Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-21 / 295. szám

7 Szerda 1949 december 21. „SZTÁLINGRÁDI CSATA« a sztálingrádi arcvonal esküjé re megmozdult a nép. Megszületett a jelszó: „Elvtársak, nem adjuk fel a várost.'" Ezután a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelenetei elevenedtek meg újra. A munkások, parasz tok ezrei ragadtak f egy vei t ós láttak a sáncmunkához. A helyzet szinte a borotva élen táncott, a Segítség egyetlen perce1 sem késhetett. Az ostrom elképzelhetetlenül súlyos volt. A németek állandóan támadtak, erős harcot kellett vívni minden egyes házért, minden talpalatnyi földért, ilyen hősies harcot csak a szovjet nép vihetett véghez, amelynek szervezője és lelkesítője nagy Párjuk, a Bolsevik Párt volt. Ez a Párt volt az, amely egy közös cél felé irányította a szovjet nép minden erőfeszítését, minden erejét. Ebben az időben a Párt még• jobban összeforrt a néppel, még szorosabb kapcsolatot épített ki a dolgozók széles tömegeivel. jf „Sztálingrádi cSata" című film a hazaszeretet, bátorság, hősiesség, önfeláldozás eposza.' Bemufafja a szovje{ ember szeretetét, ragaszkodását a szocialista hasa iránt és ádáz gyűlöletét a fasizmus ellen. A film középpontjában Sztálin alakja áll. Különböző oldalakról mutatja be a film a világ dolgozóinak nagy vezérét. Látjuk őt lábornokai között, halljuk nyugodt hangjá1. amint kiadja az utasításokat, de megis merjük őt a pihenés óráiban is „örülök Neked" — mondja régi barátjának. — Mi is örülünk Neked — hangzik a válasz es ebben az eSész szovjet nepnek, a világ minden dolgozójának érzései nyilatkoznak meg, akik számára Sztálin élete a legdrágább. Alexej Gyikij (Sztálin alaki tója) a legmagasabb művészi teljesítménnyel hozza közelünkbe Sz'álin alakját. Szinte úgy érezzük, amikor a filmet nézzük, hogy Sztálinnal beszélünk, közvetlen emberi kapcsolatba kerülünk vele. A film jeleneteiről még sokáig fogunk beszélni. Csujkov tábornokról, akinek jelszavát híven teljesítik a védők: „A gárda meghal, de nem qffju fel a várost." A hősi erőfeszi'és és sok áldozat nem voH hiábavaló: a Sztálini hadvezetés és a Szovjet nép ereje megtörte a német fasizmus erejét és felmorzsolja azt. A sorsdöntő ellentámadás pillanatában ér véget a film, mégis teljes az, amit nyújt. A csatát Sztálin haditudománya és a védők példátlan hősies harca győzelemre vitte. Sztálini ma nk a (ela fául út Uei&tetón, c-e-Kdzz-te- me-g- Uang-ite-ue-ny-e-t a Sxtg&di fÜUaxmÓHicu Zen&kax A szovjet tudósok példája nyomán ... TAPASZT ALATC! a „Bályai" Intézet tudósai és a szegedi üzemek dolgozói között Tf vszázadok történeimé nek kulcsa, fordulópontja, Sztálngrád hősi védelme. Ennek a hősi kzdclemnek emiekét a munkásaszály és az egész haladó emberiség szívébe zárta. Ez a csata döntő fordulatot hozott, megváltoztatta a háború menetét. Ettől a fordulattól kezdve Sztálin elvtárs diktálta az események lörvényeit s a történelem legnagyobb fasiszta serege súlyos veszteség és ver ség közben, csúfosam takarodoti a Szovjet földről. A Sztáiingiádi csata, amely mind erőiben, mind időtartamúban felülmúlt minden eddigi cSalát, a szovjet társadalom erőpróbája volt. Sztálingrád győzelme, a Vörös Hadsereg, a sztálini hadvezetés és a Szovjet nép győzelme volt a fasiszta