Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-16 / 291. szám

Péntek, 1949 december 18. 3 $z>á% típím Afncúlcátát Nem dolgoznak a Tito-klikknek a jugoszláv parasztok öszentiván nem nagy község, alig (aásfélezer lakosa van. Tizenkét kilométerre fekszik Szegedtől és két kilométerre Amerikától. Két kilométerrel odébb már a kulákok, meg az amerikai kapitalisták aratják le a dolgozó paraszt verejtékes munkájának gyümölcsét. Ott már Jugoszlávia kezdődik, Amerika elsőszámú gyarmata. * /Térvári bekötőút: 3230 méter. Ipiii a hároméves terv keretében Oszentiván, Ujszentiván és Térvár dolgozóinak hozzájárulásával* — olvassuk az ószentiváni községháza előtt. Térvár, a két világrész hatá. rán fekvő, 38—40 házból álló kis település, melyet eddig az első nagyobb őszi esőzés elvágott a világtol, a népi demokráciától most bekötőutat kap. A feudálkapitalista közigazeratás Térvárt nem a szomszédos Ószentivánhoz, hanem a két kilométerrel messzebb fekvő Ujszentivánhoz csatolta. De Térvár dolgozói tudják, hogy a népi demokrácia megoldja ezt a problémájukat is. Térvár, a szabad népek világának utolsó előőrse mostohagyermeke volt az uri .Magyarországnak. A népi demokrácia jóváteszi az évszázados mulasztásokat. • Az ablakból jól látom a rikító iárgára mázolt jugoszláv őrházat. Alig 100 lépésre, a kocsiút közepén húzódik a határ. Az innenső oldalon frissen szántott barázdák váltakoznak sarjadó őszi vetésekkel. /Traktor szántott itt« — mondja büszkén Papp István, a térvári esküot. Hangjában annak a parasztnak az öntudata cseng, aki már tudja, hogy a traktor döntő fordulatot jelent a mezőgazdaság fejlődése terén. Az őrházon tul alig látni felszántott barázdát. November végén kezdték ei csak a vetést, szórványosan. Titónak és Gyilasznak nem szívesen vet a dolgozó paraszt. Az út ké" o'dalán olykor szinte érintési közelségbe került a mélyszántást végző magyar traktor és a magot kézzel a földbe szóró jugoszláv paraszt. * Jugoszláv tiszt lép ki az őrházból. Szétvetett lábakkal áll meg a terraszon. Az őr feszes vigyázzba merevedik. A tiszt testtartása Napoleon—Görihg—Tito-szerü. A katona tartása a Horthv-hadsereg közkatonáéira emlékeztet, akik nagyon jól tudták azt, hogy tisztjük közelsége semmi jót sem jelenthet számukra. Aratáskor még tárt ideát egy martonosi ember akinek a térvári határban van földje. Az itteniek csodálkozva nézték azt a földfekete valamit, amit kenyér néven mutatott. Európa egyik legjobb termőföldje, a Va jdaság nem tud jobb kenyeret biztosítani dolgozóinak. Nem is tudhat, mert sok keit Tito lakomáira, meg Rankovics fasiszta Ut)BA-Gestapo legényei számára. Kukoncatöréskor már nem éngedték át Titóék. Hogyisne, még meglátná, hogy Magyarországon már hófehér kenyeret esznek, még meghallaná, hogy Magyarországon eltörölték a jegyrendszert. Még öszszehasonlitást találna tenni a magyar paraszt emelkedő életszínvonala és a saját fokozódó nyomorusága között. Es ez nem tenne kellemes az Amerikában készülő titoista /szocializmus* vezető klikkjére nézve, * Párszáz méterrel odébb kommunistának tenni azt jelenti ma, mint Magyarországon 1944-ben. Bujdosást, börtönt, életveszélyt. Odaát a kapitalizmust restaurálják — mintha lehetne a rothadó kapitalizmust huzamos időre életképessé tenni —, itt, a szabad Magyarország