Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-29 / 25. szám

4 Vasárnap. 1906. jMioSr 29. A kotori börtönből meneküli jugosztóv tiszt a beigrád banda rérnuraimáről Jolo Markovira jugoszláv őr­nagy, aki Tiíóók börtönéből szö­kött meg, a Nova Borba hasáb­jain beszámol arról, amU a bör­tönben társaival együtt Átélt. — Egy évvel ezelőtt, 1949 janu­ár 8-án indult meg Titóók alat­tomos támadása a montenegrói kommunisták allcn — irja Mar­kovira őrnagy. — Ranlcovícs jani­csárjai nyomban körülbelül 250 kommunistát tartóztattak le Mon­tenegró különböző vidékein. Való­ságos vadászat volt ez az embe­rekre, amely fölülmúlta a háború alatti német és olasz megszállók kegyetlenségeit. A letartóztatáso­kat titokban, éjjel végezték fc­csukott gépkocsikban szállítottál; el * letartóztatottakat. — Engem is letartóztattak — írja Markovpics őrnagy — és igy volt alkalmam látni népeink hó­hérainak embertelenségét. A koto­ri börtönbe kerültem, ahol sötét, nedves cellába zártak. Mindenün­ket elvették és levegőre soha, még n legrövidebb időre sem en­gedtek. A tisztálkodási lehetőség teljesen lehetetlen volt, sőt a tisz­tálkodást megtiltották és büntet­ték. Bármennyire « beteg volt va­laki, orvost még a közelünkbe sem engedtek jönni. Naponta mindössze 200 gramm kukoricakc­nyeret és egy kis üres rántottlc­vest kaptunk. Ennyi volt az egész eledelünk 24 órára. Még vizet sem cdtak. — Szávő Zsarle'ot, a Montene­grói Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját áUatias kín­zások után a börtönben gyilkolták meg. — Boco Lazovicst, a monte­negrói TárradoJombiztosItó Inté­zet Igazgatója, aki 1920 óta n Kommünt© ta Párt tagja, súlyosan megbetogedett. Orvosi segítséget kért. de visszautasították azzal, hogy „r.z orvos nem akar a bör­tönbo jönni." — GHjrorije Mirjaesiesot. a niksirai járás szervezést titkárát két hónapig tartották egyes zár­kában. Megbetegedett és négy na­pig eszméletlen volt. Még csak fc léje sem néztek, nemhogy segítet­tek vo'na rajta. — A tüdőbeteg öreg Pctar Kom­nenicsot, a montenegrói nemzet­gyűlés volt elnökét két hónapig tartották sötét zárkában. — Vukoman Djakovicsot, a mon te>n egról kult uszmin isztér ium inspektorát egyhónapi sötétzArká­vml büntették azért, mert Ralcocse­vics UDB-tisztnck meg merte mondani, hogy terrorizálja a le­tartóztatottakat. — Az olasz böriőnökot megjárt Koszta Csajkát, a ceéinjci városi bizottság elnökét, aki már két év­tized óta tagja a Kommunista Pártnak, három hónapig tartották sötétzárkába csak azért, mert ki­fogásolta Titóék politikáját. — Miután napokig nem kap­tunk vizet — folytatta Markovics őrnagy — egy napon mindenki a saját cellájából ütemesen kiáltoz­ni kezdett: „Vizet/ Vizet.i" „Or­vost! Orvostr' — Ezért Blazse Derovirrícset, a montenegrói kormány volt minisz­terét büntették meg, mert azt hit­ték, hogy ő volt a kezdeményező­je ennek a tiltakozásnak. Rosszabb cellába zárták, még sötétebbe. E tiltakozásunkról és követelésünk­ről tudomást szerzett a cetinjei l-.lvosság is Ezért Petar Rakocse­vlca UDB-tiszt dühösen megfenye­getett: majd Intézkedik, hogv a jö­vőben ez no forduljon elő. Rovi del azután tehergépkocsikra ruk tak bennünket. Nekem sikerült a utolsó percben kiugranom és meg­szöknöm — írja Markovics őr r.agv, majd így folytatja: — Közeledik már a leszámoló napja az árulókkal. Az új prok­tár-párt vezetésével, amely a gyű lö-'t Tiio-rendazer elleni harcba alakult meg, Jugoszlávia dolgon népei elsöprik ezt a gyűlölt, rí rengző klikket is Jugosiláviév visszatérítik a nagy Szovjetunió vezette népi demokratikus orszá gok testvéri táboraba, — fejez! be cikkét Markovics jugoszláv őr nagy. NÉGYEMELETES H4Z 90 alatt A' Szovjetunió városaiban és községeiben hatalmas méretű lakásépítkezés folyik. 