Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-25 / 21. szám

2 Szerda, 1950. Január 23. KETTEN AZOK KÖZÜL, akik a sztahanovisták első kongresszusára készülnek A TUDOMÁNY A MUNKA ÉDESTESTVÉRE A MAGYAR sztahanovisták február 26-án tartják első or. ** szágos értekezletüket és az eddigi eredmények fokozd sára, a további tennivalókra hoznak majd határozatot. Az új tennivalók és a hibák megjelölésén túl országosméretü tapasz. talatcsere less a termelés legkiválóbbjainak februári értekezlete. Uj lendületet ad a szociális'a munkaversenynek és elősegíti as ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását, — a Párt irányító, sával, a szovjet emberek példaját köefve. A sztahanovisták első értekezletére a szegedi gyarak dolgozói több és jobb mun kával készülnek. Zsombolyai Jánosné, az új. szegedi Magyar Kender szövő. déjében kapkodás és sietség nélkül kezeli a nyolc gépet. Fürge ujjakkal köti össze az elszakadt szálat és utána alig pár perc múlik el, már újra csattog mind a nyolc gép vetélője. Rö. vid pár hónappal ezelőtt Zsom bolyainé négy gépet kezelt csak a sztálini műszakra hat gép kezelését vállalta. Teljesítette azt a felajánlást, amit a sztálini emléklapjára írtak, sőt jóval túl is szárnyalta. Azután megindult az ötéves terv és Zsombolyai Jánosné, — aki a diadalmas sztálini műszakban vált sztahanovistává, — tovább forradalmasította a lenszövést, jó példát mutatva társainak. Nyolc gép kezelését kezdte el és azóta mindennap kiváló termelési eredményeket én el. Zsombolyámé néhány nappal ezelőtt jó munkája elismeréséül megkapta az ötágú ezüstcsillagot, átadták neki a 600 forint pénzjutalmat, örült a pénznek, de legjobban annak, hogy ő, Zsombolyai Jánosné alkothatott, adhatott valamit népének. • S közben Zsombolyai Jánosr.é átformálódott. Amint mondotta: a sztálini műszakban, a szocia. lista versenyben más ember lett. De pontosabban is megfogalmazta: a Párt as, amelyik utat mutatott, győzelemre segített. Zsombolyainé szerény aszszony, a beszéd helyet újabb ter. melési eredményekkel készül a sztahanovisták első országos éi. tekezletére. — Ugy gondolom, — mondotta —, hogy a sok beszéd helyett cselekedni kell. És Zsombolyainé cselekedett. A legméltóbban készül a sztahá. novisták első értekezletére: Ja. nuár 18-án már befejezte január havi tervét, sőt már a februáriból is 11 napot teljesített. A leg utóbbi héten 4132 vetés helyett 1,300.000 vetést végzett a nyolc szövőgépén. Amikor befejeződik a műszak, Zsombolyainét céljáról, tervéről beszél: — Munkámmal szeretném kiérdemelni a párttagságot. • Tóth László elvtárs, kiváló munkás, a Magyar Kender cér. názó üzemrészének művezetője. Egyszerű munkásként dolgozot'nemrégen a szövődében, de az. tán a proletárdiktatúra az ő számára is megteremtette a tanulás lehetőségét. Szakiskolába járt, művezető lett belőle. — A magyar sztahanovisták első értekezlete, — mondotta — minden dolgozó ügye. Én is szeretnék részt venni a kongresz. szuson, hogy az- ott hallottakat felhasználjam a munkámban. Az értekezlet újabb termelési eredményekhez vezet majd, a sztahánov-mozgalom és egyben a szocialista munkaverseny kikiszélesedéséhez. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatával is fog lalkozik majd a kongresszus és a Párt iránymutatása álapján biztosithatjuk az értekezlet eredményességét. Tóth László művezető az ér. tekezlet tiszteletére újabb újítá3 végrehajtásán fáradozik, a cérnázást, a keresztorsózást próbálja egy munkafolyamattá tenni. Ezen túlmenően tovább szervezi a mu/nkamódszerát. adását és a versenyt a szakma legjobbja címéért. A Tóth Lászlók és a Zsombolyai Jánosnék munkájával kapcsolatban idéznünk kell Lenin elvtárs mondását: „örök dicsőség azoknak, akik most a dolgozók milliói: ragadják magukkal azáltal, hogy a legna. gyobb buzgósággal haladnak a munkahadsereg első soraiban.' ( morvay) Az újonnan államosított szegedi üzemek vállalatvezetői megtartották első közös értekezletüket Kedden délután első értekezletükre gyűltek össze az újonnan államosított Szegedi üzemek vál lalatvezetői. Az értekezleten Nyilasi Péter elvtárs, a Nagyszegedi Pártbizottság termelési osztályának ki. küldötte tartott beszámolót. Beszédében meghatározta az új vállalatveze.