Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-05 / 4. szám

Az olasz parasztok földfoglalás! mozgalma átterjedt Eszak­olaszországra Lengyel Jegyzék a francia kormányhoz VII. ÉVF. 4, SZAM. ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1950. JANUÁR 5. A műszaki és üzemi értelmiség továbbfejlődése A mtaísztertan4c3 emlékezetes határozna óta, amely az építőipar átszervezésével fogLalkozotu sok szó esett a többi iparágak, üzemek, bányák, közlekedési vá. tatátok ter­nielékenys/géitak fokozásáról, a se­lejtszázalék csökkentéséről, a mi­nőség javí tásáról és a termelés! JoMtSéeefc leszorításáról. Rákosi elvtárs útmutatása alap­ján a vezető elvtársak számos esetben foglalkoztak a kérdéssel, pártunk fo!s5 szervei is állandóan napirenden tartják ezt a központi problémát. Amikor szükségessé vált a szak­mai és üzemi szakszervezeteik meg­alakítása, a méor.ök és technikus szakszervezet megszűnt. A mérnö­kök és technikusok beolvadtak szakmájuk. Illetve üzemük szak­szervezeteibe. Ezekben a szerveze­tekben aaonban nem tudták ma­guknak kellő súlyt és tevékeny­séget biztosítani. Mint Kovács Ist­ván elvtárs pregnánsan kifejezte, a mérnökök és technikusok ezek­ben a nagy szakmát szervezetek­ben feloldódtak. Talán kisebb ideológia, fejlettségük, talán ke­vésbbé szilárd osztályön'udatuk folytán visszahúzódtak, passzív magatartást tamisítottak, egyszerű fizető tagokká váltak. Vezető elv­társaink azt is megmondták, hogy egyes helyeken a velük való bá­násmód nem volt megfelelő, vi­szonyuk a fizikai dolgozókkal kí­vánni valóf hagyott hátra, szóval nem volt meg az a bajtársias. te­remtő, alkotó légkör, ami a szo­cialista termelésben nélkülözhetet­len. Azóta hatalmas fejlődés tör­tént ezen a téren. A Szakszerve­zetek Orszáros Tanácsának, a SzOT-nak intézkedésére megala­kultak a nagyüzemek szakszerve­zeteiben az üzemi értelmiségi cso­portok. E csoportok veze'ői részt­vesz»ek az üzemi szakszervezeti bizottság munkájában, résztvesz­nek e-oek ü'ésein. További fejlő­dést jelent, hogy az üzemi értel­miségi dolgozók is brigádokat ala­kítotok, sőf megalakullak a ma­gasabb fejlettséget jelentő komplex­brigádok. amelyek fizikai és értel­miségi dolgozókat egyesítenek bri­gádokba. A komp'ex-brtoádok je­len'őséitéf és hasznosságát láthat­tuk a közelmúltban a Sz'AlW fel­aiánMsok teljesítésénél. amikor a fizikai és értelmiségi dolgozók Ösz­szefogása következtében soha n»tn remélt csodiá tetős eredmények szü­leiek az üzemekben. Mint Pártunk minden egyes har­cának győzelme után, most sem elégedhetünk meg az eredmények megállapításával és az élenjárók megjutaimazásával. Az eredménye­ket rögzíteni kelt, sőt azokat to­vább kel fejleszteni. Az eredmé­nyek nemcsak a rövid időre wxMó erőfeszítéseken alapultak, ez talán a termelés szempontjából máaod­lüizos szempont. Az eredmények nagyobbrészt « munka helyes megszervezésén és újítások alkal­mazásán alapultak és szü'ettek meg. Énnek a sztahánovista verseny­nek módszereit kivizsgálni, kiele­mezni, tudományosan feldolgozni, továbbfejleszteni és a termelésben dlfalánosan alkalmazni, ez a mű­szaki és üzemi értelmiség legfon­tosabb feladata. Ennek a hatalmas feladatnak jó elvégzéséhez van