Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-11 / 287. szám

Vasárnap, 1949 decemberit. 7SVTIIIUC AZ ORSZÁGGYŰLÉS a szocialista épités Ötéves Tervét A magyar nép segitö akarata a legjobb biztosíték arra, hogy sikerrel végig járjuk az ötéves terv útját — mondoita Vas Zoltán elvtárs, a lervhivatal elnöke Hz ötéves Népgazdasági Tervet j tárgyaló országgyűlés pénteki ülé­sén Gerő Ernő államminiszter, elv- ; társ beszéde u'án Vas Zoltán mi- ( nlszter elvlárs, az Országos Tervhi­vatal elnöke szólalt fél. — I\ hároméves tervel nyóíc hó- . nappal a kitűzött határidő előtt fe­jeztük be. Ugyanakkor a Magyar Dolgozók Pártja óllal meghirdetett Ctéves terv megvalósítása, amely a hároméves terv ha'almas ered­ményeihez viszonyitva is gigászi fel­adat, döntő fordulatot jelent a ma­gyar dolgozó nép életviszonyaiban, fl közel 51 milliárdban előirányzott beruhá ás révén átlag évenként any­nuit ruházunk be, mint a hároméves terv egész ideje alatt. fl hároméves tervet azért sike­rült megvalósítani, az ötéves ter­vet azért sikerült kimunkálni, mert n reakcióval vívott kemény harc­ban hazánk népi demokráciává, a munkások és dolgozó parasztok ál­Áttérünk a népgardasSgi mérlegen alapuló tervezési formára lámává lett. flzért, mert a 'termelő­eszközök döntö többsége és az egész hitelszervezet állami tulajdonba ment ál. Sikeresen hajtottuk végre a kapitalista nagytőkés elemek fel­számolását és megfosztottuk őket attól a lehetőségtől, hogy a nép­gazdaság bármely ágában döntö befolyást gyakoroljanak. — fl dolgozó magyar nép mind­ezt csakis a Szovjelunló politikai és gazdasági segits<'g vei érhette el. Tavaly ősszel az üzemek dolgo­zóinak kezdeményezésére, Rákosi Mátyás elv'árs kezdeményezésérc a hároméves terv befejezésének ha­táridejét hét hónappal előbbre hoz­tuk és ma már büszkén jelenthet­jük, hogy a hároméves terv teljes végrehajtása ennél is rövidebb idő alatt általánosságban befejeződött. Vas Zoltán elv'árs ezután vázol­ta a hároméves terv eredményeinek számadatait. ' — R reakciós uraknak — foly­tatta Vas Zoltán — keserű szájízzel kell tudomásul venniök, hogy há­roméves tervünket nemcsak tultel­teljesitettük. de nemzeti jövedel­münk 20 százalékkal mzg is halad­ja a háboruelötli szinvonalat. Ez magyarázza, hogy a dolgozók át­lagos életszínvonala a háború előt­tit már 37 százalékkal haladja meg a hároméves tervre előirányzott 8 százalék helyett. Már pedig ered­ményeinket a dolgozók életszínvo­nalának emelkedésén keresztül mér­jük elsősorban. Számunkra az em­ber a legfontosabb érték. — R tervgazdálkodás területén tapasztalatokat szereztünk és szov­jet példára áttérhetünk a népgaz­dasági mérlegen alapuló tervezési formára. — R tervezés színvonalának emel­kedését döntően előmozdítja a szo­cialista szektor mind szélesebb és szervezettebb kiépülése, a tervgaz­oólkodás szervezetének megerősö­oése. Mindez hozzásegít bennün­ket ahhoz, hogy ötéves tervünk ér­dekében népgazdaságunkban rejlő tartalékokat az eddiginél rendszere­sebben felkutassuk és mozgósítsuk. — Határozott fejlődés tapasztal­ható az üzemi tervezés terén is. Mindez nem jelenti, hogy e tekin­tetben már elvégeztük volna fel­aoatunkat, ellenkezőleg, tervezésünk rendszere még messzemenő javítás­ra szórni. R soronkövetkező legsür­gősebb kérdés az üzemi tervek szét­bontása a munkapadokig. R szo­cialista munkaverseny egyik dön­tő előfeltétele, hogy minden dol­gozó ismerje az üzemi terv reáeső felaoatait. Rákosi elvtársnak a Rajk-banda leleplezése után mon­abtt beszéde és a sztálini mun­kafclaján'ások hatása alatt a gyá­rakban, üzemekben és mezőgazda­ságban naponta tűnnek fel a szo­cialista verseny uj hősei, akik a szevtet munkásoktól tanulva, ma­inkévá teszik azokat a szocia­lista munkamódszereket, amelyek