Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)
1949-11-13 / 263. szám
VI. ÉVF. 263. SZÁM. Ara Mttér VASÁRNAP, 1949 NOVEMBER 13. Cordon tábornok LELEPLEZTE Tito háború alatti árulásait A BÉKETÁBOR SZIVÉNEK DOBBÁN ISA (B. P.) „Mi, kommunisták, új világot épülünk." A mondatot sokszor hallottuk, olvastuk és magunk is számtalanszor elmondtuk már, — de valljuk meg — igazán csak tegnap reggel értettük meg a súlyát ennek a kijeIon. ésnek, Tegnap, amikor meghallottuk, hogy a szibériai Ob és Jcnisszej folyók folyását megváltoztatják az atomecnergia felhasználásával. Amikor arról értesültünk, hogy Davidov szovjet mérnöknek sikerült — a világon először — beállítani a termelő munkába azt az erőt., amelyet az emberi elme — a tudósok hosszú és kitartó munkája hozott létre — é3 amelyet az embertelen imperializmus — a tőkések és kiszolgálóik — gyalázatos céljaikra, az emberiség elnyomására akartak — és még most Í3 akarnák felhasználni. A Kaukázus é3 Ural hegységek szikáli között történt robbanás döntő fordulatot hozott — nemcsak az egész atom. kérdésben és nemcsak azért, mert az imperialisták ezzel a robbanással végleg elvesztették az „atomháborút", melyet sunyi és szemforgató készülődések mellett eddig jobbára a tárgyalótermekben, a zöld asztalok mellett vívtak — nem kevés kudarccal. Döntő fordulatot jelent ez a robbanás túl az atomkérdés történe, én — az egész emberiség tröténelmében is. A szovjet ember — a szovjet tudós — megtalálta azt a módot, amellyel a természetet alapve. ően meg lehet változtatni, sziklás hegységeket, homokos sivatagokat termőtalajjá le-' het változtatni. A szovjet mérnök valóbarí leigázta a természetet, hogy az embert még szabadabbá tegye, még teljesebb mértékben függetlenítse a természet különböző Szeszélyeitől. Bebizonyította, a szovjet tudomány most is, mint eddig már számtalanszor, hogy a különböző nehézségek leküzdésére — legyenek azok természeted .a nehézségek is — nem a sopánkodás, nem a különböző csodák várása a megoldás, hanem az embernek, az alkotó embernek szívós és céltudatos munkája, törhetetfen akarata. Ez az akarat ösztönözte a szovjet embert, a szovjet rendszert mindig és ösztönzi most az Ural hegységben is a legnagyobb nehézsgek leküzdésére — és ennek az akaratnak a hiánya ösztönzi az imperialistákat a burzsoá rendszereket a fejlődés, az embe. riség jólétének akadályozásá. ra. A tőkés társadalmak — a kémeket és orgyilkosokat hízlalgató imperialisták nem akarják, hogy a dolgozók job ban éljenek, nem akarják, a sziklákat elmozdítani a helyükről, a folyók medreit megváltoztatni azért, hogy több kenyér, több ruha, több műveltség jusson a népnek Az atomenergiát inkább tartogatják a zsarolásra, a fe nyegetőzésre, a gyilkolásra. Nem véletlen az, hogy először a világon a Szovjetunióban az új világ, a kommunizmus építésének színhelyén használták fel békés célokra, építő, természetet újjáalakító célokra az atomenergiát. Ennek a társadalomnak lényege, alapvetően jellemzője, mozgatója a legmagasabb fokú humanizmus, a „legfőbb érték az ember" elvének következetes és céltudatos alkalmazása. Ez a humanizmus — amely egy pillanatig sem tévesztendő össze a plogári társadalom ájtatoskodó rabló ^humanizmusával" — mozgatja a szovjet ember szívét, agyát és kezét — és ez a humanizmus mozgatja most a Kaukázus és Ural hegységek szikláit is. De ez a humnizmus, ez a legigazabb emberiesség a szovjet rendszer, a kommunizmust építő társadalom mozgaója nem marad az Ural hegységben, hanem túl és innen az Urálon, túl a hatalmas Szovjetunió határain — meg-j mozgatja az egész világot. Amit eddig a világ dolgo-! sói fenntartás nélkül elhittek és vallottak — mert Sztálin mondotta, mert a szovjet emberek mondták — most élő valósággá lett: a Szővetunió az atomenergiát nem háborús célokra, hanem a békés építő munkára használja fel. * Az uráli robbanás az egész haladó emberiség ügye — a bélceíábor hatalmas szivének dob banása, amely új erőt ad békéért vívott harcához ennek az áttörheteílen és egyre gyorsabb iramban előrenyomuló frontnak — és új félelmei okoz a háborús uszítók orgyilkos gyülekezetének. A Szovjetunió, a béketábor új győzelme ismét egy új veresége — alapos veresége — az imperialistáknak, amelyet most a történelem rávezet az eddigi kudarcaik mellé arra a listára, amelynek a végére — most az „irás" már a vége felé jár — o szocializmus győzel me teszi a vontot. 