1946-tól 1949-ig több, mint 72 millió négyzetméter alapterületű lakást építettek fel, vagy állítottak helyre. Nagyméretű lakásépítkezés folyik Moszkvában is. A szovjet fővárosban százával nőnek ki a földből az új, hatalmas épületek. A háború befejezése óta több, mint félmillió moszkvai költö­zött új lakásba. Kiev, Minszk, SztaEno, lOrel, Szmolenszk, Kurszk, Novgorod és a fasiszta megszállás áldoza­tául esett sok más város napról napra új, gyönyörű épületekkei szépüL A szovjet építészek, típuster­vek alapján, gyors építési módszerekkel dolgoznak. Moszk­vában 90 nap alatt húznak fel egy negyvenlakásoB, négyemele tes házat a régi 400 nappa! szemben. Zaporozsjében fél hó­nap alatt építik fel a családi lakóházakat Az építkezéseknél sikeresen alkalmazzák a leg­korszerűbb gépeket és szerszá­mokat. Nagy a szerepük a gyors házépítésben az épitő-újítókna* is. Gyújtogató és szabotá/ó bandákat szerveztek az amerikai és an­gol imperialisták, hogjl a Né. met Demokratikus Köztársa­ság politikai és gazdasági rendjét aláaknázzák. Nyugat­német országban és Nyugatber­linben külön táborokba gyűj­tötték össze azokat a közönsé­ges bűnözőket és kétes eleme­ket, akiket felhasználtak célja­ikra. A Berlin amerikai öveze­tében lévő Lichterfolde kerület, ben például fiatalkorú bűnöző­ket képeztek ki arra. hogy a Német Demokratikus Köz'd'.'o­ság területén szabotázsakciókat, gyuNógatásokat és terrorcselek, mémyeket hajtsanak végre és kémkedjenek az amerikai tt'kos szolgálat számára. Az imperialistáknak em az al­jas módszere nem új. Igy pró­bálkoztak annak Idején a Bzov. jetunióban is. ezt a módszert követték a második világhábo­rú után a népri demokráciák országaiban, közfük Vjpt/iiror­szágon is. A Német Demokrati­kus Köztársaság rendőrséginek ébersége leleplezte ezeket a ban­ditákat, legtöbbször még aláva­ló bűncselekményeikre való ké­szülődés közben. A német ál­lambiztonsági minisztérium meg­alakulása a jövőben még foko­zottabb ellenőrzést fog gyako. rohni afölött, hogy bűnös kezek ne kísérelhessék meg lerombol, ni azt. amit Keletnémetország dolgozó népe kemény munkával épít. A Mecklenburgban letartó*. tátott kém- és szabotőrszerva­zet tagjairól kiderült, hogy szo­ros összeköttetést tar" attak fenn a nyugafnémetorszdgi Szociál­demokrata Párt a. n Ostbüro­jával. r^ely tulajdonképpen at angol kémszervezet ügynökei­ből áll. Schuhmacher úr és tár­sai ismét leleplezték magukat, a munkásárulás leghitványabb formáiról már eddig W HFrezek voltak, ez a tevékenységük pa­dig véglegesen rámutat arra, hogy a jobboldali szociáldemo­kraták, — Németországban ép. penúpy, mint másutt — az im­TpervaUsták beszervezett ügynö­kei. A német nép azonban ma már nemcsak a Német Demo. kratlkut Köztársaságban, ha­nem a bonni bábkormány álfái irányított nyugatnémet terüle­teken is fokozódó gyűlölettel fi­gyeli a jobboldali szociáldemo­kra'ák áruló tevékenységét, s egyre tisztábban látja, hogy csak a Kommunista Párt aa, amely Nyugajnémetország né­pét is elvezetheti a demokrácia és a jólét útjára. Franco rfvégkicirusitja,, Spanyol­országot az USÁ-monopolistáknak A spanyol fasiszta sajtó nchány nappal ezelőtt birt közölt: „Aran­juezben északamerikai mérnökök vegyipari