Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-21 / 295. szám

11 A kommunizmus építői X «aorjet irodalom egyik fő feladata a munka emberének ábrázolása éa a figyelemreméltó munkateljesítmények leírása. A nép egyetemes munkalendülatének legfontosabb szakaszai tükröződnek vissza Gladkov „Cement", Katajev „Hajrái", Panova „Fehéren izzik az acél", Azsajev „Távol Moszkvától" éa más ismert művekből is. A munka és az élet összefonódása, • szellemi és fizikai munka közti ellentét eltűnése egyre jellemzőbb yonása a szocialista társadalomnak; az irodalom nem mehetett el némán •mellett. E tekintetben különös érdeklődésre tarthat számot az idén megjelent művek közül P a n t i j e1 e v „Az első hét" című nagy elbeszélése, melyet a „N o v i j M i r" ez évi 10. száma közölt lem üdaiöhelr, hanem gyár'elep „Kerek virágágy, közepén Sztálin bronzszobra. Aszfaltút a virágágy körül, vöröslő szőlővenyigék, szálegyenesek, mint a bambusz, apró levelekkel borítva. Olyan, mint valami élő függöny. Az út a fasorba kanyarodik, amelyen fiatal hársiák illata kisér a gyümölcsösig. A hársfáktól jobbra és balra pázsit és újra sok-sok virág, magukba szívják a nap melegét és elömlik rajtuk a szivárvány minden színe. A hársfák lombja felett csendes morajlás, mintha az öreg erdő meséje folytatódnék. A morajlás azokból az épületekből érkezik, ahova a fasor vezet. Betonból és üvegből emelt épületek. A nehéz oszlopok, gerendák és a tetőzet könnyűnek látszik, kecsesek. Ezt a színezés is teszi; világosszürke, szalmasárga, vajszín. Az üveget a betonfalak hatalmas résein hófehér keretekbe ágyazták. Az ablakokban, • falakon széles tartókban minden emeleten virág.. " Nem üdülőhely, gyártelep ez a fénnyel és levegővel teli vidék. Az „Első hét" című elbeszélésben a táj és az emberek annyira életszerüek és ugyanakkor annyira tipikusak is, hogy a Szovjeunió számos üzemének munkásai a „Novij Mir" szerkesztőségéhez intézett levelükben — az elbeszélés megjelenése után — állították, hogy Pantijelev éppen az ő gyárukat Irta le. Pantijelev gyárának rendkívüli tisztasága nem ünneplőruha, hanem a kommunizmust épitő szovjet emberek új munkakultúrájának színhelye. A világon páratlap munkának, a kommunizmus építésének szenteli elbeszélését a szerző. * Kinden! az emberek döntenek el Pantijelev művét a bolsevik önkritika harcos szelleme hatja át. A pártszerű gondoskodás mindig megmutatja az elbeszélés főhősének a kérdések helyes megoldásának útját. Döntö erénye az elbeszélésnek, hogy egészében átvonul a nagy Sztá lin alakja. A történet Sztálin szavaival kezdődik, hogy az emberek, a káderek döntenek el mindent. Altuhov a legválságosabb pillanatban, amikor kételkedni kezd, meg tud-e birkózni nehéz feladatával munkahelyén, Sztálin beszédére gondol — az 1937-ben tartott beszédre — s amikor felidézi magában, hite viszszatér. Érzi, kötelessége megbirkózni a feladattal, amelyet rábíztak, a Bolsevik Párt tagjára, mert a bolsevikok r.cm szoktak visszariadni a felelősségtől. Pantilejev, a szovjet író jól mutatja meg a nép és a Párt hős em hereinek teremtő munkáját, azoknak a hősöknek a munkáját, akik a kom. munizmus építését szervezik. s ZÉL/EGYZE7EK SZTÁLIN elvtárs A MARXIZMUS-LENINIZMUS továbbfejlesztője Az örökség, amelyet Lenin elvtárs halálakor Sztálin elvtársra hagyott a forradalmi