Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-16 / 291. szám

A sztálini műszakra tömegmozgásommá nőnek a felajánlások a szegedi gyárakban VI. ÉVF. 291. SZÁM. ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1949 DECEMBER 16. EGYUTTMUKODES A SZOVJETUNIÓVAL és nemzeti függetlenségünk határozott védelme Elfogadta az országgyűlés a belügyi, külügyi és honvédelmi tárca költségvetését Az országgyűlés csütörtöki ülésén folytatta az 1950. évi költségve,ésről szóló törvényja­vaslat részletes tárgyalását. El­sőnek a belügyi tárca költségve­tése került sorra. ZöU Sándor elvtárs államtitkár, elő­adó ismertette a tárca költség­vetését. Rámutatott arra, hogy a költségvetés a szigorú taka­rékosság elvének megvalósításá­val készült. Kiemel e, hogy a közigazgatás milyen fejlődésen ment keresztül ebben az évben. Ennek egyik Igfőbb oka, hogy jelentős számú munkás és dolgo­zó paraszt került a közigazga­tási apparátusba. — A határőrség a honvédelmi miniszter irányítása alól rövide­íen a belügyminiszter irányítá­sa alá megy át — mondotta. A határőrség tevékenysége a jö­vőben még fokozottabban össz­hangba kerül a belső biztonsá­got védelmező más szervek tevé­kenységével. Hymódon az Ál­lamvédelmi Hatóság határőrsége és a rendőrség együttműködése még jobban biztosítható. — Az élesedő nemzetközi unió és a népi demokratikus or­szágok, így hazánk ellen is, a kémek, szabotőrök, az imperia­lista ügynökök elleni harc foko­zott követelményeket álút dol­gozó népünk és a belső rendet biztosító szervek elé. — Rákosi Mátyás ébersége, a Magyar Dolgozók Pártjának munkája, a munkásosztály har­ca, dolgozó népünk elszántsá­ga, hogy alkotásait megvédel­mezi, szilárd és megdönthetet­len alapot nyújtanak biz;onsági szerveinknek, igy a dolgozó nép által életrehívott és megbecsült Államvédelmi Hatóság munká­jához is. (Lelkes taps.) — A hazánk függetlenségének megsemmisítésére és népünk életére törő Rajk-banditák ösz­szeesküévésnek felszámolása megmu atta, hogy az Államvé­delmi Hatóság milyen fáradha­tatlanul és szívósan tud harcol­ni a nép ellenségei ellen. — A rendőrség ellátása a 3 éves terv eredményei alapján Pártunk és a kormány gondos­kodása következtében 1949-ben megjavult. Meguyilt a fejlődés útja politikai és szakmai vona­lon egyaránt a terület előtt. Kérte a belügyi tárca költség­hei'yzet, amikor az imperialisták egyre fokozódó gyűlölettől eltei­Ve tevékenykednék a Szovjet- vetésének elfogadását. Demokratikus rendőrségünk }ó munkája ezer 698 személyt tartóztattak le bűnözésért, ezeknek 15.5 szá­zaléka 21 éven aluli fiatalkorú volt. Ez az összehasonlítás mo­hotokat alapul véve, a nep erae- tatja azt a mélységes fertőt, keinek megfelelően lényegesen amelyet a tőkés társadalom te­remt > Nezvál Ferenc ezután kérte, hogy a vidéki városokat is lás­sák el községi vállalatokkal, majd rámutajott az Államvédel­mi Hatóság nagyszerű munká­jára, amelyet az imperialista zsoldban álló kémbandák lelep­lezésével végzett. A költségve­tést a Magyar Dolgozók Pártja és a maga nevében elfogadta. Csala István a költségvetést SJHSSS, ÜPISÜ Nezvál Ferenc Bzólt elsőnek £ belügyi költségvetéshez. Han­goztatta, hogy államigazgatá­sunk a két évvel ezelő-ti álla­sotokat alapul véve, a nép érde­keinek megfelelően lényegesen megváltozott. — Demokratikus rendőrsé­günk jól végezte munkáját a bűncselekmények üldözése te­rén. Igy 1938-ban például 33 ezer 328 lopás történt, 1949 de­cemberéig csak 9.769. A gyil­kosságok száma 1938-ban 45 volt, 