legszélső határán érzi csak igazán az ember, hogy mit köszönhet a felszabadító Szovjetuniónak s annak, hogy Pártunk á Bolsevik Párt és nagy vezetője, Sztálin elvtárs által kijelölt nyomdokain halad. Itt érti meg igazán, mit akartak Rajk, Kosztov és a többi banditák. Felszántatlan, vagy kézzel vetett földeket, hajnaltól-estig a más zsirosodására fordított robotot, UDBA-tiszteket, amerikai nagytőkéseket akartak a nép nyakára ültetni. Köszönjük Rákosi elvtársnak, hogy éberségévei megmentett bennünket ettől a sorstól. * Az udvar felől tisztán idelátszanak a jugoszláv területien fekvő gyálai házak. Köze; vannak és mégis milyen nr.ssze. Ameriká ban! pósa Péter. A Német Demokratikus Köztársaság a béke és a nemzetközi biztonság hatalmas tényezője — MONDOTTA VISINSZKIJ BERLINBEN Visinszkij szovjet külügyminiszter, aki december 14-én az ENSz közgyűléséről jövet Berlinbe érkezett, a sajtó képviselői előtt a következő nyilatkozatot tette: — Németország jelentős napokat £1 át. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása új történelmi korszak kezdetét jelenti a német nép életében. — Ugyanakkor, amikor NémetOrszág nyugati övezeteiben az imperialisták vezetése alatt a reakció trői szervezkednek, erőfeszítések történnek a német monopolkapitalizmus és a militaristák hatalmának helyreállítására és arra, hogy Nyugat-Németországot agresszív térték megvalósításának hídfőjévé Változtassák, ftt, a Német Demokratikus Köztársaságban, lerakják álapját az egységes, demokratikus, kékeszerető Németországnak. A Némit Dcmok-ntikus Köztársaság megalakulásának történelmi nemzetközi jelentőségét zseniálisan feltárta Sztálin, a szovjet kormány feje, Wilhelm Pieckhez, a Német Demokratikus Köztársaság elnökéhez és Grotewohl miniszterelnökhöz intézett üdvözlő levelében. — A békeszerető Német Demokratikus Köztársaság megalakulása — mint Sztálin ebben a levelében írta — fordulópont Európa történetében. — A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása azt jelenti, hogy új állam keletkezett Európában, amely a békéért és a népek barátságáért folyó harc útjára lépett. — Az a körülmény, hogy Európa középpontjában létezik egy demokratikus német állam, amely békére és baráti kapcsolatokra törekszik a többi békeszerfö állammal, a béke és a nemzetközi biztonság hatalmas tényezője. — A Német Demokratikus Köztársaság megalakításának történelmi aktusával a német nép megerősítette eltökéltségét, hogy küzdeni akar az egységes, független, demokratikus, békeszerető Németországért. Ennek a nemes feladatnak a teljesítése hozzá fog járulni a tartós béke létrehozásához Európában. Ennek a feladatnak a megoldásában a német nép tevékeny támogatásra talál a szovjet nép részéről, amely következetesen és elszántan megvalósítja a béke politikáját. — A baráti kapcsolatok megszilárdításának a német és a szovjet népek között nagy történelmi jelentősége van. Sztálini zászló az Északi Sarkon Ivan Papom.in, a Szovjetunió hőse vezetésével hajtotta végre egy bátor szovjet expedíció az addig megoldhatatlannak, látszó feladatot; az Északi Sarkon átvezető légiút meteorológiai felderítését. Megfigyelőállomást kellett létesíteni az Északi Sark zajló jégtábláin. Pa. panín, Sirsov, Krenkolj és Fjodorov kilenc hónapig tartózkodott a veszélyes