Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-20 / 17. szám

2 Péntek, 1950. Január 111. AZ OKTOBERI FORRADALOM HEZERE Az Októberi Forradalom első napjaiban a mindent átfogó lenini géniusznak új oldalai nyilatkoztak meg. Eddig csak úgy ismerték Lenint, mint a Bolsevik Pár; megalapítóját és vezetőjét, a proletáriátus politikai vezérét, a forradalmi sz'raiégia és taktika mesterét, a kiváló teoretikusi. Október után különös erővel nyilatkozott meg államférfiúi tehetsége is. A világ még nem látott olyan államférfit, akinél az elméleti tudás, a politikai bölcsesség és éleslátás, a hajthatatlan akarat és nagyszerű bátorság így párosult volna a népnek, a nép életének, rejtett vágyainak, égető szükségleteinek mélységes ismeretével. Egyenlőn államférfi sem volt olyan szoros kapcsolatban a néppel és nem hitt úgy a népben, mint Lenin. A nép viszont határtalanul hitt Leninben, aki igazi vezére volt a .legalsóbb" néprétegeknek, amelyeket a nagy forradalom önálló történelmi alkotásra emelt fel. Színié elképzelhetetlen, milyen feszültek voltak a Forradalom első napjai, mekkorák a nehézségek, amelyekbe a szovjet hatalom azonnal beleütközött. Meg kellett szilárdban! a győzelmet, el kellett nyomni a megdöntött, kizsákmányoló osztályok vad ellenállását, szét kellett zúzni a régi burzsoá államapparátust, meg kellett törni a tisztviselők és alkalmazottak szabotázsát. Meg kellett szervezni a városok élelmiszerellátását, rendes mederbe terelni az üzemek munkáját, új életet, új államot, teremteni — a munkások és parasztok államát Lenin nem riadt vissza e nehézségektől. Tudiia, hogy a munkások fenntartás nélkül követik a bolsevikokat, hogy a munkásokat lelkesen támogatja a nép: a szegénység a városokban, a katonák a lövészárkokban, a parasztok a falun. Lenin azt mondotta: ..Csak nzgyőz és tartja meg a hatalmat, aki hisz a népben, aki megfürdik a nép eleven alkotásának forrásában". A Szmolnij épületében azokban a napokban, pezsgett az élet. Pillanatnyi szünet nélkül, éjjel és nappal forrt a munka. Lenin, akit teljesen Igénybe vett a gigászi, sokoldalú állami tevékenység, átköltözött a Szmolnijba. A legkülönbözőbb kérdések — poliiikai, gazdasági, hadügyi, szervezeti, közigazgatási, tanügyi, kulturális és agitációs kérdések vártak megoldásra. A pártnak, a munkásoknak és a parasztoknak nem volt tapasztalata az állami munkában. Honnan ls vették volna? Ezt a tapasztalatot meg kellett szerezni. Lenin mindennel foglalkozott, mindenre ügyelt, mindenkit irányított, semmit sem hagyott figyelmen kívül. Az összes kérdésekben kidolgozta a szovjet politika alapjaif. Dekrétumokat és rendeleteket fogalmazott, felhívásokat és cikkeket írt. Vezette a Népbiztosok Tanácsát, amely november végétől fogva mindennap ülésezett és ugyanakkor közvetlen kapcsolatban állt a tömegekkel. A szovjet hatolom két első hónapja alatt több mint húszszor szólalt fel népgyűléseken, résztvett számos kongresszuson, amelyéket e harcos napokban Péfervárott tartottak; előadásokat, beszédeket tartott határozatokat és felhívásokat írt. A gyárak, az üzemek számtalan küldöttsége, a front katona tömegeinek képviselői, gyalogszerrel érkezett parasztok jöttek Leninhez a Szmolnijba. Ké'feégekkel, javaslatokkal. követelésekkel, igényekkel jelentkeztek. Szoros gyűrűvel fogták körül, mohón hallgatták, hogy ezutéti az egész országban szertevigyék Lenin felszólítását: „Vegyétek kezetekbe az új élet építését!" Az Októberi Forradalom első napjaiban a helyzet nyugtalanító volt. Lenin figyelme a hadügyi kérdésekre összpontosult. Maga a város is nyugtalan volt — a „politikai kérdés most egészen közel került a hadügyi kérdéshez" — mondotta Lenin a pétervári helyőrség ezredküldös leinek tanácskozásán, a hadanródlázadá's