ők feladatét és néni demokráciánk iránti kötelességeit és felelős;égét. Elmondotta. hogy a több mint negyven államosított kisüzemben rövid időn belül meg kell szervezni a munka versenyt, követni kell mind szakmai, mind politikai továbbképzésben a már régebben államosított üzemek vezetőségeinek és dolgozóinak példáját. Meg kell teremteni a szocialista munkafegyelmet — Ebben nagy segítségükre Van az elvtársaknak — mondotta Nyilasi Péter elvtárs — az MDP Központi Vezetőségének legutóbbi határozata. Az üzemeken belül létre kell hozni az üzemi bizottságot, a különböző üzemi aktívákat, hogy minél előbb teljes mértékben felszá molhassák ezeken a helyeken is a tőkés termelés hibáit '3 virágzó üzemeket hozzanak létre. A tekétek szándékosan igyekeztek leépíteni üzemüke4, hogv megnehezítsék a dolgozók munkáját és kárt okozzanak nekik. Ezután Balogh István elvtárs, a szakmaközi bizottság titkára, tartott beszédet Rámutatott a kollektív szerződés betartásánitk fontosságára. Kérte az új vállalatvezetőket, hogy minél előbb épitték ki üzemeiken belül a szakszervezeti aktívákat. Balogh elvtárs rávilágított arra is, hogv ötéves tervünk megvalósításában milyen nagy feladatok várnak ezekre az üzemekre. Rövid időn belül szocialista ipari szektoraink egyik legfontosabb tartozékává kell kiépítenünk azokat Ez a munkánk természete sen csak úgy veze4 sikerre, ha mindenben követjük Pártunk célkitűzéseit. Ezekben az üzemekben még most is nagyrészt órabérben dol goznak a munkások. Minél előbb meg kell állapítani itt. is a normákat és át kell térni a telje sitménybérezésre, hogv minden dolgozó megérdemelt munkája után kapja a fizetését. Ezután a jelenlévő vállalatvezetők, hozzászólásaikban beszá moltak az üzemek problémáiról. Több vállalatvezető már a szervezés terén elért eredményekről is beszámolt- Enner Pál elvtárs elmondotta, hogy az ő üzemükben már működik a Szabad Nép baráfi kör. Az államosított Bárkányi-féle vasöntöde dolgozói másik két rokonüzem munkásaival együtt rövid időn belül megalakítják az üzemi párt szervezetet és a Nagyszegedi Pártbizottság tanácsát megfogadva, végzik munkájukat az ötéves terv sikeres végrehajtásáért A dogozók Hék a tengyelkápolnai gyslkosségróI Az államosított Szegedi Jutafonó és Szövőgyár falu járói <z köve ke. töket irják szerkesztőségünkbe a fengyelkápölnai kulákok gyilkosságával kapcsolatban. Tisztelt Elvtársak! Ml, a Szegedi Jutafonó és Szövőgyár falujárói, akik Alsóközpontra járunk, nem hagy ha juk szó nélkül azt, ami Lengyelkápolnán történt. Kiss Imre eTvtárs bestiális meg. gyilkolása mélyen megrendített bennünket. Felháborított bennünket és még jobban gyűlöletessé tette előttünk az elvetemült kulákokat. Igaza van Rákosi elvtársnak, nincs jó kulák! Valamennyi ellensége volt Kiss Imre elvtársnak és valamennyi ellenségünk nekünk is. Fájdalmasan érintett bennünket Kiss elvtárs meggyilkolása, de ebből a gyilkosságból' tanultunk. Ezután még éberebbek leszünk és mind a termelés frontján, mind a pártmunkánkban, a ránk bizolt feladatoknak öntudatosan teszünk eleget. Munkánkban igyekszünk fel. sorakozni az e'sők közé és ugyanakkor határtalanul gyülöljük a kulákokat és mindenkit, aki a magyar nép ellensége. Nem engedjük, hogy holmi aljas gazemberek gyülevész társasága hozzányúljon azokhoz, akik kommuris ához méltóan veszik ki részüket a köz érdekében végzett munkában. Tudjuk, hogy a magyar nép igazságszolgáltató szerve, a magyar nép nevében meghozza Kiss elvtárs aljas gyilkosaira az Ítéletet és ezek a gazemberek, akik Kiss elvtársat meggyilkolták, kötc. let kapnak. Megfogadjuk, hogy erös Pártunk utmutatását követve minden igye. kezetünkkel