Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-06 / 5. szám

2 Pénfcfc, 1950. jMwír «. Amerika megtiltotta az atomkutatást Angliának és Franciaországnak Brutális amerikai parancsuralom a marthallizólí orsz-igokban A Nyugatról érkező jelentések egytöl-egyig azt mutatják, hogy az Egyesült Államok kormánya minden eddiginél erőszakosabban lép iel az Amerikának kiszolgáltatott országok ellen. Az 1949-es esztendőben elszenvedett súlyos csapásokat a Truman-kormány azzal igyekszik ellensúlyozni, hogy gyorsítja az iramot a Marshall-terv rabláncára fűzött államok önállóságának teljes letörésére. A zsaroláson és brutális parancsuralmon alapuló politika végrehajtásánál az USA uralkodó körei most már a látszatát sem őrzik meg annak, hogy „szuverén" államokkal állnak szemben. Amerika letöri az angol konkurrenciét A sok példa közül, amely az amerikai külpolitikának ezt a jellegét mutatja, rendkívül jellemző az a módszer, amellyel az USA-monopóliumok (elszámolják a brit és francia atorokutatást. Miután nyilvánosságra kerültek a Szovjetunió hatalmas eredményei az atomenergia békés (elhasználása terén, az amerikai monopóliumok attól tartanak, hogy a brit és francia tudósok, a szovjet példától ösztönözve, maguk is igyekeznek eljárásokat kidolgozni az atomerő békés (elhasználására. Már pedig az amerikai monopóliumok ezt mindenáron el akarják gáncsolni. Ezért az USA-kormány diktátumot küldött az angol kormánynak, amelynek értelmében Angliának „tartózkodnia kell a termelés terén minden párhuzamos erőkifejtéstől". Ez azt jelenti, hogy az angoloknak le kell szerelni minden gyárat és laboratóriumot, amelyekben olyan cikkeket állítanak elő, amilyeneket az amerikaiak ajánlanak szállításra. A jövőben a brit tudósok csupán egyszerű „katonai felszerelési tárgyként" fognak szerepelni, cserébe az amerikai jeepekért és rádiókért, valamint azért a furcsa igéretért, hogy Angliában atombombákat fognak „tárolni". Ellenállnak a francia atomtudósok Hasonló parancsot kapott Franciaország is, kibővítve azzal az utasítással, hogy JoJiot Curiet el kell távolítani a francia atomenergia-bizottság éléről. A washingtoni angol nagykövetnek adott legutóbbi londoni utasítások arra vallanak, hogy az angol kormány kész behódolni. A brit kormány tett ugyan valami kétségbeesett kísérletet arra, hogy az amerikai kormány ne ragaszElli bécsi MMes ÉÍIIOS már ISttii jelentés leti u nwloyak a japánéit kínai Uakténumlánaüdősa^rű A .,Der Abend" című bécsi lap közli dr. Kent ismer .r evü bécsi orvos '.eveiét, aki hosszú időn kérésziül az UNRRA és a Vöröskereszt főorvosaként tartózkodott Kínáiban. Dr. Kent még 1941-ben tanúja volt annak, hogy a japán hadvezetőség miként alkalmazta a baktérium] egy vert a kínai nőp ellent harcban. A levél többi körött a követ későkét mondja: 1941 decemberében ez egyik re*£«l egy japán vadászrepülőgép húzott el Csende védtelen város fekte és nem nagy magasságból kis vattacsonvagokat és rlr-st szórt le. Kezdetben ezt Bonkl nem méltatta különösebb figyelemre. Rövid idő múlva azonban a város több lakója halt meg járványos megbe egedés következtében. Ezt még sok megbeteredés követ'e. Én akkor a Vöröskereszt vezetője voltom abban a tartományban. ahol Csende fekszik. A holttestek láttán macái lapítottuk, hogy n halál oka pestis. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a járvány terjedése és a japán berepülés között valamilyen kapcsolat van. Más magyarázatot nem lehetett találni. Kiderült, hogy a japánok fertőzött bolhákat helyeztek el a vattacsomagokban. A repülőgépről ledobott rizs mikroszkópikus vizsgálatánál szintén felfedez, tűk a pestisbacilusokat. Sürgős intézkedés útján sikerült ekjét vennürtk a járvány terjedésének és sikerült a megbetegedettek egy részét megmenteni, A járvány fészkét azonban csak két esztendő múlva sikerült felszámolni, amikor a harcok során a várost felgyújtották. Én — folytatódik dr. Kent levele — azonnal értesítettem a halóságokat és az angolokat a japánok barbár eljárásáról. Nagy csodálkozásomra ezt senki nem méltatta figyelemre. A kormányok nem bélyegeztek meg a nsmze'közi jognak ezt a durva megsértését. A habarovszki per azonban leleplezte a bűnös támadás tetteseit és Igazolta az áltatom levont következtetések helyességét. A béke minden barátjának Gondolnia kell arra, hogy a baktérium háború a jövőben is lehetséges. Csak a háborús gyujtogatók elleni kíméletlen harc men'heti meg az emberiséget az új, mérhetetlen szenvedésektől. kodjék teljes mértékben a brit atomkutatás beszüntetéséhez. Lon. don azt javasolta hogy létesítsenek a atomkutatás terén „brit— kanadai—amerikai együttműködést." Washingtoni megfigyelők szerint azonban ezt a javaslatot az amerikai kormány rövid úton el fogja utasítani. A francia kormány szintén nem fojt ki komoly ellenállást. Egyedül Joliot Curie munkatársai, a a francia atomkutatók szegülnek ellene az amerikai diktátumnak. Az atomkutatók szövetsége/ néhány nappal ezelőtt egyhangú határozatot fogadott el, amelyben hangoztatja: ..Az atomenergha bé kés felhasználására irányuló kutatás csak akkor lehetséges, ha megszűnnek a támadások az ellen a tudós ellen, aki nem hajlandó az atomerőt háborús célokra falhasználni. A francia judósok nem engedik meg a tudományos kutatás felszámolását." A Front című belga lap indiszkréció folytán megszerezte azt a táviratot, amelyet Acheson legutóbb Bidaultnak küldött. A táviratban az amerikai kü'ügymiter azt követeli a francia kormánytól, haladéktalanul szálljon síkra az európai „gazdasági egységesítéséért." Ha erre nem hajlandó, az USA kormány „kénytelen lesz felmondani a franciaamerikai gazdasági megállapodást." Amerikai vexetés alatt a dán hadsereg A kopenhágai „Land og Folk' című lap jelentése szerint a washingtoni kormány kétmilliárd dán korona értékű katonai faiszerelési cikket kényszerített rá Dá-niára. ami hatszorosa az ország egész katonai költségvetésnek. Ezenfelül Dánia kötelezettséget vállalt, hogy amerikai katonai ellenőrző ós kiképző személyzetet is befogad az országba. Már meg is érkezett az amerikai katonai küldöttség. Vezetője olyan előjogokat kapott, amelyek felérnek a dán hadsereg főparancsnoka hatáskörével. Japán amerikai szerződés készül A Daily Worker jelenti: az ame rikal kormány katonai szövetségi szerződést készül kötni a megszállása alailt lévő Japánnal. Egész sor ilyen jelentést lehetne még idézni. Aki ezeket a jelentéseket megvizsgálja, vílágo san láthatja milyen pontosan elemezte az imperialista tábor vezetőinek politikáját a Tájékoztató Iroda legutóbbib értekezlete. SZÉLJEGYZETEK Az angol állami szállítási tanács díj szabásemelést javasol «z angol szállítási eszközökön, beleértve az államvasutakat is. hogy ecaei csökken;se az idén várható harmincmllLió forint hiányt. A kapát*lista áltomok jellemző tünete, hogy a deficitet sohasem a kapit*. listák, hanem a dolgozók zsebén akarják behozni. Ezúttal például az angol utazóközönségén. Dániába az amerikai ..Cauleiter" után megérkezett az amerikai tisztikar í*. melynek vezetője olyan hatáskörrel rendelkezik majd, mint a dán vezérkari főnök. Nem kétséges, hogy az amerikai vezetők a dán népet