Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-18 / 293. szám

Vtosápoep, 1MB deownfear M. SZTÁLIN VEZETÉSE ALATT HALAD A SZOVJhJ PARASZTSÁG UJ GYŐZELMEK FELÉ I. Bsnedikov a Szovjetunió iöldicOyeiésiigyi minisztere cikkéM! Minden szovjet paraszt a határta­lan szeretet érzésével ejti ki Sztá­linnak, a szovjei nép és a világ dol­gozói vezérének nevét. Sztálin — Lenin lánglelkü kiáltványa, ügyének folytatója — rávezette o szovjet pa­rasztságot ax áj, boldog kolhozélel széles és verőfényes útjára. A szov­jet oszágot a hazafias érzés példát­lan fellángolása borította el a kü­szöbön álló december 21-ével, a nagy Sztálin 70. születésnapjával kapcso­latban. A kolhozparasztság az egész néppel együtt készül ennek a kedves és nevezetes napnak a megünneplé­sére. Annak a bizottságnak a köte­lékében, amely hivatva van előkészí­teni a Sztálin születésnapjával kap­csolatos intézkedéseket, a politiku­sok, a tudósok, az irók, a művészek, a zeneszerzők és a munkások mellett helyet foglalnak a szovjet mezőgaz­daság ismert emberei is. A kolhoz­termelés hírneves élenjárói, a szo­cialista munka hősei, a Sztálin-dij kitüntetettjei: Angelina, Bagirova, Grinjko, Ljuszkova, Vinia, Szmal­ceo és Hobla. A kolhozparasztok és kolhozpa­** rasztnők új, erőteljes lendüle­tet adtak a szocialista versenynek, ezzel is kifejezve határtalan szerete­lüket és odaadó hűségüket a Bolse­vik Párt és Sztálin elvtárs iránt. A Sztaró-Dcscvoi gép- és traktor­állomás kolloktivje, amelynek köte­lékében Pasa Angelina, a szocialista munka hőse dolgozik, kötelezte ma­gát, hogy december 2l-re a negyed­évi terven felül ad ki a javítási és szerelési munkákból traktorokat és arató-cséplőgépeket. Angelina trak­torbrigádja már befejezte a gépek javítását, szerelését. Tadzsikú .tán kofhozparasztjai terven felül szolgáltatnak be gyapo­tot az államnak. A leninabádi terü­let Sztálin-kolhoza kötelezettséget vállalt, hogy december 2l-re 2000 mázsa gyapotot ad terven felül. A vállalt kötelezettség számlájára már 300 mázsát el is indított a gyűjtő­helyre. Végtelen áradatban özönlenek Moszkvába a kolhozparasztok egy­szerű, de szivhezszóló levelei, ame­lyek elmodják, hogy mit adott a pa­rasztoknak a kolhozrendszer, ame­lyet Sztálin teremtett meg. A Bu­gyonij kolhoz elnöke, M. Poszmitni ezeket irja: „A kolhozparasztok szivük mélyéből köszönik Sztálin elvtársnak azt a nagy boldogságot, amelyet nekik adott és kívánnak ne­ki hosszú életet a kolhozparasztság örömére." Anna Ladani, az egykori napszámosnő, aki most kolhoztag és a szocialista munka hőse, ezt irja Kárpálukrajnából: „A szovjet hata­lom minden szegényparasztot bol­dogsággal ajándékozott meg." Sztá­lin, a kolhozrendszer lelkes megal­kotója és megszervezője felé fordul most is a parasztság szive és min­den gondolata. róf indrörökre véget vetett a falu szegénységének és nyomorá­nak a kolhozrendszer győzelme a Szovjetunióban s nem kevesebb, mint 20 millió szegényparasztot mentett meg a koldúsbotrajutás rémétől, a kulákok rabságából. Megteremtett minden feltételt a földmüvelés termelő erőinek példátlan fejlődéséhez és a Szovjetunió parasztsága anyagi és kulturális életszínvonalának szünte­len emelkedéséhez. A kollektivizálás lenin-sztálini politikája és a kolhoz­nak nyújtott óriási segitség követ­keztében a Szovjetunió mezőgazda­sága lett a legnagyobb üzemi, leggé­pesitettebb, legelőrehaladottabb me­zőgazdaság, a kolhozparasztok pedig a világ legjobban ellátott és legbol­dogabb parasztjai lettek. A Szovjetunió mezőgazdasága a kolhozokkal, gép- és traktorállomá­tokkal a legrövidebb történelmi idő alatt óriási sikereket ért el. Szédüle. les ütemben fejlődött termelékeny­sége és árutermelése. A mezőgazdaság bruttó termelése 12.6 milliárdról, 1913 óta, 1940-ig 23-2 milliárd rubelre emelkedett. (Váltó­tatlan árakat véve alapul.) Vagyis tsaknem kétszeresen megnövekedett. Még erősebben emelkedett az áru­A szovjet emberek hazafiassoga LENIN ÖRÖKÉBE lépve Sztá­lin nevelte a szovjet népot. A sztálini útimutatások alapján a szovjet nevelők: a bolsevikok, népnevelők és pedagógusok irók és művészek, a sajtó éa rádió munkásai — tudatosítják a szocialista rendszer döntő £ö­a kapitalista rendszer a szociálisra, haza világ­lényét felett, biztosi tékáig IGY ÉRTI MEG zójának közös létérdekével. Igy tapasztalja, hogy hazafisága nem elválaszt, nem szigetel el, hanean egyetlen testvéri csa­ládba tömöríti mindannyiokat. A SZOVJET ÁLLAM egész éle.e, történelte, gazdag és meg­győző -anyag a szovjet hazafi­ság nemes érzéseinek felkelté­sére és ápolására. A szovjet or­szágban — amikor a kapitalis­ta világ engesztelhetetlen és egyre élesebb osztályharc véres szintere — a kizsákmányolók­tól és más népellenes elemektől mentes szovje; társadalom pél­daképül álló erkölcsi és politi­kai egységben, az egyenjogú né­pek háboríthatatlan testvérigé­gében és barátságában él. A SZOVJET NÉP élenjáró szocialista ipart teremtet;, élet­re hívta és erőssé fejlesztette a kolhozrendszert. Bebizonyította, hogy a azocialiS;a társadalom nem ismer válságot, munkanél­küliséget. Olyan rendszer, amely a termelőerők eddig soha termelés. Az árugebona termelése 1913-tól 1938—49-ig 13 milliárd púdról, azaz 210 millió mázsáról 2.2 milliárd púdra, azaz 370 millió má­zsára emelkedett, vagyis csaknem megkétszereződött. A gyapotrost az 1913. évi 7.4 ezer mázsáról 1937-ben 25.8 ezer mázsára emelkedett, vagyis az emelkedés itt csaknem három és félszeres. A cukorrépatermelés 109 ezer mászárói 218 ezer mázsára nö­vekedett, vagyis megkétszereződött. A háború utáni ötéves terv négy esz­tendeje alatt a kolhozok vetésterü lete 32 százalékkal kiszélesedett. 1949-ben a gabonafélék bruttóterme­lése túlhaladta a háború előtti 1940. évi szinvonalat. Az állam már 128 millió púddal, azaz 22 millió mázsá­val több gabonát gyűjtött be, mint az elmúlt évben. A háborúelőtti szin­vonalat túlszárnyaltuk a gyapot, a len, a kender és a napraforgó ter­melésében is. A cukorrépából ie jóval többet takarítottunk meg, mint a mult év­ben. H endkivül nagy lelkesedéssel valósítja meg a szovjet pa­rasztság a természet átalakításának nagyszerű tervét, amelyet Sztálin dolgozott ki és az ö kezdeményezé­sére fogadták el. Az Ural hegylánc­tól a végfelen ukrán sztyeppéig, a Kcspi tengertől úgyszólván egészen Moszkváig, a Szovjetunió fővárosáig az idén olyan arányban bonlakozott ki a munka az erdősítés és a legelő­rehaladottabb füvesrendszerü föld­művelés bevezetése terén, amilyet még nem látott a világ. A védőöve­zetek erdősítését végrehajtották már több mint 500 ezernyi hektár terüle­ten. Még nagyobb területet készítet­tek elő az 1950. évi erdőtelepíté­sekre. A szocialista mezőgazdaság ered­ményei elszakithatalanul egybekap­csolódnak a gépesítéssel. Sztálin mondotta, hogy csak a társadalmi típusú nagyüzemi termelés tudja ki­használni a tudomány és az új tech­nika minden vívmányát