azon 'eszünk, hogy az ötéves 'ervünket mielőbb sikeresen befejezzük és a tanulás fokozásával még szilárdabban álljuk meg helyünket a termelés frontján. (BP.) Komoly változáson és fejlődésen mentek keresztül értelmiségi dolgozóink a felszabadulás ote. Az első időkben jelentkezett a tömeges ingadozás. — de fejlődésük, á formálódásuk vonala kétség. elenül felfelé íve'.. A fetsz.badu-ás utáni időkben számosan akadiak olyan értelmiségi dolgozik. akik r.em votitk velünk, sőt oiyenok Ls, akik ellenünk voltak. Ezek jelen,ős részben — elsősor ban pedig azok. akiknél a passzív, vagy eüenséges magatar ás a mull hagyatékából, a mult perspektivátlenságából • táplálkozott — ma velünk vuciriak, táinoga ják tudásukkal, felkészültségükkel, szocializmust építő rendszerünket, bíznak a Pártban. Egyszóval elmondhatjuk róluk, hogy valóban hűek a néphez. És ezek az érteimiségi dolgozók elmondha ják magukról — sói csakis ezek mondhatják el nyugod;an, — hogy hűek, következetesek önmagukhoz is. hűek hivatásukhoz. tudományukhoz. A Párt segí etle és segíti a tudósokat, kutatókat.' mérnökökettanárokat, és az értelmiségi pályák 'öbbi dolgozóit is. Ez a segi[és megmutatkozik minden vonatkozásban. A fasiszták által megrongált, vagy lerombolt tudományos intézeteket, Laboratóriumokat, Iskolákat a Párt irányításával a népi demokrácLa az elsők között építette fel, hogy meg eremtse a további tudományos és nevelő munka lehetőségét. Ezzel azonban az építés e téren nem fejeződött be. A frissen vakolt, újjernan csempézett és új, korszerű műszerekkel, eszközökkel felszerelt Intézetekben, Iskolákban volt .— és még van ls — elég építenlvaló. Mert a fasiszták nsmcssk az Intézetek. laboratóriumok falait, az i tikotok, könyvtárak, egyetemek épületeit rongálták meg, vagy rombo'ták le-, nemcsak az értelmiségi dolgozók munkahelyét tet'ék tönkre, hanem tönkretették, kilátástalan posvány, ha süllyesztették magát az emberi őreimet, a tudományos munkát is. Ezeket a kocsikkal, vagonokkal, darukkai és különböző más eszközökkel el nem takarítható romokat, a burzsoá tudomány bomlási termékeit — is el kellett takarítanunk, ezek helyett a ledőlt falaknál és leégett tetőknél sokkal nehezebben feiépíthe,ő romok helyett ls újakat kellett és kell építenünk. Jobbat, alapvetően mást, mint a régi volt. És ez a tudományos életen belüli rombolás ez! mindig és mindenkinek szem előtt kell tartania. — nemcsak a nyílt hitleri fasizmus „vívmánya". Ezt a rombolást — talán a tudományos élet egyes terüle cin lassúbb formában — végezték Hitlerék előtt ls. De felhasználták Hitler „tapaszalatalt" és továbbfejlesztik, mes.erüket is meghazudtoló rutinnal és barbársággal az örökösök, az angolszász imperialisták. Az amerikai atomfegyver „tudósai". a habarovszki-per pes;isbolhákat és gyilkos baktériumokat tenyésztő „orvosai" — ezek fémjelzik a burzsoá országok Imperialista urainak „tudományát" és ezek mutatják egyúttal ennek a tudománynak a „perspektíváit" Is. Ezt a perspek ivát. ezt a tudományt hadd jellemezze Itt olyan, aki azért a legilletékesebbek egyike. mer' benne él. Morrison. amerikai fizikus megállapította, hogy: „a kapitalista kultúra alkonyán a tudomány egy újabb és még borzalmasabb háború jegyvermestere. ként áll az emberiséggel szemben•'. Igaz, hogy volt épí'enivaló bőven a lerombolt értelem, a gúzsbskötött tudományos élet terén a fasizmus után ls — de van építoniva'.