hordák ereje felett. H'ler Németországa a Szov jetunió ellen 19)1 június 22-en megindí otta a támadást. Váratlanul és hitszegő módon széttépte a közte és a Szovjetunvj közölt 1939-ben kötött megnemtámadási egyezményt, nem törődve azzal, hogy Németországot az egész világ támadó félnek fogja tartani. A Szovjetunió a ráerőszakolt háború következtében élet-halál tusába szállt legádázabb, legálnokabb ellenségével: a német fasizmussal. A szovjet csapatok hősiesen harcolnak a harckocsikkal és repülőgépekkel állig felfegyverzett ellenség ellen. A Vörös Hadsereg és a Vörös Hajóhad számtalan nehézséget leküzdve, önfeláldozóan harcol minden talpalatnyi szovjet földért. A helyzet 19)2 nyarán vált a legfeszültebbé. A támadó német ék, élén PaüluSz vezérezredessel, átkelt a Donon és egyene-. sen Sztálingrádnak vette az irányt. A világ szabadságszerető népeinek szívét aggódó félelem szorította össze. Mindenki érezte, Szálingrádnak nem Szabad elvesznie, mert ez egyenlő lenne a pusztulással. Xztálin elvtárs ekkor felmérte a helyzetet, a németek célját és támadási irányát. Látta, hogy a németek mindent elkövetnek azér1 hogy megszerezzék maguknak * Sztálingrádot, de látta azt is, hogy a szövet nép és a Vörös Hadsereg van olyan erős, hogy feltartóztassa ezt a hódító rablóbandát és kiűzi a szovjet földről. 19)2 október. 5-én Sztálin elv társ kiadta a parancsot a sztálingrádi arcvonal parancsnokának: — „Köve1 eleim, hogy Sztálingrád védelmére megtegyen minden intézkedést. Sztálingrádot nem szabad az ellenségnek átengedni." Szálingrád falainál megkezdődött a háborúk történetének legnagyobb csatája. A Vörös Hadsereg hősiesen védte a Sztálin nevét viselő híres volgai várost. De résztvett a harcban minden egyes sztálingrádi dolgozó is. Á Vörös Hadsereg nem tudott volna egyedül győzni, ha nem lett volna ott mellette a szovjet nép, amely a gyárakban, bányákban, a vasutaknál és a mezőgazdaságban példásan megállta a helyét és minden erejét a háború győzelmes befejezésére összpontosította. A harc kellős közepén a sztálingrádi arcvonal katonái, parancsnokai ss politikai megbízottai levelet intézek Sztálin elvtárshoz. J)nnek a levélnek minden egyes szava szinte esküként hangzott: „Hadi zászlóink előtt, egész Szovjetország színe előtt esküszünk, hogy nem fogunk szégyent hozni az orosz fegyverek dicsőségére, harcolni fogunk a végső lehetőségig. A Te vezetésed alatt győztek apáink a caricini csatában, a Te vezetésed alatt győzni fogunk most is a Sztálingrád alatti nagy viadalban." Sztálin elvtárs felhívására és Aa Orvoscc.ésí.sfgü?yi Szakszervezet ma estére hirdetett szakülése elmarad és januárban, később meghatározott időpontban tar', ja meg. Orvos^gészségügyi SzakszerVizet. , . A küszöbön álló ötéves tervünk sikeres végrehajtásában mostani agráripari országunk ipari agrárországgá való változtatásában Pártunk a néphez hű tudósainkat is hatalmas feladat elé állította. Ezt a feladatot örömmel és készséggel vállalták. Igyekeznek megtalálni helyüket a munka frontján és a szovjet tudósok példáját követve megteremteni sajátmaguk és valamennyi dolgozó társuk jólétét. Nagy segítséget kell nyujtaniok majd az újabb, bonyolult ipari és mezőgazdasági gépek megszerkesztésében a szegedi textilkombináthoz és a mohácsi acélmüvekhez hasonló gyáróriások fölépítésében. