Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-15 / 264. szám

K,t*£. 1949 nevembe? IS. 5 Megváltoztatja Közép Ázsia képét a szovjet atomerő felhasználása Pár nappal ezelőtt vált ismeretessé az egész világsajtóban az a gigászi terv, melyet az atomerő békés (elhasználására dolgozott ki Mitrofan Mihajtovics Dauidov szovjet mérnök. A terv, amely óriási méreteivel az első pillanatra szinte csodálkozásra készteti az embert, már el is indult a megvalósítás ótján. Amikor Truman elnök annakidején nyilatkozott a szovjet atomrobbanásokról, ezek a robbanások már a terv kivitelének megkezdését jelentették. Mi is ennek a tervnek a lényege? A Szovjetunió ázsiai részének délnyugati szélén, a Turkmén Szocialista Szovjet Köztársaságban, a Káspi-tenger és az Araltó kőzött terül el a Kara-Kum sivatag. Az Arab-tótól északkeletre a vtzszegény turáni alföldön, Kazahsztán területén keletkeznek azok a száraz, tikkasztó, forrő szelek, amelyek nyugat felé sokszor egészen Ukrajnáig károsan befolyásolják az időjárást, A Dav'dov terv «em kevesebbet fűzűit ki célul, mint hogy a Kara-Kum sivatagból virágzó, szubtrópusi nSvó nyekben gazdag területet varázsol s ugyanakkor megszünteti a kazahsztáni területek oizszegénylégét, a száraz szelek fó okát is Ebből a célból elterelik az Északi Jegestengerbe ömlő óriási szibériai folyók: az Ok, az Irtisz és a Jenyisszej útját, Bjelogoriénél, ott ahol az Irtisz folyó az Óbba ömlik, hatalmas duzzasztógátat építenek, igy hatalmas dezzasztómedence, új tó keletkezik, amelynek kiterjedése 250.000 négyzetkilométer, nagyobb tehát mint Anglia, Skócia is Walles területe együttvéve. Hasonló duzzasztógátat építenek a Jenyisszej és a Kövej-Tunguszka összefolyásánál a a Jenyisszej vizének egy részét az Óbba vezetik. Az igy egyesült Ob„ Irtisz és Jenyisszej vizét a mesterséges tóból délre fordítják s a víz az előre megépített folyómedren keresztül az Aral-tó felé árad, megszüntetve a kazahsztáni rónák vlzszegénységét, Az új tó és az Aral-tó közölt azonban a folyómeder útjában áll az Urai-hegység legdélibb része, az úgynevezett Tnrgaj-kapu, mely eddig is vízválasztó volt. Itt kerül sor az atomerő alkalmazására, az óriási hegyet atomrobbantással eltávolítják az útból s 937 kilométer hosszú csatornát építenek, amely a világ leghosszabb mesterséges viziútja lesz. Igy már elhárul az akadály az Ob folyó útjából az Aral-tó felé. Az Arai-tavat a Káspitengerrel újabb folyómederrel kőtik össze. Ez a folyómeder ott indul ki az Aral-tőból, ahol a hatalmas Arau-Darja folyó torkolata van s ezáltal az AmuDarja vize is az Aral-tó helyett a Káspi-tenger felé veszi útját. Az Aral-tóból kiömlő víztömeg újabb hatalmas mesterséges tavat alkot, majd 775 kilométer hosszúságban ömlik a Káspitengerbe. Ez a folyó öntözi majd a Kara-Kum, sivatagból ahol a terv végrehajtása után gobanát, szőlőt, gumifát, gyapotot és egy sereg szubtrópikus növényt fognak termeink Az új folyamóriás közben elektromos árammal is ellátja egész NyugatSzibériát, nem is beszélve arról, hogy lehetővé vilik víziúton a szállítás Moszkvából a Moszkva —Volga-csatornán, a Volgán, a Káspi-tengeren éa az új folyamon keresztül az Ob és a Jenyisszej torkolatáig. , A terv méreteire jellemző, hogy olyan méretű földrajzi