szükség az üzemi és műszaki ér­telmiség további fejlődésére, külö­nösen most- az ötéves terv megin­dításának első napjaiban. A nagyüzemekben megalakult értelmiségi csoportok erre a célra nem e'eg<ridők. Ezek a csoportok bent élnek a maguk üzemeiben és nem láthatnak túl szakmájuk fa­lain. Pedig tudományos murjka és kutatás nem képzelhe'ő el más­ként. mint úgy, hogy az egész mű­szaki értelmiség tudományos érint­kezésben ven egymással. A nagy­üzemek műszaki értelmiségénél sokkal nagyobb számú a közép és kisüzemek műszaki értelmisége, akiknek nem á'l szerv rendelkezé­sükre, mely további fejlődésüket biztosítaná Nem állnak rendelke­zésükre a nagyüzemek tapasz'ala­tni, munkamódszerei, kísérletei és eredményei. Ma már nincsenek fteárí titkok, amelyeket a versengő tőkések hét lakat ala't őriznek. Ma minden találmány, újítás, tö­ké'e'esítés közkincs, amely a szo­cialista építést van hivatva szol­ttáinl. Eléggé fejlett műszaki sajtónk, folyóirataink, szükséges, de nem elegendő eszközei ennek a célnak. A műszaki sajtó nem terjeszked het ki mindenre, de ami}, le is közöl, azt át kell beszélni, ki kell értékelni, meg kell vitetni. Kívánatosnak látszik tehát olyan műszaki tudományos szerv létre­hozása, amely intézményesen biz­tosítja a műszaki és üzemi értei nőiség továbbképzését. Ezekben a tudományos körökben előadások, vitaesték, tapasztalatok kicserélése folyna, a műszaki tudományok minden ágazatából. Természetesen nem elefántcsontiorcri-yra gondo­lunk, ahol a.z éleitől és gyakorlat­tól elvonatkoztatott módon ké:mé teres algebrai képletekkel kedvet­lenítik el a hallgatóságot. Rákos elvtárs megmondta, hogy a tudo­mánynak a termelést és így a dol gozó nép jobb életét kell szo'gál­nia. Valóban arra gondolunk, hogj ezekben a tudományos körökben •nemcsak mérnökök és techniku­sok vennének részt, hanem mun­kásújítók. sztahánovisták, kalkulá­torok, üzemgazdasági szakemberek és mindazok, akiknek a termeié­kecysóg fokozásánál szerepük és feladatuk van. Utoljára hagyfuk, de elsőrendű fontosságú a vá.laiatvezető mun káaigazgatók részvétele ezekben a körökben. Rákosi elvtárs nyomaté­kosan felhívta a muKkásigiaagató­kat, hogy szakmailag képezzék magukat és sajátítsák el a szüksé ges műszaki tudóst. Természeteser legbővebben saját üzemük műsza­ki ágazatával keli foglalkozniuk ez azonban a 'egkevésbbé sem ele­gendő. Nem kívánhatunk lehetert lenséget, de a vállalatvezetőknek a löbbi műszaki ágazatokhoz is kel! értenie, hogy az üzem é'etébcr. óráról-órára felmerülő problémák­ban, amelyek eléjük kerülnek, dönteni tudjanak. Vájjon a textiltgyári Igazgatónak nem kelt-e ismernie az elektromo­torok szerkezetét, a felhasználásra kerülő vegyianyagok összetételét és tulajdonságait. De ismernie kel! a gyárépítés legújabb alapelveit és eredményeit. Hozzá kell tudni szólnia bővülő gyárának építési kérdéseihez, fűtési és világítási problémáihoz. Igaz, hogy erre s célra vannak szakemberei, de eze­ket Irányítani keli, javae!a<nika neki kell felülbírálni és ellenőriz­ni. Csak egy példát ragadtam ki. dc ebből is láthatjuk, hogy az ilyen természetű műszaki tudást csak tudományos körökben lehet elsajá tltani. Azt nem kívánhatjuk, hogy a munkásiigaagatók