Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-31 / 26. szám

KeiM, 1950. január 31. Á szocialista társadalomban a tudomány annyit ér, amennyiben hozzájárni a szocializmus építéséhez Egyetemi pártkonferenciát tartottak vasárnap a Szegedi Tudományegyetem kommunista aktívái Fordulópontot jelentett a szegedi Tudományegyetem, Szeged tudományos életében vasárnap délelőtt a Központi Egyetem au Iájában megtartott első egyetemi pártkonferencia. A szegedi tudományos élet, az egyetem, a főiskola kommunista fizikai és szel. lemi dolgozói gyűltek össze, hogy lefektessék munkájuk szer. vezeti és politikai alapjait, hogy megbeszéljék, hogyan tudják kiküszöbölni eddigi hibáikat s munkájuk megjavításával hogyan tudják megoldani az ötéves tervben a tudomány dolgozóira váró hatalmas feladatokat. A pártkonferencia mind külső megnyilvánulásaiban, mind tartalmában és hangulatában biztató igéret volf arra, hogy Pártunk vezetésével, az egyelemi pártszervezet megerősödésével szervezettebbé, céltudatosabbá és eredményesebbé válik a szegedi tudományos élet dolgozóinak munkája. A küldöttek nagy érdeklődéssel várták a párt konferencia megnyitását. A Lenini-Sztálin és Rákosi elvtársak képeivel feldíszített aulában ott láthattuk a szegedi tudósok, a tudományos intézetek, a klinikák, a fizikai dolgozók, az ifjúság küldötteit. Résztvett a konferencián Gerő Ei-nöné elvtársnő is. A pártkonferencia a Köztársasági Induló eléneklésével kezdődött, majd Sós Ferenc elvtárs üdvözlő szavai után TrencsényiWaldapfel Imre elvtárs, a szegedi Tudományegyetem rektora mondott megnyitó beszédet. • Rámutatott arra, hogy ez a nap fordulópontot jelent a szegedi egyetem és a Pedagógiai Főiskola életében. Ezután viszszapillantást vetett az elmúlt esztendők munkájára, eredményeire ég hibáira. Az igazi tudomány a bókét szolgálja -— Az egyetem pártszervezetéhek nagy szerepe van abban, hogy a szegedi egyetemből, a egyeteme lett — mondotta. A jövő feladataira vonatkozólag megállapította, hogy az egyetemi pártszervezet döntő feladata lesz tudatosítani a párttagságban és az egyetem minden dolgosójában, hogy az igazi tudomány a békét szolgálja és az igazi tu domány a béke biztositéka. Ezután ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a Nagyszegedi Pártbizottság titkára tartott politikai beszámolót. — Minden józan gondolkodású ember megállapíthatja — mon. dotta — hogy ma a haladás és a béke erői egyre erősödnek. A béketábor győzelmei az utóbbidőben sorozatosan, egymásután következnek és súlyos csapásokat mérnek az imperialistákra. A béketábor győzelmei közül messze kimagaslik a Kínai Népköztársaság győzelme. — Az elnyomott népmilliók hatalmas srvőzelme a kinai nai dolgozó népnek a kommunisták vezetésével kivívott győzelme — mondotta. Ezzel ismét 450 millió sorakozott fel a béreakció egyik fellegvárából a nép ketáborba. Komócsin elvtárs: Minél előbbre haladunk, annál inkább fokozódik a nap ellenségeinek dühe nak a szocialista társadalomban új értékmérője van. A szocialista társadalomban a tudomány annyit ér. amennyiben hozzájárul a szocializmus építéséhez. Az ötéves terv sikere igen nagymértékben függ a tudomány cselekvő támogatásától. Van egy tudományág, amelynek ismerete köte lező, ez „ marxista-leninista tudomány. Ha ennek ismeretével rendelkezünk, akkor a szakmánkban is eredményesebb munkát tudunk végezni. Ünnepélyesen megfogadjuk — mondotta — hogy minden erőnkkel szolgáljuk ötéves tervünk sikerét. Néps?erűsiten; kell a szovjet tudomány eredményeit Dr Ivanovics György elvtárs. Kossuth-díjas professzor, hozzászólásában kifejtette, hogy az ötéves tervben a tudomány dolgozói fel akarnak sorakozni az élenjáró szovjet tudományhoz. A tudomány fejlődésének elsőrendű feltétele a megfelelő szakkáderek kiképzése s ezt is elősegíti a Magyar Dolgozók Pártja. Fenyvesi Imréné elvtársnő, az egyetem dolgozó női nevében szólott. Dr. Meggyesi Endre elvtárs pedig ismertette azokat a hataflmas beruházásokat, melyeket tudóan ányos és