változásokat hoz létre, mintha a Dunát a Fekete-tenger helyett a Balti-tengerbe vezetnénk, nem számítva azt a körülményt, hogv az Ob és a Jenyisszej a világ negyedik éa ötödik legnagyobb folyója (csak az Amazonas, a Mississippi és a Nilus múlják felül) a igy nemcsak a Dunánál, de a Volgánál is sokkal nagyobb hosszúságúak és vfztömegűek. Ilyen tervet kigondolni is végrehajtani valóban csak szocialista állam képes. Ezek után világos, hogy a Szovjetunió miért nem fél az imperialista fenyegetésektől, annál inkább, mert még a nyugati kapitalista lapok is kénytelenek beismerni, hogy a Szovjetunió az atomerö felhasználásának módozataiban máris lényegesen felülmúlta Amerikát. Nvomor és válság Jugoszláviában A Tito-klikk nemrégiben emlékiratot intézett az ENSz Európai Gazdasági Bizottsághoz a Jugoszláv helyzetről és komor hangon beismerte, hogy Jugoszlávia gazdaságának minden ága válsággal kűzl. A Tito-klikk újabb „támogatásért" kolduló emlékiratának adatai igen hasznosak: még Jobban megmutatják, hogy Titóék áruló tevékeny, •ége milyen katasztrófába vitte Jugoszláviát. ötven százalékos előirányzat csökkentés Titóék 1946-ban figyelmen kivül hagyva a reális lehetőségeket, ötéves tervet készttettek. A tervezés hiányosságai rövidesen Jelentkeztek, a nacionalista önteltségen alapuló tűlméretezettség csakhamar kiütközött. Már 1948-ban a Jugoszláv Ipar több ága képtelen volt teljesíteni a tervet. Még a szemmelláthatólag meghamisított tervteljesítési adatokból is kidkrüt, hogy az ásványolajipar csak 66.6 százalékot, a vas- és acélipar 80.4 százalékot, a hídépítés pedig 73 százalékot ért el. A látszat megóvására Titóék 50 százalékkal csökkentették az 1949-es előirányzatot, de a I jugoszláv népgazdaság számára • még ez is túlságos megterhe{lést Jelentett. E2 év első felében a horvátországi ipar például mindössze 60 százalékban teljesítette a csökkentett előirányzatot! és jngoiszláv ipar termelése mintegy 20 százalékos csökkenést mutat az előző évhez viszonyítva. A Daily Telegraph chnü Jobboldali angol lap belgrádi tudósítója megtrta, hogy a nagy hűhóval épített új Jugoszláv gyárakban nincsenek gépek, a tehergépkocsikhoz hiányzanak az alkatrészek, a zabIonicai erőművekben pedig az áramfejlesztöberendezés hiányzik. Mindezek következtében a Jugoszláv munkásosztály életszínvonala egyre zuhan. Az élelmiA Német Dimokratikus Köztársaság dolgozó1 örömmel ünneplik a közigazgatási teendők szovjet részről történő átadását A Német Demokratikus Köztársaság tartományi fővárosaiban a tartományi kormányok ünnepélyes külsőségek kőzött vették át a szovjet katonai kormánysattól a közigazgatási tendőket. A dolgozók széles tömegei örömmel éa elégtétellel fogadták ezt. Vezető államférfiaik nyilatkozatai. valamint a gyűléseken és üzemi értekezleteken elfogadott határozatok megállapítják az esemény jelentőségét ée kiemelik: a szovejt kormány ezzel a cselekedetével is bebizonyította, hogy a német népnek tett minden Ígéretét a potsdami egyezmény szellemében és az egész német nép érdekeit tartva szemelőtt. következetesen megtartja. szerele, iparcikkek ára egy Zv óta három-négyszeresére emelkedett, a reálbérek pedig ugyanakkor még a felénél ís kevesebbre estek A munkások és alkalmazottak átlagos havi fizetése 3000 