Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-18 / 267. szám

' Péntek. 1849 november IS. ÁZ EGÉSZ EMBERISÉG BOLDOGULÁSÁRA! A Z VTOMF.H0 igen fenios, hatalma* méretű és je­lentőségű gsolasági D/emekbcn... a béké* építés érdekében hasz­nálják fel barinkban. (Viain­•zkij.) Már meg is indult a Szovjet­hniólian az atomerőnek az épi­léste való beállítása. Az Ural sziklái széthullottak az atom­erőtől és Davidov szovjet mér­toök terve nyomán hozzáláttak a két hatalmas folyó: az Ob a Jenyiszej víztömege folyá­sának eltérítéséhez, hogy az ed­flig kopár homoksivatagok he­lyén termőtatajt teremtsenek. IÁ világ dolgozói ujjongással ketté k a hírt arról, hogy a Szov­Í etuniókan a kommunizmust pitó emberek az atom erejét n természet leigázására fogták be. Tudja minden dolgozó, nem iréletlen, hogy az atomerőt elő* S&'ór a Szovjetunióban használ­lak fel az alkotómunka meg­gyorsítására. Mert a szocialista lái'am lényege a béke és az fszinte, itaz emberiesség. Szq­eia!izmus és béke — e két szó j»lv6)a*zthatatlnn egymástól. .Visinszkij elvtárs mondotta: Hl az ntomerőt a békés építés ba:v feladatai megoldásának •zolgíl'a'áte akarjak állítani... Semmiféle fenyegetéssel és sem­miféle tömbökkel nem lehet ar­kényszeríteni a Szovjetuniót, fcogy térjen le a békéért és a népek biztonságáért folytatott ^Ozdelniénes útjáról. A FOLD minden részén tud­** ják ezt a dolgozók és íppen ezért — a százféle mő­Idon, de mindig azonos tarta­lommal megnyilvánuló szovjet Illásfoglalás, az egyszerű em­|>erefc millióinak — a világ né­pének — az állásfoglalása, az t> akaratukat és kívánságukat fejezi ki. Hogy az Urai sziklái leomlottak — ez a mi gyózel­tnflnk is, magyar dolgozóké. A béketáhor győzelme, melyet a Ibölcs Sztálin és a szovjet nép írezet. De vereség is egyúttal imperialista halálgyárosok g/Amára, akik szinte eszüket (reszt ve beleremegtek az uráli pobhanáslra — az atomerő Szov­E tuniólian történő l>ékés, alkotó unkába való beállításába. M A az Ural sziklái omlottak össze az atomerőtől a fzovjotuniélian — és nyomában átalakul a természet, a kietlen és kopár sivatag helyén emberi Lakóházak épülnek, kizöldülnek a fák — élet költözik arra a helyre, amelyet emberi láb csak ritkán taposott. Miért történik mindez? A szocialista állam lényegéből fakad. A legigazibb humanizmusból, csak azért, hogy az elérhető legboldogabb életet biztosítsák a szovjet nép­nek — nekünk és a világ vala­mennyi dolgozójának. P ÁR NAP, hét vagy hónap és a Szovjetunióban az atomerőt talán már az üzemi gépek meghajtására is felhasz­nálják. Roppant uj távlatot nvit meg ez maja a Szovjetunió éle­téten — de minden dolgozó táv­lata lesz ez, amelynek tartalma: szabadság, béke és jólét. Visin­szkij elvtárs megállapította be­szédében, hogy az atom erejét a szovjet emberek igen fontos és hatalmas méretű üzemekben is felhasználják, az épités szol­gálatába állítják. Ennek nyo­mában azután újfajta gyárak keletkeznek és a szovjet em­berek élt&l leigázott atomerő gépeket hoz mozgásba — ter­met. Tehát könnyíti az ember | munkáját, elősegíti a gigantikus tervek valóraváltását. Csoda ez? Nem! Kommunisták, szovjet em­berek hazafisága, békeakarata, a világ összes dolgozó népé­vel való együttérzése következ­tében jön létre — az Emberiség Jótevője: Sztálin irányításával. A Z ATOM ERŐVEL Közép­ázsia homokpusztáinak megváltoztatása továhb folyik. Építenek a szovjet emberek és küzdenek a békéért Visinszkij elvtárs népe nevében jelentette ki: A Szovjetunió a béke bás­tyája. a bé«e fáklyahordosója és a békét fogja Szolgálni to. vábbra is minden erejével, min­den rendelkezésére álló eszköz­zel az egész emberiség javára és boldogulására. Az egész emberiség javát és boldogulását szoögiáXa a Szov­jetunió akkor