egészségügyi téren az ötéves tervben hajtanak végre Szegeden. Bárányi Hona eflvtársnő hozzászólásában beszámolt arról, milyen szép eredményeket értek el n tanulásban az eqyetem munkáséi dolgozó paraszt hallgatói. Helmlt Géziné elvtársnő után Geréb Tibor elvtárs szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a mi eredményeink fokozása érdekében népszerűsíteni kell a szovjet tudomány eredményeit. Rámutatott a nyugati tudomány túlbecsülésének veszélyeire. A tudományos eredményeket nem dogmatikusán .keH átvenni, hanean szervesen bele — Nem szabad azonban, hogy a győzelmek egy pillanatra is elfeledtessék velünk az előttünk álló feladatokat, nem szabad lebecsülnünk az ellenség erejét — mondotta a továbbiakban. Az imperialisták igyekeznek fokozni n háborús veszélyt. Állandóan növelni kell erőnket és erősíteni hazánkat, mint a béke erős bástyáját. Komócsin elvtárs ezután rámutatott arra, hogy hároméves tervünk megvalósítása elsősorban a Szovjetuniónak köszönhető, amely mindenben támogatta dol. gozó népünket. Megváltozott a dolgozó nép viszonya Pártunkhoz, népi demokráciánkhoz és a munkához. A munkaverseny talaján kifejlődött a Sztahánov. mozgalom, amely új erőforrásokat tárt fel. Ezzel meggyorsítjuk építőmunkánkat és elősegítjük életszinvonalunk emelését. A továbbiakban beszámolt Komócsin elvtárs ötéves tervünk megindulásáról és az azóta elér: eredme. nyekről. Rámutatott arra, hogy a közalkalmazottak illetményének rendezése nagy jelentőségű az egyetem dolgozói számára is. Eredményeinket kemény harcok árán vívtuk ki, kemény harcot kellitt folytatnunk a belső és külső ellenségeinkkel szem. ben. Népünk győzelmeskedett ezekben a harcokban, mert harcát a marxista-leninista elmélettel felfegyverzett Párt, a Magyar Dolgozók Pártja vezeti. Számos nehészég áll előttünk és ezeket nem szabad lebecsülnünk. Nem szabad elfelejteni, hogy minél előbbre haladunk, annál inkább fokozódik a nép ellenségeinek dühe. Beszéde befejező részébem a pártépítés időszerű kérdéseiről számolt be. Rámutatott arra, hogy további győzelmeink sikereinek záloga Pártunk. Elsősor. ban tehát Pártunkat kell erősíteni, méginkább megszilárdítani egységéi és emelni' kell Pártunk elméleti színvonalát. Ma már Pártunk irányítása ki. terjed az élet minden területére — mondotta. Feladatunk, hogy egészséges szervezeti életet te remisünk és mozgósítsuk „ párttagságot az építő munkára. Fokozni és javítani kell a tömegszervezetekkel kapcsolatos munkánkait is. Különösképpen meg kell erősíteni a MagyarSzovjet Társaságot, amely a két nép közötti kapcsolat elmélyítését szolgálja minden téren. kell illeszteni a mi munkánkba, A szovjet tudomány megtanít arra is. hogy meg kell becsülnünk a saját munkánkat. Minden hajb'ikoíás a nyugati tudomány előtt, a béketábort gyengíti. Schwarz Lajos elvtárs a káderekkel való fokozottab foglalkozás szükségességére mutatott rá. Erdődi József elvtárs a MagyarSzovjet Társaság nevében üdvözölte a pártkonferenciát. Az ifjúsági mozgalomnak meg keil szerveznie a tanulás munkáját .Dr Ágoston György elvtárs hozzászólásaiban a tanulás fontosságáról beszélt Az ifjúság feladata, hogy sokkalta komolyabban tanuljon — mondotta. Az ifjúsági mozgalomnak alá kell 'támasztania és meg kell szerveznie a tanulás munkáját. A pártszervezet elsőrendű feladata, hogy a tanulásra is nagyobb gondot fordítson. A továbbiakban felhívta a figyelmet „ marxista-leninista képzés fontosságára és arra. hogy ezen a téren az egyetemen ée főiskolán nagy hiányosságok tapasztalhatók. Biztosak vagyunk benne, — mondotta —, hogy ezeket a hibákat a pártszervezet segítségével ki tudjuk küszöbölni Tottlca Bálint elvtárs, az orvos egészségügyi szakszervezet fizikai dolgozói nevében üdvözölte a pártkonferenciát. Molnár János elvtárs az egyetemen folyó szocialista munkaverseny kérdésével foglalkozott. Elmondotta, hogy a pártszervezet eddig nem foglalkozott eleget a versennyel. Ötéves tervünket csak úgy tudjuk végrehajtani, ha hibáinkat felszámolva