Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-03 / 254. szám

2 'Csütörtök, 1949 november S, „Az Októberi Forradalom, mindenekelőtt azzal tűnik ki, hogy áttörte a világimperializmus arcvonalát, az egyik legnagyobb iökésállamban megfosztotta uralmától az imperialista burzsoáziát és hatalomraemelte a szocialista proletáriátust. A bérmunkások, üldözöttek, elnyomottak és kizsákmányoltak osztálya az emberiség történelmében először emelkedett uralkodó osztállyá és példájával magávalragadta a világ proletárjait. Ez azt jelenti, hogy az Októberi Forradalom új korszakot nyitott, a proletárforradalmak korszakát az imperializmus országaiban." \ Sztálin. A SZOVJETUNIÓ HÓS MUmOfZTÍLYA A görögországi angolszász haderők visszavonását és a „Balkáni Bizottság" feloszlatását követelte tfisinszkij elvtárs az ENSz-ben Mayhew brit külügyi államtitkár bejelentette az angol erők visszahívását Az Egyesült Nemzetek Szerkezetében kedden befejezték • görög-kérdés általános vitáját. — Világos képet kell alkotni a bizottság által kihallgatott tanúkról — folytatta Visinszkij elvtárs. — Ismeretes, hogy a megfigyelő csoportok több mint pzer tanút hallgattak ki. A bizottság azonban megrostálta a tanúvallomásokat. Visinszkij elvtárs néhánv példát hozott fel arra, hogyan készttették elő ezeket a tanúkat. — Ezév október 14-én a politikai foglyok konentrációs táborából hatszáz foglyot áttettek egy katonai táborba. Este a lábor katonai rendőrsége utasításokat kapott és az utasításokkal egyidejűleg ellátták őket gumibotokkal is. a polgári log'yok „átnevelése" céljából. A letartóztatottak ütlegelése néhány órán át tartott, öt foglyot megó'ek, harminc megőrült. — Másnap ismét elvezettek kétszáz embert a politikai foglyok közül, azokat, akik megtagadták egy nyilatkozat aláírását, amely elítéli a Kommunista Pártot. A kétszáz letartóztatottat kínzásoknak vetették alá és kijelentették, hogy vagy a halált választják, vagy pedig megtagadják politikai nézeteiket. Visinszkij elvtárs ezután egyen ként elemezte a jelentésben idézett egves „bizonyítékokat" Leleplezte. hogy a megfigyelők jelentésében két tanú szerepel, •kiket a jegyzőkönyvben különböző számokkal jelöltek meg. Kiderült azonban, hogy egyáltaban nem két tanúról volt szó hanem egy és ugyanarról a tanúról, aki az egyik megfigyelő csoportnál egy számon, a másik megfigyelő csoportnál más számon szerepelt. — Az adatok között hamisságukban bámulatba eltő tanúvallomások szerepelnek ugyan az említett vád alátámasztására, de ezek egyikéből sem lehet olyan következtetést levonni, mintha Albánia és Bulgária kormánya bármilyen kapcsolatban is állna a felhozott vádakkal. — Vannak azonban olyan okmányok, amelyek a legcsekélyebb kétséget sem hagynak azzal kapcsolatban, honnan is származott a demokratikus hadsereg fegyvere és hadifelszerelése. Ezek az okmányok azt bizonyítják, hogy nem Albániából és Bulgáriából szállítottak rendszeresen fegyvert Görögországba, hanem Olaszországból, Franciaországból és Törökországból. Az idézett okmányok eléggé hitelesek, mert a hadseregfőhadiszállás és a csendőrség hivatalos irattárából valók. Az okmányok megjelölik a kikötöket, ahonnan a fegyverszállítás folyik és megnevezik azokat az embereket is, akik a fegyverszállítással foglalkoznak. Visinszkij elvtárs ezután bebizonyította a Balkán Bizottság jelentésében szereplő egyéb „bizonyítékok" teljes alaptalanságát is, majd fgy folytatta: A fentlek alapján a Szovjetunió küldöttsége arra a következtetésre jutott, hogy a Balkán-kérdéssel foglalkozó külön, leges bizottság munkája nem bír el semmiféle kritikát. A szovjet külügyminiszter ezután rátért arra a kérdésre, vájjon valóban a görög népet képviseli-e a jelenlegi monarchofasiszta kormány? Emlékeztetett a New-York Herald Tribüné 1946 március 26iki számára. A lap azt írta: A választások körülményei annyira szégyenletesek, hogy becsületes választásokról Görögországban szó sem lehet. Ugyanezen lap munkatársa március 31-én azt írta, hogy egy faluban látta, amint a jobboldali pártok képviselői o választók kezébe adták a borítékba zárt választócédulákat és hogy a választók ezeket a cédulákat bedobták az