1949-ben caak 3. Szándé­kos emberölés az 1938-as 68-ról 6-ra csökkenj. A rablások szá­ma 147-tel szemben ma csak 13. nagyvárosaiból jól ismert pos ta- és bankrablások a mi népi demokráciánkban nem ismere­tesek. Érdekes képet mutat a nyugati államok bűnözési sta­tisztikája. Az USA-ban hivata­los adataik szerint 1948-ban minden 19-ik másodpercben kö­vettek el rablást vagy gyilkos­ságot. Naponta 255 személyt gyilkoltak meg vagy raboltak A dolgozó parasztfiatalság ne­vében Gosztonyi János szólt hozzá a belügyi költségvetés­hez éa a költségvetést a Nem­zeti Parasztpárt, a dolgozó pa­raeztfiatalság és a maga nevé­ben eifogadta. Ezután az országgyíüé© a bel­ügyi tárca költségvetését elfo­gadta, majd megkezdte a kül­ügyi tárca költségvetésének tár­ki. Az USA-ban 1948-ban 759gyalását. Diplomáciai kapcsolat Kínával, Északkoreával, öNénet Demokratikus Köztársasággal és Indiával Házi Árpád előadó ismertette á külügyminisztérium feladatát, majd rámutatott arra, hogy ma már a minisztérium vezető posztjain és a követségek élen is legnagyobbrészt a munkás­osztály és a dolgozó parasztság .képviselői állnak. Bejelentette, hogy a jövő év folyamán főkép­viseleó hálózatunkat jelentős mértékben kibővítjük és külkép­viseleteket létesítünk Pekingben, Fönjangban (Korea), Berlinbein és Újdelhiben. Ezután Molnár Erik elvtárs szó­lalt fel. A mul hónapok külpoli­tikai eseményeit elemezve meg­állapíítotfa, hogy a béke ügye igen komoly és jelenjős győzel­meket aratott. A nemzetközi bé­kefront. amelynek élén a béke hatalmas őre, a- Szovjetunió áll, igen jelentősen megerősödött és jelentősen megerősödött a bé­kefronj nálunk, Magyarorszá­gon is. — A Szovjetunió az a lóm ener­gia ipari felhasználásával bebi­zonyította, hogy áz atomkutatás terén is az élen halad és az atomenergiát békés célok szol­rálai'ába állítják. (Nagy taps.) De bebizonyosodott az is, hogy a Szovjetunió, ha erre kénysze­rűik, az atomfegyverre atom­fegyverrel fog válaszolni. Rámutatott ezután arra, hogy a Szovjetunió segítsége az új­jáépítés éveiben hathatósan hoz­zájárult lerombolt országunk helyreállításához és az ötéves terv éveiben ©pintén hathatósan hozzá fog járulni ahhoz, hogy országunkban a szocializmus alapjait lerakhassuk. Az a se­gítség. amelyet népünk gazdasá­gi, műszaki tudományos é« kul­turális terű' éten kapott és foly­ton növekvő mér'ékben kap a Szovjetuniótól, még jobban meg növelte a r fúvóiétól és tiszteletet felszabadítója, a szovjet nép iránt. Ez a szeretet é© hála jut kifejezésre abban a lelkesedés­ben is, amellyel a magyar nép megünracpli a Szovjetunió és a2 egész haladó emberiség nagy vezérének, Sztálin generalisszi musznak 70. születésnapját. (Percekig tartó lelkes taps.) A Szovjetunió az utat mutatja, amelyen nemzeti életünk sajátos­ságainak figyelembevételével előrehaladtunk a szocializmus felé. Mihályfi Ernő a költségvetést a Függetlenségi Népfront nevé­ben elfogadta. Kurtán Sándor, a dolgozó pa­rasztság nevében szólít hozzá a költségvetéshez s azt a Nemzeti Parasztpárt és a maga nevében elfogadta. A magyar nép az emberi haladás élenfáró erejére a Szovjetunióra tamaszkodik Ezután Kállai Gyula külügy­miniszter szólalt fel­— A Szovjetunió felszabadító harcai nyomán a magyar nép­nek először nyilt történelme so­rán alkalma é© lehetősége ar­ra, hogy maga döntse el: a nem­zetközi politikai életben milyen erőkre akar támaszkodni a mi­lyen országokkal akar baráti vi. szonyt létesíteni — mondotta, — A felszabadult magyar nép tudok élni és