dinár és ez az összeg az éhenhalásra is alig elegendő. — Lakbérre a fizetésnek mintegy felét kell kiadniok a Jugoszláv munkásoknak, 1 kiló cukor ára meghaladja a 350 dinárt, szappant 450 dinárnál olcsóbban nem lehet kapni. Egy fél kiló vajért két napi bért kell adnia a munkásnak, egy pár csirkéért pedig egész heti fizetését követelik Mit fetent Tróék szerint a „biztosított ellátás" Borzalmas a lakáshiány. — Egy-egy szobába 4—5 csilád is összezsúfolódik, a munkások egy jelentős része pedig fabarakokba kényszerül, amelyekben három embernek Jut egy ágy, ahová beesik az eső és az ablakjih-eget megsárgult ujságpa* pír helyettesíti. Titóék semmiféle támogatást nem nyújtanak a munkásoknak nehéz helyzetükben. A dolgozók számára létesített úgynevezett ..biztosított ellátás" a valóságban semmit sem biztosít. A trbovlyei bányászok három hónap óta nem kapták meg a húsadagjukat, az apatini hajógyár dolgozói pedig hét hónapja nem részesültek szappan-kiutalásban. A dolgozók a biztosított ellátásra járó mennyiségnek áltatában mintegy tizedrészét kapják meg, de igen gyakori eset az is, hogy a munkásoktól megvonják a jegyeket, mint például a szlavonszki-bródi vagongyár munkásaitól, míg a kutákok a nehéz testi munkásoknak járó pót jegyeket is megkapják. Az MDP Po Jtikai Bizotiságának határozata a tagfelvétel megindítás *ról L A Központi Vezetőség májon 314 határozata kimondja, hogy november 1-én meg kell kezdeni a tagfelvételt A Központi Vezetőség határozata őta r magyar népi demokrácia Pártul^ vezetésével hatalmas sikereket ért el mind potitif ai, nnnd gazdasági téren. A sikerek kivivőéiért folyó harcban párltarsűgunk és tagjelöltjeink megedződtek és többségük jól megállta helvét. Nevelőmunkánk eredményeképpen póri tagjaink éa tagjelöltjeink politikai színvonala komoly mértékben emelkedett. A Politikai Bizottság utasítja a pártszervezeteket, hogy a Tárt harcaiban kitűnt, a termelésben és tanulásban legjobb eredmény t elért tagjelöltek soraiból kezdjék meg a tagfelvételt. 2. Az uj ta?oh felvételénéi iránytadó szempont legyen Pártunk szociális összetételének további javítása. Ezért elsősorban üzemi munkásokat és szegényparasztokat vegyünk fel Pártunk tagjai sorába. Pártszervezeteink különös 1 súlyt kelyeAzeneK ^rra. ho y » I munkásifjnság, dolgozó nők. •». IttJiint az építőmunkások közül, emellett a termelésben kiváló, jó eredményt felmutató műszáki értelmiségiek közül vegyenek fel párttagot. 3. A la:felvétel megindítása nem jelentheti a'.t. hogy ak» hat hónapja tagjelölt, antomutiku'aa tagjelöltből párttag válik; de természetesen art sem jelenti, hogv a Párton még f 'l nem vehető tagjelöltek elvesztik tagjelöltségüket. Pártszervezeteink ügyeljenek arra, hogy tagot csak egyéni elbírálás alapján azok közül vegyenek fel, okik munkájukkal, magatartásukkal bebizonyították, hogy érdemesek a párttagságra. 