Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-21 / 295. szám

4 SWffüb, IW0 Nyikoláj lyihonov: Pohárköszöntő Még frissek vagyunk. S oly korán van Alomra hajtani fejünk. Bor csillan sAnlg telt pohárban. Hazánkért kél ürítenünk! Azért, hogy serkenjen a lomha, S termévé törjük a hegyet S hogy népeinket egybefonja A csHiagos, hü szereteti Hogy irtatlan, bozóti tájon Uj, ifjú város nőne fel, Hogy Moszkva ősi tornya áUjon, t. És Tiflisz, uj tetőivel! Hogy minden szivben lenge hintát Leljen az öröm, szállani; Igyunk, hogy éljen szép Leningrád S a Né va kék hulláma* l Hol sarki kutatók a fóka Szalonna-bőrét perzselik, Onnan le délig, hol a móka Csobog és dörög Családid, Minden kolhozt és minden várost, Kezönk nyomában fehiövőt Köszöntsünk, minden rózsaszálat És mocoanatlan jégmezőt! És gyárainkat! És a munkált Fehúg a kürtök erdeje — Erő és büszkeségi Igyunk hátI Poharaink BzinülPg tele! A serünkért, mely csupa vadság! A lángért, melyet szerte hint! Világraszóló, szép szabadság! Csodálatos mestereink! Igyunk az édes ifjúságért, Veszélyes zerge-utakért, A napsütött virágos ágért, A csobbanó, mély kutakért, A vitorlázó lassú gépért, 'Jégvágók jó baltáiért, A viharért, a szörnyű szépért, Halért, folyóért, mindenért! Asszonyainkért, lányainkért — S akiknek nem tudjuk talán Hevét se, jó elvtársainkért Munkában, haroon, iskolán. Nem ittunk eddig soha értük, Igyunk! övék a tisztelett Lángoljon ifjan hősi éltük, S legyenek boldog öregek! Mig dáüidóztink jó melegben, S köszöntő kedvünk kacarász, Fagyos, sötétlő rengetegben Topog a hü határvadász. Futna a csempész, de megingva Eldől, a jó fegyver talált Kik fodrozó határainkra Vigyáznak, értünk e pohár Ezt meg a boldog kolhozokra, Hol berregnek a traktorok, 8 ahol a Tangó tő gyű csorda Legelve, mélán hoborog. Az uj bányákr*., »< i olajra, A hajógyárakra, ah'ü A gép, koho, mo'tr zsivaja Fáradhatatlan zak dol! Rajta, fiuk/ Még egjj pohárral! Ezt most az orosz vizekért! A flottánkért, mely leüzd az árral! Cirkáló ágyú-füzekért! Csattogó vörös lobogókért Az ismeretlen tengeren, A makacs jégtörő hajókért Fagyott lapályon, messze fenn! S érettetek, szárnyas pilóták A szovjet égboltozaton, Kik sima, könnyű párnyakon Zümmögtök, messzi, tompa nótát. S k*k zászlóink szép pirosát Röpítitek halálba-rontón, Tul minden háborús sorompói Az ellenséges égen át. El a pohárral! Itt n serlegt És ez a serleg körbe jár: Tőrös Hadsereg, ünnepellek. Ezer harc diadalma vár! Ext meg a Pártra! Nőjjön, éljen! Ezt meg n komszomol-csaták Tüzére s minden csatatéren Rátok, tirátok, katonák! Ilyen az én : rköszöntőm, Tclesiívöllöm u határt, A fellegekig feliivöltöm: Éljen a Szovjet és a Párt! S igyunk érette, alá nékünk Ujjászülte a föld színét. Csillagokig emelte népünk: Érette igyunk, Sztálinért! Fordította: Kardos László A HADVEZER Ioszif Visszárionovics Sztálin, a világ dolgozóinak nagy ve­zére, a bölcs politikus, korunk legkiválóbb ideológusa, egyúttal a világtörténelem legzseniáli­sabb hadvezéreinek egyike is. Neve elválaszt hatatlanul össze­függ a szovjet nép legragyo­góbb győzelmeivel. Mikor a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom által meg­döntött oroszországi földesurak ós kapitalisták összep&k áltak más országok tőkéseivel s ka­tonai beavatkozást szerveztek a szovjetek országa ellen. A cseh­szlovák hadtest és az eszerek lázadása, valamint egy angoi intervenciós hadsereg partra­szállása végveszéllyel fenyeget­te a forradalmat. Ugy látszott, hogy Moszkvát és Petrográdot elvágják a déli gabonatermő te­rületektől és kiéheztetik. Ebben a válságos helyzelben a Bolse­vik Párt Központi Bizottsága Caricinba küldte Sztálint. Cári­éin elfoglalása módot adott vol­na az ellenforradalmi seregek erőinek egyesítésére s egyúttal elvágta volna az utolsó útat a gabonavidék és a bakui olajfor­rások felé. Sztálin vaskézzel megtisztította Caricint a troc­kista ellenforradalmárok szabo­táló „szakembereitől" s a fehér­gárdista összeesküvőktől és hő­sies harcban Vorosilov csapatai segítségével megvédte a várost a fehérek támadásai ellen. Cá­riéin megvédése után Sztálinra bízták az ukrajnai front meg­szervezését. A forradalmárok Sztálin elvtárs vezetésével fel­szabadították Charkovot és a nyugati bjelorussz területeket. 1918-ban Sztálin elvtárs men­tette meg a kele'i frontot az összeomlástól. 1919-ben Sztálin vezetésével semmisítette meg a Vörös Hadsereg a Petrográd felé törő Jugyényics fehérgár­dista csapatait. 1919 nyarán Sztálin Szmolenszkben szervezte meg a lengyel fasiszta támadás visszaverését. 1919 őszén Gye­nyikin betört Ukrajnába, táma­dásba lendült Kolcsak, Jugyé nyies ós a lengyel fehér had­sereg is. Ismét Sztálin volt az, aki a déli fronton megszervezte a harcot. Zseniális tervével biz­tosította a gyors előrenyomu­lást dél felé s teljesen szétverte Gyenyikin seregét. Ahol különféle okokból a Vö­rös Hadsereg veszsdelmes hely­zetbe került, ahol az ellenforra­dalom és az intervenció seregei­nek előrenyomulása a szovjet­hatalmat létében fenyegette, oda a Központi Bizottság Sztálint küldte ki. Vorosilov ezt írja róla: „Ahol a zűrzavar és a vakrémület minden percben tel­jes tehetetlenségbe, katasztró­fába csaphatott át, ott megje­lent Sztálin elvtárs." A Vörös Hadsereg legjelentő­sebb győzelmeinek ihle ője és szervezője mindenütt Sztálin volt. Sztálin nevéhez fűződnek a Vörös Hadsereg legdicsőbb győzelmei. Mikor 1941 júniusában a hit­leri fasiszta, imperialista Né­metország megtámadta a Szov­jetuniót, ismét a dolgozók ve­zére és tanítója, Sztálin elvtárs állt a Szovjetunió fegyveres erői élére, ő vezette a szovjet nép harcát a legádázabb és legálno­kabb ellenség ellen. A hitleri rablóhordák etső időben kihasz­nál1 ák a rajtaütés előnyeit, a számbeli és technikai fölényt. Sztálin elvtárs rámutatott, hogy ez a háború az egész szovjet nép háborúja és célja nemcsak az, hogy a Szovjetunió fölött tornyosuló veszélyt megszün­tesse, hanem az is, hogy felsza­badítsa Európát a német fasiz­mus csizmája ától, Sztálin elv­társat hadügyi népbiztossá vá­lasztotta a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége. Az ő veze' é&e alatt valósította meg a Vörös Hadsereg az aktív vé­delem taktikáját, mely felőrölte az ellenfél erejét. Sztálin elvtárs személyesen vezette Moszkva védelmét, szétverte Moszkva alatt a támadó német haderőt. Sztálin elvtárs haditerve alap­ján állították meg a német ejő­nyomulást Sztálingrád alatt, majd ellentámadásba mentek át. Ettől kezdve a fasiszta fenevad egészen Berlinig hátrált s a szovjet csapatok kitűzték a győ­zelem zászlaját a fasiszta fene­vad barlangjára. A Szovjetunió Vörös regének