Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-22 / 296. szám

4 Csütörtök, 1949 december 2X ben Sztálin elvtársnak a sza­badságot. 230 és 236 százalékot teljesítettek az igen sok 180­190 százalékos teljesítmények mellett. BEBIZONYÍTOTTAK SZERETETÜKET Ilyen nap nem volt még a szegedi GYUFAGYÁRBAN sem az üzem fönnállása óta. Ábra­hám Ferenc csoportja ezen a napon érte el először 215 szá­zalékos teljesítményt. Haaonlo eredményeket értek el a Biczók János brigádjában dolgozó mun­kások is, akik 223 százalékot teljesítettek. Gárgyán Menyhért elvtárs csoportja a vállalt 150 százalék helyett 280 százalékot teljesített. Ennek az eredménye az, hogy Albert Antal üzemi esztergá­lyos 409.8 százalékot ért el és ezzel az üzem legjobb munkása lett. Orosz Teréz élmunkásnő 230 százalékot teljesített. Az üzem átlaga 224 százalék. Az? ELSŐ SZEGEDI CIPŐ­GYÁRBAN. Lacsán Mihály rá­mázórnunkás 414 százalékot tel­jesített. Kántor József 203, Széli Erzsébet ifjumunkás 256, Botos István 219 százalékával mutatta kí most legszemlélhe­tőbben, mennyire ragaszkodik a szovjet néphez és nagy taní­tónkhoz, Sztálin elvtárshoz. Igy érte el ezen a napon az Első Szegedi Cipőgyár átlagteljesít­ménye a 159 százalékot. A Dixi cipógyár Sztálin elvtárs tiszteletére az átlagnál 100 pár cipő. vei termelt többet a sztálini mű­szakban. A napi 9300 forint jö­vedelem helyett 14 ezer forin­tot jövedelmeztek a dolgozók államának. Különösen kitűnt jó munkájával Sejtei Pálné, aki közel 300 százalékot ért el. Fa­zekas Lászlóné éa Cserép Sán­dorné, akik közös normában dolgoznak, még nagyobb lelke­sedéssel fogtak össze, hogy tel­jesítményüket legalább 200 szá­zalékra emeljék. 236 százalékot értek el a sztálini műszakban. Hunk István eddig még soha­sem tudta elérni a százszázalé­kot, most azonban váratlanul előretört, ö 231 százalékkal fe­jezte be a sztálini műszakot. A LEGJOBBAK... A legkiválóbb eredményeket a sztálini mű, zakban üzemenként a következők érték el: Textilkomblnát: szerelőknél Domis Alfréd brigádja. 1183 szá­salék. A kőműveseknél Takács János brigádja, 633 százalék. Szegedi Kender: Kirá'y József kéziseirr.bcneaő, 1102 százalék. DÉMA: Fráter Istvánné, 420 százalék. Magyar Kender: Aradi Jó­zsefné szövő, 366 seázalck. Egyenruhaipcri NV.: Erdélyi Albert 911 százalék. Restk "oészíiő NV.: Horváth Dezső, 262 ezázalék. Falemez gyárban: Sánta Jánoa­né furnirjavító, 717 százalék. Dohánygyár: Németh Is.ván­né dohányválogató, 439 száz-lék. Magasépítési NV.: Juhásrc György kőműves, 502 százalék. Tápéi Hajójavító: Balogh Fe­renc esztergályos, 280 száz.'lék. Szegedi Jutafonó: Neborovazki József, 940 százalék. Ládagyár: Lebák Lajos gép­szegező, 323 százalék. Pick szalámigyár: Hárs Fe­renc 266 százalók. Orion bőrgyár: Sándor Ferenc 236 százalék. Gyufagyár: Albert Antal, 498 százalék. Első Szegedi Cipőgyár: La­csán Mihály rámázó, 414 ©záza­lék. Konzervgyár: Tóth Nagy Já­no,-né, 226 százalék. Dixl cipőgyár: Sejtei Pálné 300 százalék. Sztálin elvtárs születésnapját határtalan lelkesedéssel ünnepelte Nagyszeged dolgozó parasztsága Községgé alakult át nyolc nagyszegadi tanyaközpont Nagyszeged dolgozó paraszttal határtalan lelkesedéssel ünnepel, tik Sztálin elvtárs születésnapját. A falvakban, de a legkisebb tanyá. kon is minden házat ünnepien