Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-16 / 265. szám

A WM-GYÁR DOLGOZÓI VERSENYRE HÍVTÁK AZ ORSZÁG ÜZEMEINEK MUNKÁSAIT a „Szakma Legjobb Dolgozója" cimérl Az MDP Nagybudapesti Pártválasz (mányának határozata és a sztálini felajánlások hatalmas tömegmozgalommá fejlesztették az egyéni munkaversenyt. Most a dolgozók legjobbjai Czelfl János lánggyári öntő felhívásának nyomán újabb versenyre kelnek az ország első öntője, lakatosa, marósa stb címért. A csepeli H'ilf gyár tiz üzeme röpgyiilésén a dolgozók elhatározták, hogy versenyre hív jük a gyárak és üzemek munkásait a „szakma legjobb dolgozója" címért. Elsőnek a vasöntöbem Antal Béla hívta versenyre az üzem öntőit és vállalta, hogy termelését 15 százalékkal növeli, selejtjét 2 százalékkal csökkenti és ezenkívül 4 segédmunkást képez kiváló ön. tővé. A motorkerékpár gyár röpgyiilésén minden szakmából a három legkiválóbb dolgozó jelentette, be, hogv versenyre lép a szakma legjobb munkása elnevezésért. A versenyzők vállalják, hogy növelik teljesítményüket és e mellett takarékoskodnak a szerszámmá] és csökkentik a selejtet. A Martin műhelyben Fesler Péter az ország kohászait hívta versenyre „a legjobb kohász" címért Fehérvári Ferenc az olvasztókat, Pataki József a próbakovácsokat, Molnár Ferenc a főolvasztó kat szólította versenyre, hogy eldöntsék, ki a legkülönb a munka frontján. A WM gyár többi hét üzemében is egymásután jelentették be a dol. gozók, hogy nemes versenyre kelnek a szakma legkiválóbb dolgozója címért.. A csőhidegvonó műhelyben Fali Sándor teljesítményének 25 százalékos emelésével szólította versenybe az egyengető munkásokat A vasas szakszervezet elnökségének felhívása A VASIPARI DOLGOZÓKHOZ A vas- és fémipart do'gozók szakszervezete rendkívüli kibővített elnökségi ülésén foglalkozott Czelfl János lánggyári öntőnek azzal a kérésével, Hogy a Sztálin elvtárs születésid pjára országszerte megindult munkafelajánlási mozgalom keretében a szakszervezet Indítson versenyt „ez ország legjobb öntője" elmért. Czelfl kérését a kibővített elaölcségl ülés egyhangúlag és nagy lelkesedéssel magáévá tette és a vasipari dolgozókhoz fellüvást intézett, amelyben hangoztatja, hogy munkaiéiajánlásokkal fejezzük ki hiúnkat éa szeretetünket a világ dolgozói nagy vezére és totója iránt, majd rámutatott arra, hogy Rákosi elvtárs a Szovjetunió Iránti szeretetre, a Szovjetunió hős munkássága példájának követésére tanít bennlinkeH. Czelfl János ezt az útmu(ást követi, amikor versenyre lép az orsizág legjobb öntőjének címéért, A szakszervezet felhívja a munkásságot, hogy szervezze meg ezt a versenyt az egész vasiparban, majd Igy folytatja: „Öntök, Idomszerészele, esztergályosok, lakatosok, műszerészek és a vasas szakma többi munkásai. Nők és ifjúmunkások. Műszaki és irodal értelmiségiek. Hívjátok versenyre egymást. Jó munkával ünnepeljétek meg Sztálin elvtárs születésnapját. Dolgozzatok a sotjachánovis'.