segítségével a munka termelékeny­ségét náf.wk ez,ideig ismeretit n staínvontaira emelik. A nehézipar fejlődése további felemelkedésünk előfeltétele ' — Sztálin elvtárs mutatott rá brra, hoigy a sztahanovista mozga­lom szorosan összefügg az uj tech­nikával. Az tij technika viszont összefügg a nehézipar fejlődésével. Ezt ma már Magyarországon a dol­gozók \s felismerték. — Az ötéves terv törvényjavas­lata ez/rt mondja joggal, hogy nehéziparunk teljesitőképességének fokozása előfeltétele hazánk továb­bi gazdasági és kulturális felemel­kedésének. népi'államunk s nem­zeti függetlenségünk megszilárdítá­sának, honvédelmünk erősítésének, a szocializmus építésének. — A hároméves terv kezdetén iparunkra a háborús károkozás és a tőkés rendszer anarchisztikus jellegű szerkezete nyomta rá. bé­lyegét. A hároméves t rvrel ellen­tétben az ötéves terv m5.r nom ro­moüat állit helyre, hanem ujat alkot. Az ötéves terv beruházásai már a szocialisla ipar és mezőgaz­daság fejlődésének széles távlatait nyitják meg. Az uj technika meg­valósítása "elsősorban a gépipari, közelebbről a nehézgépgyártás fél adata. Viszont ennél elengedhetet­len feltétel a bányászati, energeti­kai és- legfőképpen vaskohászati bázisunk jelentős bővítése. Az uj technika bevezetése azt is jelen­ti, hogy a termelésitek nemcsak a legkorszerűbb termelőeszközöket és eljárásokat kell alkalmaznia, ha­nem az eudíginéf sokkal kitér jed­te'bbcn és gazdaságosabban, sokkal kevesebb páza.'Issal kell haszno­sítani a rendel kérésünkre 4116 ter-, mészeti kincset és anyagokat, fő­ként az eml>eri munkaerőt. A gé­pek segítségével meg kell szabadí­tani a dolgozókat a legnehezebb fizikai münk&fc'1 ólvé+ésétől. — tata szaki féjlésztésürik toVSbbi lépése ötéves tervünk ama törek­vése, hogy mmerenütt, ahol csa"k léhet, az eddiginél nagyobb és ter­melékenyebb gépeket alkalmazunk. — Meg kell szervezni számos, Magyarországon eddig még nem gyártott árucikk termelését és nem alkalmazott uj technológiai eljá­rást is, A technikai fejlesztés egy sor termelési eljárást jelentősen meggyorsit. Számos technikai és műveleti eljárást időbelileg kell tö­möríteni. A többszerszámos gépi megmunkálás vagy a sorozatos for­rasztás maga után vonja a gép­park jobb kihasználását és a ter­melés fokozását. A nehéztraktorral való szántás és a boronálás ösz­szekapcsolása, valamint a cséplés és tisztítás egybefoglalása a me­zőgazdaságban jelentős megtakarí­tásokat eredményez. — További jeLentős ágazata az úgynevezett automatizálási pro­gram, amely különösen a magas technikát igénylő, ellenőrző és ve­zérlő műveöet'té're ter led ki. — Az energiatermelést olyan fű­tőanyagra kell állítani, amivel bő­ven rendelkezünk, modernné éa ol, osóvá tenni. — A másik főszempont az érté­kes vagy nálunk szűkében levő anyagokkal való takarékoskodás. Egy­részt javitani kell a minőséget, másrészt azonos minőséget kell biz­tosítani, mint például a bányád szatban és acéliparban. 263 u} gyár közül 243 vidéken létesül — ötéves tervünk a rendelkezés­re álló nyersanyagforrások oksze­rűbb és helyesebb kihasználásáról is messzemenően gondoskodik. Nagy feladat vár a tudomány em­bereire, akiknek a terv keretében komolyan ki fogjuk építeni tudo­mányos és kutatóintézeteiket. — Igen jelentős szabványosítási programot fogunk végrehajtani. A Magyar Szabványügyi Intézet leg­alább évi 1300 szabványegységet fog kidolgozni. Nagyszabású ipari és mezőgazdasági szervezési rend­szabályokkal is elő kell segíteni a termelést. — Uj szempontok szerint kell el­bírálni az ötéves tervben létesí­tendő üzemek megfelelő területi csoportosítását. Az ötéves terv en­nek tudatában fejleszti az eddig elmaradt vidékek iparát és a lé­tesítendő 263 gyárból 243-at vi­déken telepit. A Dnnántulra eb­bőt 95, a