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, közöttük a szegedi tudósok is, dicsőségnek és megtiszteltetésnek tekintik ezt a feladatot. Példaképüknek tekintik tudományos kutatóink Davidovot, a nagy szovjet atomfizikust, aki többezer társával segít a szovjet népnek átalakítani a természetet, virágzó termőföldeket varázsolni az eddig hasznavehetetlen vidéke, ken. Hogy ez mennyire igy van, elég felhoznunk a Turgaj-kapunak az atomerővel való felrobbantását, Bolyai Intézet 26 matematikusa és fizikusa az első ilyen látogatást az elmúlt héten az Újszegedi Magyar Kenderben tette, örömmel és szeretettel fogadták őket a dolgozók, a kérdések sokaságát vetették fel. Eleőnek az itt készülő vízhatlan ponyvák tökéletesítéséről esett szó. Hogyan lehetne meg tökéletesebb vízhatlan árut előállítani? Arra kértek tanácsot a dolgozók, hogyan ájlítsák be a. gépház részérő.l elhasznált fáradt gőzt .a kenderrost szálak tömítéséri? Fodor Gábor professzor vállalta hogy az ehhez szükséges úi eljárásokat rövid időn belül kidolgozza. — Még ebben az évben is a Magyar Kenderben csak a nyári hónapokban foglalkozhattak tömeges kenderáztatással. A Bolyai János" Intézet tudományos dolgozói" most kutató munkát kezdenek ebben az irányban, hogv a szabadtéri kenderáztatás téli időszakban is különböző turtoroánvos eljárásokkal lehetővé váljék. Nagy probléma volt a füstgáz jó felhasználása is. Az vott a taérdéa( hogy nyersanyagszárításra. amellyel a szovjet tudósok bebizonyították az egész haladó emberiség előtt, hogy békét és jólétet akar a szovjet nép. Nem újabb, még az eddigieknél is borzasztóbb háborúnak a kirobbantására és végrehajtására használják fel vívmányaikat, hanem saját jólétük és a békeszerető dolgozók érdekébe állítják azokat. A magyar tudományos dolgozók a múltban és még a fölszabadulás utáni években is nagyrészt elszigetelve éltek a dolgozóktól. El sem tudták sokan képzelni, hogyan kell munkájukat ágy megszervezni, hogy abból az elméletnek és a gyakorlatnak olyan csodálatos egysége keletkezzék, mint a Szovjetunióban. De ma már ez nem igy áll. Bebizonyítják a szegedi Bólyai János matematikai társulat dolgozói is, akik már megtalálták az utat, melyen eljuthatnak majd feladatuk sikeres végrehajtásához. Eddig már négy szegedi nagyüzemet látogattak meg. Részletesen foglalkoztak a termelés emelésének problémáival, a minőségi munka fokozásával se. gitenek az újitó dolgozóknak. vasrv a víz előmelegítésére használják fel ezt? Melyik eljárás a ki fizetőbb? Csak kisldeig volt a Magyar Kenderben vitás ez a kérdés, mert n tudományos dolgozók rövid számítással még a helyszínen megadták a feleletet: sokkal nagyobb önköltségcsökkentést érhet el az üzem, ha ezt a gázmennyiséget vízmelegítésre1 használ ia fel. Együttműködnek a tudósok és az uiitő A Szegedi Kenderben sem jártak hiába. Itt a porelszívó készülékek tökéletesítése foglalkoztatta őket. Ennek érdekében is részletes laboratóriumi munkához kezdtek. Az a céljuk, hogy fölszámolják végre ebben az tizemben is az úgynevezett ..kenderlázat". Ugyanis, ha egy új dolgozó került az' üzembe, az első évben sokszor 38—39 fok láza is volt a szokatlan rossz levegő következtében. Az egyik munkásújító is kérto segítségüket. Olvan fonóorsót akar szerkeszteni, amely egyetlen nfűvelettel nemcsal: megfonia a kendert, hanem orsózza is. Ez a rendkívül érdekes dolog már nemcsak ezt az egy dolgozót fogA Magyar Dolgozók Pártja Nagyszegedi PártbizotLsága segítségével nemrég alakult Filharmóniai Zenekar vasárnap rendezte második hangversenyét, amelyen a hallgató: ágot igen gazdag zenei anyaggal ismertete meg. Beethoven Egmont nyitányában ha.