar Kender és a Szegedi Kender, külön is versenybe álltak egymással a műszak ideje alatt, amit a Szegedi Kender nyert meg a végső kiértékelésnél 157 és fél százalékos átlageredményével, a Magyar Kender 146 százalékos átlageredményével szemben, A

sztálini műszak alatt elért eredmények megmutatják, hogy üzemeink dolgozói a munkaversenyben milyen hatalmas eredményeket tudnak elérni. így például Csóti József MÁV fűtőházi esztergályos, aki a sztahánovista munkamódszert követve, az előző 600 százalékos teljesítményére 800 százalékos felajánlást tett a műszakra, amit 1500 százalékra teljesített. Vagy Zombori András, a Magyar Jutafonó ifjúmunkás esztergályosa felajánlását a műszakra 800 százalékra tette meg és ezt 920 százalékra teljesítette. Ugyancsak Király és Vér elvtársak, a Szegedi Kender dolgozói is, akik 1000 százalékon felüli eredményt értek el a műszak alatt. Igen jelentős volt azoknak a dolgozóknak a Száma is, akik az előző 100—110 százalékos eredményüket 150—160 százalékra emelték, de sokan voltak olyanok is, akik 200—250 százalékot értek el és nem volt ritka a 300—350 százalékos eredmény sem. A sztálini műszak alatt üzemeink egyéni átlag teljesítménye 35—40 százalékkal emelkedett és a mű3zak előtti egyéni átlageredményhez viszonyítva kb. 15 százalékos javulás mutatkozik a műszak utáni termelésben. I

gy például a Dohánygyár átlaga, amgly a műszak előtt, december 20-án 120 százalék, 21-én, a műszak napján 176 százalékra emelkedett, majd 22-én 135, 23-án 138 és 24-én 142 százalékos volt, tehát tovább folytatták a műszakelőtti átlagteljesítmény növelését. De a többi üzemekben is emelkedés mutatkozik a termelékenység növekedésében és az egyéni teljesí t mény ekben. A 3ztálini műszak alatt elért legmagasabb teljesítményeket is ugyanúgy, mint a műszak előtt, mindenütt kifizették. Több heyen, így pl. a Szegedi Kender, Magyar Kender, Dohánygyár Ss a Déma cipőgyárban ünnepélyes külsőségek között, díszes borítékban osztották ki a műszak alatt végzett munka után járó pénzbeli illetményt, amit a dolgozók boldogan fogadtak. A sztálini műszak hatalmas eredményét mutatja az is, hogy a szegedi üzemek dolgozói sztálini munkafelajánlásának értéke 2 és félmillió forint volt, amit 3 és félmillió forint értékben túlteljesítettek. E

zeket a hatalmas eredmé nyéket Sztálin elvtárs nevével ajkukon, az iránta érzett hálával és szeretettel, a felszabadító, a világ dolgozói vezérét illető mély tisztelettel szívükben érték el a szegedi dolgozók. A magyar dolgozók akkor azonban, amikor jó szervezéssel, új munkamódszerekkel nagyobb teljesítmények elérésére törekedtek és törekednek, egyben a világ béketáborának nagy vezérét is követik és ünneplik. És itt forr egybe széttéphetetleniil a magyar dolgozók versenylendülete azzal a békeharccal, melyet a világ valamennyi szabadság és békeszerető dolgozójának élén a nagy Sztálin vezet. A sztálini műszak és at azóta továbbfejlődő termelési eredmények az ötéves terv biztos bázisát, alapját, a győzelmes hároméves terv sikereit és eredményeit fejlesztik tovább. És tegyük hozzá: minden egyes dolgozó, aki túlteljesíti normáját, aki csökkenti a selejtet, minden munkás, akinek gépén több, jobb anyag készül' a verseny lázában, egy-egy téglát épít a béke falába, mely egyre szilárdabb gátat emel az imperialisták háborús törekvései elé. K

