Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-24 / 20. szám

4 Kedd, 1950. Január 24. MUNKAFELAJ ANLAST TETT a tvundfaxfaitkt*úi csfiftMéok d& oívzápos U&*pcesvzusa a'UaltnáÚt a szőregi „Petőfi" minta-fermeüőcsoport A termelőoso portok és gépállomárok küldöttei ma és holnap tartják első országos kongreszszusukat Budapesten. Nagyjelentőségű ez a tanácskozás a termelőszövetkezeti mozgalom eddi gi eredményeinek kiértékelése és további fejlődése szempontjából. A kongresszus legnagyobb jelentőségét az adja meg, hogv aat E Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és Népköztársaságunk minisztertanácsa hívta össze. Nagyszeged termelőcsoportjainak dolgozó parasztsága átérzi a tanácskozás na-v jelentőségét. Mutatja ezt a szőregi Petőfi termelőcsoport példája is, ahol elhatározták. hogy a kongresszusra munkafelajánlásokat tesznek. Búzából a 9 mázsás átlag helyett 67 holdon 9 és f:i mázsát, másik 15 holdon pedig 12 mázsát akarnak termelni holdanként. Szálas, takarmány területüket 6 holdról 30 holdra emelik, a cukorrépaegyeiéit a Rákóczi-munkacsoport 120 négyszögölről 150 négyszögölre teljesíti. Vállalta a csopor. a sertés- és marhahízlalás terén a havonkénti mérlegelést, vala mint a sertéshizlalásnál a takar, mány kihasználásának 16 száza, lékről 18 százalékra való emelését Ezer facsemetét is ültet, a csoport a kongresszusi felajánlás során. Ezek a felajánlások is bizo nyitják, hogv milyen nagy érdeklődéssel és bizakodással tekintelek a termelőcsoportok az első országos kongresszus elé. Mutatja a szőregi Petőfi-termelőcsoport példája azt is, hogy a kollektív gazdálkodást folytató dolgozó parasztjaink a jövőbe te leintenek. Terveik vannak, melyekkel munk'rékat eredményesebbé akarják terűi s megmutat ják, hogy a tervszerű, kollektív gazdálkodással fokozni lehet a termelést. Mutatják ezek a felajánlások. hogy a nagyszegedi termelőcsoportok is hozzá akar nak járulni jobb munkájukkal a fejlődéshez. Ezért, vállaltak a csoporttag jai még gyénilesr is külön-külön munkafelajánlásokat mint Simon István, aki a kukorickapálás napi átlagteljesítményét 25 százalékkal növeli, vagy Kasza Lajos, aki a lucerna első kaszálását emeli 25 százalékkal. Láttuk a s-zöiiaU&ta munka , ÉPSTŐEEEJÉT Szegedi ifjumunkás diák levele a Szovjetunióból Szovjet orvostudós tart előadást Szegeden A tudomány terén is sokat köszönhetünk a Szovjetuniónak, éppen úgy, mint a termelés teré n: Szovjet tudósok, magyar egyetemeken már többször tartó ttaik iránytmutató előadásokat — nemrégiben itt. Szegeden is — és ezekkel a magyar tudományos élet fejlődését jelentősen elősegítették. Pénteken ú*abb nagyjelentő ségű tudományos előadást hallhatnak Szeged dolgozói. Szegedr e érkezik Pavel Ivanovics Szapcsikov a moszkvai I. számú orv osi in:ézet sebész* anára. Megérkezése után meglátogatja a fzeg edi egészséeüwi intézményeket, majd két előadást tart az Ady Endre téri egyetem nasrv előadótermében. Az első előadást pénteken e ste 6 órakor a ..Falu egfozségIgyi ellátása a Szovjetunióban", a másikat szombaton es e 6 órakor ugyanott, az „Egé3izségü gy a Szovjetunióban" címmel tartja. Pável Ivanovic- Szaposko v sebészprofesszor előadásai alkalmával dr. Rosta Oszkár isme rteti az ötéves tervünk egészségpolitika-' t»-vV Az előadásokra minden érdeklődőt szívesen látnak. Belépődíj nincs. CJiőíiqé (Vékás 130 százaléka Szerkesztőségünk levelet kapott a Szovjetúnióból. A levél a szverdlovszki egyetemről érkezett Hoffmann Károly, volt szegedi villanyszerelő-tanuló írta, aki Pártunk