vállalatot rendeznek be, spa­nyol mérnökök ugyanakkor az arae­rikai Merk-gyárban folytatnak ta­nulmányokat." A „Mundo Obrero", a Spanyol Kommunista Párt ttpia ezzel kap­csolatban megaPapdia, hogy az amerikaiak egyre otthonosabban rendezkednek be Spanyolországban. A Wall Street egyik spanyolorszá­gi lakája, a spanyolországi repülő­terek főigazgatója Kijelentette a napokban, hogy a spanyolországi repülőtereket a „jövő követelmé­nyeinek" megfelelően alakítják át. A Franco-rendszer szóvivői — Irja tovább a lap — egymással ver­sengve hencegnek azzal hogy a je­lenlegi spanyol kormány mi min­dent bocsát az amerikai háborús uszítók rendelkezéséra. A Mundo Obrere egy msik cik­kében beszámol arról, hogy Spa­nyolország mezőgazdasági termelése évről-évre sökken és ezzel egyenlő arányban növekszik a mezőgazda­sági dolgozók és általában a dolgo­zók nyomora. A madridi „Nemzeti Gazdasági Tanács" is megállapítja hogy 1948-ban a mezőgazdasági ter­melés az 1929, év! színvonalnak csupán 63.7 százalékát érte el. A köztársaság évei alatt — Fran­cóék statisztikáinak megállapításai alapján — Spanyolország évi ga­bonatermelése 43 millió 637 ezer mázsa volt, 1948-ban pedig mind­össze 25 millió 853 ezer mázsa. 1949-ben a termelés továbbcsökkent, úgyhogy Spanyolország gabonater­melése ma már csupán 57.5 száza­léka a köztársasági évek termésát­lagának. A Szovjetunió minden részén nagy lelkesedéssel készülnek a választásokra A szovjet htpok beszámolnak * Szovjetunió Legfelső Tanácsa vá. lasztásának tiszteletére indítót: szocialisa munkaverseny ujabb eredményeiröL A kemerovoi terület bányászat sztahánovlsta műszakban dolgoz, nak a választás tiszteletére. A bá­nyászok napról.napra fokozzák szén'.eremlésüket. A bocsatini szén­telep dolgozói nap mint nap, 135— 140 százalékra teljesitik a tervet Leningrád vállalataiban a dolgo­zók ujabb kötelezettségeket vállal, nak a választás tiszteletére. A Kl. rov nevét viselő elektroszila-gyár. ban az üzem dolgozói határidő előtt hatalmas vizierőmfl.generátort ké. szitenek el'. A hatalmas kf erjedést! szovjet haza minden részében megindult a választási hadjárat. Az északi sark­vidéken is agitációs irodák nyiitak, megkezdődött a Jelöltek beválasz­tása a választási bizottságokba. Baku városában több mint 10.000 agitátor és propagandista műkö­dik a pártszervezetekben és a vá­lasztó körzetekben. Az agitátorok különös gonddal foglalkoznak az ifjú választókkal, előadásokat tar. tanak számukra és elbeszélgetnek velük vá'asztássai kapcsolatos tud­nivalókról. Hatalmas tüntetés Nápolyban De Gasperi uj reakciós kormánya ellen Pénteken este a helyi szakszervezeti központ rendezésében Nápoly dolgozói hatalmas tüntető gyűlést tartottak de Gasperi új kormánya ellen. Szombaton délután Ismét hatal­mas érdeklődés mellet t.arto'.\a meg második szegedi előadásit i Sza­pozskov elvtárs, szovjet orvospro­fesszor az egyetemen. Ez alkalom-1 mai „A szovjet falu egészségügy' I eíitátása" címmel lairtott előadást. Hon,tortába, hogy a Szovjetunió mejSBületise óin a koJhozfalu ha­talmas vélto; uson ment át. A kol­hóztagok jótétének szakadatlan emelkedése egyro jobban fokozó­dó igényük kielégítését követelte meg mind kulturális téren, mind' pedig életmódjuk tekinlalóben. Rendkívüli módon megr.