iértékelve a sztálini műszak eredményeit, megállapítható, hogy üzemeinkben a sztálini műszak nagy lendületet adott a termelékenység emelkedésének és a munkaverseny kiszélesítésének. A műszak után közvetlenül a röpgyűléseken észlelt lelkes hangulatból megállapítható, hogy a sztálini akció lendületével az ötéves terv beindítására lelkesen készülnek az üzemek dolgozói. Joggal állapíthatjuk meg, hogy azokban az óriási eredményekben, amelyeket elértünk, döntő szerepe volt pártszervezeteink jó munkájának. Pártszervezeteink, pánfunkcionáriusaink valóban végrehajtották azt a fordulatot a termelés, a verseny kérdése felett, amelyre a Politikai Bizottság, Rákosi elvtárs felhívta őket. Sikerült az üzemi háromszögek együttműködését harmóniku3abbá, eredményesebbé tenni. Ezen az úton kell továbbra is járni, mégpedig úgy, hogy kiküszöböljük a mutatkozó hibákat. A sztálini műszak alatt elért eredményekben az öntudatos fizikai dolgozók mellett nem kis részük van üzemeink műszaki értelmiségének is, akik az üzemi pártszervezeteink felvilágosító munkája után jelentős mértékben bekapcsolódtak a munkaverseny mozgalomba, mert felismerték, hogy az ő viszonyuk is alapvetően megváltozott a munkához a szocialista termelésben. M

Sr á sztálín! műszak elüti is, de különösen a műszak ideje alatt végzett munká-. jukkái nagyban elősegítették a munkaverseny fejlesztését. így például a Magyar Kenderben, ahol mérnökökből, technikusokból, művezetőkből, kiváló munkásokból' munkamódszer átadó csoport alakult, amely naponta munkaidőn kivül igyekszik átadni üzemi dolgozóinknak azokat a munkamódszereket, amelyeknek birtokában termelékenységük emelése érdekében további előrehaladást biztosítanak. De a többi üzemekben is műszaki csoportok, vagy kutaitó brigádok alakultak a műszaki értelmiség és a legjobb élmunkások közül, melyeknek feladata a munka jobb megszervezése, újítások, észszerűsítések elősegítése és a szűk keresztmetszetek megszüntetése, műszaki értelmiséget az üzemi pártszervezeteink helyes politikai munkájukkal meg lehet nyerni, — amire Rákosi elvtárs is felhívta a figyelmet, — mert ez döntő kérdés a tervteljesítés éa a termelékenység növelése érdekében. Sikereink mellett nem szabad azonban egy pillanatra sem megfeledkeznünk az éberség döntő fontosságáról. Mert — és ez különösen vonatkozik ránk — a mi közelségünkben a még meglévő belső ellenség mellett olyan mindenre elszánt banda tanyázik, mint Titóék, akiknek tervei között első helyen szerepel a népi demokráciák ntegsemmisitése, a kizsákmányi lás visszaállítása, a dolgozó aép fasiszta elnyomása, az országok függetlenségének megsemiaisítése és a dolgozó népek vezéreinek legyilkolása. Ezért eredményeink megtartása és fokozása mellett állandóan erősítsük az éberséget minden vonalon. K

étségtelen, hogy a hároméves terv ideje alatt nagy sikereket értünk el. De ezek a sikerek nem megnyugvásra késztetnek bennünket, hanem arra, hogy számbavegyük az előttünk álló hatalmas feladatokat, még tüzetesebben megvizsgáljuk és kijavítsuk a meg meglévő hiányosságokat. A Nagyszegedi Pártbizottság ezúton is elismerését fejezi ki mindazok a fizikai dolgozók, műszaki értelmiségiek és különösen a szegedi sztahánovisták felé, akik a sztálini műszák nagyszerű eredményei elérésében tevékeny r^szt vettek. Az öntudatban hatalmasan megnövekedett nagyszegedi dolgozók előtt most új, nagyszerű feladatok állanak, új harci forma bontakozik ki. A Párt, Rákosi elvtárs vezetésével, a hároméves terv tapasztalatait felhasználva indulunk neki e feladatok megoldásának, az ötéves terv, a Szocialista hazánk felépítésének.