Tiszántúlra 71, az északi dombos vidékre 60, a Duna—Tisza közére 17 új üzem jut. Nagybuda­pesten 20 uj üzemet létesítünk. — Építési feladataink óriásiak. Ez. az építőipar gyökeres átalakítá­sát. korszerű nagyiparrá való fej. lesztésct teszi szükségessé. — Az uj technika az ötéves terv végéig döntően megváltoztatja nép­gazdaságunk arculatát. A termelés minden ágában magasabb szinvo­naion folyó termelő munka fog meghono o ini, korszerűbb lesz köz­lekedésünk, egészségvédelmünk és a megnövekvő mezőgazdasági és ipari termelés nyomán lényegesen emelkedik az életszínvonal. — A mezőgazdaság gépesítése a parasztság ujabb és nem kisebb jelentőségű felszabadulását hozza, mint az 1945-ös év. Megszabadul a legnehezebb munka fogságából. A gépesítésen kivüt az uj technika térhódítását a gazdálkodás belter­jesebbé válasa es a korszerű agro­technikai módszer alkalmazása jel­zi. Fokozatosan alkalmazni fogjuk az állami gazdaságokban és a ter­melőszövetkezetekben a Szovjetunió modern füves vetésforgóit. Meg­kezdjük a Szovjetunió tapasztala­tar iivomán a védő erdőövezetek létesítését. A gabonanemüek és a szemes takarmányok termelése elto­lódik a belterjesebb ipari növé­nyek, a szálastakarmányok és a meghonosodó gyapot javára. Meg­növekszik az állattenyésztés súlya. A mezőgazdaság az általa termelt alapanyagok jelentős részét tovább feldolgozza. Jelentős munkaerők szabadulnak fel, akik kenyérhez jutnak az iparban. — Népgazdaságunk technikai színvonalának emelése döntö mó­don kihat a munka termelékeny­ségének alakulására. A munka jobb megszervezése révén, újítások al­kalmazása révén a munka terme­lékenysége nagymértékben fokoz­ható. Ez a helyzet a Szovjetunió­ban is, ahoi pedig az uj tech­nika minden vívmányával és a kép­zett káderek százezreivei rendel­kező népgazdaság már megvaló­sította a szocializmust és épiti a kommunizmust. A mi ötéves ter­vünk a munka termelékenységé­nek 50 százalékos emelkedését irá­nyozza elő. — 1949 első kilenc hónapjában doigozóink mintegy 45.000 ujitási javaslatot jelentettek be és ezek­nek alkalmazása több mint 200 millió 'forint évi közvetlen megta­karítást eredményezett. Október hónapban az újítások gazdasági eredménye évi 42.3 millió forintot eredményezett, ami országos át.lag­í>an 2 százalékos önköltségcsökken­tésnek felel meg. "Nagyok a lehe­tőségek, ezt azoknak az üzemeknek példái mutatják, ahol az újítások által elért önköltségcsökkentés eléri az 5—6 százalékot is. — RT, hogy az ujitó kongresszus után a magyar sztahánovista-moz­galom megindulhatott és országos mérték/oici meg is indutt a Szov­j'etwníó segí'sóei éneik köszönhetői — R sztahánovlsta munkások ér­tekezletén tartott történelmi beszé­dében Sztálin elv'árs a nagyjelen­tőségű mozgalom céljává tűzte ki a jelenlegi technikai normák, maxi­mális kapacitások, a jóváhagyott termelési tervek és mérlegek jelen­tős túlszárnyalását. R magyar dol­gozók tömegei is, közlük az é'mun­kások, lelkesedve az ötéves* terv hatalmas szocialista célkitűzéseitől, uj és uj tartalékát fedik fel iparunk fejlődési lehetőségeinek és állítják szocialista éllamgazdaságunk szol­gálatába. Kimeríthetetlenek tarta­lékaink, csak akarnunk kell fel­használni azokat. — Nemrégiben a >Prav<Já«-ban cikk jelent meg, amelyben többek között a következő állott: • Meg1 kell hiusjtanunk azokat a kísérleteket, amelyek arra irányul­nak, hogy a tervet könnyedén ke­zeljük, hogy eltitkoljuk a tényleges tartalékokat, hogy az államnak ke­vesebbet adjunk, mint amit az erők teljes megfeszítésével, az összes le­hetőségek mozgósításával adha-i tunk.