Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-21 / 18. szám

VII. ÉVF. 18. SZAM. A Kossuth- és a Petőfi-rádió ma, szombaton este 20 óra* or közvetíti a Lenin díszünnepséget az Operabálból Lenin-emlenünnepség ma déiután 6 órakor a szegedi Nemzeti Színházban ÁRA 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1950. JANUÁR 21. LENIN EL Huszonhat évvel ezelőtt halt meg a Bolsevik Párt, a szovjei nép, a nemzetközi munkásmoz­galom és az egész haladó em­beriség nagy vezére, Vlagyimir Iljics Lenin. N incs egyetlen ember sem a világtörténelemben, akinek olyan döntő hatása lett volna az események alakulására a föld kerekségén, mint neki. Le­nin volt az, akinek vezetésévei az orosz proletariátus a föld egyhatodán lerázta a kapitaliz­mus bilincseit s megalakította azt a Szovjethatalmat, mely azóta megszüntette az embernek em ber által való kizsákmányolását. Az élet minden területén, az ipa. rí és mezőgazdasági termelés­ben, a tudományok és a művé­szetek terén ő indította el azt a hatalmas fejlődést, melyet ha­lála után nagy munkatársa és tanítványa, Sztálin folytatott tovább, amely napjainkban már túljutott a szocializmus megva­lósításán és diadalmasan halad a kommunizmus felé. Lenin abban is különbözik a történelem minden előtte eit nagy emberétől, hogy az évek múlása nem távolította el a mai élettől, hanem ellenkezőleg, meg közelebb hozta hozzánk. Ezért nem frázis, hanem mély tarta­lommal telitett igazság az, hogy Lenin él. Nemcsak azért, mert az enyészettől megóvott teste ott pihen a moszkvai Vörös téri mauzóleum üvegkoporsójában s így szinte testileg is jelen van ott, ahol a haladó emberiség sorsát ma irányítják, nanen azért is, mert az a mű, ame. lyet megalapozott, erősebb és szilárdabb, mint valaha. Lenin a nagy tudós, a marxizmus el rr,életének továbbfejlesztője, a ragy szabadságharcos,az újtipu­sú forradalmi munkáspárt meg­teremtője, a nagy államférfi, az 'mperializmus elleni harc stra­tégiájának és taktikájának mej. alapitója, él és elevenen munkálko­dik ma is közöttünk. A halála óta eltelt 26 esztendő alatt folyta, tott harcokban, a Szovjet '"pír és mezőgazdaság páratlan fel­lendítésében, az opportunisták a trockisták és más kártevők el­leni kérlelhetetlen küzdele mben, az imperialisták legreakctosabb. legagresszívebb, legsovinisztább csoportjának terrorját képvselő fasiszta Németország ellea foly­tatott élet-halál harcban az ő útmutatásai segítették Sztálint, a ma Leninjét abban, hogy té vedhe'etlenül haladjon a győze lem útján. Lenin, akiről Sztálin úgy beszél, mint a magasabb típusú vezetőről, a munkásmoz­galom hegyi sasáról, halála uían is él és vezeti győzelemről győ zclenire a szovjet népet, a nem­zeiközi munkásmozgalmat, az egész haladó emberiséget. T enin, a marxizmus legnS­gyobb teoretikusa, to­vább folytatta, tovább fejlesz tette a marxizmus tanításait. Sztálin elvtárs meghatározása sz-erint „a leninizmus a* imperia­lizmus és a proletárforradalom korszakának marxizmusa" (Sztá­lin: A leninizmus kérdései). En­gesztelhetetlen harcot folytatott a marxi forradalmi taní'-ás meg­hamisítói, a minden árnyalatú opportunisták ellen. Szívós mun kajának köszönhető, hogy a Bol­sevik Párt akkor, amikor a Má­sodik Internacionálé szociálde mokrata pártjai sorra elárulták a munkásosztályt, megtisztítot­ta sorait az opportunistáktól. Pa ezt nem teszi, a Bolsevik Párt nem lett volna képes győz­tesen megharcolni azt a