leldiszitettek: nemzetiszínű is vörSs zászlók loboglak minden leli is az ablakokból Sztálin elvtárs kipe nézett az arrajárókra. Több kózsigben már kedden este zenés takaró­déval, fáklyás felvonulással ünnepelték a nagy napot. Különösen Sző­regen rendeztek nagyszabású fáklyát felvonulást, amelyen a közsig dolgozói igen nagy tömegben vettek részt. A kedd esti lelkes hangulat uralkodott a szerdai napon is a nagyszegedi falvak és tanyák között. Minden községben és tanyaköz. ponton szerdán az esti órákban ünnepségeket rendeztek is központi előadók emlékeztek meg a nagy nap jelentőségéről. Ezeken az ünnepsé. geken éppen ágy, mint a kedd esti felvonulásokon, Sztálin elvtársat, a nagy Szovjetuniót és a szovjet-magyar barátságot ilteite minden dol­gozd. Várostanya az ország első községgé alakult tanyaközpontja Várostanya, Alsóközpont, Len- köztársaságunkat akarom szol­gyelkápolna, Ruzsajárás, Szatymaz, Felsöközpont, Caengelc és Röszke dolgozói számára még külön is nagy jelentősége volt a szerdai nap­nak. Ez a nyolc eddigi tanyaköz­pont ugyanis ezen a napon alakult át ünnepélyes keretek között köz­íéggó. Várostanyán szerdán délután 2 órakor a községháza egyik ünnepien feldíszített termében dolgozó pa­rasztok és parasztasszonyok jöttek össze. Komoly beszélgetés közben gyülekeztek. Nagy feladat várt ugyanis rá|uk, mert nekik — mint az új képviselőtestület tagjainak — kellett megválasztanlok Várostanya nagyközség első vezetőségét. Ez * választás annál is nagyobb jelentő Ségü, mert az egész országban Vá­rostanya volt az első olyan tanya­központ, amely nagyközséggé ala­kult át. Bessenyei János elvtárs, a község Ó| jegyzője szólt elsőnek és mon­dott köszönetet azért, hogy népi demokráciánk a régi tanyarendszer eltüntetésével méginkább segíteni bkarja a dolgozó parasztságot. Lel­kes taps fogadta szavait, majd a képviselőtestület tagjaiból alakult jelölőbizottság terjesztette elö az Új vezetőség névsorát. _ Bírónak javasoljuk id Vár­ttá Istvánt — hangzik az el°"lüJT aJD terjesztés és a képviselőtestület' ~'* "után* szólalt egyöntetű helyesléssel fordul J®10** eaKÜWele után Sz01aI1 Varga István, a helyi termelo­gálni és sohasem feledkezem meg arról a háláról, amivel Pártunknak, Sztálin és Rákos: elvtársaknak tartozom — hang­zik az ünnepi csendben az új bíró szava. „Sztálin és Rákosi elvtársaknak köszönhetjük-' Lelkes taps csattan fel, Sztá­lin és Rákosi elvtársakat élteti mindenki. Dénes Leó elvtárs, polgármester szól ezután & bel­ügyminiszter nevében. — Várostanya életének ezzel a nagy eseményével is népi de­mokráciánknak az az elve való­sul meg, hogy mindenki, min­den község sajá'-maga inthes­se saját sorsát és úgy gazdál­kodjék, ahogyan a nép érdeké­ben a leghelyesebbnek l&tja. Az új képviselőtestületre és vezető­Bégre komoly feladatok várnak: meg kell vizsgálniok a község anyagi viszonyait és el kell ké­szltenlök a község munkater­vét. Munkájukat azonban dön­tően elősegíti az a tény, hogy mindenben számíthatnak Pár­tunk legmesszebbmenő segítsé­gére. A helyi pártszervezet támoga­tását ígéri meg Bénák Antal elvtárs, párttitkár, aki az új ve csoport elnöke felé. De ugyan­Ilyen helyeslés fogadja a má­eodbírónak jelölt Rózsahegy i tászlónét is és a pénztáros Bőr­ösök Szilveszter és a közgyám Szabó István jelölését. Dolgozó