ági/utölteléknek szeretnék felhasználni a Szovjetunió és a népi dem okráciák ellen. Csakhogy éppen úgy, ahogy a Gauleiter jelenléte megmutatja, milyen a valóságban a marshallizált országok függetlensége, úgy a dán nép is hamarosan megmutatja, hogy elmúlt már az az idő. amikor a dolgozókat ágyútól tel éknek lehetett felhasználni saját érdekeik ellen. Amerika tankokat. doKérokat, amerikai katonatiszteket ős egyéb hasonlókat szállít Tat van (Formoza) szigetére, hogy a Kuomintnng-horda utolsó mentsvárát megerősítse. Az amerikai imperLa_ lis'ák nem gondolnak arra, hogy eszei akaratlanul is a kinai néphadsereget segítik. A tankok és egyéb fegyverek, mint azt az eddig! példa mutatja, hamarosan a néphadsereg felszerelését fogják erősíteni, az amerikai veze'és szintén a néphadsereg győzelmét fogja megkönnyíteni. A dollár viszont előbb-utóbb visszakerül Amerikába. Csak éppen a menekülő Kuomintfirg.natkányok zsebében. A nyelvtudomány bolsevikje Nyikoláj Jákovlevics Marr a régi nyelvészeti iskola neveltje álhatatos és következetes munkával szabadult meg a burzsoá-idealista módszertan bilincseitől. Már az Októberi Forradalom előtt összekapcsolta a nyelv tanulmányozását a beszélő nép történetének feltárásával. Munkásságának az Októberi Forradalom teremtett döntő fordulatot: mód nyilt arra, hogy beálöiasson az első szocialista állam tudományos harcosainak sorába. Marr teljesen szakított a hagyományos nyelvészettel, érvényesítette a materializmus álláspontját és a marxista-leninista elmélet alapján dolgozta ki a nyelvészet-tudomány kérdéseit. Marxizmusa nem volt „spontán"; figyelmesen tanulmányozta a marxizmus-leninizmus klasszikusait és a nyelvtudomány terén tudatosan alkalmazta a dialektikus materializmust. Szerinte a nyelv tAnsadabmiideológiai kategória. A nyelv és a gondolkodás dialektikus egységben él. A nyelv története elválaszthatatlan kapcsolatban van az ember materiális kulteirájának, társadalmi világszemléletének és a társadalmi formának történetével. Marr a pártos tudomány harcosa volt. Bolsevik szenvedélyességgel küzdött a reakciós, idealista nyelvészet-tudomány ellen. Fejlődte a nyugati nyelvészet burzsoá-gyarmati lényegét. Épp igy éles harcot folytatott azok ellen, akik szolgai módon hajbókoltak a nyugati nyelvtudományok előtt. A nyugati nyelvészek számos kísérletet tettek arra, hogy elméletét diszkreditálják. Az angol konzervatív sa jtó a „bolsevizmus tudomá nyos szócsövének" nevezte nyelvészeti megállapításait. Marr nem türt békülékenységet az idealista iskolákkal szemben és a tudományos elmélet vonalán mindig lándzsát tört a Bolsevik Párt irányító ezerepe mellett. Tudományát a gyakorlati életben is hasznosította. Komoly érdemei vannak abban, hogy * Szovjetúnió népei kialakíthatták nagyszerű kulturájukat. ,,A Szovjetunióban nemcsak az oroszok, do egyetlen nemzetiség sem gondol arra. hogy fejlődésében megálljon" — írta Marr s hozzáfűzte:— természetesen nem egy nyugati oruher, hanem a kommunista társadalom eljövendő emberének fejlődésében". Marr a sztábni korszak tudósnemzedékének úttörői közétartozott; müvére tisztelettel tekint az egész haladó emberiség. Évente átlag 2000-en szögnek meg az angol hadseregből A Daily Herald, az angol munkáspárt lapja, jelentése szerint az ir köztársaságban körülbelül 10;500 angol katonaszökevény tartózkodik. Olaszországban. Franciaországban és Belgiu— legkevesebb ezer angoí katonaszökevény van. Körülbelül nyolcezren Angliában rejtőziködneik. A lap jelentése szerint az angol hadseregből évenként átlag 2000-en szöknek meg. — Fél évszázad. Homályosan