ó — és bőven van építenivaló ezen a téren most ls. Olyan szilárd bástyá-t kell nekünk Itt ls emelnünk, amely megs'ürte minden rést és elvág mirden behatolási lehetőséget az új háhorú „fegyvermssterei" élőt'. És ezt az épftést vállat'a a Párt. Vállalja, mert a dolgozó nép érdekeiért van, s dolgozó tömegekre támaszkodik éa vál-alja, mert olt van előt e a Bolsevik Párt példája, a Szovjetunió példája, ahol a tudomány a mun. ka édes\estv ér ekén vonult be a dolgozó nép életébe. Ahol végérvényesen ledöntöt ék azokat a válaszfalakat, melyeket a kapi aUsta társadalom húzott a tudomány és a nép. a tudomány és az élet közé. A Szovjetunió dolgozóinak milliói ismerik és büszkék nagy tudó. saikra. kutatóikra, felfedezőikre. A szovje, emberek nagy tömegei ismerik és büszkék V, Linnik interferencia-mérőműszereire. P. Cservenkovnak felfedezésére, N. Zellnszkij katalizátoraira. A, Nyeszmeji.i-.ov fémtartalmú szerves vegyületeire, K. Adrijanov szilíciumos „szalamandráira"... A szovjet emberek tudják, hogy ezek a ku'.alók., hogy ezek a tudományos eredmények a kommunista társadalom építését gyorsí ják az ő életüket teszik napról-napra szebbé és boL dogabbá. Nálunk Magyarországon Is megindult már a folyamat. Nálunk is egyre inkább dőlnek le a válaszfalak. egyre közelebb kerül a tudomány minden ága az élethez, a termeléshez, a dolgozó néphez. Nálunk is sokan Ismerik már Kossuth-díjas tudósainkat, kiváló kutatóin,kat, mérnökeinket, vegyészeinket. orvosatokat, és büszkén beszélnek róluk. Elsősorban persze azokról, akik — és ilyen egyre több van kiváló értelmiségi dolgozóink közö t — ismerik a munkásokat. a dolgozó parasztokat, Ismerik vágyalkat és harcalkat a boldogabb élejért. a szocialista társadalom épí éséért. Tsmei-ik és tudásukkal támogatják, előbbre viszik ezt a hatalmas munkát. Itt nálunk is egyre tudatosab. bá válik — és értelmiségi dolgozóink között is egyre nagyobb mértékben tudatosodik —, hogy az igazi tudomány ereje n uépi erő, „ dolgozókkal való szoroz kapcsolat ereje, a tudomány kommunista bo'senik. pártszerűsége. A Pártos tudomány, amely azt jelenti, hogy a szocializmus építésének gyakorlata egyre gazdagodik a tudomány eredményei* vei, az eevre szabadabbá váló emberi értelem nagyszerű alkotásaival. A bioJógusok, fizikusok, mérnökök és egyéb tudósok elmélet! kutatásainak eredményei a dolgozók életszínvonalának emelkedését, a dolgozók békéjének megvédését segítik elő — ez jelenti a tudomány párt szerűségét. Ilyen pártozerűen ebekért a célokért dolgoznak a Szovjetunió tudósai, lükön a legkiválóbbakkal, a 3521 Sztálin-díjas tudósok mellett pedig ott vannak olyanok, mint z ugyancsak Sztálin-díjas N. Rosszijszkij. a „Kalibr" gvár me~tere, V. Hariszanova brigádvezo'őnő és sojc más kitűnő sztahánovista újító, akik új munkamódszereket szerveznek a gyárakb:n hogy biztosítsák a tudomány eredményinek iól és telies mértékű alkalmazását a termelésben. A Szovjetunió példáját a szovjet tudósok példáját a mi tudósaink, értelmiségi dolgozóink is egyre nagyobb számban ismerik meg és követik. Követik Pártunk, Rákosi elvtárs útmutatását 09 így nálunk is új, pártszerű tudomány alakul ki, új. pártszerfl kapcsolatok épülnek értelmiségi do'gozóink, tudósaink és az élet, a szocializmus építése között. Tudásukkal a nép ügyét, az új vi'ág kiformálását szotgáíják — miközben ők is új emberek lesznek, akik nem úgy. mint az egvik -merika! tudós: „a távlatokat nyitó remény megszűntéről", hanem az értelmiségi dolgozók előtt megnyílt határtalan tárlatokról, a szocialista társadalom, a kommunista társadalom távlatairól beszélnek. Ha ' o'yta ódiW a „Lenin és Sz'á'in a szocialista munkáról és munkaverseny ői" cimü előadássorozat Az elmúlt hé en tartották meg a Pártoktatás Házában a „Lenin és Sztálin a szocialista munkáról és munkaversenyről" című előadássorozat első előadását. Az előadás iránt nagv érdeklődés mutatkozott meg pártszerv ezeteink titkárai, az üb. titkárok, a termelésben kiváló eredményeket elért dolgozók ás a műszakiak körében. Az eladás sok fontos elvi és gyakorla i szempontból gazdagította a szocialista m unkaversenv szervezőinek, irá4 nyitóinak és az élen iára dolgozóknak munkáját. Szerdán délután 7 órakor tar ják meg ugyancsak a Pártok, tatas Hazaban az előadássorozat második részét. Az első előadás után még inkább fokozódik az érdeklődés a szerdai előadás iránt, amely tovább bővíti majd a résztvevők elméleti és gyakorlati tudását a szocialista munkáról és munkaversenyrőL