a konkrét munkára térünk át. Krajkó András elvtárs. a MF,FESz titkára felszólalásában elmondotta. hogv az ifjúság munkája az elmúlt évben jelentő* mértékben megjavult s ez annak köszönhető, hogy a pártszervezet és a MEFESz között szorosabbá vált az együttműködés. A lövőben még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a pártszervezettel, mert ez biztosítja munkánk további -sikerét. Szabó Gyula elvtárs kijelentette; nincs az egyetemi munkának egyetlen területe sem, amelyre ne Íratna termékenyítő hatással a pártszervezet — igy a kollégiumokra is A kollégiumok szellemének, munkájának további megjavításában nagy segítséget várunk az egyetemi pártszervezettől. tíarele István elvtárs hozzászólásában a klerikális reakció ténykedéseiről számolt be az egyetemen, amellyel gátat akarnak gördíteni az ifjúság eredményes munkája elé. Rámutatott az éberség fontosságára, A jelenlévők ezután megválasztották a 25 tagú pártvál asztmán vt Tudjuk, hogy ránk kommunistákra tokozott felelüsseg hárul A párt konferencia résztvevői ezután nagy lelkesedéssel fogadták ól a határozati javaslatot. A határozati javaslat a többi között kimondja, hogy egyetemi pártszervezet elsőrendű feladata b'ztositani az ötéves tervnek az egyetemre és főiskolára eső részét mind a tudományos munka, mind „ szakkáderek nevelése 'terén. tíi oktatásban és a tudományos kutatásban is ki kell domborodnia4 hogy a Szovjetúnió a tudomány terén is a világ élén halad. Rámutat a határozat arra. hogv a béke ügyét csak akkor szolgálhatjuk eredményesen, ha következetes harcot folytatunk a reakció és annak minden, álcázott változata ellen. Az ifjúsági mozgalom központi kérdésfl a tanulmányi színvonal emelése ós a teljes ifjúsági egység politikai előkészitéise. A határozat végül a következőket mondja: „Büszkeséggel és boldogsággal tölt el bennünket az a tudat, hogy résztvehétliíhk abban „ harcban, amelyet a nagy Sztálin vezet a békéért és a szocializmus győzelméért. Tudjuk, hogy ránk. kommunistákra fokozott felelősség hárul, de áthat a győzelem biztos tudata, mert a Párt által megszabott úton megyünk tovább azon az úton, amelyet bölcs vezetőnk mutat nekünk. „ mi forrón szeretett Rákosi Mátyás elvtársunk." A pártkonferencia résztvevői ezután táviratot intéztek a Központi Vezetőséghez és Rákosi Mátyás elvtárshoz. Az egyetemi pártkonferencia á Párt és Rákosi elvtárs ünneplésével és az Internacionálé eléneklésével ért véget. N A mi hazánk a világ másik feléhez tartozik..." A szegedi pedagógusok nagy örömmel fogadták Béki Ernő a pedagógus szab szervezet főtitkárának bessamoió/át a minisztertanács rendeletéről Vasárnap délelőtt a Szakszer. 1 most kiosztott Kiváló Munkás vezeti Székház ünnepélyesen fel- j érdemrendekre, amelyben 65 díszített nagytermében • Szeged kartársunk nyerte el jó munká. A marx'zmus-lenin'zmus tudománya nélkülözhetetlen fegyver minden egyetemi dolgozó munkájahoz Komócsin elvtárs ezután ismertette az egyetem kommunista dolgozói előtt álló feladatokat. Rámutatott a politikai irányítás, a szervező és ellenőrző munka megjavításának fontosságára, a szakmai és politikai továbbképzés szükségességére. A marxizmus-leninizmus tudománya nélkülözhetetlen fegyver minden egyetemi dolgozó munkájában. A beszéd után a hallgatóság percekig tartó tapssal ünnepelte Pártunkat és bölcs vezérét, Rákosi elvtársat. Ezután megkezdődött a küldöttek felszólalása. Simovics Mihály elvtárs hozzászólásában az üzemek dolgozóinak nevében üdvözölte a pártkonferenciát. Az ipari és a tudományos dolgozók közös munkája, ez a kölcsönös támogatás eredményezi azt — mondotta — hogy a munkásosztály vezetésével, a haladó értelmiség támogatásával sokkal hamarabb meg teremthetjük az újtípusú szocialista társadalmat. Dénes Leó elvtárs, polgármester Szeged város nevében üdvözletét tolmácsolta a pártkon. ferenciának. Dr Fodor Gábor elvtárs, egyetemi tanár hozzászólásában kihangsúlyozta, hogy a tudománypedagógusai előtt Béki Ernő, a Pedagógus Szakszervezet Országos