Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-07 / 6. szám

(Szombat, 1990. jmo&r V. MUNKAERDEMRENDDEL TÜNTETIK KI a hároméves teiv teljesítésében legKivalóbbnak bizonyult dolgozdkat Rákost Mátyás útmutatása és a Magyar Dolgozók Pártja nagy bu­dapesti párlválnsz'mányának hatá­rozata az egyéni munkavorseny kiszélesítéséről, a termelékenység további emeléséről, ezt követően pedig a Sztálin 70. születésnapjá­nak megünneplésére Indult hatal­mas sikerű munknfelajánlási moz­galom a dolgozók százezreit kap­csolta be a munka versen y be. A soha nem látott, lelkes verseny­rruozgalomtan új munkahősök ez­rei: a magasabb technikai tudást elsajátító munkások és műszaki értelmiségiek álltak aiz élre és a Szovjetunió élenjáró dolgozóinak tapasztalatai alapján új munka­módszerek alkalmazásával és a munka újjászervezéséved mind ma­gasabb és magasabb eredményeket értek eil. Az üzemi dolgozók és a szak­szervezetek jelölései alapján a leg­kiválóbb sztahámovlsta munkásp­sokat és műszaki értelmiségieket. akik a hároméves terv befejező szakaszában elsőkként sajátították el a kiváló szovjet sztahánovlsták, a szovjet ipar tapasztalatait és elősegítették, hogy szakmájuk te­rületén mind nagyobb eredménye­ket érjen el a munka versenymoz­galom, a Szakszervezetek Országos Tanácsa a munkaérdemrend kü­lönböző fokozataival való kitünte­tésre terjeszti fel a Népköztársaság Elnöki Tanácsához. ízületnek a kezdeményezések A SZOVJETUNIÓBAN A kalinini „Proletarice" szö­vő-fonó gyárban a komszomolis­ta szövölányok értekezletet tar­tottak. Nadja Komarova javasol­ta, hívják ki munkaversenyire a visnyi-volocki „Kagonovics" gyár szövőnőit A versenykihívás egyik pontja szerint a verseny eredményét havonta kell kiérté­kelni. Vianyi-Voloclkon elfogadták a kühívá&t, a verseny meeindult. A hónap végén összeegyeztették az eredményeket és bizony, a visnyi­yolotíkiak győzték. Nadja Koonarovát lehangolta az eredmény, de megemberelte magát és így szólt a lányokihoz: — Gyakrabban kell mérnöke­inkhez és technikusainkihoz for­dulni Sok segítséget nyújthat­nak nekünk. Utánanéznek annak, helyesen dolgozunk-e és felhívják figyelmünket, ha hibát követünk ah l E napokban minden brigádban arról beszéltek, hogyan lehetne elérni a visnyi-volocki szövőnő­ket. Nadja Komarova brigádjá­nak régi gépei voltak, gyakran szakadt a fonal Megkérték a mestereket, legyenek segítségük­re. A brigád felett a szerelő­javító osztály vetBetője, Kondra­tyev vállalt gyámságot és bár­mennyire is el volt foglalva, bár­milyen sok munkája gyűlt fel, mindig talált időt arra, hogy be­nézzen védenceihez. Tanácsokat adott, megmutatta, hogyan kell jobban dolgozni Sok újszerűség került a bri­gád munkájába. Megváltozott a munkamódszer, meggyorsult a gépek működése, szívesen segí­tettek egymásnak, ha szükséges volt. A műszak után senki nem távozott el. míg meg nem tisz­tította munkahelyét, illetve a munkapadot. A lányok 15—20 perccel a munkaidő megkezdése előtt érkeztek, hogy mindent ide­jében elő tudjanak készíteni a munkához. Mikor ismét közeledett a mun­kaverseny eredményeinek kiérté­kelése, Nadja Komarova a leg­kiválóbb eredményt elért szövő­lányokkal felkereste