1 Szovjetunió kitart amellett hogy az atomenergiát kizárólag az emberiség javára használják fe! Pénteken megkezdődött Galacban a neaizalkozj Düssiakoiiferencía Pén'eken délulán megkezdődött Gaíacban a Duna-konferen-ia, amelyen a Szovjetunió, Románia, Magyaro.-szág, Bulgária, Csehszlovákia és Jugoszlávia kjfcfl dö tei vesznek részt. Szómba on déletőlt a Dunaegyezmény halódik poalja értelmében mcgvá'asztották az értekezlet elnökét, alelnökét és fő-, .1 titkárát. Elnökké TheodOrRun deákot, Románia voú belgrádi nagykövetét, a román küldöttség vezetőjét, ate'nökké Lubomir Linha.dt bukaresti csehszlovák nagyköveiét, főtitkárrá pedig Grigorij Mikolajevics Morozov, szovjet tengernagyot válasz. ották meg. Az ENSz különleges politikai bizottságában felszólalta szovjet küldött, Malik és nagy beszédet mondott az atornerő felhasználásának kérdésében. Rámutatott arra, hogy a szovjet javaslat, amely ellen a2 angol-amerikai tömb képviselői állást foglaltak, azt célozza, hgy az egyik atomerő bizottság munkája megkezdése után haladéktalanul lásson hozzá az atomfegyver megtiltásáról és az atomerő ellen őrzéséről szóló megállapodás kidolgozásához. A bizottságnak 19^9 június l-ig a Biztonsági Tanács elé kellett volna terjesztenie ezt a két megállapodást. Az USA és Anglia küldöttei ezt a javaslatot ellenségejen fogadták és ax atombizottság többsége elvetette őket. Aztán az USA és Anglia küldöttei amellett szavaztak, hogy az atomerőbizotság újból szüntesse meg munkáját. Malik rámutatott, a szovjet javaslatok ellenzői abban az irányban mesterkedtek, hogy az atomprobléma megvitatását áttegyék az ENSz atomerőbizottságának zárt üléséVe. Az angol-amerikai tömb törekvései odavezetnek, hogy megakadályozzák az atomfegyver megtiltása kérdésében a megállapodás létrejöttét — Amint ismeretes — mondotta Malik — amióta az atomfegyver felhasználása kérdését megvitatjuk, a legfőbb nézeteltérés az atomfegyver megtiltása kérdésében mutatkozott ax angolamerikai tömb és a Szovjetunió, valamint a szovjet javaslatot támogató egész sor állam között. Akkor, amikor a Szovjetunió kormánya szilárdan kitart amellett, hogy az atomenergiát békés célokra, a népek jólétének is életszínvonalának emelésére, a tudomány és lcultura fejlesztésére, az emberiség javára használják fel — az Egyesült Államok kormánya minden módon ellenszegül az atomfegyver megtiltásának. Igyekszik a maga számára fenntartani az atomenergia háborús célokra való felhasználásának lehetőségét. Abból a hamis számításból indulnak ki, hogy az atomfegyver a világuralom megvolósításának legfőbb szhöze. Amer !<a be akar avatkozni más államok belügyeibe Az atomenergia ellenőrzésének amerikai terve szerint az amerikai monopolszervek r.em csupán az atofuüzemeket, har.em más államok egész gazdasági éltét ellen őrizné. Igy az ellenőrzött országok elvesztenék nemzeti szuverénitásukat. E terv szerzői az ENSz alapokmányának megkerülésével a tervezett alomtröszt ós az ENSz között olyan viszonyt igyekeznek kiépíteni, mint amilyen a vezető monopolszervek és az USA államgépezete között áll fenn. Ezek a törekvések azonban az ENSz felrobbantására vezetnek és azt eredményezik, hogy a Biztonsági Ta. nács ennek az amerikai trösztnek segédszerévé válik. A Szovjetunió kormánya — hangoztatta Malik — az atomkérdésben elfoglalt állás, pontjának megfelelően arra törekedett és ma is arra törekszik, hogy tiltsák meg az atomenergia felhasználását háborús célokra, szüntessék meg az atomfegyver előállítását és létesítsenek szigorú nemzetközi ellenőrzést abból a célból, hogy a megtiltás rendelkezését minden állam végrehajtsa. Az USA és Anglia kormánya rendszeresen akadályozta és akadályozza az atomfegyver megtiltásáról