élt is ezzel a le­hetőséggel. Ezt bizonyítja, hogy a nemzetközi béka és az emberi haladás élen .járó erejére, * Szovjetunióra támaszkodott, ve­le épitett ki szoros baráti és szövetséges kapcsolatot, a nem­zeti egyenjogúság és független­ség rJapján s ugyanakkor a né­pi dmokra'.ikus országokkal is lerakta a baráti együttműködés alapjait — A magyar népi demokrácia ennek az új külpolitikának a megteremtése terén olyan kima­gasló eredményeket ért el, hogy országunk ma már a demokrati­kus országok táborának erős és megbecsült tagja. — A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapja és talp köve tehát a Szovjetunióhoz va­ló tántoríthatatlan hűség és az eltéphetetlen szövetségi viszony. A hála és a szeretet érzésén túl a dolgozó magyar nép legalapve­tőbb érdekei is új külpolitika alapjainak lerakását és megszi­lárdulását írták elő számunkra. A Szovjetunióhoz való barátság ée hűség egész népünk számára a legalapvetőbb nemzeti érdek, mert nemcsak népünk felszaba­dítását a nagytőkések és földes­urait igája alól, s országunk függetlenségének megőrzését kö­szönhetjük a Szovjetuniónak, ha­nem neki köszönhetjük a szocia­lizmus építéséhez szükséges bé­ke biztosítását is. — Külön kell itt szólnom ar­ról, ami a Szovjetunióval való baráti viszony!; alapvető nemze­ti érdekké teszi minden békesze­rető nép srámára. Mint ismere­tes 1911-től 1949-ig a Szovjet­unió volt az egyetlen állam, amely mindig és minden körül­mények között szembeszállott az agrest-ziv háború gondolatával. A Szovjetuniót a béke biztosítá­sára irányuló erőfeszítése közben az az elv vezérelte, jiogy a kü­lönböző országok együttműköd­hetnek egymással a béke meg­mentére érdekéhen. — A második világháború be­fejezése után a Szovjetúnió to­vább folytatta harcát a béka megőrzéséért. Nem a Szovjet­Úniót. hanem az imperialistákat terheli tehát a felelősség azért, ha a nemzetközi béke megszerve­zéséről ma távolabb állunk, mint 1945-ben. Az atomdiplomácia a támaszpontok politikája. az Északatlanti Szövetség. a bonni bábkormány megalakítása, a Nyugat-Németország felfegyver­zesére irányuló törekvések nem a béke. hanem egy új háború elő­készítésének az eszközei. Visinsz­kíj szovjet külügyminiszter ezek­re a jelenségekre hívta fel a vi­lág békeszerető népeinek figyel­mét Ugyanezekre a jelensésekra figyelmeztetett a Tájékoztató Iro­da Magyarországon megtartott értekezletének határozata is. Európa és Ázsia népei nem akarnak az amerikai imperialisták ágyutöltelékei lenni — Az imperialista erők front­ja. élükön az Amerikai Egyesült Államokkal, a második világhá­ború befejezése után nyiltan élé­re állt azoknak az alvilági erők­nek. amelyek a népi demokrá­ciák országait meg akarják fosz­tani nemzeti függetlenségüktől és szabadságuktól, azokat hídfő­jükké és felvonulási terepükké akarják átalakítani a Szovjet­únió ellen. A nyugati imperialis­ta országok vezető körei éppen ezért megkísérelték, hogy a népi demokráeia rendszerét megsem­misítsék és a kapitalisták és a földesurak népnyúzó és kizsák­mányoló rendszerét visszaállít­sák. —- A népi demokráciák az ame­rikai imperialisták beavatkozó terveivel szemben mindenütt kí­méletlenül felvették a harcot s legfontosabb ügynökeiket, mint például Nagy Ferenctől Rajkig, ártalmatlanná tették. Az ameri­kai Imperialisták főleg az úgy­nevezett Marshall országokban követtek el mindent, hogy azokat a Szovjetúnió elleni háborús ter­veik támaszpontjává építsék ki. Megállapíthatjuk azonban, hogy az elmúlt esztendő