4. A pártbiifcjttsAaok ellenőrizzók az olapszervezeteket. hogy a tagfelvételt Pártunk Szervezeti Szabályzatának szellemében, a Központi Vezetőség máju*31-i j határozatának megfelelően hajtj sák végre. I Budapest, 1919 november Í0. AMIT MÉG EZEN A HÉTEN EL KELL OLVASNI A „Pártmunkás" legújabb száma közli Pártunk Politikai Bizottságának október 20-i határozatát az elméleti színvonal emeléséről. Ismerteti Rákosi elvtársnak a kétéves Pártfőiskola megnyitásán elmondott beszédét, amelyben részletesen megvilágítja az elméleti oktatás aktuális kérdéseit s rámutat az elméleti színvonal emelésének fontosságára. Hazai Jenő elvtárs a tag'el öltfelvétel eddigi munkáját értekeii ki, rámutatva az etéren tapasztalható hibákra és hiányosságokra. „Munkafelajánlással ünnepeljük Sztálin elvtárs 70, születésnapját" című cikk a magyar iotgozóknak Sztálin elvtárs születésnapja megünneplésére indított tömegmozgalmával foglalkozik. Borbás Lajos elvtárs ismerteti a DÉFOSZ időszerű feladatait, amelyek a Nagyválasztmány határozata után megoldásra vár nak. Keserű János elvtárs a termelőcsoportok felülvizsgálásáról Irt cikket. Vadász Ferencné elvtársnő cikke a sztálingrádi pártszervezetek példája nyomán mutat rá a politikai tömegmunka szükségességére és a megjavításának módjára. Ismerteti a lap a „Pravda" cikkét a végrehajtás bolsevik ellenőrzéséről. Németh Károly elvtárs „Igy dolgoznak Zala megyében az őszi mélyszántás sikeréért", Pécsi László elvtárs „Javítsuk a kerületi Pártbizottságok munkáját az építőiparban" címmel Irt cikket. Láng István elvtárs a vidéki sajtókampány erdményeit értékeli ki. Az alapfokú pártiskolai oktatás feladatairól Rózsa Lászlóné elvtársnő számol be. Fürjes János elvtárs „Tanuljunk a szovjet agitátoroktól" című Írásában értékeli ki népnevlőmunkánk eddigi hiányosságait s ismerteti az agitáció bolsevik módszereit. Rudas László elvtárs Sztálin elvtárs müvei első kötetének magyar kiadásáról számol be. Ezenkívül folyóiratszemtét, filmismer* tetést, pártmunkások levelei! közli a lap legújabb száma. A „Tartós békéért, népi demokráciáért1" legújabb száma teljes egészébea közli Malenkov elvtársnak e Moszkvai Városi Tanács ülésén mondott hatalmas beszédét, az Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulója alkalmából. Beszámol a lap a világ dolgozóinak hatalmas lelkesedéséi ől, amellyel a Nagy Forradó* lom évfordulóját ünnepelték. Ismerteti Malenkov elvtárs beszédének nemzetközi visszhangját. Radonia Golubavict „A Trteklikk fasiszta politikájának esoközévé változtatta a tömegszervezeteket" címmel irt cikket, Csen-Bo-Da, a Kínai Kommunieta Párt Központi Vezetőségének tagja Írásában az Októberi Far* radalom és a kínai forradalom között von párhuzamot. Lai0 Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese „A világ népeinek vezércsillaga" dini cikkében emlékezik meg az Októberi Forradalom évfordulőjá* ról. Az újító kiállítás tapasztalatairól és az újitókongresszuo* ról Máté György Irt cikket. Helyreállították Viljamsz hires szovjet tudós egykori dolgozószobáját és lakószobáját A moszkvai Talajtani és Mezőgazdasági Múzeumban helyreállították Viljamsz dolgozószobáját és lakószobáját, amelyben halála napjáig, 1939 november 9-ig élt Viljamsz, a szovjet talajművelés megteremtője, ezt a múzeumot 45 évvel ezelőtt alapította. A szovjethatalom éveiben a múzeum jelentősen kibővült és ma már a kiállított tárgyak tízezreit őrzi. Nevezete* sek a múzeum talajmintái Viljamsz korszakalkotó tudományos felfedezései már régen elfoglalták méltó helyüket a szovjet mezőgazdaság történetében — a Szovjetunió területén létesített erőövezetek a nagy tudós emlékét őrzik,