fa, amikor a bé­kés épités szolgálatába állította az atomerőt. (Morvay) Megkezdődött Moszkvában a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség végrehajtó bizottságának ülése November 16-án Moszkvában ülést tartott a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség végre­hajtó bizottsága, — Az ülésen, amely Vaillant Couturier asz­szony a szövetség főtitkárának elnökletével folyt le, 22 ország küldötte vett részt Megtárgyal­ták a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsának novem­ber 17-én kezdődő ülésszaka na­pirendjét és a beszámolókat ki­jelölték. ffA szakma legjobb munkása'1 A szakadár olasz szocialista párt páriámén i csapoljanak iöiibséga fellázad! Saragat egyeduralma eiíen A szakadár olasz szocialista párt parlamenti csoportjának több tagja, élén Mgorelli kép­viselővel felkereste de Gasperi miniszterelnököt, közölve, hogy a parlamenti csoport Saragatot többé nem tekinti a párt vezé­rének. A parlamenti csoport a jövőben esetenként fogja meg­vizsgálni, hogy bizalmat sza­vaz-e a de Gasperi kormánynak. A Saragat-párt lázadói és a velük egyhúron pendülő Romita­csoport messzemenő politikai feltételekhez kötik a jobboldali szocialistáknak a kormányba való visszatérését és az 1948 áprilisi választási programmra hivatkozva nem kevesebbet kö­vetelnek a maguk számára, mint a gazdasági élet ellenőrzését a gazdasági csúcsminisztériumok megszerzése útján. A SZTAHÁNOV-MOZGALOM GYÖKEREI Részietek Sztálin elvtárs 1935. november 17-i beszédébői Jelenleg a Sztahánov-mozgalom bölcsőjénél, $nnak íorvosainál vagyunk. Melyénvaló lesz kiemelni a Sztahánov-moz­palorn néhány jellemző vonását. Szembeötlő mindenekelőtt az a tény, hogy •z a mozgalom valahogyan önerejéből kezdő­*ott, csaknem magától, alulról, anélkül, hogy lizemi vezetőségeink bármi néven nevezendő nyomást is alkalmaztak volna. Sőt: ez a moz­galom bizonyos mértékben üzemi vezetőségeink akarata ellenére született meg és kezde'.t ki­bontakozni. sőt harcban ezekkel a vezetőségek, kel­Helyénvaló továbbá kitérni a Sztaháncv­mozgalomnak még egy jellemző vonására, Ez a jellemző vonás abban áll. hogy a Sztahánov­mozgalom nem fokozatosain terjedt el az egész Szovjetunió területén, hanem hallatlan gyorsa­tággal, ferge'eg módjára... Mivel magyarázható az, hogy a Sztahánov­mozgalom teljesen megérett dolognak bizonyult? Mi az oda annak, hogy olyan gyorsan eltér­fedi? M'k a Sztahánov-mozgalom gyökerei? Legalábbis négy ilyen ok van. 1. A Sztahánov-mozgalom alapjául minde­nekelőtt a munkások anyagi helyzetének gyö­keres mcgjavulása szolgál. Az élet, elvtársak, megjavult. Az élet vidámabb lett. Már pedig, ha az ember v;dáman él, akkor szaporán megy a munka. Innen a kitermelés magas normái. Innen a munka hősei és hősnői. A Sztahánov­mozgalom gyökere mindenekelőtt ebben van. Ha nálunk volna válság, ha nálunk volna mun­kanélkiiliség, a munkásosztálynak ez a korbá­csa, ha rossz, csúnya, szomorú volna nálunk az élet, akker nálunk sem nő Sztahánov-mozgalom vem volna. (Taps.). A mi prolelárforradalmunk az egyetlen alyan forradalom a világon, amely nemcsak politikai jó eredményeket tud felmu­tatni a nép számára, hanem anyagi eredménye­ket is... 2. A Sztchánov-mo-galom másik forrása az, hogy nálunk nincsen kizsákmányolás. Nálunk az emberek nem a kizsákmányolók javára dol­goznak, nem semmittevők gazdagítására, hanem sajátmaguk, saját osztályuk, saját szovjettár­sadalmuk javára, ahol a hatalom a munkásosz. tály legjobbjainak kezében van. Innen van az, hogy nálunk a munkának társadalmi jelentő­sége van, hogy a munka nálunk becsület és dicsőség dolga... Itt a dolgozó embert megbe­csülik. Itt a dolgozó nem kizsákmányolók ja­vára dolgozik, hanem sajátmaga, saját osztálya javára, a társadalom javára... 