áso.ian elevenedett meg Egmont Lamoral, a holland szabadsághős történe.e. akit a XVI. századi feudális reakció törbeosalt és megölt. Haydn Ustdob-szimfóniája a bécsi klasszicizmus értékes alkotása. Haydn művészete ig:r. jelentős a logikus zenei gondol kedás és a népi, a népies témákól való zenei építkezés miafj De a népi témák zenei alkalmazásának Haydn idejében egyáltalán nem vol't olyan nagy sikere, mint ahogy azt ma feitéte l'czmők. Kritikusai sokszor nevezték művészeiét olcsó vásáré bohóckodásnak, nem méltányol ték különösképpen azt, hogy né pi témák alkalmazásával futasd e'te fel muzsikáját. Mozart gazdag zeneisógű esdur kürtversenyét Konti Izidor), usz, a zenekar kitűnő kürtöse szépen, művészi elmélyüléssé": játszotta. Borodin, a multRzázadi orosz, zene egyik kiválóságának műve, lalkoztatja. A tudományos kivitelezésben segítenek neki Gyombai Lajos és Kecskeméti István fizikusok. Igy. sokkal előbb születhetik mec a nagyszerű újítás. Maurics László elvtárs a szegedi lemezgyár ismert újítója, most egy újabb présoÁü eljárás kikísérletezésén dolgozik. Ő is bizalommal fordult a Bólyai Intézet dolgozóihoz. Szalay László tanársegéd máris alaposan foglalkozik az úi préselési módszer létrehozásában. Igy Maurics László elytárs munkája is lényegesen könnyebbé válik. A dolgozók egészségéért A Bólyai Intézet dolgozói a textilkombinát építőit is meglátogatták. Tanu'mányoztálc a szovjet gépcsodákat, hosszan elbeszélgettek a dolgozókkal. Az üzemlátogatás után értekezleten tárgyalták meg a tapasztalt hiányosságokat és a megoldásra váró kérdéseket. Ennél a teljesen uj modern üzemnél is bőségesen akadtak kikísérletezni való dolgok. Igy például rövidesen megállapítják a Bólyai Intézet kutatói az itteni mesterséges fény és a külső természetes világosság közötti különbséget. A kisérlet nyomán még inkább töké'etesitbetik majd az üzemben a mostani neonfényt. Erre is Szalay László vállalkozott. Vitás kérdésként merült fel még az is, hogy tökéletésithető-e a légcserélő berendezés1? Ezt murkástársaival majd Paunc Rezső kémikus állapítja meg. Ezenkívül még igen sok ki vizsgálni és segíteni való akadt a Bólyai Intézet tudósai részére e néhány látogatás alkalmával. Rendkiviil hasznos tapasztalatokat szereztek az elmúlt hetek folyamán. Megmutatták ezek a napok számukra azokat a nagy feladatokat. melleknek megoldó sa s végrehajtása rájuk vár. Hogy ez a nagy kutató munka minél tökéletesebb legyen, még szorosabbra épitik ki kap. csolataikat valamennyi szegedi üzem dolgozóival. Megsoknzfyr'raó'Dk segítségük nyomán az újítások és észszerüsítéfiek száma, elősegiti ez a tapasztalatcsere az ötéves terv ma radéktalan végrehajtását. Cs. J. 1 a középázsiai puszta reális festőiességgel elevenedett meg a zenekaron. Egy középázsiai I i-zteppe csendjei felveri a közelgő karaván zaja, éneke. A karaván eltávolodik és a "ene is szertefoszlik. Az oro-.z népdal-.aspirációt mutató alkotás hatásosan a szerző nagy tájfestő ábrázolási érzékét dicsérve nyuj.otta egy exo.ikus táj hangulatvilágát. Igen értékesnek tartjuk Bartók Béla Parasztdalok című kompozícióját amellyel a zenekar hangverenyét zárta. A mű bevezető része, a ballada, sejtelmesen, drámai ki; présekkel meséli el egy magyar parasztlány, Angyali Borba1 a szomorú tör.