a visnyi­volocki szövőnőket Minden iránt érdeklődtek. Figyelmes szemmel jártak a műhelyekben, igyekez­tek átvenni a visnyi-volockiak munkatapasztalatalt. — Harcos lányok! — mond­ták az ottanlak elismerően. A kiértékelés során az ered­mény megmutatta, hogy a ..Pro­letarka" szövő-fonógyár szövőnő­inek szorgalma nem volt hiába való. Bebizonyították, hogy régi gépi felszereléssel is lehet jól dolgozni és kiváló minőségű ter­mékeket gyártani. Golovosenko, a visnyi-volocki „Kaganovics" szövőgyár bizott­ságának titkára a következőket mondotta, amikor « versenvzász. lót átadta Nadja Komarova győztes brigádjának: — A mi lányaink is szorgal­masan igyekeztek. Ennek ered­mények ént az előző havi ver­senyt megnyertük. Most ti dol­goztatok jobban, több kezdemé­nyezést. élénkséget vittetek a munkába és én szívből őrülök, amikor átnyújthatom nektek a győzelmi zászlót Francia rohamrendőrök véres támadása a tüntető munkások ellen SZÉLJEGYZETEK A. franciaországi Tarbes városa valósággal ostromállapot képét mu­tatja. Csütörtökön délután a dolgo­zók sokezres tömege tüntetett a vá­rosháza előtt, hogy támogassa a Morane repülőgépgyár kizárt mun­kásainak visszavétele érdekében folytatott akcióját. A tömeget ro­hamrendőrök százai támadták meg és durván bántalmazták. A roham­rendőrök sok tüntetőt súlyosan meg­sebesítettek. Két sebesült állapota válságos. A rendőrség fegyverét használta a Tunisz mellett lévő cotilvillei sztrájkoló mezőgazdasági munkás.ok ellen is. A rendőrség egy munkást megölt és nyolcat súlyosan megse­besített A szakszervezetek Tunisz városában tiltakozó sztrájkot ren­deltek el. A sztrájkhoz a bizertai fegyvergyár dolgozói is csatlakoz­tak. A vasutasok tízezrei léptek csütörtökön akcióba a kormánynak a vasútak leépítésére irányuló intéz­kedései ellepi tiltakozásul. Saintes­ben 1800, Dijonban 10.500, a párisi Batingnelles teherpályaudvaron ezer vasutas hagyta abba a munkát. Ha­sonló megmuozdulásokra került sor sok francia városban. A bérkövetelések kiharcolásáért a La Rociellei kikötő mjntegy ezer munkása csütörtökön szintén sztrájk­ba lépett. Alig hogy Bidault miniszterelnök nagynehezen keresztülerőszakolta a kollektív szerződésekről szóló tör­vényjavaslatot, máris valamennyi szakszervezet heves támadásainak [kereszttüzébe került. A szakszerve­zetek különösen a létminimumot érintő rendelkezéseket támadják. A kommunisták nemzetközi a Tito-klikk elleni harc Pielro Rossi elvtárs cikke a „Tartás békéért, népi demokráciáéit" legújabb számában n. Néhány év óta Triesztben, amely az Ausztriában állomásozó angol­amerikai megszálló csapatok ten­geri úton való ellátásának legfőbb bázisa, igen bonyolult gazdasági és politikai helyzet uralkodik. A közelmúlt eseményei — a kém Rajk budapesti pere, az összegyűj­tött okiratok és más tények ismét alátámasztották, hogy a Tito klikk, bmelyet Triesztben és a Júlia tar­tományban, Babics, Urszics, Kreu­ger, Kardél j slb. képviseltek, kom­tnvnista- és szovjctellenes tevé konységét még az 1943—45-ös feí­Izabaditó harc idején kezdte meg. Abban az időszakban a trieszti és |uliai tartománybeli kommunista és felszabadító mozgalomban a titóis­la Babics, Urszics és Tito és Kar­delj, más beavatott személyeinek hiegjelcnése „véletlenül" egybeesett valamennyi internacionalista olasz, fc lóvén és horvát vezető: Joszif trrebernyik, Kolarics, Luigi és Ezio Trensin, Gigante és mások meg­kcramisitésével (vagyis letartíztatá­iával és meggyilkolásával). Későbben, Trieszt felszabadítása h'.