és ez tudja hétmérföldes léptekkel előbbre vinni mezőgazdaságunk fejlődését. A szovjet mezőgazdaság modern tech­nikai felszerelés tekintetében az el­ső helyet foglalja el a világon. Sztálin azt tanítja, hogy a dolgo­zók jólétének szüntelen emelkedése a szovjet társadalom fejlődésének törvénye. A kolhozok jómódú, kul­turált életet hoznak a parasztoknak Már a második ötéves terv évei­ben, 1934-tól 1937-ig, a kolhozok bruttó jövedelme több mint 2.7-sze­rcsen emelkedett. A pénzbevételek pedig, amelyeket a munkanapok után osztottak ki a kolhozparasz­tok között, ugyanezen idő alatt 4.5-szörösen emelkedtek. A kolhoz­parasztok fejenkénti részesedése olyan élelmiszerekben, mint a hús, hal, zsir, cukor és édesipari termé­kek, 1933-tól 1937-ig. tehát négy év alatt több mint kétszeresére emel kedett. Beviszik a faluba a rádiót és a filmet, építenek középülete ket és helyiségeket, új lakóházakat, kultúrházakat, klubokat, agrotech­nikai dolgozó szobákat, bölcsödéket. A kolhozparasztság egyre nagyobb arányokban használja fel az élenjá­ró micsurinl tudomány vívmányait. Minden évben az őszi, téli hónapok alatt a kolhozparasztok milliói gya­rapítják elméleti tudásukat és szak képzettségüket iskolákban, különbö­ző tanfolyamokon és körökben. Ilyen óriási munkát a tömeges agro­technikai oktatásban, a parasztok­nak ilyen óriási tudásra szomjazó | viUanyíény viiágit, amelynek seregét nem ismerte és nem is is- t,..iu:„ merheti a világ egyetlen kapitalista országa sem. Lassankint elenyészik az ellentét város és a falu között. Hogyan ha­sonlítható össze például a forrada­lom előtti Kolcovka, az egykor el­dugott csuvas falu, ahol düledező viskókban nyomorgó, csaknem éhen­haló írástudatlan nép tanyázott. A Csuvas Autonóm Szocialista Szov­jetkeztársaság a mai Kolcovka falu­jában, ahol a Sztálin-kolhozt léte­sítették? A mai Kolcovka szépen megépített lakótelep, ahol esténként n«a látott arányú növekedését i felszabadította a fasizmus igája és a szovjet emberek páratlan alól, ma az imperialistaellenes jólétét biztosítja. j béke ábor élén halad, mint az MI TÁPLÁLJA és fokozza emberiség legfőbb ,tá«za a barárt alánná a szovjet emberek tartós békéért es nepi demokrá­hazafiság&t? Tapasztalják, hogy a szovjet rendszer a világ leg­demokratikusabb rendszere, amely teljes jogot ad a mun­kához, művelődéshez. A szovjet történelmi jelentőségű győzöl- emberek a legteljesebb szabad­mét a gazdasági és kultúrái-s nágjogok birtokosai, gondnél­élet minden területén. Hirdetik | ^iü öregség élvezői. Hogyne a szovjet nép hősi tejeit, nap-j szeretnék tehát hazájukat! ról-napra sokasodó nagyszerül A BURZS0A ORSZÁGOK­cselekedeteit. Hirdetik WíráN, hazug „demokráciájuk­ezek a Szovjetunió hatalmának, j k,3l« a mind0nható kapitalista ereje további növekedessenek & monopóliumok uralkodnak, a Syo^^Jbarttmi kizsákmányolás járja, i állandó munkanélküliség, a vá­swvjet i ro3 és falu dolgozóinak nyo­nép, hogy hazafisága harmoai-[ m0ra, tönkretétele, a faji meg­kusan magában rejti a népek í különböztet és és a nemzetisé­nemzeti hagyományai;. Igy érti [ gek ©íi^tíí gyűlölködés a népek meg, hogy bazaíisága azonos a 1 sorsa. 