énetét. A „Parasztdalok" tulajIonképp egy o-omó ismert éa szép magyar népdal zenekari foglalatát jelenti. Szellemes hangszerelésben elevenedett meg a néptánc, a dudaszó a zenekaron, jókedvet, derűt árasztva, a magyar nép kifogyhatatlan életerejét tükrözve és azt bizonyítva, hogy az igazi muzsika csak kultúránk kiapadhatatlan erőfor. 'árára, a népzenére épülhet. Tornyos György karmester fiaalos igyekezetei és lendülettel készíttette elő a hangversenyt. Ha kisebb kifogásokat ta. láltunk is a zenekar játékában, azt annak kell tulajdonítanunk, hogy egy fiatal, alig örszeszoko'.t zenekarral van dolgunk, ameiy számára nagy feladatot jelentett egy ilyen komoly műsor művészi megoldása. Lényegesebb kérdés azonban az a részvétlenség, amelyet a hangverseny iránt tanúéit ott a különben zenét szere'ő szegedi közönség. Alig volt tele néhány széksor és sehol sem l á ttuk a zene iránt érdeklődő dolgozóinkat em. Igaz, gyenge volt a Filharmóniai Társaság propagandája és a koncert ideje sem volt a legszerencsésebb, mert közvetlen a nagy sztálini ünnepségek előtt rendezték, amikor a kulturális munkába bekapcsolódó dolgozóink más irányban voltak elfoglalva. De a részvétlenség, a zenekar tömegnélküliségének okait elsősorban abban jelölhetnénk meg, hogy a zenekar gazdátlan. Ezért nincs megfelelő kapcsolata a tömegekkel. A múltkori hangversenyét, a Magyar-Szovjet Tármság zenekara rendezte, most legújabban a szakszervezetekhez csatlakozott, következő hangverenyét talán ismét mások tömegszervezet keretében adja. Bizonyára bölcs msgfontolá«ok vezették a Népművelési Minisztériumot. amikor a zenekart a Magyar-Szovjet Társaságból elválasztotta. Annyi biztos: ez a zenekar, amelyet a Nagyszegedi Pártbizottság lelkes szegedi zenei szakemberek segítségével hívott létre, most gazdátlan, nem áll egyetlen szervezettel, vagy intézménnyel sem szoros kapcsolatban, légüres térben mozog, cámogntást, iránymutatást sehonnan nem kap s így fennáJl annak a ve-zélye, hogy elszigetelt lesz elszakad a tömegedtől. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a zenekar nem tudja megvalósítani a maga elé tűzött szép célkitűzéseit, a dolgozok széles tömegeivel msgii-mertettii az értékes zenei rérkotéso.at fi egy baladó. szocialista zenei ízlés fokozatos kia laki tér át! Király J. 4 Nyomda- és Papíripari Dolgozok Szakszervezetének szegedi kerülete vasárnap műsoros estet rendezett. Ezalkalommal mutatkozott be a n Mm agya; <r szág Nyomda Nemzeti Vállalat népi táncesoportja. A műsorban Tü Ártád és Ba'.os Józsefné szavala'tal, Zalahegyi Lajos és Bodolai György gitarszámokkal, Bene Gvu'a. Ba'ogh Józsefné, Ti!l árpád. 'Méhes Gvörgv és Vörös Ltván pedig egyfelvonásos jeléneteklien szerepelték. A szakszervezet énekkara mozyalmi dalokat énekelt. Megoldódnak a Mag\ar Kender problémái } i