parasztok, parasztasszonyok va­lamennyien, mint az új esküd tek is: Hebők Szilveszter, Pöki Imre, Szűcs ülés, Visnyei Ká­roly, Selymes Sándor és Temes­vári Ferencné. — Dolgozó népünket, Nép­— Rákosi elvtársnak köszön­hettük fejlődésünknek ezt az újabb állomását, küldjünk ezért neki mai napról üdvözlő távira­tot — Javasolja Szabó István és a helyeslés jeléül lelkes taps kö­veti a javaslatot. Meg is Szüle­tik a távirat: „Sztálin elvtárs 70. születésnapján alakult Vá­rositanya önálló nagyközséggé. Erről a kettős ünnepről harcos üdvözletünket küldjük. Községi elöljáróság." Üdvözlő táviratot küldenek még Kádár János elv­társ belügyminiszternek is, vé­gül a himnuszt éneklik el. Mire mindezek az események lezajlottak a községházán, az új község dolgozói hatalmas tö­megben zsúfolódtak össze a Párt székházának feldíszített nagytermé­ben. Sztálin elvtárs születésnapját ünnepelték, újjongó lelkesedéssel és az iránta megnyilvánuló sze­retetről beszélt minden egyes műsorszám. Ide vonult át a köz­ségi elöljáróság is, és megjele­nésükkor meleg ünneplésben ré­szesítették őket. Alsóközpontból Mórahalom Szerdán a délutáni órákban tartotta meg ünnepélyes kere­tek között községgé alakulását a többi hét tanyaközpont is. Al­sóközponton az új képviselőtes­tület tagjai sorában a dolgozó parasztok és parasztasszonyok közötí helyet foglaltak a gépál­lomás küldöttei is. Tóth Ferenc elvtárs, jegyző szavai utén Tan­darl Jö.uosné elvtársnő terjesz­tette elő a javaslatot a jelölő bizottság részéről. Az előterjesz­tést itt is általános helyeslés fo­gadta. Igy lett Somogyi János a bíró, helyettese Kiss István­né, a pénztáros Tanács András, közgyám pedig Kószó Vince. AÍsóközpant községgé alaku­lása alkalmából' a nevét ís meg­változtatta és ezentúl Móraha­lom nagyközség néven szerepel, örömmel fogadta a képviselő­testület minden tagja Rigó Antal elv'árs gépállomásvezető javas­latit. hogy Rákosi elvtársnak küldjenek köszönetet az új ve­zetőség ünnepélyes megválasz­tásáról. Üdvözlő táviratot küld­tek ezenkívül Kádár János elv­társnak is. A forró lelkesedés szereteté­vel éltették valamennyien Sztá­lin és Rákosi elvtársakat, akik­nek egyre szebbé váló éle' ükei köszönhetik az új nagyközség, Mórahalom dolgozói is. A lengyelkápolnai választás eredményeként Bóka Ferenc lett a bíró. Sinvice Ferencné a má­sodbíró. Gárgyán Antal a pénz­táros, Király János pedig a közgyám. Mind a nyolc községgé alakult tanyaközponton dolgozó parasz­tok és parasztasszonyok foglal­ták el helyüket az új vezető­ségben. A Párt vezetésével, az ő munkájuk lesz a biztosítéka, hogy ezek az új községek való­ban a felemelkedés útján halad­janak tovább, Akik szem elől tévesztették a lenini útmutatást „A kapitalista társadalomban fel­nevelkedett dolgozók nemzedéke a legjobb esetben is csak azt a fel­adatot oldhatja meg, hogy megsem­misíti a régi kizsákmányoláson épülő kapitalista életmód alapjait. A legjobb esetben is csak azt a feladatot oldhatja meg, hogy meg­teremt egy olyan társadalmi formát, amely segítené a proletiriátust és a dolgozó osztályokat abban, hogy a hatalmat megtartsák és egy szi­lárd alapot teremtsenek, amelyen azonban csak az a nemzedék tud majd tovább építeni, amely már az új viszonyok kőzött lát a munká­hoz, olyan feltételek mellett, ami­kor az