áa, a titóisták Churchill szovjet­fc'l:nes tervei végrehajtása céljából n c;kisérelték meghosszabbítani a ii borút Trieszt Jugoszláviának való i!ad:.:a ürügyével. Okiratilag bizo­nyítást nyert, hogy Babics & Co. K 13-ben a belgrádi klikk utasítá­saihoz híven és „baráti együttműkö­désben" az angol és amerikai fel­derítéssel, készítették elő az akkor vezetésük alatt álló trieszti Kom­munista Pártot a háborúra. A Tájékoztató Iroda határozatá­nak nyilvánosságrahozatala idő­pontjában a trieszti szabad terület Kommunista Pártjának vezetése a titóisták kezében volt, s amint ké­sőbb tisztázódott, közülük néhányan már régóta az Intelligence Service, az amerikai OSS, vagy az olasz SIM szolgálatában álltak. A titóista Babics, Urszics és má­sok kezükben tartották a pártsajtót, a párt anyagi eszközeit és irányí­tották a tömegszervezeteket. A marxizmus-leninizmus forradalmi elveihez és a proletár nemzetközi­séghez hű maradt elvtársak ebben a nehéz helyzetben azonnal harcot indítottak Tito ügynöksége ellen. Az ideológiai és szervezeti fron­ton vívott következetes és állhata­tos harc következtében a titósiták kisebbségben maradtak, kiűzték őket a Trieszti Szabad Terület Kommu­nista Pártjából és a demokratikus tömegszervezetekből és leleplezték őket Trieszt valamennyi szlovén, horvát és olasz dolgozója előtt. A Trieszti Szabad Terület Kom­munista Pártja, miután megtisztí­totta sorait, szilárdan beállt a há­borúellenes, a békéért és szocializ­musért- harcoló imperialistaellenes t'ábor sorai közé. Kiterjesztette poli­tikai befolyását és emelte tekinté lyét a város és falu olasz és szlovén dolgozó tömegei közt. Ennek ered­ményeképpen a Trieszti Szabad Te­rületen nemrég lezajlott községi választásokon, amelyek az angol­amerikai megszállás feltételei közt folytak le, a Kommunista Párt ha­talmas győzelmet aratott, a titóis­ták pedig teljes vereséget szenved­tek. A Trieszti Szabad Terület Kom­munista Pártjának listája 45.000 szavazatot kapott (21 százalék), ugyanakkor, amikor a titóisták 3900 szavazatot kaptak (1.8 szá­zalék). Ékesen bizonyítja ez, hogy a szlovén és horvát nemzetiségű szegényparasztok és középparasztok többsége a Trieszti Szabad Terület Komminista Pártja mellett szava zott, vagyis a Tito-klikk ellen. De Gasperi képviselői ellen, az ameri kai imperializmus ellen. A Trieszti Szabad Terület kom­munistái éberek, ügyelnek arra. hogy ne szédítsék meg őket az el­múlt évben elért sikerek, állandóan és egyre fokozódó erővel fognak küzdeni a Tito banda ellen, az ame rikai imperializmus fondorlatai el­len, a háború ellen, amint erról az 1949 szeptemberében, a Trieszti Szabad Terület Kommunista Párt­jának II. kongresszusán kijelen­tették. (Folytatjuk) Régi regényekben olvastunk olyan angoloktól, ala fképpemífl tudatlanságot árultak el a földrajzzal kapcsolatban, mihelyt nem • brit