Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-19 / 16. szám

Ünnepi szakszervezeti napokon adják át ma Szeged legjobb dolgozóinak az élmunkásjelvényeket és a nyereségvisszatéritéseket VII. ÉVF. 16. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK. 1950. JANUÁR 19. A szovjet ipar 53 százalékkal multa felül 1949 utolsó negyedében a háború előtti termelést Hivatalos Jelentés a népgazdaság nagyszabású fejlődéséről és az életszínvonal hatalmas emelkedéséről A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közzétette a népgazdaság helyreállítására 63 fejlesztésére vonatkozó állami tervek végrehajtásának 1949. évi eredményeit. A jelentés beszámol az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés fejlődéséről. valamint a beruházásokról, az áruforgalomról és a nép anvagi és kulturális életszínvonalának az emelkedéséről az 1940. évben. A jelentés rámutat arra. hogy az ipar munkájának további megjavítására tett kormánvintézkedések eredményeként emelkedett a termelőkapacitás kihasználási foka, megtakarításokat értek el nyersanyag, üzemanyag és egyéb segédanyagok terén, felszínre kerültek az üzemek további belső tartalákai Ez lehetővé tette a kormánynak hogv az 1949-re eredetileg előirányzott ipari termelési tervet emelje. A felemelt évi tervet az ipar egészében 103 százalékban teljesítette. Az egész ipar össztermelése 1949-ben az 1948. évi termeléshez képest 20 százalékkal, a háborúelőttí. 1940. évi termel léshez képest pedig 41 százalékkal emelkedett. 1949 végén az ipari ősszterme. !és színvonala meghaladta az ötéves terv végére. 1950-re megállapított szinvonalat. Az ötéves terv szerint a szoviet ipari termelés színvonala 1950-ben 48 százalékkal haladja meg a háborúelőtti. 1940. évi színvonalat. 1949 negyedik negyedében viszont az ipari termelés átlagos havi színvonala 53 százalékkal haladta meg az 1940. évi színvonalat A progreisziv normák túlszárnyalása A szovjet népgazdaság 1949. ben jelentősen nagyobb mennyiségű nyersanyagot, üzemanyagot. villamosenergiát és felszerelést kapott, mint 1948-ban. 1949-ben tovább folytatódott az ipari felszerelések jobb felhasználása és általában teljesítették, sőt túlszárnyalták a progresszív normákat. A szovjet ipar dolgozói 1949ben nagv eredményeket értek el a forgóalapok felszabadításában. az ipari termékek minőségének és választékának további javításában. 1949-ben a szovjet népgazdaságban jelentős sikereket értek el új technikai felszerelések további alkalmazásában és a nehéz testimunkák gépesítésében. A hazai ipar több mint háromszáz különböző új konstrukciójú magas terme1ékenysé<ríí génét é' gépezetet adott a népgazdaságnak. Jelentősen emelkedett a találmJFvok é« a racionalizálási javaslatok száma a né^gaadntó" minden áeáb«m Egvedül e szoviet: iparvállalatokban 450.000 találmányt és racíonsiHíTísí javaslatot vezettek be 1949-bcn. A mezőgazdasági termelés is a háború előtti fölé emelkedett A mezőgazdasági termelés egészében meghaladta a háború előtti 1940. évi szinvonalat A gabonatermés 7.6 milliárd^ pud volt. magasabb, mint a háború előtti. 1040. évi terméseredmény és majdnem elérte az ötéves tervben. 