emberek között nincsen ki­zsákmányolási viszony." Lenin elvtárs 1920 október 2-án a Komszomol III. összoroszországi Kongresszusán mondott nagy beszédében Így határolta meg a szovjet kommunista ifjúság előtt álló nagy és szép feladatokat. Az akkori Komszomol ifjúság világosan felismerte ennek a bölcs útmutatás, nak nagy igazságát Ennek az út­mutatásnak az alapján érték el azo­kat a példátlan sikereket és ered­ményeket, amelyhez hasonlót eddig még egyetlen nemzet fiatalsága sem tudott fölmutatni. Lenin elvtárs ebben a beszédében pontosan megadta ezeknek a dicső feladatoknak a végrehajtásához szükséges módszereket is. Nemcsak a Szovjetunió fiatalsága, hanem az egész világ ifjúsága számára. Ezt a módszert (gy fejezte ki Le nin elvtárs! „Tanulni és tanulni — új kommunista módszerekkel." A hős lenini Komszomolt ma már a világ valamennyi haladó fiatal­sága mintaképének tekinti. A Kom­szomol útmutatásait követik ma már Pártunk, Rákosi elvtárs vezeté­sével a magyar fiatalok, közöttük a szegedi ifjúmunkások is. De amint az elmúlt hét folyamán a Nagybudapesti Pártbizottság ál tal összehívott ifjúság) termelési aktíva-értekezleten Kovács István elvtárs kiértékelte a budapesti ifjú­sági szervezetek, a MINSz és a SzlT eddigi munkáját, a hibák egész sokasága látott napvilágot. Az utóbbi időkben különösen egves szervezetek vezetői részéről csak szépen szóló,, de üres frázis ma­radt az, amit naponta mondogattak és hirdettek, hogy „a hős lenini Komszomol példáját követjük". El­határolták a tanulást a munkától, szervezeteikben „szobatudósokat" igyekeztek kinevelni akaratlanul is Ennek kapcsán ellaposodott a szer­vezetekben az Állandó, mindennapi feladat: a termelékenység problémái­nak megoldása és annak fokozása. „Munka nélkül, harc nélkül fa­batkát sem ir a kommunizmusnak kommunista brossúrJl.ból is müvek­hói bemagolt Ismerete, meri ez az elmélet is a gyaorlat közötti rigt szakadás folytatása volna, azé a rég: szakadásé, amely a régi polgá ri társadalom legvlsstataszltóbb vo nása volt" — mondotta Lenin elv­társ az ilyen tanulásról. A swgcdí ürwmek ifiúmunká­•ra!nafle cem sarbsd ©blérm özeik­től er úiímutatiteáktól. Ki k«F küszöbötoi at eddi® megrontó, kozott hibákat. A hibák k'kü izöbötó'ében segítséget nynty az üz:mi pár'szerveie'en túl n Nag"or»©wedi Pártbtóotteág is At őoz folyamán *zt a ténv( több szegedi SzlT wwrvewt Ű­vearto'te Brfm'lő". Jellemző erre a Dohányrp-íri StéT «•-»«»-v—ft1 néldáia, ahol az egészségtelen belső szervezeti é'.et folv'án r v-artó-ért tffrok • tekintélyüket a tagság előtt és ennek kövei'kertében nem tud ták kéklőképpen mány'tani p smrvezetet. A munkás fiatalok *e.rdszert*1 wnül jta'ok az ifiú­sárti napokra, értekeata'ekr*. Nemcsak n tamulásbnn, hanem a termelékenysA0' térén iw le­maradások mutatkoztok, a szer vezet fontos ira' ai lezáreihlfejn ládáim hevertek egy szekrény tetején. A Dohányrvár! S'TT szerve­zet hibáira efoőnek f'gy-It tel a Párt. melynek sert tóért éve' már helyre is bontók roularrtá­soákat. Mestatélárdtéo'tták a f?