ák példájára. Tárjátok fel műhelyeitek, üzentetek szük keresztmetszeteit és váltalljátok azok megszüntetését. Üzemi és mühelybizottságok bizalmiak. Karoljátok fel a Vasas dolgozók, az újítók, a technikusok és mérnökök minden kezdeményezését. Szervezzétek, szélesítsétek dolgozóink egyéni versenyét,. szilárdítsátok a munkafegyelmet, szakadatlan szervező és felvilágosító munkával, példaadással, ragadjátok magatokkal a közömböseket. Versenyezzenek a Vasas dol gozók a Szakma legjobb munkásának címéért. Az üzem legjobbjait az egész üzem munkásmyilvánosságának bevonásával, a műhely javaslatai alapján jelölje kl az üzemi pártszervezet, az üzemi bizottság és az üzem műszaki vezetősége, illetve azok képviselői. A felhívás Sztálin éa Rákosi éltetésével fejeződik be. AKI KEZET EMEL A SZO VIETUNí Ó ELLEN... Cservenkov elvtárs, a Bplgár Kommunista Párt Központi Bizottságának t!tllára legutóbbi beszédében részletesen ismerted te az áruló Kasztov és bandája bűneit. Kosztov és csoportja befurakodott a Bolgár Kommunista Pártba, összeesküvést szervezett, hogy Bulgáriát elszakítsa a Szovjetuniótól és a népi demokráciáktól és a tltolsa Jugoszláviához és az angolszász imperialistákhoz csatolja. Kosztov szoros összeköttetésben állt a jugoszláv és az amerikai kémszolgálattal s azok utasításalt Igyekezett végrehajtani, míg a Bolgár Kommunista Párt vezetőségének ébersége le nem leplezte az aljas árulót. Nem kell különösein gondolkozni azon, hogy rájöjjön az ember, mennyire belső összefüggése van az áruló Rajk-bancla pere között Magyarországon, Kocsi Dzsodze-bandájának ügye között Albánlábain éa a Kosztov-banda leleplezése között Bulgáriában. Ugyanazok a mód szerek s a háttérben ugyanazoknak az imperialistáknak a sötét kaze. Az amerikai Impe [-laUzmus, amikor legálisan kiszorult a Balkánról, bevetette tartalékhadát, a Tito—" nkovlcs—Gylfcez klikket, hogy a demokrácia erőit hátbatámadja. A Tito-kükk elsősorban a Jugoszláviával szomszédos Albániában, Bulgáriában és Magyarországon próbálta meg kiépíteni báziáait. A terv, a népi demokratikus áramok elszakítása a Szovjetuniótól és Jugosz ; via vezetése mellett szovjetellenes blokk létesítése Dő4-Keleteur6. pában, a népi demok,áclák vezetői erőinek, a Kommunista Pártoknak az éberségén megbukott. Ez az aljas terv, mely egyformán szolgai ta volna a belgrádi Göring nagyzás! hóbortját és az amerikai Lmpcrial'siták tervelt, újból háborús tűzfészket teremt®tt volna DélKelet-Európából, megsemmisítette vo'na a népi demokrácia vívmányait s a magyar, bot gár és albán dolgozókat ls ab ba az állati sorsba taszItott'i volna, amelybe a jugoszláv dolgozók kerülitek. Világosság derült a tényeit fénye mellett arra, hogy Rajk, Dzsodze és Kosztov Belgrádon keresztül Washington irányítására végezték hitvány romboló tevékenységüket- Iámét bebizonyosodott, amit Pártunk nagy vezetője, Rákosi Mátyás elvtárs mondott, hogy csak a Szovjetunióhoz való törhetetlen hűség és ragaszkodás biztositháifja a szocializmus építését, A legkisebb elhajlás ls azt jelenti, hogy visszafelé haladunk, a nyomor, a kapitalizmus felé. Aki a Szovjetunió ellen kezef emel, az önmaga és hazája ellen emel kezet, gyilkos és hazaáruló s nem érdemel mán sorsot, mlat amire Dzsodze én Rajk jutott s amire Koszton ls fog jutni. 