könyvekből ta müja-nak meg textil, vas, vegyi és építőiparokat. De érdekes, közért­hető előadásokon . viíaüléseikien. személyes beszélgetések során, ta­pasztalatunk szerint sokkal érté­kesebb és maradandóbb tudásra lehet szert ten.nl. A munkásigaz­gató. az újító és feltaláló szemé lyes érintkezésbe kerül városa spe­cialista szakembereivel, tanácsot és útmutatást kérhet krrfcrét pro­blémáiban, Az elméleti tervező mérnök is tájékozódhat elgondoló sónak gyakorlati keresztül vlhe'ő. ségérőL Ugv képzeljük, hogy ezek a tu­dományos körök a SzOT helyi szerveinek keretében működhetné r&k annak felügyelete és irányí­tása mellett. Rövidesen Szegedre kerül egy létesítendő könyv'ár nnvatga, melye' az újítók részébe állítanék fel. Ez a könyvtár ég ol­vasókör is ebben a keretben jób ben működhetne. Végül még egy fontos szempon­tot kell kiemelnünk: az Ideológia' ok'a'ás kérdését. A műszaki és üzemi értelmiség oktatása az á"­talános politikai oktatás mellett V kell, hogy terjeszkedjék a speciáli s?n műszaki vonatkozású Id^otá piára. Bővebben meg ke'l vitele' és ki kel munkálni a sztálini ú'­mutatásokat. a műszaki kádere' 'kérdésében. Meg kell ismerni r Szovjetunió tnűezoM értelmiségé -ek munkamódszerét és viszonyát fizikát munkást árjaihoz. Tanul mányozni kell a szfabánovlste módszereke*. Ismerhetni kell , ter­mé^ettudomá'ryok matprisTsts el­méleti eszközei'. KI kell reViHzá'­r! « ntómen^-zia fejh'-s*nálá=ának mód tóit a Szovjetunióban és az 'mnerialis'a országokban. Uey hisszük, a tudományos körök i'yen Irányú munkája is nagyban hozzá­A japán imperialisták járványok terjesztésével kezdték támadásaikat a második világháborúban A Szovjet Tájékoztató Iroda leleplezése a japán baktériumháboruról V, Minajev, a Szovjet Tájé­koztató Iroda munkatársa „A gonosztevők elnyerték méltó büntetésüket" című cikkében öbbek között a következüket írja: A tárgyalás során leleplező­dött ez az aljas bűntett, amelyet a japán imperialisták készítet­tek elő az emberiség ellen. Bi­zonyítást nyert, hogy a japán hadsereg vezetői már jóval a második világháború élőt; elő­készületeket tettek a bakteoro­lógiai fegyver alkalmazására. Lelepleződött az Egyesült Ál­lamok vezető köreinek visszata­szító szerepe, akik a háború be­fejezése után megkísérelték lep­lezni a japán militaristáknak ezt az aljas bűntettét. Japán legnagyobb tudomá­nyos szervezetei, a tokiói egye­tem mikrobiológiai intézete Mia. gava professzor vezetésével és az osakai rákkutató intézet, Ki­noszita professzor igazgató ve­zetésével irányítót'ált ez a mun­kát. Japán legtekintélyesebb bio­lógusai végezfek kutatásokat a bakteorológiai háború kőrösé­nek terén. Vezetésük alatt sok­száz szakember dolgozott szigo rúan elzárt laboratóriumokban. Ezeknek az orvos-gengszterek­tek bandája több éven át dolgo­zott azon, hogy minél több ha­iáühozó megbetegedést okozó mikroorganizmust tenyésszen ki és fokozza ezeknek hatékonysá­gát. így például Sato profesz tzor laboratóriumának munka­társai tuberkulózis-bacillus akti­vizálásának lehetőségét tanul­mányozták. Kinoszita professzor felfedezte a rákos betegség le­folyásának meggyorsítását az 'mberi szervezetben. Fudzsimorc és társai éveken át