harcokban, az intervenciós háborúkban megedződött. az építő munka első alapköveit ierakó fiatal Szovjethatalom volt. Sztálin elvtárs esküje, melyet a Szovjetek II. összszövetségí Kongresszusának gyászülésén mondott, vakító fénnyel, égő fáklyaként világította meg az utat, •melyet a fiatal Szovjet hatalomnak járnia kellett hogy valóra váltsa Lenin elvtárs tanításait. Sztálin elvtárs, aki leghívebb fegyvertársa és segítője volt Lenin elvtársnak, nemcsak hogy világosan látta ezt az utat, hanem zsenialitásával, csodálatos lángelméjével, szervezőkészségével és a szocializmus győzelmébe vetett szilárd hittel továbbfejlesztette és alkalmazta Lenin elvtárs tanításait a fejlődés újabb és újabb szakaszaiban. Sztálin efivtárs munkássága, •melyet a marxizmus-leninizmus továbbfejlesztésében folytatott $ a gyakorlat, ahogyan a marxizmusleninizmus elméletét alkalmazta. • marxizmus-leninizmust min>t tudományt és mint gyakorlatot is a legmagasabb fokra fejlesztette. Uj szakaszt, új. önálló szakaszt jelent Sztálin elvtárs munkássága a marxista-leninista világszemléletben és gyakorlati alkalmazásában is. Cztálin elvtárs mindenben kö** vette Lenin elvtárs útmutatásait. Lenin elvtárs munkásságának. Lenin elvtárs műveinek tanulmányozását döntő fontosságú feladatként tűzte ki az egész nép számára. „Emlékezzetek Iljicsre szeressétek, tanulmányozzátok őt, tanítómesterünket, vezérünket" — írta a „Rabocsaja Gazje'a" szerkesztőségéhez intézett leve1 ében, Lenin elvtárs halálának első évfordulóján. Sztálin elvtárs mindenekelőtt összefoglalta és mély elméleti megalapozót. ságát adta Lenin elvtárs tanításainak. „A leninizmus alapjai" című munkája nagy lépést jelentett a marxizmus-leninizmus tudományának fejlődésében. Megmutatja Sztálin elvtárs, nogyan fejlesztette toyább Lenin elvársa marxizmus-leninizmus tudományát az imperializmus a proletárforradalmak korszakában és megmutat, ja az elmélet gyakorlat) alkalmazásé4 is. Sztálin elvtársnak ez a munkája, de általában az a tény, hogy a marxizmus-leninizmus eszmei megalapozod ságát a legmagasabb fokra emelte, hogy az egész világ kommunistái simára megalapoz® a és erős. m+dennapi fegv. vérré kovácso'ta a marxizmus-le. ninizmus elméletét — felbecsülhetetlen s'gitséget jelenta't a t rock izmus buchárinizmus és a munkásosztály egvéb ellenségeinek eszmei megsemmisítésében. Sztálin elvtárs elmé'vita.te és továbbfejlesztette Ltnin elvtárs tanításait a szocia'izmus győzelméről egy orszárban. És Sztálin elvtársnak erre vona kozó tan'tésa' •sóról szóra beigazolódtak, . A forradalom győzelme egy országban nem öncél" — mondja Sztálin elvtárs. „A győző ország forradalma nem tekintheti magát öncélú eredménynek, hanem sígítöerőnek eszköznek arra, hogy valamennyi ország proletáriátusa győzzön". És a Szovje'.unió segítőereje valóban hozzájárult a kapitalista társada. lom megdöntéséhez. Valóban széttörte az imperializmus jármát a népi demokratikus országokban s bebizonyosodott, hogy a forradalom győzelme egy országban „egyszersmind kezdete és előfeltétele a világforradalomnak." Miben nyilvánul meg a Szovjetunió a győztes szocialista ország segítsége? C ztálin elvtárs ezzel kapcsolatban rámutat. Lenin elvtárs tanításaira: A segítségnek kifejezésre kell jutnia abban, hogy a győztes ország „keresztülvigye a maximumát annak, ami egy országban