ezekben az országokban i© a dolgozó nép harci mozgósításának időszaka volt. Azt mutatja ez az élesedő harc, hogy az Amerikai Egye­sült Államok Marsliall-terv álar­cában jelentkező „békés" hódító politikája ezekben az országok­ban is előbb-utóbb kudarcba fog fulladni. Az imperialista front gyengülé­sének világtörténelmi jelentősé­gű eseménye a 470 milliós kinai nép szabadságharcának győzel­me «s ehhez járult Európában a Német Demokratikus Köztársaság létrejötte. Az Imperialista erők látván sorozatosan elszenvedett veresé­geiket egyre inkább egy új. vé­res háború kirobbantásában ke­resi n kivezető utat. De, vájjon kivezető út-e számukra a jelen­legi zsákutcából egy új világhá­ború kirobbantása? ,,E'mult már az az idő —- mondotta Malenkov elvtárs az Októbert Forradalom 32. évfordulóján — amikor „ há­borús uszítóknak azza' sikerült butítaniok az amerikai népet, hogy nem kell a háború súlyos áldozatait viselniük, hogy I&ito­pában és Ázsiában elég ágyútöl­telék akad". — A háborús veszély két­ségtelenül fennáll, de a de­mokratikus front erősödésével egyre kisebb a lehetősége an­nak, hogy egy új háború lángja a dolgozó tömegeket égeti meg s nem a háborús gyújtogatok kezét. A béke megőrzésének nagy kérdésé­ben a dolgozó tömegek száz­milliói vannak érdekelve vi­lágszerte, ezzel szemben a há­borús gyújtogatás csak ma­roknyi kapitalista bankár és tábornok szennyes érdeke. Magyarorszóg kivette részét a békéért folyó harcból — De nem szabad itt figyel­men kívül hagyni azt sem, hogy a kapitalista országok­ban belső ellentmondásaik kö­vetkeztében egyre inkább el­mélyül a politikai és gazdasá­gi válság. A munkanélküliek száma mpról-napra nő ós ezek a nyomor ós kétségbeesés mil­liós hadseregeivé alakulnak át. A végsőkig kiéleződik a helyzet a kapitalista országok ós a gyarmati népek között. Napjainkban tehát már nem­csak arról van szó, hogy a második világháború eredmé­nyéként egy sor európai or­szág kiszakadt a kapitalizmus rendszeréből, hanem arról is, hogy a. kapitalizmus még megmayadt lánca nem erős és szilárd, ellenkezőleg olyan kö­telék, amelynek láncszemei napról-napra repedeznek. —- Megállapíthatjuk, hegy Magyarország az elmúlt költ­ségvetési évben tevékenyen kivette részét a békéért folyó világméretű küzdelemből. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy tovább erősítettük kapcsolatainkat nagy felszaba­dítónkkal s barátunkkal, a nemzetközi békefront vezető erejével, a hatalmas Szovjet­unióval. — Külpolitikánk jelentős ál­lomása volt ebben az eszten­dőben az április 16-án megkö» tött magyar-csehszlovák ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény, amelv úi korsza­kot nyitott meg a két nép történelmében. A Romániá­val, Lengyelországgal és Bul­gáriával fennálló kulturá1*a egyezményeink értelmében kölcsönösen látogatást te44-k a másik fél országaiban az irók, tudósok és mfívészek. —- Igen jelentős lépésekkel haladt előre küliigvi kor­mányzatunk a diplomáciai kapcsolatok további kiépítése terén is. Magyarország eb­ben a költségvetési évben el­ismerte a Koreai Népköztársa­ság, a Kinai Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormányát és felvette velük a diplomáciai kapcsolatot. Az ebiét napok­ban vettük fel a diplomáciai kapcsolatot Finnországgal, most van folyamatban a dip­lomáciai kapcsolat felvétele Argentínával és Indiával. Ez is mutatja, mennyire bam'a és nlantalan az imperialisták­nak az a vádja, hogy a népi demokratikus országok, köz-

Next

/
Thumbnails
Contents