emlékszem a század születésére, a húszas számra a divatkereskedések kirakataiban, a felnőttek beszélgetéseire a „történelmi dátumról", a jelmezbe öltözött mulatozókra és „az új századra!" elhangzott köszöntőkre. A havas mellékutcákban a bérkocsisok szürke lovai ügettek, a Moszkva folyón túli jólíütött házakban kupecek horkoltak. Az üzemek lakótelepein bűzös, sűrű levegőben nehéz álmukat aludták a munkások. A kocsmákban kereskedők, csendőrőrmesterek, esküdtszéki ülnökök, őszhajú gyárosok iddogáltak, az utcákon fiatal vasalónők siettek, hogy a század elején frissen bcspricceljék a ruhát. A sörözőkben diákok söröztek, vitatkoztak, mig csak be be nem rekedtek és dalolták: ,,] lessze messze országból". Egy egyedülélő egyetemi hallgatónő éjszakánként Csernisevszkii . müveibe mélyedt el. — Távol Moszkvától periig, Suszenszkoje szibériai faluban Lenin virra -tott: feljegyzéseket készített az Iszkráról, az el ö munkáslapról. Lehetséges. hogy többször elmondta magában: ,A Szikrából támad a láng",,. , — Oroszország hallgatott. Kevesen tudták volna kitalálni, milyen ér zések hevítik szivét. Oroszország említésére a burzsoá Nyugat elmosolyodott. Kissé zavarba hozta ennek a rejtelmei országnak a hallgatása, méretei és a „nihilistákról" szóló elbeszélések. A burzsoá Nyugat tudta, hogy Oroszországban él a hírneves és kü lönös író: gróf Tolsztoj A burzsoá Nugatot azonban nem túlságosan ér. dekelte az irodalom, inkább a kölcsönök kama tai és a „vad" kozákok vonzották. — Vidáman fogadták az új évszázadot a pénzemberek. Párls és London, Berlin és New-York luxuséttermeiben durrogtak a pezsgősüvegek. Az emberek forró fejjel más lövésekről álmodtak: folyt a vita az utolsó darab konc körül. Franciaország összetűzött Angliával Szudánban. Japán bekebelezte Koreát. Az olaszok megrohanták Abessziniát. Az amerikaiak elfoglalták a csendesóceáni szigeteket. Az újéven az angolok a délafrikai harcokról beszéltek, ahol a búrok elkeseredett ellenállást tanúsítottak. A londoni gentlemanek a fiatal Winston Churchill sorsán sopánkodtak, aki a búrok fogságába került. A A XX. SZAZAD SZULETESE gentlemanek az új évszázadot új felfedezéssel tet. ték emlékezetessé: koncentrációs táborokba zárták a búr nőket és gyermekeket. — Az amerikaiak nem akarták átengedni az elsőbbséget az angoloknak és az új század tiszteletére néhány falut felégettek a Fülöp-szigeteken, .megbékítették" a fölke lő filippinókat, akik nem akarták megérteni, mi lyen megtiszteltetés számukra, a nagylelkű jenkik csizmája alá kerülni. — Kínából aggasztó ht. rek jöttek: a ragadozók érdekszférákra osztották ezt a hatalmas országot A nép felkelésben tőrt k? és ez a „boxerlázadásnak" nevezett felkelés az új évszázad előestéjén kezdődött. A diplomaták megegyeztek, hogy „meg kell békíteni" a kínaiakat. A büntető-exoedlciók fővezérletét Waldersee tábornagyra bízták. Mindenki arra vágyott, hogy megbékítse Kínát: a porosz junkerek és a francia radikálisok, az orosz cár és a londoni gentlemanek, a japán szamurájok és a chicagói üzletemberek. — Még tudtak szövet1LJA EHRE^BURG | kezni a háború érdekében. De már nem tudtak szövetkezni a béke érdekében. Hágában nemzetközi értekezlet ült össze. A diplomaták arról beszéltek, hogy korlátozni kell a hadfelszerelést, de a dolog csak szóbeszédekre korlátozódott, a fegyverkezést tovább folytatták. — A pénz világa megingathatatlannak látszott. Igaz. a francia városok utcáin időnként felharsant az Internacionálé s eldördültek a „megbéldtők" sortüzei. A francia burzsoá azonban tudta, hogy a kormányban a „szoci