birodalomhoz tartozó területekről volt szó. Ez persze némi túlzói volt, mert az angol diplomácia a valóságban soha nem tévesztette <to­aze Budapestet Bukaresttel — mint az anekdótabeli angol , hanem pontosan tudta, hogyan kell a két város és a két Ország népét egy­mással összeugrasztani. Acheson amerikai külügyminiszter azonban túltesz minden eddigi tájékoza lanon. Mindeddig, csütörtök délutánig nem jött rá arra, amit minden VI. általános iskolai tanuló tud, hogy Formoza szigete Kínához tartozik. A rideg tények azonban még egy amerikai külügyminisztert ls arra kényszerítenek, hogy pótolja az iskolában elmulasztottakat. Acheson rövidesen rá fog jönni arra HL hogy pl. Franciaország vagy Olaszország sem Amerikában van, Uiiháne az amerikai reakció azon, hogy Anglia elismerte a Kin* Népköztársaságot. Knowland szenátor Washingtonban támadja a Trw man-kormányt, hogy megelégelte Csang-Kai-Sekök pénzelését. Mae Arthur Japánban mérgelődik, hogy agresszív formozai tervei nem sikerültek. Pedig Truman és Acheson nem letf kevésbbé imperialista, nunf eddig volt. Csak éppen rájött, hogy a Kuomintang-banda pénze­lése már nem jó üzlet többé. India és Pakisztan között- háborús feszültség Uralkodik. AZ angol imperialisták, mikor megadták a „függetlenséget" Indiának, úgy oszolták meg az országot a hindu és a mohamedán vallású területek kozott, hogy azzal eleve elvetették a háború csíráit Indlát ls, Pakísz. tánt is elvakult reakciósok kormányozzák, akik csak egyben értenek egyet, hogy vallási villongásokkal leplezzék a nép kizsákmányolását. Eppcn ez volt az angol Imperialisták célja. A kommunisták mind a két országban leleplezik a kormányok Imperialistabérenc mesterkedé­seit. s nincs messze az idö, mlkor a mesterségesen ketiésza!kított India dolgozói egyesülnek 8 Kina példájára lerázzák kül- és belföldi el­nyomóikat Csehszlovákia jegyzékben köveleli a Tilo-^ndálóJ a jugoszláv ai cseh és szlovák kisebbségek üldözésének megszűnte esét ták. „nyilvánvalódén azért, meri elhatározta, hogy Csehszlovákiá­ira utazik és ezért visszautasítot­ta a csehszlovákcllenes ,JIla<3 Ludu" kiadását." A jegyzék a továbbiakban megállapítja, hogy a jugoszláv kormány e cselekedetei nem meglepőek, ezek csupán további láncszemek az ellenséges csele­kedetek láncolatában, amelyet a jugoszláv kormány a Szovjet, unióval és a népi demokráciák­kal szemben elkövet. A jugo­szláv kormány cselekedetei to­vábbi bizonyítékai annak, hogjt ez a kormány szándékosan foly­tat erőszakos és fenyegető poli­tikát, amely jellemző a népelle­nes imperialista rendszerekre. Cselekedeti még jobban megerő­sitik azt a tényt, hogy a jugo­szláv kormány az országot a* imperialista táborba taszított® és a szocializmus, a demokrá­cia és a béke erői ellen irányuló legelkeseredetteb agTeszió eszkö­zévé lett. A csehszlovák kormány jegy* zéke követeli az említett szemé­lyek haladéktalan szabadonbo­csátását, valamint azt, hogy te­gyék lehetővé számukra a hala­déktalan visszatérést Csehszlo­vákiába. A csehszlovák külügyminiszté­rium pénteken a prágai jugo­szláv nagykövetségnek jegyzéket adott át, amelyben a csehszlovák kormány erélyesen tiltakozik a Jugoszláviában élő cseh