napján. S maga vette kezébe a. megdöntött osz;á!yok első ellen-állási kísérleteinek! letörését. Sztálinnal az oldalán személyei sem vezeVe a Kerenszkij-Krasznov csapatok szétverését; megt<irhete> len" akarata és a győzelembe vetett nyugodt' bi'e lelkesítették és eggyé forrasztották a tömegeket. Az ellenséget szé;<ver'ék. Egyúttal azok ollem is kellett harcolnia, akik már a forradalom első napjától kételyt és ingadozást igyekeztek elhinteni a tömegekben. Kamenyev, Zimenvev, Zinovjev, Ry'cov és más árulók „egységes szocialista kormány" létesítését kezdték követni, azoknak a mensevikeknek és eszereknek részvételével, akiket éppen most kergetett el az Októberi Forradalom. A Bolsqvik Párt Központi Bizottsága elfogadta Lenin határozati javaslatát, amely „ a szovjet hatalom jelszava eíárulásánk" minősítette viselkedésüket. Kamenyev, Rykov és mások kiléptek a Központi Bizottságból és a Népbiztosok Tanácsából. A gyávák & szánalmas kis csoport jának megfutamodása nem ingatta meg Lenint: félreseperték az árulókat és gyávákat. Az összes párttagokhoz és valamennyi dolgozóhoz intézet' felhívásában Lenin ezt irta: „Legyenek nyugodtak és kemények az összes dolgozók! Pártunk, a szovjettóbbség pártja, eggyé forro'tan és egységesen őrzi érdekeiket; páráinkat pedig, mint araniaikelőtte. a városokban, a munkások, a lövészárkokban a katonák, a falvakban a parasztok milliói követik és készek bármi áron megvalósítani a béke győzelmét és a szocializmus győzelmét!" Az Októberi Forradalom győzelmének már első napjától Lentn a szovjet ország védelmét tekintette a legfontosabb feladatnak), Kiadja a szocialista h aza védelmének harci jelszavát. A szovjet ország népei nevébm kinyilatkoztat, ja, ha a hazát katonai tárna- október Szmolnijban dés éri, az összes dolgozók szent, honvédő háborúra kelnek. A forradalom első heteiben Lenint teljesen lefoglalta az éppen megszületett, új, a történelemben eddig ismeretlen szovjet állam építése. Vezetése alatt a néptömegek megtisztították az utat a szocializmus nagyszerű épületének felépítéséhez. Szétzúzták a régi burzsoá hatalom egész gépezetét, megtörték a hivatalnokok szabotázsát, szétkergették az ellenforradalmi Alkotmányozó Nemzetgyűlést. A társadalmi élet minden területén teljesen megsemmisítették a feudális maradványokat, a földesúri földbirtoklást, a rendiséget. a nők egyenjogúságának hiányát, a nemzeti elnyomást, az egyház kiváltságos helyzetét. Ugyanakkor lerakták a szocializmus első alapköveit: bevezették a termékek társadalmi termelésének és elosztásának munkás-ellenőrzését, nacionalizálták a bankokat, hozzáfogtak a vasutak és a nagyipar társadalmasításához. A szovjet hatalom összes alapvető dekrétumainak kezdeményezője és jelentékeny részüknek szerzője — Lenin. E dekrétumok egy része tövig lerombolva mindazt, ami régi, körvonalazta a jövőt; másrészük építette ennek a jövőnek széles útját. Lenin közvetlen vezetése alatt jöttek létre a szovjet állam öszszcs szervei, az összes népbiztosságok. Lenin javaslatára létesítették a nemzeti politikának olyan szervét, amilyen nincsen a kapitalista világban: a nemzetiségi f'ír vek rénhiztossngát. E népbiztosOsznycv festménye Ság élére Sztálin, Lenin legjobb fegyvertársa került. Igy épült az újtipusú állam, amely vérbeli kapcsolatban áll a néppel, amely teljesen megfelel a nép érdekcinek, amelyet a nép maga alkotott. Lenin meggyőződése volt, hogy a tömegek kezdeményezése, a munkások és parasztok alkotó ereje, felszínre hozza az állam kormányázására, a munka termelékenységének emelésére, a nép politikai nevelésére és művelésére szükséges különböző formákat és módszereket. Győzött az Októberi Forradalom, mert a nép megértette é3 követte Lenin felhívását: „Dolgozók! Elvtársak! Ne feledkezzetek