_ gyeimet, segítőit munkájukban aa üzem faliújságán megjelent bírálat, d« javítan) valók még most is vannak. Igen kevés a gyárban egyéniversenyben dolgoaó ifjúmunkások száma. A vezetőség is, csak kis részben kapcsolódolt az egyéni verseny­mozgalomba. Szegeden is mint más váro­sokban a SzlT meglehetősen mellőzte eddig a fiatal verseny­zők és sztahanovisták eredmó­nyebrk népseerüsításét. Élő példát találtunk erre as Ujszegedi Magyar Kenderben, üihol a SzlT szervezet.megelége­dett azzal, hogy van egy tagja, Tóth László elvtárs ifjúmunkás, aki már négyszeres újító újítá­saival kötél 100.000 forint ön­költségcsökkentést eredménye® évente az üzemnek. A gyári SzlT ifik pihentek babéraikon,. Nem fejlesztették tovább sízer­v.üöiüket. Nem nératek körül saját portájukon. Hogy ez meny. nyire így v/n, bizonyítja a Ma­gyar Kenderhez tartozó Egyen­ruha Ipari NV. üzemében dol­gozó Barát Mihály ifjúmunkás esete. Baráth Mihály már 992 százalékra fokozta termelését mégsem vették be ezádeig a SzlT szervezetbe. De az elmúlt hét fo­lyamán tartott nagytsrogedi if­jú.ági aktíva értekezleten belát­ták hibáikat a Magyar Kender SzIT-eaei is és ma már Baráth Mi­hály is tagja a Mhigyar Kender üzemi SzlT szervezetének. Megállapítható az is — mondotta Várnai Ferenc elvtárs központi előadó ezen az aktíva értekez­leten —, hogy a saegedi ifjú-:ági vezetők részéről eddig még igen csekély volt az önálló kezdemé­nyezés. Ezért nem jöhetett létre az ifjúmunkások részéről olyan nagyméretű sztálini munkafelaján­lás, mint például a pécsiek ré­széről, ahol a MÉMOSz SzlT fjúmunkásai Sztálin elvtárs szü­letési* :p jóra a saját erejükből agy munkás bérházat építettek. Ezért nem tűnhetett fel Szegeden Ls egy-egy olyan sz'ahán-ovwta Ifjúmunkás, mint a győri Kék Zoltán és Horváth Ede vasesz­tergályosok. Eddig még itt csak spontán egyéni kezd: ményezősek voltak, így indult «1 Zombori Ferenc elv:áns is a szegedi Juitafonó­gvár sztahánovista ifjúmunkása A nogybudapesti és vidéki pártbizottságok bírálata után csaknem minden SzlT szerveset felfed:ate az eddig mogmutaitko. zo;t hibákat. Ezt bizonyítja aa is, hogy Szegeden az utóbbi na­pok folyamán jelentős Szán/,lék­bán emelkedett az egyéni ver­senyben dolgozó ifjúmunkások száma. Természetesen ezzel együtt nagy mértékben nőtt a termelékenységük is. Az 1200 szegedi üzemi ifjúmunkás közül már 718 dolgozik egyéni versenyben és ezek vajamennylen jelentős részit vettek ki a sztálini munka fe]­ajánlásokból és a tegnapi sztálini műszakban is több tízezer forint ér­tékű többtermelést vállallak. Ezek közé az öntudatos fiatalok közé tartozik az Első Szegedi Cipőgyárban dolgozó Szél Erzsé­bet is, aki a sa'álini munkafel­ajánlásával 204 százalékra fo­kozta termelését és most a sztá­lini műszakban 256 százalékot ért el. Mózes Illés a Szegedi Ken­darfonó tűkészíiő ifjúmunkára megírta Rákosi elvtársnak, hogy azaal akarja megköszönni Sztá­lin elvtáramk és a Szovjetunió­nak a friszabadítAst. hogy 225 százalékos termelését 250-re emelt* december 21-én. Hosszan eorolhaitnánk özeket nz eredményeket, melyeket afl rtóbb! napokban értek el a sze­gedi ifjúmunkások. Az elmulit if­júsági termelési aktíva érteke®­léten több s-ervene? veatilője é9 kiküldöttje önkritikát gyakorolt ás teljes mértékben helyt adott Pártunk bírálatának. Elmondot­ták, hogv Pártunknak és Rákosi elvtársnak ezt a segítségét a termelésbsn és tanulásban elért több és jobb munkával hálá'íák meg, a szervezetünkben megmutat­kozo.r tékákat Ís rövid Wő alatt felszámolják. Csépi J,

Next

/
Thumbnails
Contents