urnákba, Visinszkij elvtárs a továbbiak során kijelentette: A szovjet küldöttség ragaszkodik ahhoz, hogy vonják vissza Görögországból az amerikai és angol haderőket és katonai missziókat, mert ez a görögországi helyzet normalizálódásának egyik legfontosabb feltétele. A szovjet küldöttség ragaszkodik ahhoz, hogy oszlassák fel a különleges Balkáni Bizottságot, amely csak kárt okoz és az ENSz-t olyan útra irányítja, arhely nem vezethet a görög helyzet rendezéséhez. Visinszkij elvtárs beszédének elhangzása után, hétfőn este Mayhew brit külügyi államtitkár bejelentette az alsóházban, hogy a görögországi brit csapatokat rövidesen visszavonják. Az államtitkár hozzáfűzte, hogy a csapatok visszavonása nem érinti a görögországi brit katonai és tengerészeti missziók helvzttét L enin 1917 áprilisában többéves emigráció után visszatért Oroszországba. Első híres beszédében, melyet páncélautóról mondott el a Finmlandi pályaudvaron, elsősorban a munkásokhoz fordult. Rámutatott arra, hogy a munkásosztálynak kell a vezetőszerepet betöltenie a békéérf, a földért, a szabadságért és a szocializmusért vívott harcban. Az Októberi Forradalom előkészítésében, győzelmének kivívásában és megszilárdításában bebizonyosodott, hogy valóban a munkásosztály az új társadalom legharcosabb, legkövetkezetesebb forradalmi osztálya. A proletariátus élenjáró hivatását azért tölthette be, mert olyan párt vezette, mely fel volt fegyverezve az élenjáró marxista-leninista forradalmi elmélettel. A z Októberi Forradalom győzelméért vívott harcokban a munkásosztály a hősiesség világraszóló tetteit hajtotta végre. A forradalmi hadsereggel vállvetve küzdöttek a munkások vörös gárdájának zászlóaljai és ezredei. A Forradalom győzelméért vívott harcban alakultak ki véglegesen „ forradalmi hatalom új formái, „ szovjetek. A szovjetekben a dolgozók küldöttei megsemmisítették azt n burzsoá legendát, hogy a dolgozók nem alkalmasak az ál-, lamügyek vezetésére. A polgárháború és intervenció idején a munkások példát mutattak „ bátorságra és hősiességre az egész népnek. Az ipari üzemek munkásai hadba vonultak, egyszerű munkásruhában, rosszul fegyverezve és bizony gyakran éhezve is. A polgárháborúk harcának tüzében alakult ki a nagyszer rű Vörös Hadsereg és emeU kedtek ki az újtípusú hadvezérek : Frunze, Vorosilov, Bugyonnij és mások. D öntő győzelmet aratott a polgárháborúban a munkás•( osztály. Megkezdődött a békés építőmunka korszaka. A munkások megmutatták, hogy hőstetteket nemcsak a háborúban, hanem a munka területén is lehet és kell véghezvinni. a teljesen szétzilált ipari termelést helyreállították, rohambrigádok létesültek a termelés racionalizálásáért és a munka termelékenységének fokozásáért vk vott harc eredményessétételéi re. Kialakult a munkához txz-' ló új viszony: a dolgozók ön-j kéntes és öntudatos munkafegyelme. A Szovjetunió műn* kásosztályának hősies munkája eredményeképpen a Szovjetunióban megvalósult a szocializmus. > A szovjet munkásosztály olyan munkásosztály, ami* lyent nem ismert még az emberiség története. A szovjet munkások nem proletárok a szó régi érielmében. Birtokosai az államhatalomnak él termelőeszközöknek, mentesek a kizsákmányolástól. A szovjet nép el van szánva arra, hogy megvédi békés építésének eredményeit. ,Jdi nem akarunk háborút — bennünket elfoglal a kommunizmus építése." — mondotta Rosszijszkij, a Sztálin-díjjal kitüntetett munkás. E szavalt valamennyi szovjet ember gondolatait és érzéseit fejezik ki. m _ Október 24-ról 25-re virradó é/szaka a pétervári szovjet tor. radalmi katonai bizottsága nyílt támadásba kezdett. Moszkvában ezt reggel tiz órakor tudták meg. A nap folyamán a ,.Danilovszkája'-gyárban gyűlést rendezlek. A pártbizottság Lusziát kérte fel, rogy vigvt a szól. Este már a szövőnők megalakították az ápolónői csoportokat és a Sorpubovszkdja-téren gyülekeztek a Francia-kávéházban. A „Micholsorí'-gydrban a i munkások áttörték az esztergályozó műhely falát, amely a legyverraktdrt választotta el Rengeteg önkéntes állott az udvarban, hogy gyarapítsák a Vörös Gárda sorait. Hosszú láncot alkottak, amely a lépcsőn fel' felé haladt az egyesületi bizottsághoz. Gömbölyű fejű, vastag kisfiú MUt az egyesületi bizottság elnöke, Iván Kozlov előtt. Potyogó könnyeit törölgette szeméből, hadarva beszélt, mint aki fél hogy nem hallgatják végig; — Mit tesz az, hogy kicsi vagyok/ A karom erős, tapogassa csak meg! Izom ez, igen vagy nem? — De megölnek és mit monVck akkor apádnakf — És a nagyokat talán nem OÜk meg? — Jól Menj háti Uvarlcs. ¥Ö1ÖSGÁRDISTÁIC egy puskát ennek a görögdiny l>.