helyen. Emberfeletti nehézségek közepette elvégezték a rájuk bízott munkát. Sztálin egész idő alatt a legnagyobb gondoskodással vette körül őket. Ez megacélozta akaratukat. A szikratávíró szüntelenül közvetítette a sztálini figyelmesség jeleit: Sztálin a 'munka legapróbb részletei iránt ís érdeklődött, Papaninék a jégtáblán épített sátorban szüntelenül érezték a vezér szeretetét. A sátorban ott függött Sztálin mosolygó arcképe, mintha személyes jelenlétével is állandóan bátorítaná. támogatná az expedíció tagjait életveszélyt rejlő megfeszített munkájukban. A legvadabb hóviharok, a jégzajlás sem sodorhatta le a sátor ormáról a Sztálin jelével ellátott vörös zászlót. Amikor az expedíció t-agjai hazatértek. a Kremlben fogadták őket. E fogadásról írja le Papanin, Sztálinnal való találkozását. • A Georgio-terem ajtai kitárultak. Vakító fényben úszó termet pillantottunk meg. A teremben hosszú sorokban álltak a szépen feldíszített asz'alok. Mindenfelől mosolygó, baráti arcok fordultak felénk, .hurrá" kiáltások hangzottak el. Megszólalt a zene. Elindultam az asztalok között, keményen szorítottam a Sarkról maguUkkal hozott zászló bambusznyelét. Mögöttem lépkedtek bajtársaim. Az ünnepi környezet, a vakító fény, az üdvözlő kiáltások elárasztottak bennünket. S hirtelen új, az előbbinél is erősebb tapsvihar tört fel. Orkánszerű éljenzés, „hurrá" kiáltások. Sztálin és a Politikai Iroda tagjai léptek a terembe. Megremegtem az izga'ottságtól. Kimondhatatlan öröm töltötte el szívemet. Molotov elvtárs intett, hogy foglaljuk el a díszhelyet. S ami ekkor történt, soha nem fogom elfelejteni. Joszif Visszaricmovics megölelt és erősen megcsókolt. Azu'án sorban o Politikai Iroda minden tagja. ölelő karokból ölelő karokba vándoroltunk. Elfogódottan nyújtottam át Sztálin elvtársnak a vörös lobogót és ezeket mondottam: — Engedje meg, hogy átnyújt, sam önnek ezt a zászlót, amely győzelemre vitt bennünket, kitartást és akaraterőt adott nekünk az elemekkel vívott harcban. A ránkbízott feladatot becsülettel teljesítettük. Sztálin maga mellé ültetett. Egész életem álma beteljesedett. — Most pedig. Papanin elvt&rs — mondotta Joszif - Visszaricmoviös felemelve poharát — igyunk a kitűnő murifkára, a győzelemre. A munka nehéz volt, de mi meg vol'unk győződve arról, hogy becsülettel fogják elvégezni. Ezután elbeszélte nekünk, hogyan élte át az egész néppel együtt „zajlásunk" utolsó heteit és napjait. — Sokat nyugtalankodtam Önök miatt — fűzte hozzá. — Joszif Visszarionovics feleltem — ön mindent megtett értünk, ami emberileg lehetséges. — Nem — felelte. — Keveset tettünk Önökért. Még egy támponot létesíthettünk volna a grönlandi tengeren. Később Sztálin felemelkedett helyéről, szokott, nyugodt járásával ahhoz az asztalhoz ment, ahol feleségeink ültek. Valamit kérdezett tőlük, vidáman elmosolyodott, majd mind a négy asszonyt asztalunkhoz vezette. Kérte, töltsük meg poharainkat és mondjunk kö. szöntőt asszonyaink tiszteletére. Megtudta, hogy apám is a teremben, a meghívottak között tartózkodik. öt is odahívta az ünnepi asztalhoz, egymás mellé állított bennünket — apám szokatlanul erős öreg ember — átölelte mindkettőnk vállát és megkérdezte: — Nos, melyik ket.