3. A Sztahánov-mozgalom harmadik forrá­sául a nálunk meglévő új technikát kell tekin­tenünk. A Sztahánov-mozgalom szervesen ösz­szefügg az új technikával. Az új technika nél­kül, új gyárak nélkül, új fölszerelés nélkül a Sztahánov-mozgalom nem születhetett volna meg nálunk. Uj technika nélkül a technikai normá­kat fel lehet emelni kétszeresükre, háromszoro­sukra, de nem többre. Ha a sztahánovisták a technikai normákat ötszörösére, meg hatszoro­sára emelték, e'z azt jelenti, hogy teljesen és mindenben az új technikára támaszkodnak. Eb­ből tehát az következik, hogy országunk iparo­sítása. üzemeink és gyáraink újjáépítése, az új technika és az új felszerelés volt a Sztahánov­mozgalom egyik szülőoka. 4. De az új technikával egymagával még nem jutunk messze... Ahhoz, hogy az új tech­nika meghozza a maga eredményeit, szükség van még emberekre is, munkás- és munkásnő­káderekre, akik a technika élére tudnak állni és azt előre tudják vinni. A Sztahánov-mozga­lom megszületése és növekedése az> jelenti, hogy ezek a káderek nálunk a munkálok és munkásnők kőzött már megszülettek... Érthető, hogy ilyen káderek nélkül, ezek nélkül az új emberek nélkül, semüyen Sztahánov-mozgalom nálunk nem volna. Ily módon azt az erőt. mely a Sztahánov-morgalma' kialakította é* előre­vitte. a munkások és mnnkámiök soraiból ki­került új emberek szolgáltatták, akik elsajátí­tották az új technikát. Ezek azok a körülménnek, amelyek meg­szülték és előrevitték a Sztahánov-mozgalmat. • Arra kérem a Vasa® Szak szervezet eínőkségét, irjon ki versenyt »az ország legjobb ön­tője* dinért. Versenyezzünk a nagyobb termelésért, kisebb önköltségért, jobb minőségért — irta levelében Czelfl János, a Láng-gyár öntője. Ez voft az a szikra, mely íángralobbaníolta azt az u) mozgalmat, melyre azonnal fel­figyeltek a lőbbi szakmák is, sorban csatlakozva az öntők ál­tai elindított versenymozgakwn­hoz. fl jelszó: legyen meg min­den szakmának a maga legjobb munkása, az a munkás, akiről példát vehetnek a szakma többi dolgozói. Hogyan jött létre ez a moz­galom? Vájjon egyedül Czelfl elvlárs ötletéből?? Korántsem! Csupán a Láng-gyár e kiváló dolgozója öntötte elsőnek sza­vakba azt a mondanivalót, mely az utóbbi időben egjTe több dolgozónak Ivivánkjozolt az aj­kára. Amikor a csepeli marlinosok iítoentet.ék, how elsőnek fei z­ték be az országban a liárom­éves tervel, szerte az országban akadlak önelégültek. Akadtak olyanok, akik ugy gondolkoz­tak, hogy »Iiiszen itt minden a legnagyobb rendben megv. Be­fejezzük a bároméves tervet még a megrövidített id'őnét előbb, nincs is már tulsok ten­nivalónk a termelés fokozása érdekében.* Amikor budapesti és vidéki üzemek egvm ásni án jeleníetlék, hoqy fik is befejez­ték a hároméves tervet, ugy gondolták ezek az •önelégül­tek,* hogy feltevésük még in­kább megerősödött. Moslmár csak az a tennivaló, hogy az ország valamennyi üzeme telje­sítse a tervet és dinJa'mPsan hozzákezdhetünk az tfrtves tervhez. A szocializmus építése a legjobb u'on ha'ad ... A dofoozók legjobbjai azon­ban tisztában voftak azzal, liogy ezek az eredmények — bár két­ségtelenül hatalmas sikerek — még nem diktálják a szocializ­mus építésének száz százalékos tempóját, fl teljesítmények méq mindig messze mögötte marad­nak a lehetőségeknek. Fényes bizonyítékát adták ennek a szovjet sztahánovisták: Ana­nyeva, Szavljugin, Bikov, Fi'o­mor-ov. jftv etóVoga'tafc a? üte­mekbe, bánvákba, építkezések­hez és hatalmas mértékben megdön'ótték azokat a norma­pfafonokat, melyek ed«jyj ér­vényben voííak. Csattanós feleletet kaptak itt azok, akik hajlandók lettek vol­na a sikerek bal>érjain pihenni és döntő megerősítést azok; akik tisztán látták a szocializ­mus épilésének útját