harcot, melye: a feudalizmus, a kapita­lizmus és a jobboldali szociálde­mokrácia közös frontja ellen kei­lett megvívnia, hogy győzelem­re vihesse a Nagy Októberi Forradalom vörös lobogóját. Lenin mutatta ki, hogy hamis és na opportunizmus mérgétől megfertőzött az az ideológia, amely tagadja a szocializmus győzelmének a lehetőségét egy országban. Kimutatta, hogy a kapitalizmus egyenlőtlen fejlő­désének törvénye lehetővé, sőt zsükségszerűvé teszi, hogy a szocializmus felépítését meg­kezdjék a győztes Szocialista Forradalom országában. Ennek a tanításnak az igazságát bizo. nyitotta be a szovjet nép, mely Sztálin vezetésével fel is épí­tette egy országban a szocializ­must, a kapitalista környezet el­lenére is. Lenin dolgozta ki a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átalakításának alapél, veit. Kimutatta, hogy a szocia­lizmus felépítése során a kapi­talizmusnál magasabbrendű tár­sadalmi alakulatot kell létre­hozni. Rámutatott a munkaver­senynek, a munkatermelékenység emelésének a fontosságára, mint „a szocializmus építésének kom munista módszererére." Hogy mennyire igaza volt, arról beszól az az óriási fejlődés, melyet a Szovjetunió azóta megtett. Irta: PÓ$4 PÉTER A sok példa közül idézzünk " csak egyet, a legaktuáli­sabba*-. Pár nappal ezelőtt is mertette a Szovjetunió minisz tertanácsa mellett működő Köz­ponti Statisztikai Hivatal az 1949. évi terveredményeke: Ezek az eredmények megmutat­ják, hogy a szovjet ipar 1949 utolsó negyedében már 53 szá­zalékkal múlta felül a háború előtti termelését. A mezőgazda­sági termelés is a háború előtti fölé emelkedett. Minek köszönhe­tők ezek a hatalmas sikerek. Annak, hogy a szovjet munká. sok és kolhozparasztok, mérnö­kök és technikusok, megértve Lenin elvtárs tanításait, Sztá­lin elvlárs irányításával új, ma­gasabbrendű termelési formákat valósították meg, olyanokat, me­lyek a kapitalista államokban ismeretlenek. Ezek az új mun­kamódszerek tették lehetővé a szocializmus felépítését. A beru­házások emelkedése, az újabb munkalehetőségek megteremtése, a nemzeti jövedelmek emelkedé­se, a szocialista kultura sikerei mind ennek a következményei s lehetővé teszik azt, hogy a megvalósult szocializmus orszá­gában egyre nagyobb lendülettel haladjon a kommunizmus épí­tése. T enin építette fel és tette egységessé az újtípusú forradalmi munkáspártot. Lenin tisztította meg Martov, Axelrod, Plechanov és a többi mensevik t elhajló „ideológiájától" a Bol ' sevik Pártot. Az ő tanításait fejlesztette tovább Sztálin, az ő útján járt, amikor leleplezte a troekista, zinovjevista és bu. chárinista banditákat, kémeket és kártevőket. A Párt idcoió. giai egységéről szóló lenini ta­nítást hajtják végre ma a kom­munista pártok, amikor kímé­letlen harcot folytatnak az im­perializmus láncos kutyái, a „kommunista" álarcban, fórra, dalmi jelszavak mögött a leg­sötétebb reakciós politikát űző Tito-Rankovics.banda ellen. Lenin és Sztálin alakították ki a Szovjetunió külpolitikáját, abból a lenini tanításból kiindul­va, hogy a szocializmus győ­zelme egy országban is lehetsé. ges. A szocialista szovjet nép együtt él a környező kapitalista államokkal és a lenini tanítás lehetőnek tartja a békés együtt, működését a kapitalista orszá­gokkal. Ezért nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió együtt akar és együtt is tud működni a kör­nyező kapitalista államokkal, a becsületes egyenrangúság elve