őjük közül az apa és a fia? Apámra néztem és valóban, fiatalnak látszott. Mily gyakran jut eszembe mind. ez, ami e nem mindennapi esten történ' a Kremlben. A Sztálinnal való találkozást életem legizgalmasabb, legrendkívülibb eseményként őrzi emlékezetem. Szinte megifjodtunk ott. újjászüle'tünk, látva a vonzó, sztálini egyszerűséget, a csodálatos természetességet, ahogy észrevétlenül á' tud térni a nagy dolgokról a köznapiakra — a létező legnehezebb munkáról a vidámságra és pihenésre. SzÉL/EGYZETEK Róbert Rich képviselő javesolta az amerikai képviselőház, ban, hogy a törvényhozás és a kormány összes tagjait, valamint az összes közalkalmazottakat évenként egyszer elmegyógyászok vizsgálják meg, annak megállapítására, hogy épelméjűek-e. Rich képviselő bizonyára jól emlékszik még a Forrestal-esetre, amikor Amerika hadügyminisateri székében hónapokon át egy elmebeteg ülit, s csak akkor vették észre, hogy bolond, amikor hangoztatni kezdte, hogy normális. Mi kiegészítenénk Rich képviselő javaslatát. Ne költsék az amerikai adófizetők pénzét minden esetben. Teljeran feleslegesnek tartjuk például Trumant vdgy Achesont megvizsgáltatni. A pénteki szakáll « polgárj becsület díszjelvénye lei gyen hangzik a Vízügyi Tanács hirdetménye a newyorki utcákon. A hirde rnény felszólítja a n ewyorkiakat, hogy pénteken ne fürödjenek, ne borotválkozzanak, lehetőleg keveset mosakodjanak és mosogassanak. A következő lépésnek ajánljuk ezt a jelszót: ..Minek mosdik annyit, elég vasárnaponként is''. Vagy ez sem lenne rossz propaganda: „Vízkeresz'ig ne fürödjünk!" Akármit is talál ki a newyorki Vízügyi Tanács, biztos, hogy a newyorkiak kinn vani nak a vízből. Nem hangzik Jól a „FrihaJux" (Franciaország, Itália, Benelux) kifejezés, ezért az említett nyugateurópai országok gazdasági tanácskozásán elhatározták, hogv lemondanak erről a <=zappanreklámhangzású névről- Az amerikai tőkések most Skandináviát is szeretnék bevonni és a „Fritalux"-ból „Friiascan"-t csinálni. Mi azt hisszük, hogy ez nemcsak az elnevezése, ken múlik. Ha kiküszöbölnék a „Fri'alux"-ból Blutnót; de Gasperrit. meg a többi jómadarat, a „Fritalux" nem léimé ugyan szilárdabb, viszont az olasz és a francia nép számára ez sokkal több jót jelentene. A „Fritalux"-of például így lehetne reklámoz, ni. „Friialux, a legújabb gazdasági csodaszer. Garanlt^ii^n Mochés Sarag-tmentes!" ^ ... _ A chilei hóh^r kezei nyújtott ej bev£r hóhérnak A Trud c'kke Gonzaies Videla és Tito kibéküléséről A Trud zGonza.es Videla bocsánatot kér...« cimü cikket közöli a chilei diktátor és a belgrádi hóhér kibéküléséről. Iaézi a La Prensa cimü lap hírét, amely szerint a chilei külügyminiszter" a jugoszláv kormányhoz intézett jegyzékben sajnálatát fejezi ki afelett, hogv Chile kormánya 1947 októberében kiutasította a jugoszláv diplomatákat és megszakította Jugoszláviával a diplomáciai kapcsolatokat. A jegyzék szerint a chilei kormány hibásan vádolta a jugoszláv diplomatákat kommunista hírveréssel és a chilei sztrájkolók erkölcsi támogatásával. A véreskezű chilei diktátor, Gonzaies Videla ezután bocsánatot kér jugoszláv /kartársától*, Titótól. Lám, meggyőződött róla, hoigy az idő a Tiltod klikk zlo. jalitásának« legjobb próbatétele, mert kiderült, hegy a belgrádi kor. mánykürök nem hajlamosak »kom. munista ' hirverés* tepjesztésére. A lelkek barátsága ilymódon megvan. A chilei