őtlek a koShoztdepck szükségletei az or­vosegészségügy 1 ellátás terén ls. — Községi orvost ellátás kiépí­tése — mcc.dotta Sznpozskov pro­fesszor — a Szovjetunióban pér hurtjniosren hatod :z egész nemzet­•azdasáig növekedésével. A közsé­ta egészfctóaügy fejlődbe nlapve ö lendületet kapott a mezőgazdaság szocialista á építésével. Ez az ál­építés és egész mezőgazdaság átalakítása remcsnk nz orvosok szúrnának megszaporodását köve. elte meg. henem a községi orvosi körzfi'ck új murik* formálnak ki­dolgozását ls. Ugyanakkor magával lioz.n a Járás' egészségügy szrrve­•ctének megerősödésé!, a falusi or­• ysl körzetek feld-.trcbolésá abból a célból, hogy a kvalifikált szai<­r.vosl e'.látás minél közelebb jus ->n a lakossághoz. A szocialista ál­! mépítés évei alatt a falusi orvosi 1 irzetek száma három és félszere. Héro nfift, a fclcserállomások és felcser szülészeti ponrofc száma pe­dig tízezerszeresére. ÍÖzaipozíkov elvtárs előadásában réi ícte-sen ts-mor elte ezeknek ez orvos' körzeteknek, fc'cseríólomá­BoJ-mk és felcser szülészeti pon­toknak a munkáját, A községi or­A szovjet falu egészségügyi ellátása vasi körzet munkája Igen széles­körű. A közvetlen gyógyító munka mellett, — amely a többi között kórházi jAróbeteg. otthoni betegei látáshói á!ll. — foglcjkoenlok kell nr.ya- és csecsemővé/delemmel, köz. egészségügyi murikéval, a járvámy­ellenefl küzdelemmel, egészségügyi falvtlágcsítássaiL. idényszerű mező­gazdasági munkák egészségügyi el­látásával, de ldetar ortk a tör­vényszéki orvosszakértői működés ls. Rendkívül fontos intézményt je­lenjenek különösen a nagy kiterje­désű körzetekben a felcserállomá­sok. felcser szülészeti pontok. A felcserek ugyanis az orvosok köz­vetlen segítségei. a gyógyító, meg­előző eljárásoknál és a közegész­ségügyi jórványetiemes munkáknál. A íeicserátöomás heveny megbete­gedéseknél vary szerencsétlensé­geknél elsősegélyt nyújt. Itt folynak le a járóbetegren dőlések sürgős ese' ekben és Itt történik bonyotü­|abb betegségek esetén a betegek­nek orvoshoz való Irányítása. Az állomás szülészietí segélyt ls nyújt. A felcser végzi n védőoltásoké", Iskolások vizsgálatát, bölcsődék és csecsemőotthonok egészségügyi el­lenőrzését. a mezőgazdasági nagy munka Idejének egás'Ségügyt mun-' kóját, a fertő'lenítést és snját ál-, tamásának terüle én n közegészség- J ügy ellenőrzését, valamint 3 maíá­r'atellenes rendszabályok végrehaj-' tásAt. Igen jellemző a Szovjetunió ha. talmas egészségügyi fejlődésére például csupán az a. kimutatás, '•melyből megld/hqijuk, hogy a Szovjetunió falvaiban mennyi volt a szülészeti ágyak száma 1913-ban és 1941-ben. 1913-ban a mai Orosz Szöveségi Szovjet köztársaság terü­letén csupán 1621 szülészeti ágy volt. ezenkívül Fehérorosz»rszág falvaiban volt H-a többi mai szö­vetséges köztársaság falvaiban pe­dig egyáltalán nem volt. Ezzel szemben 1941-ben az előbbi szám 40.214-re. az utóbbi pedig 1342-re ugroK. Ehhez hozzávehet jük, hogy a többi 11 Szövetségi Szovjet Köz­társaság faj vadban is 152-től 20e2­Ig terjed a szülészeti ágyak száma. A szülőszobák hlánva a cári Oroszországban n terhesek felvéte­lének megtagadására vezetett és arra-, hogy a szülésieket az egész­96.3te.len kunyhóban a szalmán vé­gez; ék. Női tanácsadóál!amó,."ok — szülőotthonokról nem ls beszélve — nbfoam az időben egyáltalán nem léteetek. Ezze; szemben már a szov­jet uralom első idejében nagy fej­lődésnek indult a szülészeti és « felcser szülészeti állomások háló­zna. Elsősorban megalakultak a kórházak szülőosztályai, az önálló szülőotthonok, az anya és csecse­mővédő intézetek és tejkonyhák. Rámutatott S.zapozskov profesz. szor arra, hogy min' minden kor­mányzati tevékenységnek, a