3 ugyanerre 4 sorsra fog Jutni TlfO és vérszopó klikkje a becsületes Juga, szláv dolgozók segítségével. — éter. A pénzügyminisztérium közleménye mm nlrt* A pénzügyminisztérium közli; felelőtlen elemek a volt „elhagyott javak kormánybiztossága" nyomtatványaival, zár alá vevő címkéjével viszaélnek. Felhívjuk a hatóságok és n dolgozók figyelmét, hogy az említett hivatal megszűnt. Az egyik hengerműhclyben az izem egyik legjobb agitátora, a ccmmunista Andrej Nikiforovics Koljada tartott előadást. Beszédére készülve tanulmályozta Lenin „A nagy kezdeményezés" és „Hogyan szervezzük! a munkaversenyt" c. munkáit, I továbbá Sztálin elvtársnak 1931-* ben a gazdasági funkcionáriusok előtt mondott beszédeit; „A gazdasági vezetők feladatairól" és „ÜJ helyzet — új feladatok a gazdasági építő munkában", valamint azt a beszédét, amelyet 1946 február 9-én a Moszkva város Sztálin-választókerületének választói előtt tartott. Az agitátor felhasználta előadásaiban: a „Pravda" és a „Sztálingrackaja Pravda" anya. gát, amelyben a leningrádiak felhívását és a „Vörös Október"gyár dolgozóinak az ötéves terv négy év alatti teljesítéséről írt levelét közölték, továbbá a „Komszomolszkája Pravda" cikkeit az első tapasztalatról,- amelyet a „Vörös Október"-gyár fiatal kohászai a fém-, tüzelőanyag-, villamosenergia- és szerszámmegtakarításért foytatott harcban szereztek. Az ujságkivágásokat és egyéb anyagokat kiakasztották a helyiségben, ahol az előadás lefolyt. Az újságcikkeket az ebédszünetekben előzetesen felolvasták a munkásoknak. A műhely főnöke közölte Koljadával az egyes brigádok termelési mutatószámait. Ezek alapján a munka termelékenységének növekedéséről grafikonokat készítettek, amcHogyan készül fel egy agitátor és hogyan készítik elő a I. rész a beszámolóra hallgatókat lyek az egyes brigádok szerepét j és helyét szemléltették a harcban, amelyet az egész gyár vívott a minőségi hengerváltás gyártási tervének teljesítéséért. Az egész anyagot kifüggesztették az előadásra kijelölt teremben. Ugyanitt volt a faliújság is, — amelyet külön az előadás napiára bocsátottak ki és egészen az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért folyó harcnak szenteltek, itt függött továbbá a Szovjetunió térképe is. Koljada elvtárs ügycsen alkalmazta ezt az anyagot előadásában. A műhely pártszervezete az előadásra annak a három brigádnak a munkásait hfvta meg, amelyek a termelési folyamatban egymástól függnek. Koljada elvtárs előadása tárgyilagos és ugyanakkor bensőséges jellegű volt. Miután a hallgatókat a népgazdaság háborúutáni újjáépítésének és tovább| fejlesztésének feladataira emlékeztette, amelyeket Sztálin elvtárs állított a szovjet nép elé, az agitátor a következőket monj dotta: ! — Mi már nem először harcolunk az ötéves tervekért és jól tudjuk, hogy ha nem teljesítettük volna a háború előtti ötéves terveket, még nehezebb lett volna harcolnunk az áUig ' felfegyverzett ellenséggel és győzedelmeskedni a Nagy Honvédő Háború frontjain. A háború előtti sztálini ötéves tervek sikeres teljesítésével gyökeres változásokat vittünk véghez országunkban. Az agitátor szemléltető adatokat hoz fel erről az átalakulásról, felfedi a Bolsevik Pártnak az ország iparosítására és kollektivizálására vett irányvovala értelmét és jelentőségét. — Az