meg arról, hogy az államot most: ti magatok kormányozzátok. Senkinek a segítségére nem számíthattok, hacsak magatok nem egyesültök és nem veszitek az összes államügyeket saját kezetekbe. A ti szovjetjeitek mostantól fogva az államhatalom szervei és pedig ffllilrotnlTVM'i — : *t Terjesszük és tanulmányozzuk a pártsajtót teljhatalmú, döntő szervei" A franciaországi békemozgalom ujabb fejleményei A' Paris melletti Shoisy-le-Roi dolgozói szerdán délután beszüntették a munkát és tiltakoztak az ellen, hogy a gyárban bombát gyártsanak. A dolgozók háborúellenes akRománia ifjusána megbélyegzi „uoosziáv ai néii ifiuság" terrorista és össteesiíivő vsze óit Románia ifjú dolgozói levelekkel és a szervezetek határozatainak megküldésével fordultak a DIVSz végrehajtó bizottságához, amelyben elítélik a „jugoszláviai népi ifjúság" szervezete vezetőinek összeesküvését és követelik a szövetségből való kizárásukat. dójával egyidejűleg nagy erővel folytatódik az atomfegyver eltiltásáért indított egyhónapos országos békehadjárat. Csütörtökön Franciaország legnagyobb gyárában, a páriskörnyékl Renault gépkocsigyárban Yves Farge, a Béke és Szabadság Harcosai Szövetsége elnökének részvételével nagyszabású békegyűlés zajlott le. Az északfranciaországi Armemtieresben — ahol 6000 textilmunkás napok óta sztrájkol — a sztrájk kiterjedt az építőiparra is. A CGT vezetősége csütörtökön közleményben üdvözölte a bérharcban álló dolgozókat. Nap mint nap újabb tények igazolják, hogy a szocialista társadalom építésének egyik erős fegyvere, harci eszköze a pártsajtó. Ha a Szovjetunió példája'., vagy akár népi demokráciánk fél évtizedes fejlődését is nézzük, láthatjuk, hogy a pártsajtó napról-napra újabb segítséget ad a dolgozóknak, növeli a széles tömegek szocialista Öntudatát, segíti őket épí'ő mun. kájukban. A pártsajtó jelentőségének felismerése mindinkább elmélyül dolgozó népünkben, elsősorban pedig Pártunk tagjaiban. Bizonyítja ezt a Szabad Nép kampány, legutóbb pedig a helyi sajtókampány sikere is. De ugyanakkor meg kell mon. dánunk azt is, hogy még számosan vannak olyanok, akik nem mérték föl a pártsajtó fontosságát, nem ismerték fel, hogy a pártsajtó milyen nagy segítséget nyújt feladataink megoldásában. Különösképpen nagy jelentősége van a pártsajtónak ma, amikor az ötéves terv beindításával megnövekedtek feladataink. De nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai viszonylatban is igen fontos a pártaajtó rendszeres olvasása ahhoz, hogy világosan lássuk az imperialista tábor mesterkedéseit, a Szov jetunió-vezette béketábor erejének növekedését. F

ölmérhetetlen jelentőségű a pártsajtó napjainkban, az egyre fokozódó szocialista munkaversenyben, a Sztahánovmozgalom kibOnfaJcozásának idején. Lenin elvtárs ezzel kapcsolatban a következőket irta: „Hadd terjedjen el nálunk százezer és millió példányban a sajtó, amely az egész lakossággal megismerteti a munka mintaszerű példás megszervezését." És valóban, ha azokat a gyakorlati tapasztalatokat és támogatást vesszük figyelembe, amelyet a pártsajtó nyújt a dolgozóknak a szocialista munkaverseny megszervezésében és irányításában, az élenjáró é,i az élenjárók munkamódszereinek ismertetésével, akkor elmondhatjuk, hogy a pártsajtó fölmérhetetlen segítséget nyújt a szocializmust építő dolgozóknak, A pártsajtó segítsége nagymértékben megnyilvánul a dolgozó tömegek eszmei, politikai színvonalának emelésében is. Ma már minden kommunista meggyőződhetett- arról, hogy a Politikai Bizottság határozatának végrehajtásában nélkülözhetetlen segítőtárs a pártsajtó. Népnevelőinknek is igen fonto3 a pártsajtó olvasása. Az egyik legerősebb agitációs fegyver, amely nap mint nap újabb szempontokkal gazdagítja agitátoraink felvilágosító