győzelmei éppen úgy, miut egykor a polgárháború idején, most ís Sztálin nevéhez fűződtek. A sztálini magasfokú hadvezéri zseni nyilvánult meg a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború minden hatal­mas támadó hadműveletében él csatájában. Mi adta Sztálin elvtársnak azt a biztonságot, melynek segít­ségével a legnehezebb helyze­tekből is azonnal megtalálta a kivezető utat? Az, hogy tetté­ben mindenkor a leghaladóbb tudományt, a marxizmus-lenin­izmust alkalmazta és fejlesztette tovább, A tnarxi-lenini elmélet gyakorlatba való átültetése és az adott viszonyokra való alkal­mazása biztosította neki a fö­lényt minden más polgári elmé­leten nyugvó stratégia és tak­tika fölött. Sztálin elvtársi-1 k, a győze­delmes hadvezérnek köszönhetik Európa népei, így többek kö­zött a magyar nép is, hogy fel­szabadultak a fasizmus járma alól. Neki, zseniális hadvezéri képességeinek köszönhetjük, hogy beléphettünk a szabad né­pek sorába és építhetjük a szo­cializmust. Ezért fordul ma, 70. születés­napján, a dolgozó magyar nép határtalan szeretettel a haladó emberiség nagy vezetője, a béke rettenthetetlen őre, a nagy had­vezér, Sztálin felé. Moio ov: SZTÁLI NRÓL Sztálin elvtárs mondotta az alábbi szavakat: „A gyakorlat vakká vá­lik ha útját nem világ' 'h meg a for­radalmi elmélet". És valóban, Sztá­lin elvtárs egész óriási és sokoldalú gyakorlati munkájában mindig kö­vetkezetes marxista, tántoríthatatlan leninista. Sztálin elvtárs többször beszélt arról, hogy van marxizmus és van „marxizmus". Van egy igazi marxiz­mus: az alkotó, bolsevik-forradalmi marxizmus —- ez a mi időnk leniniz­musa. És van egy más típusú mar­xizmus, egy „marxizmus" idézőjelben, a dogmatikus, mensevik-ellenforra­dalmi marxizmus, ami csak külső formáiban enged a marxizmusra kö­vetkeztetni, de lényegében idegen Marx és Lenin forradalmi-kommu­nista tanától. Sztálin elvtárs az alkotó marxiz­mus egyik legjelentékenyebb képvi­selője. Több ennél. A marxizmus, amit a mi időnkben az imperializ­mus és a proletárforradalom idején leninizmusnak neveznek, eszméinek továbbfejlesztésében Sztálin elvtárs Lenin művének legkiválóbb folyta­tója. Mint ahogy annak idején a bur­zsoázia és a legkülönbözőbb oppor­tunista és forradalomellenes csopor­tokhoz tartozó ideológia kővetői a munkásosztályban arra törekedtek sőt még napjainkban is azon igyekeznek —, hogy a marxizmust saját szükségleteikhez idomítsák oly módon, hogy áltudományos módszerekkel megfosztják azt forra­dalmi-kommunista magjától ás ezál­tal veszélytelenné teszik a kapita­lizmusra nézve — úgy tettek ta tesznek napjainkban ís kísérletet a trockisták, buharinisták és a többi hamisítók, hogy a modern marxiz­musból kivonják mindent legyőző, forradalmi alkotó eszméinek, a le­ninizmus eszméinek lényegét. Pár­tunkban a Lenin halála óta eltelt időszakot teljesen betöltik a leniniz­mus opportunista és kapitalista meg­hamisító! ellen vívott harcok Sztá­lin elvtárs vezetése alatt a Párt győ­zedelmesen védelmezte meg a lenin­izmust e támadások ellen. ,,. Sztálin elvtárs vezetése alatt győzedelmesen megsemmisítettük a nép ellenségeit, megtisztítottuk — ós tovább tisztítjuk — az államgé­pezetet az ellenséges elemektől, ké­mektől és diverzánsoktól. ... Sztálin, aki meggyorsította a történelem mozdonyának lenini száguldását, merészen