3 mig a kapitalista kul­Szovjetunió valamennyi dolgo- fura züllött erkölcsöt és szel­lemi sivárságot hirdet, ápolja a babonát és a sötétséget, a tu­dományt az embergyűlölő tervek szolgálatába állítja, addig min­den szovjet hazafi méltó büsz­keséggel hangoztatja, hogy a szocialista haza, a nagy Szov­jetunió az igazi kultura orszá­ga, a haladó világnézet, a leg­haladottabb eszmék zászlóhor­dozója azon az úton, amelyet Lenin és Sztálin mutat. A BARÁTI ÉS TESTVÉRI EGYÜTMÜKÖDÉSBEN élő szovjet népek számára idegen az imperialis;ák állati naciona­lizmusa. Idegen és gyűlöletes. A négerek vad üldözése és a gyarmatosítók által leigázott nemzetek barbár megsemmisí­tése mélységes felháborodást és haragot vált ki a szovjet em­berekből. A SZOVJET HAZAFISÁG és a proletár-tiemze;köziség szelle­mével áthatott szovjet ember büszkén hirdeti, hogy az a Szov ciáért vívott harcban. A SZOVJET NÉP végigjárta. a kommunista nevelés nagy is­koláját. Eszmei és erkölcsi te­kintetben mérheLetlen magas­ságban áll a burzsoá társada­lom emberei felett. A szovjet ember, ahogy Sztálin is rámu-: tátott: „ ... a legutolsó szovjet állampolgár is fejjel magasab­ban áll a tőkés rabság igáját vállán hordozó akármelyik kül­földi magasállású tisztviselőnél, mert a tőke béklyóitól szabad." EZÉRT JELENT kíméletlen harcot a szovjet hazafiság ápo­lása a burzsoá csökevények, 4 külföld felé megnyilvánuló szoi. gai magatartás, hajlongás ég megalázkodás — a szovjet nép­től idegen kozmopolitizmus el­len. A szovjet hazafiság aktív, cselekvő érzés, amely állandó alkotásra és önfeláldozó hőstet­tekre buzdít a munkában. Az országukat és népüket szerető, reá büszke szovjet hazafiak ön­zetlen munkájukkal és a szov­jet állam hatalmának megerősí­téséért folytatott küzdelmükkel tűnnek ki. A szovjet hazafiság nevelőinek feladata arra terjed ki, hogy mélyem rámutatnak a szovjet ember munkához való kommunista viszonyára, a kö­zösségi tulajdon iránti megbe. csülésre, bátorságára, állhata­tosságára, áldozatkészségére, a haza iránti határtalan odaadás bizonyítékaira. A SZOVJET HAZAFISÁG szellemének kialakítása érdeké­ben folytatott nevelőmunka élén a Bolsevik Párt áll. A sztálini útmutatások, a szovjet hazafi­ság elmélyülése emeli a szovjet emberek szocialista öntudatát, növeli alkotó tevékenységüket jetunió, amely Európa népeit az új élét építésében. Iwékttoty ítel fohjik a tzwiel VÖRÖS SARKOKBAN A vasziljevicsi állomás mö­tétt tölgyerdő húzódik. Nap­yugjita után csendes a táj arra­felé, csak a Vörös Sarok abla­aiból tör ki vakító villanyfény, bevilágítva az örökzöldekkel sze­gélyezett ösvényt. Tevékeny élet "olyik itt. A munka befejezése után, megindulnak az állomás dolgozói 1 Vörös Sarok felé. Elsőnek •ndeszerint Alekszcj S zápot távirdász-főmechanikug ís Pjatr Sovcov, az orvosi se­gélyhely dolgozója érkezik „egy pipaszóra". Egyenesen a sakk­táblához ülnek és folytatják kö­rei egy hónapja tartó párviada­ukat az elsőbbségért. Utánuk mindjárt Vaszilij Iznokob, az idős mázsamester érkezik, aki a legszorgalmasabb olvasója a Vörös Sarok könyv­árnak. Ejana Umenko, az állo­más legjobb forgalmistája, egy i' p sem mulasztja el, hogy ne térjen be a Vörös Sarokba, el­olvasni a legújabb újságokat, folyóiratokat és meghallgatni a oronlévő előadást. A Vasziljevics állomás dolgo­ói megszokták, hogy a pihenő­' löt is együtt töltsék. Minden '•rdekli őket. Mindaz is, ami messze, az állomáson túl törté NIK. Kicserélik gondolataikat íz újságokban olvasottakról, meg­'T*rr\jp'""ál? a hélvi rv—' ' és a munkaterületükön adódó tennivalókat. Most különösen a téli időszakra való felkészülés­ről esik sok EBÓ. Az utóbbi be lekben minden eddiginél nagyobb örömmel lá­togatják a Vörös Sarkot. Két hónappal