megvalósítható valamenynyi ország forradalmának fejlesztésére, támogatására, felébresztésére." Ezt a hatalmas nagy munkát. a maximum megvalósítását Sztálin elvtárs vezetésével érte el a Szovjetunió. Hogy mennyire sikerrel alkalmazta Sztálin elvtárs Lenin elvtárs e tanítását, napról napra igazolják a Szovje'unió egyre fokozódó eredményei, amelyek Sztálin elvtárs vezetésével szülét tek meg. Sztálin elvtárs vezetésével vál-t a Szovje'unió a világ leghatalmasabb ipari országává. Sztálin elvtárs a XIV. pártkon gresszuson a következőket mondotta: ..Ahhoz, hogy országunk gazdasági önállóságát biztosítsuk és védelmi képességét megerősítsük. ahhoz, hogy megteremtsük a szocializmus győzelméhez szükséges gazdasági alapot — országunkat agrárorszázból ipari országgá kell változtatnunk.'" I m-e, az az alaptétele a szocla1 lista iparosításnak, alapja annak a leh:tőségnek, hogy a szocializmus országa segítséget, támogatást nyuj'hasson a többi országok proletariátusának, segítse harcukat s végül elvezessen a kapitalista társadalmi rend végső megdöntéséhez. A szocialista iparosítás a Szovjetunióban a legteljesebb mértékben győzedelmeskedettVájjon elképzelhető-e. hogv e nélkül győzelmesen megvívhatta volna a Szovjetunió a hitleri fasizmus elleni harcát hogy e nélkül felszabadí'hst'a vo'ca a néni demokratikus országokat? Lenin és Sztálin elvtárs tanításait igazolta a tör éne'em. Sztá'in elvtárs tanításai a szocialista iparosítás a'apté'e'ei'ől, alapjá' kép tak a ttéoi demok-a'ikus s így a mi néni demokráciánk gazdacági po'i'.ikájá. nsk.is. Nem azt jelenti-e ez. hogy szocialista iparunk fej'ere'ése 'me'y az ötéves tervben minden eddigi eűrépzetást fe'ülmúló mér'ékbrct fo? k;fo'"ndni srgüi majd a kanita'icta orszá-ok elevomot4 dobozéit felszabadntá-nkér4 vivőt' harcukban s mé" in kább valóra váltja azt az igazsáAngo! kémszervezet®* lepleztek te as amerikaiak Nyugatberlinben. Az egyik mag asrangú amerikai tisztviselő, aki belekeveredett az ügybe, letartóztatás után öngyilkos lett. Ez a tény jellemzően mutatja azt a nagy egyetértést, amely az imperialisták között dul. Az amerikaiak persze le merik leplezni az angol ügynököket. De hogy csinálják meg az angolok, Kiknek többek között a külügyminiszterük is amerikai ügynök. Tovább esik a font árfolyama. Az angolok hasztalan próbálják valutájuk romlását megállítani. Nem is sikerülhet, mert a font rontói, a WaU Street pénzmágnásai a gazdasági harcban jóval erősebbek, mint ők. Egy megoldás volna persze. Leszakadni az amerikai iárSzalugról, önálló külpolitikát és önálló külkereskedelmet folytatni. De ez nem várható el a jelenlegi angol „munkáspárti' vezetőktől, akiknek a tömegek jólé'énél sokkal fontosabb a saját jólétük. Még egyre csökkenő érté kű fontban is fontosabb... A íranciaor szági St« Nazaire város kikötőjének dokkmunkásai megtagad'ák az Atlanti Szerződést aláíró országok részére érkező amerikai hadtanyag kirakását. Az amerikai imperialisták és nyugateurópai csatlósaik nem Számolnak azzal, hogy a dolgozóknak különvéleményük van az ő szovjetelienes mcsterkedéseikkel kapcsolatban. A st. nazairei kikötőmunkasok most érthetően tudomására hozták ezt a tényt a nyugateurópai uralkodó osztályoknak. Az imperialisták ismét láthatják, hogy terveik homokra épültek, mert a népek erősebbek az ő akaratuknál. , Sztálint, korunk legnagyobb tudósát köszöntötte ünnepi ülésén a Magyar Tudományos Akadémia got, hogy az ,.