1950-re megállapított méreteket. A gyaoot. a len. a napraforgó és a burgonva bruttótermése szintén jelentősen meghaladta az 1940. évit. A vetésterület 1949-ben 6 mi? Hó bek. tárral növekedett 1948-hoz képest. Elvégezték az 1950-re meg. állaoitot4 őrzi vetési tervet és 1950-re 8 3 millió hek'árral nagyobb kiterjedésű tarlót szántotok fel. mint 1949-ben. A szocialista ipar fejődése lehetővé tette a mezőgazdaság felszedésének jelentős emelését. A mezőgazdaság — lő lóerős — traktorokban számítva — másfé1százezc- traktor'. 29 000 Vombá?nt. 64.000 ••bérautót és több MM4 (ÍM-,IÓF->+,<;;»,ÁRERAR EGYÉ4* Jriraösy-desé-zt génuj kantit. A 5R60. k-t FRAUTÓ-ÁLLOMÁSOK 21 P7ÁT«'»VV«L tüvb mezKgnzdzság? végeztek a kottiozoVban mint 1940-ben, azaz jelentősen emelkedett a szocialista földművelés kultúrája és a mezőgazdasági munkák gépesítése. A kolhozok és szovhozok dolgozói nagv lelkesedéssel kezdték meg a hároméves (1949—1951') állattenyésztési terv megvalósítását. 1949-ben mintegy 120 000 szarvasmarha, juh-, sertés- és baromfigazdaságot létesítettek. A kolhozok állatállománya jelentősen meghaladta a háborúelőtti szinvonalat. Nagv eredménveket értek el a fajállatok tenvésztéísében. Sikeresen teljesítették 1949bcn a vetést védő erdőövezetek létesítésére, a füves vetésforgó meghonosítására, a magas é« t*rtós terméseredmények biztosítására irányuló terveket a Smvietunló európai részének sztem-ta és erdős-s+copés terüle. tein. örezesen 590.000 bektárnv' terfr„+«m üttettek erdőt „ terv megindulása A4* A- ebből 1949 v-n f"-Kb jnte4 370.000 bektároA. ko"rarak é« srevbozok ma*J EN— ?O0 M-Á7A?ÉV'RS TÉLIESÍTETT*' az 1949. évi erdŐültetósi terve4 A beruházások 20 százalékkal emelt ed'eh A vasúti teherszállítás 1948-hoz képest 17 százalékkal emelkedett és jelentősen meghaladta a héborúelőttl. 1940. évi szinvonalat. A folyami hajózási tehe-iráHitárt terveket 102 százalékban teljesítették. Megvalósították a tengeri ezálli ási terveket és jelentősen meghaladták ezen n téren is a háborúelőtti színvonalat. Az autókon történő teherszállítás 1948-hoz képest 28 százalékkal emelkedett én majdnem az 194Ö. évi színvonal kétszerese A népgazdaságban 1949-ben elvégzett beruházási munkák az 1948. évihez képest 20 százalékkal emelkedtek. 1946-tól 1949-ig 5200 állami iparvállalatot építettek. állítottak helyre és helyeztek működésbe, nem számítva a kisebb áJlami és szövetkezeti üzemeket. Jelentősen fejlődött az építőipar, ame'y élenjáró technikai felszerelésre és állandó építő káderekre támaszkodik. Az építkezésben a nagyarányú gépesítés bevezetésével meghonosították az ipari módszereket. Uiobb munkalehetőségek 1949-1 on folytatódott a szovjet kenskcdelem fejlődése. A népgazdaság szakadatlan emelkedése, a tömegfogyasztási cikkek termelésének növekedése és az iparcikkek önköltségének csökkentése terén elért eredménye alapján a kormány 1949 március l'én végrehajtotta a második árleszállítást Ennek következtében jelentősen emelkedett az áruk eladása a lakosság részére. 1949-ben 20 százalékkal több árut adtak el a lakosság részére, mint 1948-ban, az ipari <tru eladása 25, az élelmiszeráruké 17 százalékkal melkedett, A szovjet népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1949-ben, 1948hoz képest, 1,800.000 emberrel növekedett és 15 százalékkal meghaladt^ a háborúelőtti, 1940. évi színvonalat. Az iparban a munka termelékenysége 1948-hoz képest 13 százalékkal emelkedett. Az ipari és vasúti szakiskolákat, a gyárózemi iskolákat 723 ezer ifjú szakmunkás végezte el ós kapott munkát az iparban, az építkezésben é3 a közlekedésben. Sikerek a szocialista kultura terén 1949-ben a szovjet nép jelentős