\ intkf A Vörös Gárda legfiatalabb tagján rajta is ragadt a „görögdinnye'' név. A nap folyamán a „M'cholsorí'-gydr előtti őrházban szolgálatot teljesítő őr közölte Luszja l.iszlnova titkárnővel; — Egy század junker távozott a kaszárnyából, a központ telé igyekszik a Poljankán ke* resztül! — Ki beszél? _ kérdezte Luszja. — Görögdinnye! — Miiéle görögdinnyét — Luszja elvtárs, Pjitr And ttjev vagyok, a „Micholson"• gyárból. Az ütközet megindult. A Vörös Gárda Zamocskvorécsijorészlege a krimi és a kamonszki híd közelében harcolt. Pjotr Bebrinin csoportja a gimnázium ellen intézett támadást és kijutott az Osztrojenkára. A vörösgdrdistjk azoknak a forradalmároknak felmentésére indultak, akiket a fehérek körülfogták. A junkerek ellenálltak. Harcolni kellett minden házért, minden szobáért. minden padlásért. E beszélés Míg a liarc tartott, Luszja egész nap megállás nélkül dolgozott. Jelentéseket vitt a vörös vezérkar részérc, sebesülteket szállított, többször ment keresztül a katonai kordonon, hogy[ a belvárosba — a Szovjet MoiZ-j kvába jusson. A teleion nem j működött. Vakmerő vörös hírvivők és az előőrsök tartották fenn az összeköttetést a központ és a távoli területek között. November l-e reggelén Luszia a Kaluzsszkiija-térre, a Pol' jakovvcndéglöbi ment, ahol a kerületi forradalmi katonai bizottság yczérkara tanyázott. Vadászcsizmás ember az asztalra hajolva, térképet nézett. Fekete szakáll, göndör haj és sasorr, adott arcának szigorú, ünnepélyes kifejezést. „Ilyennek képzeltem az igasi kommunistát!" — mondta magában Luszja, A vadAszcsizmás Pávcl Karlovics Sternberg csillagászprofesszor, a zamoszkvorécsijoi Vörös Gárda vezérkari főnöke volt. Luszja töltényeket kért az Osztrojankdn harcolók szántára. Utána megbízták, vigyen egy nagyon fontos üzenetet a központba. Az üzenetben arról volt szó, vegyék használatba a hathüvelykes ágyúkat, mert másnap reggel — ha a junkerek nem adják meg magukat —, általános támadást kezdenek ellenük. Luszja vállalta az üzenet továbbítási?, azonban ragaszkodott ahhoz, hogy előbb a kórt töltényeket maga vigye az Oszrojenkán harcolókhoz. — Van ott egy fiú a sikátorban ... a Görögdinnye. Meg ígértem neki, hogy visszajövök a töltényekkel, — Meg fogják ölni! Jogomban áll meghalni a forradalomért! — felelte Luszja. Kora reggeltől feküdt Görögdinnye a mellvéd mögött, görcsösen markolva puskáiét. Töltény nincs. Ma már csak a legjobb lövészek kapnak töltényt. Egyszerre csak mozgolódás támadt. Minden megélénkül a mellvéden. A házak tálához lapulva Luszja jön az utcán. Néhány vörösgárdista követi. K's ládákat hoznak. A töltények! A gyerek egy szempillantás alatt talpraugrott. Fegyvere legurult a mellvédről. _ Marad], megölnek! — kiáltott valaki. De Görögdinnye már le is ugrott és karját fegyvere után nyújtotta. Tompa csattanás — a golyó keresztülfúródott a gyerek mellkasán. — Ó a disznókr — kiáltotta Luszja és keresztülfutott az utcán a sebesült felé. Elesett. Először mindenki azi hitte, hogy csak megbotlott és mindjárt fel is kel. De nem kel* fel... Egy junker golyója sri* ventalálta. ...A Vörös téren a Kreml tövében temette el Moszkva a* ütközet, halottjait, azokat, akik a szovjcthatalomért vívott forradalmi harcokban estek el. — Igyekszem nem sirni, a maguké volt _ mondta Luszja apja a leány bajtársainak. —< Tiszta szívvel ment magukhoz és büszkén halt meg. Nem sírok. Az első októberi évfordulón az ütközet halottainak emléktáblája felavatásán Lenin mondott beszédet: — Elvtársak! Az októbert harcosok emlékére tegyünk esküt emlékművük elött, hogy követjük példájukat az ő rettent« hetetlcnségük és hősiességük szellemében. Jelszavuk legyen a mienk is, az egész ország lázadd munkásságáé! A jelszó: „Győzelem vagy halál!"