és népi demokráciánk segítségével Szegeden kitűnően elvégezte a Révai iskolát, utána pedig az a kitüntetés erte, hogy ösztöndíjjal a SzöVjetúu.oba mehetett tanulni Kedves elvtársak! Levelem az új otthonomból írom, a szocialista Szovjetúnióból. Mondani valóm annyi volna, hogy ha három napon keresztül mást sem csinálok, csak elmondanám mindazt, amiben részünk volt, akkor sem tudnám elmondani. • Pártunk abban a kitüntetésben részesített sok dolgozó fintallal együtt engem is, hogy a Szovjetúnióba jöhettem tanulni. Ezelőtt néhány hónappal, még odahaza Szegeden dolgoztam, mint villanyszerelő tanuló és most itt élhetek és tanulhatok a lips lenini komszomolisták között. Október elsején léptük át a határt és attól a pillanattól kezdve azt vártuk, hogy mikor találkozhatunk szovjet emberekkel. Az első napi megpihenésünk Lvovban volt. Itt meglátogattuk a tudományegyetemet. Ünnepséget rendeztek a diákok, s utána végignéztük a Komszomol tagjaival az egyetemet. Beszélgetés közben elmondották, hogy sokat hallottak Magyarországról. a Fesztiválon kívül a Párt harcáról, eredményeiről Délután a moszkvai gyorssal mentünk Moszkvába. Itt mindössze három napig voltunk, de ez a három nap felért eddigi életem sok évével. Megláthattam a dolgozók első nagy vezérének, Lenin elvtársnak holttestét. Láthattam azt a helyet, ahol a világ dolgozóinak forrón szeretett vezére, tanítója a ma Leninje: Sztálin elvtárs él és dolgozik. Megláthattam, hogyan épül ki a világ dolgozóinak fővárosa: Moszkva. Egész uton a szocialista munka építőerejét láttuk. Szverdlovszkba érkezésünkig öt napot utaztunk. Útközben erősen lekötötte figyelmünket a szovjet város, üzem és falu, minden amit itt láttunk. A legtávolabb eső helyen villany és minden háztetőn kifeszített rádióantenna. A mi városunk Uraiban terül el, közel egymillió lakossal, hatalmas gyárváros. Valóban nagy és igazán szép gyártelepet itt láttam a Szovjetúnióban először. A városban az „Uráli Gépgyár" nyolcvanezer munkással dolgozik. A gyár körül hatalmas, szép lakóházak közepén egy óriási kultúrházzal, amilyet még sohasem láttam. Mindennap épülnek házak, utak, villamos és troljebuszjáratok. Az egyetemre, — ahol tanulok — járnak azok a fiatalok, akik a háborúban résztvettek, akik eddig jól dolgoztak. Amikor megérkeztünk, az elvtársak nagy szeretettel fogadtak bennünket és mindig segítenek a munkánkban. „A segítség nem szívesség, hanem kötelesség", — mondotta az egyik komszomolec és megígérte addig fog segíteni, ameddig problémáim lesznek. — mert ez neki nem különös fáradtság. Nagyon érdekli őket a magyarországi helyzet*, hogyan építünk, hogyan dolgozunk, mert a szovjet emberek valóban azok akik segítenek bennünket, támogatják a népi demokráciáKállai külügyminiszter távirata Ana Pauker román külügyminiszterhez A román—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés második évfordulójára. Kállai Gyula külügyminiszter a következő táviratot intézte Arja Paukerhez, a Román Népköztársaság külügyminiszteréhez: ,,A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési ési kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének második évfordulója alkalmából, kérem fogadja legmelegebb jókívánságaimat. Szerződésünk minden visszatérő évfordulója egyre újabb és újabb eredményeket mutat fel országaink politikai, gazdasági és kulturális együttműködése s a szocializmus építésében elért sikerek terén. Népeink barátsága erős pillére „ hatalmas Szovjetunió vezette béketábornak, amely az egész haladó emberiség remény sége