alista" Millerand mellett ott ül Galliffet tábornok, aki vérbefojtotta a párisi kommünt. A francia burzsoá még szilárdan állt lábain. Még megengedhette magának, hogy felháborodjék amiatt, hogy a katonai klikk ártatlanul elítélte Dreyfust. tap. solhatott a rendbontásokat dicsőítő költőknek: azt hitte, hogy az általa bevezetett rend örökké tart. Igaz, hogy Liebknecht és Bebel arról beszélt, hogy a szociáldemokratákra leadott szavazatok száma megnövekedett. de minden önmagát becsben tartó polgár meg volt győződve, hogy a Liebknechtre s Bebelre szavazó emberek minden további nélkül harcolni fognak a császárért és Kruppért. Igaz, hogy Amerikában időnként sztrájkok törtek kij bátor munkások tiltakoztak az újonnan keletkezett acéltröszt ellen, az üzletemberek azonban szentül hittek a dollárban és abban az emberben, akinek mindenkinél több dollárja volt, az acéltröszt vezérében, Mr. John Pierpont Morganban. — Bizalommal fogadták az új évszázadot a múltnak ezek a kísértetei: a császárok és a marhakereskedők, a bankárok és a gyarmatosítók, az agg Viktória királynő és a fiatal gyapotkirály, a vérekezű Abclul Hamid szultán és Schneider. a halálthozó fegyverek gyártója, a francia haszonélvező és az orosz kormányzóságok udvaroncai, a nyilvános házak moralistái és a gyarmati hivatalok humanistái. — Ferenc József, arra emlékezve, hogyan végzett az 1848-as viharral, arra gondolt, hogy többé már semmi sem fenyegeti apostoli birodalmát. A Figaro című lap azt irta, hogy míg „a XIX. század a kommunista gyújtogatok és terrorcselekmények százada volt. a XX. század a munkaadók és a munkások közötti harmónia százada lesz". A fővárosok utcáin megjelentek a suhanó automobilok, megijesztve a lovakat és lelkesítve az üzletembereket. Zola kijelentette, hogy „az új közlekedési eszköz azáltal, hogy közelebb hozza a népeket, kiküszöböli a háborúk veszedelmét", Fordot nem. a népek egymáshoz közelebb hozása vonzotta, hanem jövedelmének emelése: bevezette az új autók széria-gyártását. Az Edison társaság rendkívül humánus találmányára vonatkozólag tett javaslatot különböző államok kormányainak: a villamosszéket ajánlotta. — Az óra elütötte a tizenkettőt a westminsteri apátságban, a Téli Palotában, John Pierpont Morgan luxusvillájában és a Caíé de Parisban is. ahol párizsi tőzsdések vacsoráztak. „Boldog újévet!" — kiáltott fel Vilmos császár. „Boldort újévet!" — bődült el Go' remykin, „Boldog újévet!" — tagolta serényen Mister John Pierpont Morgan. — Az a világ, amely a pénzemberek előtt örökkévalóságnak látszott, már a század legkezdetén recsegni-ropogni kezdett: 1905 megmutatta, hogy az orosz nép nem bocsátja áruba lelkiismeretét és nem hajlandó ostoba és mohó földesurakat osto* ba és mohó gyártulajdonosokkal felcserélni. — ök azonban még mindig osztozkodtak és nem tudtak megosztozni a koncon. A Kaiser beleütötte az orrát Marokkóba és Ukrajnáról is álmodozott. Washington megkaparintotta LatinAmerikát. Ferenc József Boszniában lelte gyönyörűségét, kitört az olasztörök háború és hamarosan utána az első, majd a második balkáni háború. Végül jött a világháború. Szétszaggatták Lengyelországot, Letiporták Belgiumot és Franciországot. szörnyű csata folyt Verdunért, a Kárpátok hómezőit orosz vér öntözte, nyolcmillió ember pusztult el. így kezdték ők az új évszázadot. — Mi nem foglalkoztunk azzal, hogy összeállítsuk a magunk naptárát. Más gondjaink vannak. Az igazán új évszázad első évének mi szerényen a XX. század 17. évét nevezzük. Attól az őszi naptól kezdve vált ketté a világ, a pénz világára és a munka világára.