ezelőtt ugyanis a vas­utasok területi szakszervezete komoly pénzösszeget bocsátott a Vörös Sarok rendelkezésére. Ujabb könyveken kívül hangsze­rekét és szoba sport felszerelése­két) vásároltak belőle. Az utób bteknak főleg a. fiatalok örül­nek. A Komszomol-ezervezet kéré­sére a Vörös Sarok egyik szo­báját hetenként egyezer teljesen az if júság rendelkezésére bo­csátják. A szomszédos teremben A Vörös Sarok látogatói nagyon igénye.ek a helyiségek szépítésében is. Fáradtságot ezen a téren nem ismernek. A Kom­szomol-itagok kifestették a helyi­séget, újabb asztalokat és szé­keket készítettek, a távirdászok rádióvevő-állomást szereltek fel, Vaszilij Guzejev gépész ötletes képekkel, feliratokkal díszíti a szobákat. Az ifct folyó nevelőmunka ki­hat ez állomás működésére is. A megmutatkozó eredmények láttára a bjelorus3ziai vasútvo­nalon 11 új Vörös Sarkot rendez­tek be és a legközelebbi hóna­pokban még 9 mezei állomáson nyitnak új Vörös Sarkokat. Több mint 500 ezer rubelt utalt ki a vasutas szakszervezet a vo­Tyun-ek össze az állomás agitá- nal „kuKúr-tűzhelyeinek" beren. torai. I dezésére. A jugoszláv vasutasok s?abot? zs-akciókkal harcolnak a THo-b?nda sHen kulbja, filmszínháza, iskolája, kór­háza, szülőotthona, vannak bölcső­déi, mindenféle műhelyei, állatte­nyésztő telepei, ahol megvalósítot­ták a teljes gépesítést és a falu sa­ját nyomdája állítja elő a kolhoz újságját, ez a szovjet falu jelene és jövője. A kolhozparasztság az egész néppel együtt, SztáUn vezetésével épiti a kommunizmus új, ragyogó épületét. A szovjet rendszer győzelmének és az ez alapon elért sike­reknek világtörténelmi jelentőségük A jugoszláv vasúti dolgozók szabotázs-akciókkal harcolnak a Tito banda ellen. A belgrádi ás a környékbeli pályaudvarokon gyakran napokon át ezer, sőt ennél ls több megrakott vagon vesztegelt, ami súlyos károkat okozott. Ezeket a károkat nehe­zen lehetne dinárban kifejezni. Az áruval telt vagonok nagy tor­lódásokat okoztak az állomáso­kon és al-adélvozták a renrtes van. A szovjet kolhozok, amelyek a Bolsevik Párt és a zseniális Sztálin vezetése alatt nőttek fel és erősöd­tek meg, mintaképül szolgálnak a né­pi demokráciák országaiban élő dol­gozó parasztságnak. A kolhozpa­rasztokat keresik tel, hogy tőlük tanulják meg az új élet felépítését Lengyelország, Csehszolvákia, Bul­gária, Magyarország, Románia és Albánia parasztjai. 20 évvel ezelőtt Sztálin a fiatal nagyüzemű szocialista mezőgazda­ságnak, a kolhozoknak és a szovho­zoknak nagy jövőt jósolt. Az élet forgalom lebonyolítását. Egyca helyeken a kirakodás elhúzódása anyaghiányt okozott és pálya­udvari raktárban felgyülemlett ára elszállítása napokon át ké­sett. A Tanjug beismeri, hogy ko­moly bajok vannak a kirakodás megszervezése körül is. Decem­ber elején a belgrádi pályaudva­ron naponta átlag 400 megrakott vagonért is fekbért kellett fizetni. ragyogóan igazolta ezt a jövendö­lést. A Sztálin géniusza által megte. remtett és felnevelt kolhozok sokat értek el 20 esztendő alatt, de még elragadóbb távlatok nyílnak meg előttük most. A Szovjetunió kolhoz­parasztjainak és kolhozparasztnői­nek milliói, akik büszkék kivívott történelmi győzelmeikre, az égést szovjet néppel együtt haladnak a kommunizmus felé, szivükben hord­va, mint mindenen győzelmeskedi lobogót, a szeretett vezérnek, taní­tónak, a kolhozrendszer elindítójá­nak és megteremtőjének, a nagy Sztálin képét.

Next

/
Thumbnails
Contents