sikereket ért el a szocialista kultúra minden ágában. Az év végén az elemi-, a hétéves- és a középiskolákban, a technikumokon és más szakiskolákban több mint 36 millió tanuló tanult, csaknem kétmillióval több, mint 1948-ban. Az elemi-, a hétéves- és a középiskolák tanulómig száma meghaladta az ötéves tervben 1950-re megállapított számot, 1949-ben 864 főiskola működött. A főiskolai diákok száma, beleértve a levelező-hallgatókat is. elérte az 1 millió 128 ezret, 316 ezerrel haladta meg a háború előtti színvonalat. A tudományos kutató intézetek száma 1949-ben az 1940. évi másfélszeresére emelkedett, ez intézetek dolgozóinak száma pedig majdnem kétszeresére. A kórházakban 38 ezer ággyal többet létesítettek. Az orvosok száma 1948" hoz képest 26 ezerrel nőtt. Az állami vállalatok, intézmények, helyi szovjetek és a lakosság állami kölcsön segítségéve! 1946—49-ben több mint 62 millió négyzetméter lakásterületet építettek é« állítottak helyre. Ezenkívül 2.3 millió lakóházat építettek és állítottak helyre. 1940-b*n nagyszabású városfejlesztési munkák is folytak, 194G— 49-ben 125 vízvezetékhálózatot építettek és állítottak helyre és 27 városban bevezették a villamostrolleybusz-közlekedést Egy év alatt 17 százalékkal több nemzeti jövedelem A Szovjet únló nemzeti jövedelme 1949-ben 17 százalékkal növekedett 1948-hoz képest és 36 százalékkal a háborúelőtti, 1940. évi színvonalhoz képest. A nemzeti jövedelem növekedése lehetővé tette a munkások, parasztok ós értelmiségiek anyagi helyzetének jelentős javulását és * szocialista termelés további bővítésének biztosítását városban és faluban egyaránt. A lakosság anyagi helyzetének javulása kifejezésre jutott a munkások, alkalmazottak munkabérének és * parasztok jövedelmének növekedésében. Ezenkívül a lakosság több mint 110 milliárd rubel értékű szociális juttatásban részesült, azaz majdnem háromszor annyiban, mini 1940-ben. A munkások As alkalmazottait bére 1949-ben 12 százalékkal volt magasabb, mint 1948 ban és 24 százalékkal magasabb, mint 1940-ben. A parasztok jövedelme 1949-ben 14 százalékkal multa felül az 1948-ast és több mint 30 százalékkal az 1940-est. Díszünnepség az Operaházban Lenin elvtárs halálának évfordulóján A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Ma. gyár Szovjet-Társaság 1950 január 21-én este 7 órakor az AUami Operaházban V. L Lenin halálának 26. évfordulója alkalmából díszünnepséget rendez. Ünnepi szónok: Révai József elvtárs, a MDP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság kormányának népművelési minisztere. A Román Népköztársaság kormánya nem tartja illetékesnek a hágai Nemzetközi Bíróságot és visszautasítja a belügyeibe való beavatkozás kisérletét A román lapok közlik a Ro mán Népköz'ársaaág kormányának válaszát a hágai nemzetközi bíróság felhívására, A Román Népköztársaság és népi demokráciák belügyeibe beavatkozni törekvő angol-ame: ikai imperialisták politikája már sok vereséget szenvedett — állapítja meg a román kormány közleménye. Az Egyesük Államok és Nagybritánnia kormányai nem tudtak belenyugodn' ügynökeik megérdemelt sorsába, s Románia irányában folytatott ellenséges politikájuk szégyenteljes kudarcába és diplomáciai lépések sorozatába kezdtek, amelyekkel meg akarják hamisítani a békeszerződés .'gyes rendelkezéseinek széfemét. A Román Népköztársaság kormánya visszautasította az Egyesült Államok és Nagybritannia kormányainak