és boldog jövőjének biztos záloga." kat. Nekünk csak meg kell fogni az alkalmat s mindenben a Szovjetúnió példáján kell járnunk. Ha a Pártot szeretjük, akkor a Szovjetuniót is szeretjük. A Párt mindent megad, hogy mi fiatalok tanulhassunk. Köszönetünk csak az lehet, hogy jól dolgozzunk a munkahelyen, iskolában, egyetemen egyaránt. Hoffmann Károly I. éves történész hallgató, volt villanyszerelő tanuló — Te Rókus, ügyes kezed vanFel tudnád te emelni a mostani 70 százalékodat. Vagy nem akarod, hogy jobb legyen a családodnak ?... Három hónappal ezelőtt a Szegedi Ecsetgyárban, az ebédszünetben ezeket mondotta Sári elvtára Fonyó Rókusnak, a másik faesztergálvosnak. Fonyó Rókus egy keveset gondolkodott, azután csak két szót válaszolt: — <7)e akaróm ! Este, amikor otthagyta a zúgó gépeket, lassan ment hazafelé és egyre az járt a fejében: „Az utolsók között vagyok a versenyben, pedig én, Fonyó Rókus többre is képes lennék." A múltja, a keserves esztendők jutottak eszébe, amikor még a tőkéseké volt a gyár. Gürcölt egész nap és mégis ezt knnta érte a Győri kefegyár tulajdonosától „A fene megesz, tedd össze a bokádat, ha velem beszélsz." &LmiinkcLs kitiintetls A MAGASÉPÍTÉSI NV-nál Á Szegedi Magasépítési Nemzeti Vállalat ünnepélyes szakszervezeti nap keretében osztotta ki a munkában élenjáró öntudatos dolgozói részére az élmunkás kitüntetéseket. A szépen feldíszített kultúrteremben a vállalat vezetői, a nemzeti vállalat dolA kulturcsonort ms'lé zeneknt és énsikarí >s aiakitojak a desni géiáilonus dolgozói (Desski tudósítónktól.) A deszki gépállomás dolgozói sem fecsériik el idejüket a téli időszakban, hanem fejlesztik elméleti képzettségüket és tevékeny kulturális munkát végeznek, hogy még jobban el tudják látni feladatukat. A gépállomáson alapfokú és haladó szeminárium indult. E mellett szakmai, műszaki és gccz. dasági előadásokat hallgatnak. A téli továbbképzés munkáját nem ötletszerűen, hanem alaposan kidolgozott terv szerint végzik. Az egyes feladatok megva. lósításdra felelősöket jelültek ki, akik örömmel teljesitik a vállal' tennivalókod. Kiss Mihály traktorvezető azl a feladatot kapta, hogy alakítson zenekart. Ezt a megbízatást tel. jesitette is és most hét tagú zenekara van már a deszki gépállomásnak. Csernai Mihály üzemi bizottsági titkár húsz tagú énekkart szervezett. A gépállomás dolgozói tud ják, hogy mindezt nemcsak sa ját érdekükben teszik, hanem ezzel a falu dolgozó parasz súgónak is példát mutatnak és kullurá'is téren is a seg'itségükre sietnek. Ennek tudatában szer vezték meg a tizenöt tagú falu járócsoportot is, amelyik már ma megkezdi munkáját, belcapcsoló. dik a dolgozó parasztság felé folytatott felvilágosító munkába. Köteles János, gozóinak eddigi munkáját érté kelte ki és megállapította, hogy a sztálini műszak következtében az üzem 125 százalékos átlagteljesítménye 161 százaiéikra emelkedett. Szekeres István elvtárs, az üzem párttilkára, beszédében kifejtette a dolgozók előtt a termelékenység fokozásának szükségességét. Nyilasi Péter elvtárs, a Nagy szegedi Pártbizottság kiküldöttje, felhívta az építőmunkásságot a műszála értelmiséggel való együttműködés fontosságára az ötéves terv sikeres végrehajtása és befejezése érdekében. A dolgozók többször szakították félbe beszédeiket és hoszszan éltették Sztálin, Rákosi elv. ' WaVat és a Magvar Dolgozók PántjátA ki'üntetettek: Lakatos Ká rolv, ifi. Csányi József, Róz*a Ödön, Huszta Lajos és Eredi József megígérték hogv munkáűikaf' az e^ész dolgozó nép 'ér dekében ezután