szóló szovjet javaslatok elfogadását. A szovjet javaslatokat az atomenergia fokozatos ellenőrzésére és az atomfegyver megtiltására vonatkozólag eredménytelen vitákba igyekeztek folytani. Az angol-amerikai tömb képviselői már előre olyan formákat agyaltak ki az atomfegyver ellenőrzésére, melyeik szélesre tárták a kapukat katonai ér'esülések gyűjtésére az Egyesült Államok felderítő terve számára. A szovjet javaslat, amelyet az ENSz harmadik ülésszakán benyújtottak, az atomfegyver megtiltására és az atomenergia fölötti nemzetközi ellenőrzésére vonatkozott. Ezeket a javaslatokat az Egyesült Államok és Anglia elvetette, ez nem volt más, mint lemondás az atomfegyver megtiltásáról! Az USA és Anglia küldöttei zsákutcába vezették a bizottság munkáját és ténylegesen felszámolták azt. Az USA terve: az aggresszió politikája Malik rámutatott, hogy az atomenergia ellenőrzése amerikai tervének elfogadása elkerülhetetlenül durva és megengedhetetlen beavatkozásra vezetne az államok belső gazdasági életébe, minthogy az USA terve egy széles és korlátlan Jogokkal rendelkező „nemzetközi szerv" felállítása. Ez a terv lehetőséget nyújtana az Egyesült Államoknak arra, hogy az általa javasolt atomtrösztben, mely a tőle gazdasági és politikai függő viszonyban lévő országokból állna, az USA a durva parancsrendszer politikáját folytatná a tőle nem függő szabad államokkal szemben. Az Egyesült Államok olyan atomellenőrzési tervet sürgetnek. amely nekik és katonai szövetségeseiknek uralkodó helyzetet biztosfana. Ez a körülmény már magában alapjában elfogadhatatlanná teszi az USA atomenergia-ellenőrzési tervé1, amely nem biztosítja a nemzetközi béké1 és biztonságot. Az atomfegyver megtiÜására és az atomenergia feletti szigorú nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó szovjet javaslatok elvetését nem tudományos technikai megfontolások diktálták — mint ahogj ezt az angol-amerikai tömb képviselői feltüntetni szeretnék —, hanem az angol-amerikai törfib agresszív külpolitikája, mivel az Egyesült Államok uralkodó körei nem érdekeltek a* , atomfegyver megtiltásában éa abban, hogy ezt a fegyvert tő- .<. röljék a nemzetok fegyverzetéből. Az USA és Anglia uralkodó köreinek ex a politikája eltép- * hetetlen kapcsolatban áll a támadó tömbök egész rendezerével — miri m Északa'-Iantl Szerződés, Nyugateurőpai Szövetség, Pánamerikai Szövetség. Ezeket a tömböket az Egyesült Államok és Angiia hoznák létre az új háború politikai é* stratégiai előkészítése céljából. Ez az irányzat nem választható el az Egyesült Államok széles- .'•• körfl szárazföldi, légi és haditengerészeti támpontrendszerétől, a Szovjetunió és a népi de- mokratikns országok bekerítésére. Nemzetközi ellenőrzést **" Malik súlyos szavakkal bírál, to a Marshall-tervet, tnaji hangsúlyozta, hogy az atornfegyver alkalmazásának megtatására irányuló 6zovjet ia- -> vaslatok hozzájárulnak a f®* szültség enyhítéséhez és a nagy- hatalmak között! kölcsönös M« • zalom és nemzetközi együttinúködés megteremtéséhez. A® atomfegyver megtiltása elsőrendű fontosságú lenne az Egye- ó sült Nemzetek Szervezetének megszilárdítására. Hozzájárulna , tekintélye emeléséhez a világ ezélefl néptömegei élőt*. .-«— A közgyűlés vegye fontolón V azt a tényt hogy a Szovjetunió minden erőfeszítése ellenére. a közgyűlés 1946 januári és ugyanazon év decemberi határozatában az atomerőbizottság számára kitűzött feladatok között egyetlen egyet sem do'-tak meg. Ezért a felelősség ' teljesen az Egyesül4 Államok é« Anglia kormányát terheli. A közgyűlés vegye azt is fontolóra, hogy az atomeröblzottság állandó tagjai közötti megbeszélések sem segítettek piegotdaaí a fent említett feladatokat. Befejezésül Malik indítványozta: a közgyűlés utasítsa az atomeröbizoftságot, hogy új- :• ra kezdje meg a munkát a közgyűlés 1946 januári határozatai- • s nak végrehajtására és haladék- v "alanul dolgozza ki az atojn-.„ energia és az atomfegyver feletti ellenőrzésre vonatkozó " megegyezés tervezetét. A két megegyezést egyidöben kell megkötni és hatálybal Ve' ni.