és szlo­vák kisebbségek tagjainak üldö­zése ellen és követeli, hogy a jegyzékben megemlített személye­ket bocsássák szabadon a bör­tönből és tegyék lehetővé azon­nali visszatérésüket Csehszlová­kiába. A jegyzék idézi a vissza telep il­lési jegyzőkönyvet, amelyet a két ország 1948 november 13-án írt alá és amelyben a jugoszláv kor­mány kötelezte magát, hogy le­hetődé teszi cseh és szlovák sze­mélyek számára, hogy visszatér­jenek Csehszlovákiába, ha azt kérvényezik és ha megfelelnek a jegyzőkönyvben lefektetett valak­in ennyi feltételnek. A jegyzék ezután felsorolja a letartóztatott és üldözött szemé­lyek neveit majd kitér Franti­sek Huta esetére, akinek megta­gadták a Csehszlovákiába való visszatérési kérelmét, jóllehet megfelelt a visszatelepülési jegy­zőkönyvben foglalt valamennyi feltételljek. A következő eset, amelyet a jegyzék feleműt. To­rnán ügye. Toman a „Hlas Ludu" volt kiadója, csehszlovák állam­polgár és a jugoszláviai szlovák kisebbség kiváló képviselője. No­vember 4-én Tomant letartóztat­Fegyveres felkelés Indonéziában A ^Prágában széledő indo­néziai tájékoztató szolgálat közlése szerint Indonéziában — válaszul Hatta bábkormá­nyának behód«o1ására — fegy­veres felkelés tört ki és a mozgalom gyorsan tierjed az egész országban. December­ben a hollandoknak kemény harcokat kellett vívniok Észak­Cél ebesben. Kelet-Jávában statáriumot hirdettek ki. Szurabajában sorozatos tünte­téseken tiltakozott a lakosság Hatta behódolása ellen. Dzsa­kartában, Bandungban és más városokban, valamint Borneo déli és keleti részén a mun­kások sztrájkokat folytatnak politikai és gazdasági jogaik­ért. Az elégedetlenség és a felkelő csapatok ereje napról­napra nő. Dz „Orosz Munkások Északi Szövetsége" Az oroszországi munkásmozga­lom fejlődésében nagy szerenük volt a mult század hetvenes évei. ben alakult munkásszövetségek­nek. E szervezetek a kapitalis­ták elleni eredményesebb harc előmozdítására csoportosít-' '«* a munkásokat Az ..Orosz Mun­kások Északi Szövetsége" 1879­ben alakult meg. Vezető ie Hal­turin asztalos és Obnorszkii la­katos volt. A Szövetség a szocia­lista forradalom keresztülvite'ét tűzte ki céluL amelyet program, ja így fejezett ki: „A e—«á"ló állam politikai és .razdrság' rendjének, mint végsőkig igaz­ságtalan rendnek megdöntése'. Az „Orosz Munkások Északi Szövetsége" a Marx vezette I­Internacionálé alapjain állt és legközelebbi feladataként A JIÓD politikai szabadságának ás jo­gainak — a szólás, sajtó, gyü­lekezési stb. smbadsáij kivívását jelölte meg. Legsürgősebb kö­veteléseinek egyike a munkanap megrövidítése volt A Szövetség taglétszáma egy­re emelkedett, vezefjése alatt erőteljesebbé vált a munkások sztrájkmozgalma és ezért a cári kormány elpusztította ezt a marxista szervezetet. Ötezer SS-bondita Tito hads regében A Német Demokratikus Köztársaság tájékoztató szol­gálata közli, hogy a második világháború után elmenekült német SS-ek ós más náci há­borús bűnösök közül 30.00(1 az északamerikai idegenlégió­ban, 25.000 Vietnámban. 6.000 Egyiptomban. 20.000 az arab államokban. 15.000 Dél-Ameri­kában és 5.000 Tito hadsere­gében teljesít szolgálatot;

Next

/
Thumbnails
Contents