foglalkoztak a szifilisz-spirocheta tenyészté­sével. Más japán mikrobiológu­sok a maláriát okozó moszkitók elszíiporításának módszerét ku­tatták. Miagava professzornak munkatársaival sikerült kite­nyésztenie a kal'a-azar-betegs>ég fertőző kulturált, amely beteg ség 98 százalékban halálos ki­menetelű. Járványok a iapán támadás előtt átlő országokban A különféle országokban a há­ború előtt elterjedt bizonyos „járványos" megbetegedések természetükben és jellegükben rendkívül emlékeztettek a japán eredetre. így például Indokíná­ba, Indonéziába és Malájába va­ló betörése előtt, valamint Bur­ma megszállását megelőzően és Ausztráliában is a japánok be­szivárgása során hirtelen járvá­nyos mocsárláz ütötte fel fejét. Röviddel a japánok Pearl-Har­bour-i támadása előtt minden felderíthető ok nélkül hasonló megbetegedéseket észleltek a Hawai-szigeteken és az Egysült Államokban. i A japán hadsereg csendesóce áni egységeinél speciális alaku­latokat állítottak fel, amelyeket bakteriológiai háború viselésére képeztek ki. Álcázás céljából ezeket az alakulatokat mint ka­tonai egészségügyi szolgálathoz tartozókat osztották be. A Egyesült Államok és Anglia megfelelő szervei információkat szereztek be a Japánban folyo előkészületekről a bakteorológiai fegyver alkalmazására. Parren, az amerikai egészségügyi Szer­vek képviselője 1942 január 12­én kijelentette: „Véleményem szerint az ellenség felkészült a bakteorológiai háborúra és al­kalmazni ig fogja, ahol csak le­hetséges lesz." Az Egyesült Ál­lamok hadserege már a háború legelején érezhető vesztesfgket szenvedett ettől a „láthatatlan el­lenségtől". A japánok egyik tit­kos fegyverükkel, a malária­mikrobákkal gyorsították meg a Bataan-félszigeten lévő Corre­.dor-erőd elleni támadásukat. Az Egyesült Államok fülöpszigeti hadseregének minden száz katonája közül 85 maláriában szenvedett. A fűlöpszigeti hadjáratban Miagava és munkatársainak katatásai igea fontos szerepet játszottak a malá­riát terjesztő moszkitók tenyészté­sének kérdésében. A Bataan-félszigeti harcok ide* jén még egy másik betegség, a para­tifusz pusztított. Newman amerikai szakember, aki foglalkozott ennek a kérdésnek tanulmányozáséval, meg­állapította, hogy a malária után a japánok a paratifusz-bacillusokat alkalmazták az ellenséggel szem­ben. A Sxovjetunió hadbalépése tette lehetővé a japán banditák tervének meghiúsítását Á csendesőceáni front más része­in is váratlanul különféle megbete­gedések történtek, amelyek „vélet­lenül" egybeestek a japánok táma­dó hadműveleteinek pillanatával. Burmában 1942-ben az angol csa­patok között kala-azar-járvány ütötte fel fejét. Előtte röviddel, amidőn .a japánok Ausztráliába szándékoztak betörni, „japán-láz" tört ki Ausztráliában, ahol ezt a tipikus japán betegséget mindeddig soha nem észlelték. Ezek a tények annál meggyőzőb­bek, mert olyan helyeken és olyan feltételek között törtek ki a járvá­nyok, amikor ezen országoknak minden kapcsolata el volt vágva Ja­pánnal. Az adatok azt mutatják, hogy a járványok terjedése, amely sokezer amerikai és angol katona éa ártatlan polgári lakos halálára vezetett, a japán kémszolgálat di­verziós tevékenységének következ­ménye volt. Az