alapján. A szovjet rendszemek nincsen oka arra, hogy féljen a környező kapitalista országok versenyétől. Egész fennállása mutatja, hogy nincsen erre oka. Amikor 1929-ben a kapitalista világ a gazdasági válság örvé­Megalakult a Szovjetunió Központi Választási Bizottsága UJ munkasikerekkel készül a szovjet nép a választásokra A szovjet sajtó közli a Leg­felsőbb Tanács rendeletét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak megválasztásával kapcsola­tos központi választási bizott­ság összetételéről. A bizottság 27 tagból áll, a társadalmi szer­vezetek és a dolgozók szerve, zeteinek képviselői foglalnak he­lyet benne. A bizottság tagjai­nak kijelölése, mint ismeretes, a különböző társadalmi szerveze­tek jelölő gyűlésein történt meg. A központi választási bizott­ság elnöke Alekszandr Petrovics Oszipov, a Szovjet Szakszerve. ~eti Szövetség Országos Közpon. ti Tanácsának a jelöltje lett. El­nökhelyettes Nikolaj Alekssand­rovics Mihajlov, a Komszomol Központi Bizottságának titkára, \ bizottság titkára Djedov, n politikai felvilágosító munká: végző intézményekben dolgozók szakszervezetének jelöltje. A Szovjetunióban országszer­te változatlan lendülettel folv nak a választási előkészületek. Az agitációs központokban nagy. szabású felvilágosító munka fo lyik, az agitátorok ezrei ismer­tetik a sztálini alkotmányt, a választási rendelkezést és a köz. ponti statisztikai hivatal minap kiadott közleménye alapján megvitatják azokat a kiemelke­dő eredményeket, amelyeket a szovjet nép 1949-ben a háború utáni ötéves terv teljesítése so. rán ért el. Szovjet-Moldavia városaiban és falvaiban is nagy előkészüle­tek folynak a választásra. A moldvai nép a világ legdemok­ratikusabb választási törvénye alapján már harmadszor küldi képviselőit a szovjet hatalom legfelsőbb szervébe. A gyárak és üzemek kollektíváinak százai el­határozták, hogy a választások napjára befejezik az év első ne­gyedére kitűzött termelési mun. kat ervet. A köztársaság főváro. sának vállalatai és üzemei most naponta többet termelnek, mint a szovjet uralom előtt egész Bess­arábia. A szovjef lapok beszámolnak a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa választása tiszteletére ren­dezett szocialista munkaverse­nyekről és a választási előké­születekről. A szovjet ifjúság tevékeny­részt vesz a választási agitáció ban. A gyárakban és intézmé­nyekben dolgozó ifjúmunkások a választások tiszteletére Szo cialista munkaversenyt rendez­nek, sztahánov-müszakban dol goznak, növelik szakképzettsé­güket. A falusi ifjúság a tava­szi vetés sikeres előkészítésével vesz részt a szocialista munka­versenyben. A Komszomol köz­ponti bizottsága határozatot fo. gadott el, amely a Komszomol szervezeteket felhívja, hogy ak­tivizálják az ifjúság széles ré­tegét a választási agitációs és szervező munkára. A határozi* ajánlja, hogy az ifjúságot küld­jék be a válasz'ási bizottságok ba, vonják be a munkába, min* bizalmi személyeket. Csütörtökön Moszkva több kerületében ünnepélyes gyász­üléseket tartottak Lenin emlékére A Szovíetunióban országszer­te folynak az előkészületek Le­ninnek. a Bolsevik Pár- és a vi­!