« — R mondatöt a ml viszonyaink­ra alkalmazva, azt jelenti, hogg minden üzemnek és intézménynek, minden vezetőnek és szakembernek, minden magyar dolgozónak alá kell vetnie magát egyetlen nagy célnak: az ötéves terv sikeres végrehajtá­sának. — R feladat megoldása tekint®: tében bizakodással tölthet el ben-; nünket, hogy számiihatunk a nagy Szovjetunió baráti támogatására.' — Harcolni kell népünk haladás® és boldogulása érdekében. Harcol­ni a békéért, a nagy Szovjetunió és a népi demokráciák oldalán. Har­colni kell az igazi haladásért, a bó­kebontó imperialista háborús uszí­tók és ügynökeik háborús politiká­jával szemben, akkor nem kétsér ges a győzelmünk. — R magyar dolgozó nép épltó­akarata a legjobb biztosíték arra, hogy sikerrel végigjárjuk az öt­éves terv útját, azt az utat, amelyet Pártunk és annak bölcs vezére, Rákosi Mátyás elvtársunk kijelölt, — Ez az ut a Szovjetunió olda­lán visz bennünket előre az ötévé® terv megvalósítása, a boldog, sza­bad és független, jólétben élő szo­cialista Magyarország felé. Ezután Apró flntal elvtárs, * Szaktanács főtitkára mondott nagy beszédet s a Magyar Dolgozóik Pártja nevében elfogadta a javas­latot. (Apró elvtárs beszédét keddt számunkban közöljük.) fl Független Kisgazdapárt nevé­vében Nagy Dániel, a Nemzeti Pa­rasztpárt nevében Gém Ferenc, a Független Magyar Demokrata Párt nevében pedig Balogh István fo­gadta el a törvényjavaslatot. Szombaton az első felszólaló Kende Zsigmond volt, aki a Radi­kális Demokrata Pártszövetség ne­vében üdvözölte az ötéves tervet, majd K.-len Béla elvtárs, a WM üzemi titkára az ipari munkásság nevében beszélt. Az ötéves tervet a munkásosztály nevében elfogadta MfÉIlT Boros Gergely, a következő felszólaló rámutatott arra, hogy milyen sok támogatást (kapott a dolgozó paraszté ág hű szövetsé­gesétől, az ipari munkásságtól. A.z ötéves tervet a dolgozta pa­rasztság nevében négy örömmel elfogadta. Ezután Szomolyai Ágostonné szólalt fel. Ismertette azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyek a dolgozó nők, különösen a dolgozó parasztasszonyok előtt állanak az ötéves terv során. Az ötéves tervet, amely szocialista h'izánk felmelkedését biztosítja, pártja és a dolgozó asszonyok nevéVn örömmel e1 fogadja. Mód Aladár hangsúlyozta, hogy az ötéves teirvnek (különle­ges jelentősége van az értelmi­ség fejlődése és az egész dol­gozó nép kulturális felemelkedé­se szempontjából is. Az ötéves •terv messzemenően biztosítja az új kultúra és tudományos fej­lődés minden előfeltételét. A dolgozó magyar ifjúság ne­vében Kádas István szóls hoz­zá a javaslathoz. Hangsúlyozta, hogy az ötéves terv a biztos jövőt, művrCríséget, jólétet jel­lenti a.z ifjúság számára. Az if­júság nevében örömmel fogadta el a javaslatot. Szabó István vezérőrnagy hangsúlyozta, hogy a néphadse­reg minden tagja prömmiei üd­vözli az ötéves tervet, amelyben honvédségünk biztosítékát látja fejlődésének, az ország ereje nö­velésének és ezen kc'razzttíil vé­delmi képessége fokozásának. Az ötéves tervet pártja és a maga nevében örömmel elfogad­ja. Általánosságban és részleteiben elfogadják a tervet Ezután Drahos Lijos etaök bejelentette, a javaslathoz több hozzászóló nincs, a vitát bezárja. — Kérdem a 'risztéit Ország­gyűlést — mondotta —, hogy a Magyar Népköztársaság el­ső ötéves tervéről szóló törvény­javaslatot eredeti szövegezésben, általánosságban a i 'szletes tár­gyalás alapjául elfogd ja-e ? A képviselők ajkáról egyszer­re hangzott el az igen. Felzú­gott a taps. az orszavírvuiés tag­jai felállva, tomboló tapssal ün­" nepelték az ötéves tervet. Az elnök ezután megállapítot­ta, hogy az országgyűlés a tör­vényjavaslatot eredeti szövege­zésben. általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfo­gadta. | Imét felhangzott a taps, a képviselők hatalmas lelkesedés­sel, percekig felállva ünnepekék a Magyar Népköztársaság öt­évs tervé1'. JOBB fí KE NYER !

Next

/
Thumbnails
Contents