diplomáciai lépéseit és kimutatta, hogy ezek a lépések gátlás nélkül figyelmen hívül hagyták a békeszerződést és a nemzetközi jog rendelkezéseit és imperialista jellegük egészen nyilvánvaló. Ezután az angol-amerikai imperialisták az ENSz elé vitték az állítólagos „vitás ügyet". Itt Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere megsemmisítő vá laszt adott az imperialistáknak arra a kísérletére, hogy megrágalmazzák a népi demokráciákat. Az Egyesük Államok és Nagybritánnia nyomására az ENSz közgyűlésének szavazógépe elhatározta, hogy jcgl véleményadásra szólítják fel a hágai nemzetközi bíróságot. Ez'zel a kérdéssel kapcsolatban a hágai nemzetközi bíróság felhívással fordult a román kor. mányhoz, amely felhívásra Tudor Andrescu, a Román Népköztársaság hágai ügyvivője kormányának utasításai alapján január 16-án a következő választ adta: A román kormány 1949 október 7-én az ENSz főtitkárához eljuttatott közlésében megállapította, hogy az „alapvető emberi jogoknak a Román Népköztársaságban való tiszteletben tartásával" kapcsolatos kérdésnek az ENSz közgyűlése politikai bizottságában történő megvitatását teljesen jogtalannak tekinti annál is inkább, mert ez beavatkozást jelent Románia belügyeibe. A román kormány úgy véli, hogy az ENSz közgyűlésének az az október 22_i határozata, melyben a nemzetközi bíróságot jogi véleményadásra szólították fel, valamint a nemzetközi bíróság előtt megindított eljárás, to. vábbl beavatkozás? k-sérletet jelent a Román Népköztárásaság belügyeibe, amit a román kormány a leghatározottabban viszszautasít. A román kormány úgy véli, hogy a nemzetközi bíróságnak nincs illetékessége az ENSz köz. gyűlésének határozata foly'án előterjesztett kérdésben, miután ez a kérdés a Román Népköztársaság belügye, és így a Román Népköztársaság kizárólagos joghatósága alá tartozik. A román kormány felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a nemzetközi bíróságnak semmi körülmények között sem lehet illetékessége egy olyan kérdésben, melyet a Román Népköz, társaság kormányának beleegyezése nélkül terjesztettek elő. A Tito-banda kémeket és imperialista propagandaanyagot csempészett Romániába 4 román kormány felmondta a Jugoszláviával kötött vasún egyezmenyi A román külügyminisztérium a kővetkezőket hoj a a jugoszláv kormány tudomására: A jugoszláv kormány ügynökei a jugoszláv 'erületen áthaladó román vonatok és román u ások el. len erőszakos intézkedéseket és önkényes cselekményeket követlek el. Az 1946. szeptember 3-án Zsombolyán kö ött vasúti és határfor. galmi egyezmény felhasználásával a jugoszláv kormánv provokátorokét, kémeket és fas'sz'a propaganda anyagot csempészett be Ro. mániába. Jugoszlávia ezzel bebizo. nyi otía, hogy teljesen az imperialista érdekek szolgálatába sze. gődött és minden lehetséges alkalmat felhasznál a román népköztársaság elleni harcban. Ennek köve keztében a román népköztársaság kormánya tel. mondja . a jugoszláv kormánnval 1945. szeptember 6.án Zsombolyán kötött határforgalmi és átmenőforgalmi egyezményeket. UFT'Ó Fetvuhm a § ocf uj mini92l9refnökh#lyet(ese A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége M ha'l Georgievics Pervuhint a Szovjetunió mintaztertanácsa elnökhelyettesévé nevezte ki, felmentve őt vegyipari miniszteri tisztsége alól. A Szr unió Legfelső Tanácsának l sége Szergej Mhaiiovics linomirovot vegyipari miniszterré nevezte ki.