is mé0, öntudatcsabban végzik a szocializmus mielőbbi megválón fásáért. Zászlói nverlek a szenedi Nder'onó napköztől honának dolgozni A Szegedi Kenderfonógyár nap. közi otthonának és bölcsődéjének dolgozói két hónappal ezelőtt versenyre hivták ki az ujszegedi Magyar Kender napközijének és bölcsődéjének dolgozóit. A verseny célja az volt, hogy a két napközi otthonban és bölcsödében minél jobban gondját viseljék a dolgozók gyermekeinek. Ezt a versenyt a Szegedi Kender napköziotthonának dolgozói nyerték meg. Jó munkájukért az MN. DSz-központ kis vörös selyemzászlóval ajándékozta meg őket. A verseny kiértékelésénél kitűnt, hogy az elmúlt időkben még sokkal na. gyobb gondot fordítottak a napközi otthon 52 kis lakójára, mint azelőtt. Az üzemi bizottság elhatározta, hogy a napközi otthon és bölcsőde dolgozóit ezért a jó munkájukért még külön jutalomban részesiti. Otthon a felesége és a két gyermeke várta Vacsora után Fonyó felesége megmutatta urának azt az újruhát. amit magának és a gyerekeknek vett. — tyjarapodunk, új ruhára néhány esztendővel ezelőtt nem is gondoltunk. Emlék-* szel, arpikor mindketten Győrinél dolgoztunk... Vasárnap moziba megyünk. Fonyó izgatottan járkált, rábólintott asszonya szavára, arca kipirult és rádöbbent, hogy mit kapott államától, milyen a jelene, milyen lesz a jövője. JHátnap. elsőnek kiment be a gyárba és nekikezdett a munkának. „Javítani, megmutatni, hogy rpi utolsókbál is lehetnek elsők, hogy Fonyó Rókus szereti hazáját" — ez ée-'>c testét, mint a tűz. Este jelentette: „4 százalék plussz." A napok gyorsra elröppentek és szombaton a faosztergályos már elérte a 92 százalékot. Vasárnap moziban volt a feleségével, az >.Egy Igaz ember" című filmet nézték meg Fonyó Rókus akaratot, hazaszorrtgfnt tanult a hős Marcszjev főhadnagytól. £jfe olvasott, lapozgatta az elméleti könyveket és jól agyóba véste, hogy a munka termolékeuységének emelésével lehet csak szocializmust építeni, még szebb életet teremt-pl a feleségének, a gyerekeinek. Ujabb 12 nap telt el és Fonyó Ró' :us már három száraikkal túlteljesítette a 100 százalékot, csatlakozott az egyéni versenyzőkhöz, sőt hetente újabb termelési eredményeket ért el. Sztálin. elvtárs. születésnapjára nagyon készült. „Olyan eredményt érek el, mint még soha." És a nagy napon Fonyó Rókus 160 száz-alékot termelt. A legjobb eredmények közé tartozott ez a gyárban. Fonyó Rókus ott áll esztergagépe mellett. Körülötte faforgács röpköd, a kés bolehasít a fába. Nyugodt, kimért mozdulatok és szinte percenkánt készül el egyegy ecsetnyél. Fonyó nem kapkod. Az első pillanatban lassúnak tűnik a munkája, de ha figyolmes"n nézzük, nkkor látiuk, hogy milyen határozott, kiegyensúlyozott, zökkenőmentes — és annrs. Most minden este azt jelenti: „130 százalék" S Szeretettel veszik körül a gyár többi dolgozói, azért is, mert az elsők között jár a termelésben. Az esztergályos símitókést rnutat gépén, ö maga csinálta, hogy kevesebb legyen a selejtes áru. ..Akkor határn-lam el az úi kés kész'ését, amikor olvastam a szoviet sztahanovistákról. Az ő példájukat követve köszörülöm úji módon a simttókést." CJFomjó megváltozott új. mák embert csinált belőle a Pár*. n proletárdiktatúra. Nehéz elmondani, amit érez. de a lényege: örülök, hogy adh dtnm ors .áaomnak. tudom, hogy egyúttal a •'eladómnál- is nd'am. lyosnak 7 éves Tibor nevű fia. A gépekről érdé' I-döít és bátnrtamul kérdezte: — Lehetek én mérnök? — Lehetsz fiam. 7'szrl — vála,szolt moso'vncva é.s erre gondolt: „200 százalék." (morvay.}