új országok elszakadási lolyamata annál gyorsabban és alaposabban fog végbemenni, minél alaposabban fog megerősödni a szocializmus az első győzelmes országban" — illetve most már hozzátehetjük, a szocializmust épitő népi demokratikus országokban is. ft e a mezőgazdaság fejlesztése egyáltalán nem választható el a szocialista iparosítástól. „A mezőgazdaság szocialista átalakításának útja az ország iparositá sán keresztül vezet, amelynek a lechnikai alapot kell megteremtenie az átalakítás számára" —• mondja Sztálin elvtárs. De még ilyen körülmények között sincs biztosítva a mezőgazdaság egyenlő ftj'.ődése az iparhoz képest abban az esetben, ha az apró paraszt-gaz. daságok útját állják.'a fejlődésnek"1 „A kivezető út — mondja Sztálin elvtárs — a kis- és elaprózott parasztgazdaságoknak nagy. egyesített parasztgazdaságokra való áttérésében van, a föld társas megművelése alapján, a földnek a korszerű. fej-lett technikán alapuló kol'.ektiv megművelésére való áttérésben." Sztálin elvtárs e tekintetben is nem-csak hogy kidolgozta a mezőgazdaság fejlesztésének elméletét, hanem azt át is ültette a gyakorlatba s a Szovjetunió ezen a téren is példát mutat a ngpi demokratikus országok számára Az elmondottak csak egy részét ölelik fel azoknak a kérdéseknek, amelyek Sztálin elvtársat mint a marxizmus-leninizmus továbbfejlesztőjét mutatják be. De nrnienekelőtt ezek azok a legdöntőbb kérdések amelyek megoldása szo. cializmust építő népi demokráciánk előtt áll. Magától értetődően következik az elmondottakból, hogy népi demokráciánk csakis úgy valhat a szocializmus országává, úgy járulhat hozzá a világ pro'etáttátusának megsegítéséhez, ha r-öve"kezetesen végrehajtja a marxizmus-leninizmus tanításait, egyszóval köve'i Sztá'in elvtárs, a Szovje'unió példáját. K zért mondja a mi Pártunk, hogy ötéves tervünk végrehajtása nemcsak a magyar nép ügve. hanem egyben nemzetközi ü?v is. Éppúgy, amint a Szovjetunió sikerei döntő mértékben hozzájárultak és hozzájárulna.* a világ pro'etáriátusa nemzetköz' méretekben vívott harcira^ sikeréhez épriúgy a mi ötéves tervünk rikere. d" néni demokrártánk minden egvéb sikere, is támogatta a ne+zetközi pro'e'áriá'us harcát. ötéves tervünk is igazolja, hogy Pá-r'vnk a marxizmus-leninizmus tanításai' köve'i. Hű ma ad S-'té'in elvtárs tartásaihoz, erősíti a iro'e'.á-iá'us diktatúráját a belső ta küttő ellenség e'len vívott harcban az építő munkában s abban az egvre -e-flefa^ künta pmben •"melyet a vilá- dolgozói folvta4-o-k az imrerjaiitta híhc',. vezíf,\r p"i<or| a npmze'k«7Í bék? biz'osttá-á.tat s a kan'ta'ista társadatam végső megsamm'csr'írAírt, ítaracró Jenő. A Magyar Tudományos Aka démia Sztálin elvtárs születésnapja alkalmából hétfőn délután ünnepi ülést tartott a Zeneakadémiára. Az ünnepi ülésen résztvett Szakasits Árpád elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő eívtárs, Kádár János elvtárs és Kállai Gyula elvtárs. A hallgatóság soraiban megjelentek a budapesti üzemek legkiválóbb sztaháraovistái is. A megnyitót — egyben elnöki székfoglalóját — Rusznyák István eívtárs tartotta. Rámutatott arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia történetében az elmúlt hetek eseményei döntö fordulatot