munkáját, a termelés, a politikai élet és a* ideológiai kérdések terén is. A pártsajtó mindezek mellett a Bolsevik nevelés nagyszerű eszköze is. A pártsajtó azáltal, hogy népszerűsíti a szocialista munkaverseny élenjáróit, az öntudatos kommunista dolgozódat, követendő példaképet állít minden dolgozó elé. É s végül, de nem utot3Ósorban szólnunk kell a párt. sajtó nagy szerepéről, amelyet a munkás és parasztlevelezők aktivizálása terén tölt be. E tekintetben is példát mutat ne! künk a Szovjetunió, a szovjet ; sajtó. Sztálin elvtárs a Pravda i első számában a munkáslevele. 'zőkkel kapcsolatban a következőket írja: „Az volna a kíván. Ságunk, hogy a munkások ne csupán az együttérzésre szorítkozzanak, hanem aktív részi vegyenek az ujságunk irányításában is. Ne mondják a munkátsok, hogy az írás nekik szokat, lan munka: a munkásírók nem készen hullnak az égből, csak fokozatosan alakulnak ki irodalmi munkálkodásuk közben. Csak bálrabban kell a dologhoz fogni: egyszer-kétszer megbotlassz és megtanulsz írni." Számtalan pél. dát lehetne felsorolni helyi viszonylatban is arra vonatkozó, an, hogy a munkás és paraszilevelezők, a prolelárközvéleraény parancsnokai milyen fontos szerepet töltenek be a pártsajtóban. Lenin elvtárs még a szovjer hatalom első hónapjaiban kifejtette, hogy a dolgozók önfegyelmének növelése céljából az első és főeszköznek a sajtónak kell lennie, amely „minden munkaközösség hibáit feltárja és könyörtelenül megbélyegzi gazda, sági életünk összes fekélyét és ilymódon e fekélyek eltávolítása céljából a dolgozók közvéleményéhez fellebbez." A

z elmondottak világosin bizonyítják, hogy a pártsajtó egyre széle seb bkörií terjesztése, népszerűsítése és rendszeres olvasása nélkül eredményes munkát nem végezhetünk. Amint; fokozódnak feladataink, úgy kell fokoznunk a pártsajtó terjesztését és szorgalmazni kell a pártsajtó rendszeres olvasását is. Dolgozóink szocialista öatu. datának növekedése nem kismértékben mérhető le azon, milyen a kapcsolatuk a pártsajtóhoz, milyen érdeklődést mutatnak egyrészt a pártsajtó olvasása, másrészt terjesztése iránt. Fel kell ismernie minden dolgozónak és elsősorban a kommunistáknak, hogy ötéves tervünk megvalósításának egyik igen fontos segítőtársa a pártsajtó. Ennek tudatában kell megjavítani a pártsajtó népszerűsítésének és tanulmányozásának munkáját. A belga keresztényszocialisták és az egyház nagyszabású értékpapsresatási botránya Von Roy biboros hiába próbálja eltussolni az ügyet A belga parlamentben Demany kommunista képviselő lerántotta a leplet egy nagyarányú értékpapircsalásról. Az ügyben nyakig benne van a belga katolikus egyház és a keresztény szocialista párt egész vezetősége, köztük Eyskens jelenlegi miniszterelnök is. Seghers antwerpeni spekuláns hatalmas vagyonáról van szó, amelyet a németekkel való együttműködése során szerzett. Segherst felszabaduláskor letartóztatták és vagyonát elkobozták. Később „ismeretlen" erők szabadonbocsátották és csalárd eszközökkel vagyonát is visszajuttatták olymódon, hogy a vagyont úgy jelentették be, mint a portugál egyházak tulajdonát. Az értékpapírcsalási botrányban erősen kompromittált belga egyház vezetője a hírhedt Van Roy prímás minden erejét latbaveti, hogy az ügyet eltussolja. Ez azonban nem fog s'kerülni, mert a közvélemény előtt ismeretes Van Roy szerepe például a Mindszenty-ügyben, amikor a bíborost azzal vádolták, hogy Mindszenty értékpapírját és valutáját értékesítette. Egyébként is közismertek a prímás kapcsolatai a belga fasiszta rexistákkal. A Seghers-ügy nincs befejezve és beláthatatlan következményei lehetnek. Igen jellemző a belga közvé'emény közszájon forgó mondása: „A keresztény-szocialisták ugyancsak szépen indították el a „szent évet" Belgiumban ..."