s töreked­tek még nagyobb teljesítmények elérésére. A szovjet sztahánovis­ták csodálatos teljesítményei ma­gukkal ragadták a magyar mun­kásokat s. ma már egymásután érkeznek hirek azokról az ered­ményekről. melyeket a magyar ipar munkásai a szovjet mód­szerek alkalmazásával értek el. 7 ron s^áza^ékot elérő bá­nyászokról hallunk, kőműve­seiről, akik normájukat 3000 százalékon felül teljesítették, esztergályosokról, akik hatal­mas teljcsibnénveket értek el Bikov gvors vágási módszerének alkalmazásával — valamennyi egvet bizonvft: a matrvar mun­kásság is elindult azon az ulon, mely még hamarabb a szocia­lizmushoz vezet. Fgvre szélesedik ez az uh Ezt szélesítette a munka versen .vek ­nek ez a nagyarányú fellendü­lése, melyet a sztálini munka­ajánlások eredményezlek. S ezt: a verseny még további kiszéle­sítését szolgálja a szakmáknak ez a mozgalma, mely a ^legjobbt elmért indult. Ezek közölt « megmozdulások között úgy­szólván a'ig van időbeli kü­lönbség. Egymással párhuza­mosan iveinek, soha nem látott magasságokba emelve iparunk termelékenységét, Czelfl elvtárs, a mozgalom erindilója felhozta levelében, hogy a Láng-gyárban az öntő­berendezés nem ofyan korszerű, mint amilyet a megnövekedett feladatok megkívánnak, vannak még az üzemen belül szűk ke­resztmetszetek, mindezek elle­nére azonban a termelékenység az 1938-as termeléshez viszo­nyítva 80— 90 százalékkal emel­kedett. Ugyanez a helyzet fenn­áll más üzemeknél is s mégis sorban születnek meg mindenüti a munka hősei. Mit bizonyít ez, ha nem azt, hogy a szocializmus épUése már kezdeteiben is óriási átalakitó hatással van magukra az embe­rekre is, akik az uj rendet épi­lik. Kézzelfoghatóvá válik, hogg az ország fejlődésével, sikere­inkkel eqyült fejlődik a dolgo­zók politikai öntudata, mind szé­lesebb körökten tudatosodik, mind többen látják világosan, hogy az ország urat a dolgozók. Ez a ludat hatalmas erőt kép­visel. Ez az erő mozdítja a ka­rokat még magasabb termelési eredmények elérésére, ez az ert hoz létre uj és uj mozgalmakat, melyeknek mind azonos a célja: meggyorsítani a szocializmus épí­tésének tempóját. Ez az erő hozla létre és leszi hatalmassá azt a mozgalmat* mely a -szakma legjobb dolgo­zója* címért folyik. Nem egyéni hiúság, nem fellünési vágy kész­teti a dolgozókat harcra ezért a elmért, hanem annak a felisme­rése, hogy nincs szebb feladat, mint ennek az országnak, saját országunknak még további meg­erősödéséért harcolni. Nem nagy szavakban niylávul meg ez a ha­zafiság, hanem nagyszerű tettek­ben a munkapadok mellett, fl szocializmus uljára léoett embe­rek hazafjsága ez, akik tettek­kel mulatják meg, hogyan kell szerelni azt az országot, amelg végre hazájuk lett. Talán soha felszabadulásul* óla még nem fejeződött kt tet­tekben ennyire a munkához val<5 megváltozott viszony, mint most az ulóbbí hetekben. Ma már min­denki világosan látja, hogy • válság nálunk ismeretlen foga­lom. fl munkanélküliség réme el­lünt, hogy hamarosan átadja he­lyét egy uj fooalomnak, melynek ezt a nevet adtiáflc: munkaerő­hiány. fl válsáomenles tervgaz­dálkodás eredménye az, hogg • dolgozók életszínvonala állandó­an emelkedik, akkor, amikor nyugatra pillantva azt látjuk* hogy az ottani dolgozókat egyre feneyegetőbben fojtogatja a vál­sággal egvültfáró rém, a nyo­mor, munkanélküliség. Növek­szik a kizsákmányolás, csökken az életszínvonal. S a jövő? Ki­látástalan, sivár egyhelyben to­pogás, küzdelem a mindennapi falatért. Ml ezeket mind magunk mö­gött hagytuk, fl ml jövőnk a szé­lesretárult szocialista Jövendő, mely felé hatalmas léptekkel ha­ladunk. S ez az uf kezdemé­nyezés, na szakma legjobb mun­kárai rímért indított verseny m g közelebb hozza ezt « jövőt.

Next

/
Thumbnails
Contents