hóhér kezet nyújt a bel. grádi hóhérnak. Ezek "titán csak természetes, hogy a belgrádi bér. gyilkos kémbanda a "legnagyobb örömmel ragadta meg a^ alkalmat, hogy helyreállítsa diplomáciai vi. szonyát Gonzaies Videla fasiszta klikkjével. * A tudósítá shoz memt /kell kom. mentár. A hirben azonban nincs utalás arra, ami a legfőbb, még pedig az, hogy Tito terrorista klikkjének és a chilei terrorista bandának a gazdái ^qpyanazok, — az amerikai imperialisták. Tito a török reakciósokkal is együttműködik Ibrahim Pipics sejk, jugoszláviai mufti, Mekkából Kairóba visszatérőben megszakította útját Ankarában. Az Al Ordon című arab lap szerint a muftit és helyettesét a Tito-klikk küldte ki hogy megszerezze számára a mohamedán országokban a Szovjetunióval szemben ellenséges kormányok támogatását. Az arab lap kiemeli: Az amerikai nagykövetség utasította á török kormányt, hogy TitO'VáU Szemben „tanúsítson békés magatartást és kerüljön minden összeütközést". tIt" Ezzel magyarázzák a török köztársaság elnökéfiek azt a nemrég elhangzott kijelentését, amely szerint Törökország éj Jugoszlávia között teljes az egyetértés. Gazdag programmal készül a Román Munkáspárt- könyvkiadója Sztálin születésnapiénak megünneplésére A Román Munkáspárt könyvkidaója gazdag tervet dolgozotiki Sztálin születésnapjának megünneplésére. Erre az alkalomra megjelen, teti román nyelven Sztálin műveinek negyedik kötetét. Magyar nyelven megjelenik: „A nemzeti kérdés és a leninizmus", „A gazdasági vezető káderek feladatai", valamint „A marxizmus és a nemzeti kérdés" második kiadása. Romániában az illegalitás alatt Sztálinnak sok műve jelent meg. Most ezeknek a műveknek a fényképmásolataiból is kiállítást rendeznek. Ezek a kiállítások visszatükrözik, hogyan használta fel a Román Munkáspárt Sz-álin utasításait. A kiállításnak magyarnyelvű anyaga is lesz, így például az Igazságnak az a különszáma, mely Sztálin 60. születésnapját ünnepelte. Januárban megkezdik a megyehatárok átrendezését Csanád megye egy része Csongrád, mísik része Békés megyéhez kerül Mezirtuk már, hogy az államigazgatás jobb területi megszervezése érdekében a minisztertanács uj megyehatárokat állapított meg. EzzeL kapcsolatban Csanád megye megszűnik s nyugati része Csongrád megyéhez, keleti része pedig Békés megyéhez kerül. A hivatalos lap 259. száma pontosan körülirja a megyehatárokat. Eszerint Csongrád megyéhez kerül a torontáli járás teljes egészében, Nazykoppáncs kivételével, a központi járás és Makó város. Békés megyéhez csatolják Nagykoppáncs községet, valamint a battonyai és a mezőkovácsházi járást. Változás még, hogy a Hódmezővásárhely területéből szervezés alatt álló Kardoskut község Békés megyéhez kerül. Ezek szerint Csongrád és Békés megye között a határ az országhatár Pitvaros és Mezőhegyes közötti részén indul el észak felé, Csongrád megyében hagyva Ambrózíalvát és Nagymajlátotj Nagymajlát fölött nyugatnak fordul és Nagykoppáncsot Békés megyéhez csatolva éri el CsongrácLés Békés jelenlegi határát. Innen . ismét észak felé halad s igy Kardoskut Békés megyéhez kerül. Csongrád megye északi és nyugati határai változatlanok maradnak. A rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik. Az átrendezés januárban kezdődik és 2—• 3 hónap alatt fokozatosan megy végbe.