a szocializmus vágányain halad. Ebben rejlik Sztá­lin elvtárs döntő, alapvető történel­mi érdeme. (Sztálin elvtárshoz 1939 december 21-én intézett le­vélből.) MifttUz aM/ám UUmáta föttem volna,. / // Martin Anderssn Nexő — Sztálinról A ddn irodalom, a nyugatén*ó- \ pat kultúra egyik legkiválóbb kép­viselője: Mardn Andersen N>xő aki bátran hirdeti a bzovjeiumo igazságát, Életét a nép szolgálaiá­ban, hősies harcban töltötte, az igazságért vivő t küzdelmében nem törte meg sem börtön, sem szám­űzetés, mindvégig megmaradt a dán nép hü fiának, tán'orítha fát­lan antifasisztának s a Szovjetunió kipróbált igaz barátjának. Ez év június 15-én ünnepelték Moszkvában 80. sxűletésnapjá'. __ Nincs sok erőm — mondotta ezen az ünnepségen , de midőn meghívást kaptam a Szovje'uvióba, úgy fogadtam el, mintha édes­anyám hívására jöttem volna. Gyakran Irt és nyilatkozott a nagy Sztálinról. A Szovjetunió si­kerét és boldogságát — mondotta — két nagy vezetőjének*. Lenin­nek és Srtálivncfr köszönheti. Mindketten a proletáriótus legio'ob ereiének meg' estesít*/. a világ proletárjai körében nőttek és egy­mást váltották, mint fiú az ap-á*. SztáVn narysipa ér egyénisége, mint kiolthatatlan világítótoranri fénylik a világ elnyomottjai előtt és ugyanakkor nyugtalanság és iz­galom forrása a kizsákmányolók számára. E két nagy szellem, Le­nin és Sztálin az egész emberiség kincsei. Sztálin nevét áldva emle. getik az elmyomo/tak és átkozódva az elnyomók, Lenin és Sz'álin tisz­telik és szeretik az embereket, ami megnyilvánul szakadatlan tevé­kenységükben. Sztálint egyszerű­ség és szerénység jellemzi és a leg. jelentéktelenebb emberek i'ánt is bajtársi viszony. A nagy Sztálint a Szovjetunióban m'nden ember elvtársnak te'inti. Hány munkás me-.élhe' arról, miként hívta ma­gához őket. nem azért, hogy for­málisan fogadja és néhány jelen­téktelen szót, váltson velük, hanem hogy megvitassa munkáik kérdé­seit. A nagy vezér minden munkás­nak barátja és felat-te áll n te zsrá jn/fáij legkiválóbb képviselőin1' is. j A.r embei :séo etenomott r, 'ói ' tekinten»k bízva, hittel Srtáh a, | nkí.nek bölcs vezetés" alatt a Srov­tc*or®Z(í""iaa megvalósul* a tc'ná­z^t'ak álma: — Az eqész emberi­sig kimondhatatlan hátával ta i zik az új világ e nagy alkotó láng­elméjének. bz.u.ji előtt hatalmas és nehéa fecaaat áll: az új világ feíépí.ése. Felmérhetetlen bolcses-égre es jó­ságra voli szüksége, hogy ez: a fel. oaa'oí megoldhassa. Neki ts. mint a mondabéli hősnek, egyik kezében lapátfial, másik kezében ostorral 'kellett dolgozn.a, hiszen a gonoszok igyekeztek éjjel elpuszti'ani azt, mit ö napközben épített és ím, egyre magasabbra épül az emberi­i ség erődje, milliók álma lm való­' sággá vált. S bár a mul kísértetei, a multat visszakívánó reakciós erők mind'int elkövetnek ellene, mégis a világ minden országából vágyódva tekintenek az emberek a Szovjetunió felé. Nap, mint nap szaporodik a hatalmas sereg amely az új életben hisz, eszméiket Sztá­lin alakja tölti be, dldt a természet ! megáldott a dolgozó ember minden ' gyönyörű erényével, Ereje, egye­nessége. bölcsessége, 'a, gondot ága is önycf-L-——« m'nden hal-dó dolgozó előtt fé. nyessn világító példakép. Az idő Sr'áUné, az emberek száz. és szaz­ri'y:'óf fordulnak hálatelt szívvel feléje."

Next

/
Thumbnails
Contents