jelentenek. Nem véletlen, hogy ugyanabban az évben, amikor a magyar nép új alkotmányt teremtett magának, eljött az ideje az Akadémia újjászületésének is. Rusznyák István székfoglalója után Rudas László eívtárs, akadémikus tartotta meg ünnepi előadását Sztálinról, az élenjáró tudomány vezéralakjáról. A választók 98'89 százaléka szavazott le Bulgáriában W « ..... —L A bolgár központi választási bizottság a nemzetgyűlési képviselő és körzeti tanácsválasztások eredményéről a következő jelentést adta ki: A választók 98.98%-a leszavazott. Ebből a Hazafias Arcvonalra szavazott 97.66%, Poptomov elvtárs üdvözlő távirata Lnver Hodzsa elvtárshoz Vladimír Poptomov elvtárs, Bulgária külügyminisztere, az albán-bolgár barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés második évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot küldött Enver Hodzsa elvtársnak, az Albán Népköztársaság miniszterelnökének és külügyminiszterének. A távirat a többi között hangsúlyozza, hogy a bolgár nép érdeklődéssel és csodálattal kíséri az albán nép hősies küzdelmét, amelyet nemzeti függetlensége megvédése érdekében angol-amerikaj imperialisták gyalázatos összeesküvései, Tito klikkje és a görög monarchofasiszták ellen folytat. Sztálin Müvei 2. kötete 75.000 példányban jelent meg a nagy születésnapra A magyar könyvkiadás méltó módon veszi ki részét abból a hatalmas tömegmegmozdulásból, amellyel egy egész vi'ág ünnepelni készül a nagy Sztálin 70. szü'etés. r.apját. Ünnepi eseménye nemcsak könyvkiadásunknak, de egész népünknek a születésnapra megje'enő Sztálin Művei II. kötete. Hetvenötezer példányban adta ki a Szikra a hatalmas müvet. Százezer példányban került az olvasóhoz ismét Sztálin rövid életrajza s ugyanek. kor a Szikra vörös vászonkötésu, gyönyörű diszkiadásban is kiadta az életrajzot a nagy ünnep alkalmából. Megjelent Vorosi'ov „Sztá. lin és a Vörös Hadsereg" cimü műve, továbbá Sztálin két műve, az egyik a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújáról, a másik a Komszomolról. Ezekkel a könyvekkel együtt a Szikra eddig harminc Sztálin-művet adott ki, közülük számosat több ki. adásban, összesen 2,026.000 példány, számban, Ez a hatalmas szám pé'da né'kül á'l a magyar könyvkiadás történetében s bizonyítja dolgozó népünk tudásszomját és Sztálin iránti szeretetét. Manste'nt 18 évi börtönre ítélték Mansteint, Hitler , Wermachtjának" volt tábornagyát a hamburgi brit katonai bíróság 18 évi börtönre ítélte. A kétségbevonhatatlan tények és a közvélemény nyomása alatt tehát Mansteint el kellett ítélíi jólehet Winston Churchill és társai a legnevesebb brit ügyvédeket kérték fel a védelemre és a per fo lyamán a bíróság azon igyekezett, hogy segítsen Mansteinnek és csök kentse bűnének nagyságát. A bíróság a vádirat 17 pontja közül 9 pontban állanította meg Man stein háborús bűnösségét. Többek kőzött bűnösnek mondta ki abban, hogy szovjet hadifoglyokkal ember telenül bántak, a partizánegységekben harcoló vörös katonákat agyonlőtték, a politikai biztosokat biró; eljárás nélkül kivégezték, a zsidó la kosságot tömegesen irtottak a szov jet hadifoglyokat arcvonalbeli szol gálatra alkalmazták, stb A bíróság nem állapította meg Manstein fele'ősségét azokban az emberiség elleni bűncselekmények ben. ame'yeket a pa-ancsnokság; alatt álló SS egységek elkövettek