áe első szocialista állama meg­alapítója halálának cvfordulójá­•a. A városokban és a falvakban ünnepélyes gvászüléseken emlé­keznek meg a szovjet nép nagv vezéréről és tanítójáról. Csütörtökön Moszkva Mototov. kerületóben. Kiev Proletár-kerü­letében. azonkívül más ke­rületekben Uncpélycs gyászülések voltak. A földalatti kultúrpalo­tájában a Molotov-kerület dolgo. zói emlékeztek meg Leninről. Ünnepélyes gyászüléeeket tar. tanak Szovjetukrajna különböző városaiban és falvaiban is. Moszkvában a Szovjetunió tu dományos akadémiája előadó ermében az évforduló alkalmá ból emlékülést tartottak. Leni: emléküléseket tartanak a szövet ségi köztársaságok minden tudo mányos akadémiáján és fiókinté zetében. valamint a kutató inté­zetekben is.­nyeibe zuhant, a Szovjetunió termelése ugrásszerűen emelke. dett. Ma, amikor a Szovjetunió és a népi demokratikus orszá. gok a gazdasági jólét egyen­letes fejlődésének útján vannak, a kapitalista világ minden ed­diginél mélyebb válságot szen­ved át. Nem a Szovjetuniónak, hanem a kapitalistáknak van te­hát okuk félni a gazdasági ősz. szehasonlítástól. T? zért igyekeznek az ameri­kai imperialisták háborúi kirobbantani, s hisztérikus pro­pagandájukkal azt elhitetni a világgal, hogy Lenin és Sztálin tanítása teszi lehetetlenné a kél rendszer egymás mellett élésé*-. Ez a hazugság azonban leleple­ződött, mert a Szovjetunió, ép­pen Lenin tanításának követke­zetes továbbvitelével, újra és újra kimutatja azt a szándékát, hogy együtt tpd működni a ka. pitalista országokkal, de termé. szetesen csak a teljes egyenjo­gúság alapján. A Szovjetunió azonban nem fél a fenyegetések­től, nem dől be a zsarolásoknak, mint ahogy nem félt ezelőtt harminc évvel sem, amikor egye­dül állt tizennégy kapitalista állam intervenciós rohamaival szemben. Annál kevésbbé fél ma, amikor a világ legerőseDD hadseregével rendelkezik, mely egymagában is legyőzhetetlen, mert rendelkezik mindazokkal a fegyverekkel, amelyekkel az im­perialisták és rendelkezik olyan erővel is, mely aa imperialisták, nak nincs a birtokában, azzal, hogy az egész népre épül fel. De a Szovjetunió nincs is egyedül, mint harminc évvel ezelőtt. Vele menetelnek ma már a kínai nép 470 milliós tömegei, mint veze. tőjükre tekintenek fel a szovjet népre a mongol, az északkoreai, a lengyel, a csehszlovák, a ma­gyar. a román, a bolgár, az al­bán és a keletnémetországi dol­gozók és nem hajlandók har­colni ellene a kapitalista orszá. gok munkástömegei sem. Azt, hogy legyőzhetetlen hatalommá vált, a Szovjetunió annak kö. szönheti, hogy Sztálin vezetésé­vel Lenin útján halad és erről az útról semmi sem térítheti le. Lenin tanítása vezérfonal a magyar kommunisták, a magyar munkásosztály, a magyar dolgo­/ók számára is. Lenin a Tanács­köztársaság idején is igyekezett segíteni, tanítani a magyar munkásosztályt, A Tanácskö*­'ársaság bukása után Lenin és Sztálin tanításai vezették a föld. ilatt harcoló magyar kommunis. ákat s végül is Lenin és Sztá­lin győzhetetlen Vörös Hadsere. ge hozta meg számunkra a vég­leges felszabadulást, a győzel­met, a szocializmus építésének 'ehetőségét. J^ magyar munkásosztály most már felszabadultan építi az országot, Lenin és Sztá. lin tanításai nyomán, Lenin és "ztálin legjobb magyar tanítvá­nyának. Rákosi Mátyásnak a ve. zetésével. Harcunkban I^eninelv. társ tanítása vezet bennünket lépünk a moszkvai Vörös téri mauzóleum felől és a Kremlbea 'lő nagy ember, Lenin legna­gyobb harcostársa és tanitvá­va felől kapja meg azt a segít­séget és támogatást, mely meg könnyíti számára a szocializmus felépítését. A magyar nép szá­mára éppenúgy, mint a világ minden dolgozója számára, Le­nin él és mindi-* ital fog

Next

/
Thumbnails
Contents