falusi orvosi munkának is "konkrét terv szerin• kell történnie. Jól átgondolt és reális munkaterv segíti az or­vost abban, hogy célszerűbben használja fel kollektívájának erejéi a legofntosabb feladatok megoldá­sában. Előzetes tervet készítenek a körret egészségügyi dolgozóinak to­vábbképíéséről ls. Rendszeresen foglalkozunk a fin;al efészsécügv1 dolgozókkal. Az orvosok körzeti konlferenciákon vesznek részt. E15­ae'eeen átgondolják a mezei mun­kák orvosegéezségügyl ellátásának menetét. Tervszerűen előkészítik a tanácsadó rendeléseket. A tervki­dolgozással lesz OK orvoaegészség­ügyl műink céltudatos és kapja meg a miaga távlatait. A körze t orvos miunikádár.ak szorosan kapcsolódni kell a községi szovjetek és áltatá­ban az egész kerület gazdaságpoliti­kai és kul úráilis tevékenységhez. Az orvosi körzet ugyanis Csákok­kor dolgozhat hatásosain, ha ada­tokat kap az általános fertőző be­tegségekről. a lakosság népmozgal­mi változásáról, fizikai fejlődéséről, szülészeti ellátásáról, a himlőoltá­sokról, a dlfiáriaottásrói, a terhes nők és a csecsemők számáról. A falvakban úgynevezett körzeti napokat is tartanak, amikor a já­róbetegrendeléstöl függetlenül az orvos az összes felcser és szülé­szen pontokat beutazza, közegész, ségügyi ellenőrzés céljából. Eze­ken a napokon elsősoilran a gyó­gyító és megelőző intézményekéi ellcrőrzik az orvosok, mert ez egészségügyi azovje' rendszer a Tógyitó és megelőző tevékenység zlszakíthatai lan kapcsolatán épül fel. | A községi orvosok következetes j munká végeznek a járványok me?. e'őzésére. Á járásban az összes I közegészségügyi és járványelhmes ! munkát a közegésesórügyl Járvácy­; tani állomás vezeti és szervezi az orvosi körze'tek vezetőin keresztül A mezsj munkák Idején a kör­aet egószsC'Tügyl dolgozói jóformán egész tevékenységüket arra irá­nyítják. hogy betegség és baleset miatt minél kisebb legyen a mun­kaerők kiesése. A mezei munkák idején az orvosi ellátást a követ­kező főfeladat irányi-ja: „Mindent a mezőn dolgozókért, takarítsuk meg a kolhoz dolgozóinak minden percét." Az áMairnt gazdaságokról, szovho­zolcról ls messzemenő orvosi ellá­tás gondoskodik. A községi orvost körzeteknek szabályszerűen el kell látatok a szovhozokut, azoknak egyes kihelyezett részeit, vagy a tanyákat, amelyekben 500-nál ke­vesebb alkalmazott dolgozik. Azok­ban a Hzovhozokban, amelyekben öOO-nét több munkás és alkalma­zott dolgozik, őrálló orvosi Intéz­ményt keli szervezni. A szovhoz­munkásnők a kormány költségére n szülés előtt 35 napi és a szülés után 42 napi terhességi szabadsá­got kapnak. Sznpozskov professzor előadásá­nak nagyszámú hallgatására mind­végig nagy ftcyelemmel kísérte ér­dekes beszámolóját, amely részle­tesen megmu'a'ta azt ls hogy a Szovjetunió a leigmesszebbmenőleg gondoskodik dolgozóiról. Nagy tapssal fomdták beszéde végén azt a kijelentést, amely arra vonatko­zott, hogy az egészségügyi terv si­keres teljesí'ése az orvosi kerze­' "ekben a kollektíva a'ereidtől "ipcsztclrsától egy'' 'r en függ 1 'kommunista öntudaté ól. po'ltikai . érettségétől, szakmai tudá 'áfól és ' Srtáhr eVtárs hívta fel erre ls az orvosok flcyelmét. smlkor ezt mon­dot a: ..Progranimunk realitása az élő ember, mi és M. a ni! aikara­tunfe a munkáihoz, s mi készségünk dolgozptaz újért, ami elh'tározá­sunk a terv te'jestiásóért Megvan nálunk ez zz elhatározó képesség: igen. megvan Termelést pro?ram­munknt rrieg lehet és meg kell va­lósítani.''

Next

/
Thumbnails
Contents