Egyesült Államok és Anglia vezető körei, annek a ke­gyetlen valóságnak ellenére és né­peik érdeke ellen, a háború után minden tőlük telhetőt megtettek, hogy leplezzék a japán militarisIák­nak ezt az emberiség elleni bűnös tevékenyságét. A japán háborús főbünősök tokiói pere során az Egyesült Államok és Anglia képviselői nem világítottak rá eléggé erre a bűnre és nem érté­kelték kellően. Ennek eredménye­képpen azok a személyek, akik bű­nősök a bakteriológiai fegyverek al­kalmazásában, nem ültek ott a vád­lottak padján. A Szovjetunió hadbalépése Ja­pán ellen és az a tény, hogy a Szovjet Hadsereg szétzúzta a Kuo­mintang-hadsereget, lehetővé tette a japán militaristák bakteriológiai háborúja aljas előkészületeinek tel­jes leleplezését. Hála a Szovjet Hadsereg mindent elsöprő támadá­sának, a japánoknak nemcsak hogy nem sikerült alkalmazni a bakte­riológiai fegyvert, hanem bűntetteik bizonyítékait sem tudták teljesen megsemmisíteni. A Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa ezután ismerteti a ha-' barovszki per anyagát, amely két­ségtelenül bebizonyította a bakté­riumháborús tőmeggyilkosok bűnős­ségét, majd így folytatja: „A japán militaristák az emberiség ellen el­követett aljas gonosztetteikért most elnyerték méltó büntetésüket. A szovjet közvélemény megelégedéssel fogadta a japán háborús bűnösök feletti ítéletet. Ez az ítélet leckéül szolgál a háborús gyujtogatóknak, akik a Szovejtunió és más, a szo­cializmus útján haladó országok békés városaira és falvaira atom­bombát akarnak zúdítani." Sztálin elvtárs távirata Szakasits Árpád elvtárshoz A Magyar Távirati Iroda jelenti: Sztálin generalisszimusz a következő táviratot intézte Sza­kasits Árpádhoz, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa el­nökéhez: „Kérem, Elnök Ur. fogadja szívélyes köszönetemet születé­sem napja alkalmából kifejezett üdvözleteiért és jókívánsáiraiért. I. Sztálin." Sztálin elvtárs távirata Dobi Istvánhoz A Magyar Távirati froda jelenti: Sztálin generalisszimusz a következő táviratot intézte Dobi Istvánhoz; „A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa eflnökiének. Dobi István Urnák, Budapes'. Kérem, fogadja őszinte köszönetemet a magyar kormánynak születésnapom alkalmából kifejezett jókívánságaiért. /. Sztáhn." Juniusra halasztották az Amerikai Kommunista Párt vezetői ügyében hozott ítélet fellebbviteli tárgy&lását Az amerikai rádió szerint az amerikai szövetségi főbíróság Jú­nius 12-ére tűzte ki az Amerikai KP 11 első fokon elítélt vezetője ügyében hozott ítéletek fellebbviteli tárgyalását. járulna üzemi értelmiségünk fejlő­déséhez. Mindenkinek, de kü'.crösen a vezetőkédereknek általános műsza­ki műveltséget kell szerezniök. A tudományos körök erre a célra is kitűnően alkalmazhatók. Végül arra kérjük az üzemi ér­telmiségieket, de minden más dol­gozót. hogy Indítsanak termékeny vitát a fe'.ve'etr kérdésekben. Bí­rálataikat. hozzászólásaikat, javas­lataikat juftassák el lapunk szer­kesztőségébe. mely hasábjait örömmel bocaáj' j a rrrdelkezésé r e a nagy cél, az ötéves terv érdeké­ben, melynek végén egy boldog, szocialista társadalom tagjai le­szünk. B erényi Árpád mérnök;

Next

/
Thumbnails
Contents