főtitkára, országgyűlési képviselő számolt be a Miniszterta. nács rendeletéről. A nagyszámú hallgatóság előtt dr Berki Imre, a szegedi Pedagógus Szakszervezet elnöke mondott megnyitóbeszédet, majd utána Béki Ernő emelkedett szólásra. Beszéde kezdetén Rákosi elvtárs emlékezetes celldömölki beszédéből idézte a nevelőkre vonatkozó részt, amelyben Rákosi elvtárs a következőket mondot. ta: „Kormányzatunk, népi demokráciánk erősödésével mind nagyobb mértékben veszi le a nevelők vállairól is a megélhetésnek még rájuk nehezedő gondjait." Rákosi elvtára nem toldozást-foldozást ígért — mondotta Béki Ernő — hanem rendezést. S ez szükségessé tette az egész bérrendszer átalakítását. Ha öszszehasOnlRjuk a bejelentés óta eltelt idő tartamát a Horthy rendszer lassú, huzavona után megszületett látszat fizetésemeléseivel, amely csak két-három pengő emelkedést jelentett — jáért a dolgozóknak ezt a kitün tető elismerését. De feltétlenül jelentkezett jobb munkánk értékelése a fizetésrendezés kérde sénél ia, — A népgazdaság szocialista szellemű átalakításával — mon. dotta továbbá Béki elvtárs, — a munka termelékenységének fokozásával népi demokráciánk megerősödésével együttjár a dolgozók életszínvonalának áUandó emelése, amely maga után vonja a kuliura bázisának állandó ki. szélesedését és színvonalának emelkedését. Az új fizetésrendezésnél a mennyiségileg is jelentős adatok előtt döntő az, hogy a rendeletben lefektetett tények forradalmi változást jeleo'enek. Ennél a fizetésrendezésnél ÍB ér. vényesül a Népköztársaságnak Alkotmányában lefektetett elv: Mindenkinek munkája szerint. A szocialista bérpolitika elveinek érvényesítését jelenti az ia — mondotta továbbá — hogy biztosította szakszervezetünk & dolgozók érdekvédelmi szervének kezdeményező Indítványozó, a végrehajtásban ellenőrző szerepét. A mindenkinek munkája szerint elv alapján az új rendemegállapíthatjuk, hog£ a népi zés megszünteti a falu és város feléhez tartozik — folytatta beszédében — amely Szabadságát és békéjét a nagy Szovjetunió. nak köszönhe.U és a Sztálin vezette béketáborban áll. Nálunk a munkásosztály van uralmon és nm a monopolista burzsoázia. Minket nem a háborús uszítók vezetnek munkanélküliségbe, romlásba, pusztulásba, hanem a Magyar Dolgozók Pártja vezet a jobb, a boldogabb élet felé. Az új fizetésrendezés — fejezte be beszédét — jelzi Pártunk, nak és a dolgozó népnek belénk helyezett bizalmát és mi meg fogunk felelni a bizalomnak. A nagy tapssal fogadott beszéd után Szeged pedagógusai percekig tartó viharos lelkesedéssel ünnepelték a Pártot és Rákosi elvtársat, majd Pozsonyi Zoltán középiskolai igazgató javaslatára elhatározták, hogy köszönőtáviratot intéznek Rákosi elvtársnak. A pedagógus nagygyűlés az internacionálé eléneklésével ért véget. demokráciánk gyorsan oldotta meg ezt a kérdést is. A reakció természetesen kihasználta ezt az időt. Rémhíreket terjesztett, hogy megingás sa a nevelők bizalmát a Párt és Rákosi elvtárs iránt. Ez csak kismértékben sikerült a reakciónak, mert a nevelők döntő több. sége jó munkájával bebizonyította hűségét a dolgozók álla ma iránt. Gondolunk itt a sztá lini felajánlási mozgalomraJ a pedagógus dolgozói közötti indokolatlan fizetéskülönbségekel is. Béki elvtárs beszédében ezután párhuzamot vont a kapitalista államok nevelőinek fizetése és a mi nevelőink fizetése között, s megállapította, hogy a nyugati államok nevelőinek fizetése szin. te elképzelhetetlenül alacsony a mi tanerőink fizetéséhez viszonyítva. « A mi hazánk a világ másik A SzIT központi kulturcsoportja szerepelt Lengyelkdtpolnán A SzIT szegedi központi kultúresoportja vasárnap igen nagv sikerrel szierepelt Lengvelkápolnán. Velük együtt a MÁV szegedi erinjátszócsoportja is felkereste a lengyelkápolnai dolgozó parasztokat. A vasutas színjátszók Osztrovszkij: „Az acélt megedzik" című darabjából mutattak be részletet A SzIT énekkar munkásindulókat énekelt., a rtépi tánccsoport pedig magyar é3 oroaz táncokat mutatott be. —