ötéves tervek évei alatt — folytatta az agitátor, — a 4elismerhe'{etlenségig megváltozott ai mi gyárunk is. Emlékezzetek csak elvtársak, milyen volt a gyárunk 1928-ban. Sokan vannak itt régi munkások, akik kitűnően emlékeznek erre. Lehet, hogy talán akad itt valaki, aki elmondaná, milyen volt a gyárunk az ötéves tervek előtt, hadd hallják a fiatalok. Szavenkov (hegesztő): — Elmondhatom. Gyárunk 1928-ban vasárut termelt. Akkor még fogalmunk sem volt az ötvözött . és rozsdamentes acélról, a fémkaliberezésről, arról, hogyan kell jó acéllemezt készíteni. Az üzemben nem volt átlagos minőséget gyártó műhely. A hengerelt acélműhelyben akkor gőzgép állott, az öntvényeket kézierővel rakták a kemencébe. Csak a főműhelyek újjáépítése és az új I Martin-kemencék felépítése után az első ötéves terv kezdetén lett a „Vörös Október"-gyáC elsőrendű fémipari üzemmé. Koljada; Helyesen beszélsz fvan Ivanovics. A sztálini ötéves tervek alatt gyárunk nagyot fejlődött és millió és millió tonna elsőrendű fémet kezdett hazánknak szolgáltatni. És menynyire haladtunk volna már, ha nem rombolták volna le a fasiszta barbárok gyönyörű üzemünket, nem pusztították volna el városunkat. Az, aki 1943 tavaszán járt Sztálingrádban, a szörnyű romhalmazok láttán, amelyeket az első időben még megközelíteni sem lehetett, még csak elképzelni sem tudta, hogyan lehet az üzemet újjáépíteni. De azért bolsevik a neve a bolsevikoknak, mert semmilyen akadálytól nem riadnak vissza. A város újjáépítésének vágya, az életakarás arra vezetett, hogy Sztálingrád város, amelynek falainál negyedszázad alatt kétszer dölt el a haza sorsa, újjászületik és lüktető életet él. A bölcs, a harcokban edzett, a szovjet néppel szoros kapcsolatban álló Kommunista Párt, a nagy Sztálin vezet bennünket előre, új győzelmekre. Sztálin nevéhez fűződnek az összes átalakulások, melyek országunkban fennállásának 30 éve alatt végbementek. Sztálin nevéhez fűződnek az összes döntő győzelmek, melyeket népünk a Nagy Honvédő Háború éveiben kivívott. Sztálin elvtárs vezetése alatt a lenini úton halad országunk a kommunizmus felé. A szovjet állam fennállásának 30 éve alatt népünk rendkívül magasra emelkedett és politikai tekintetben megedződött. Még jobban megszilárdult hazaszeretete és hazája iránti odaadásaOrszágunk a háborúból még hatalmasabban került ki, mint volt. Mi már nem azok vagyunk, akik 1917-ben voltunk. Kitűnőé* beszélt erről Zsdánov eltárs. „Hol találtok még oly nagyszerű embereket, mint amilyeneket a szovjet nép a Nagy Honvédő Háborúban felmutatott ét amilyeneket ma is napról-napra! felmutat a munka műhelyeiben, amióta áttért a gazdaság és kuL túra békés fejlesztésére és újjáépítésére. Népünk napról-napra mind magasabbra és magasabbra emelkedik. Ma már nem azok vagyunk, akik tegnap voltunk éj holnap már nem azok leszünk, akik ma vagyunk." (Zsdánov, — Beszámoló a „Zvjozda" és „Lentngrád" c. folyóiratokbői, A. A Zsdánov „A Művészet és filozófia kérdéseiről", Szikra, 1949, 129—130. o.) A szovjet emberek lelkükbe vésték ezeket a szavakat. Holnap jobbak akarnak lenni, mini tegnap és ma. Hoinap szebben jobb módban, kul túrái tablvi akarnak élni. (Foh-tat