Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-12 / 262. szám

2 Saombat. 1949 november 12. Az ENSz politikai bizottsága szavazott az olasz gyarmatok kérdésében Az ENSz politikai bizottságában november 9-én megtörtént • szavazás a volt olasz gyarmatok ügyében beterjesztett javaslattervezetek és módósitó indítványok felett. Arra a szovjet Javaslatra, hogy Líbiának haladéktalanul adják meg függetlenségét, liúsz küldöttség szavazott __ ellene 24. A többi küldöttség tartózkodott a szavazástól. A másik szovjet Javastatra, •mely köveleli, hogy három hópapon belül minden külföldi csapatot vonjanak ki Líbiából és semmisítsék meg az ottani katonai támaszpontokat, 11 küldöttség szavazott — ellene 13, — a többiek tartózkodtak a szavazástól. A szovjet javast aj tok mellett szavaztak a népi demokratikus államok, az arab államok, Egyiptom, Sziria és a többi keleti állam, mint Irán, Pakisztán, valamint több latinamerikai állam, köztük Kuba. A .szovjet Javaslatok ellen a gyarmatos hatalmak — az USA, Anglia, Franciaország és a körülöttük csoportosuló államok szavaztak. Az elfogadott határozati Javastat szerint Dbiának nem ké söbb, mint 1952. január elsején kdl elnyernie függetlenségét. A bizottság azután a SzomáJi-ügyre tért át, a többség elfogadta a Fülöp-szigetek küldötttének azt a módósitdsdt, hogy a szövegezésből, amely ügy szól, hogy Szomdli 10 év múlva nytTjf rl függetlenségét a közgyűlés máskép nem hatíF roz", az utolsó részt hagyják el, miután ez a rész lehetőségei nyújt orra, hogy meghatározat' lan időre tolják ki Szotnáli függetlenségének visszanyerését. _ Emellett az Indítvány mellett 33 küldöttség szavazott, köztük a Szovjetunió, Bjelorusszia, Ukrajna, Csehszlovákia és Lengyelország küldöttsége. Az USA Anglia és Franciaország, valamint a körülöttük csoportosuló országok küdöttségei a Fülöpszigetek küldöttének módósitó indítványa ellen szavaztak. A volt olasz gyarmatokkal kapcsolatos tebbi javaslattervezettel a következő ülésen fogalkoznak. Adenauer bonni kancellárt nyilatkozatra kényszeritik A MINŐSÉG! OKTATÁS SIKERÉÉRT A párisi háromhatalmi értekezlettel egyidejűleg összeült a bonni bábparlament. A csü örtöki trésen kiderült, hogy Adenauer javaslatot tett. a három nyugati kü!ügymmisz(errek a gyá leszerelés kérdésével kapcsolatban. Az is kiderült, hogy a bábkancellár a Javaslatot a parlament megkérdezdése nélkül tette meg. Az ülésen a kommunlslák sarokbaCTOritottáik Adenauert és követelték, hogy ismertesse a Javaslatot. A iörrr.gek felháborodásától rettegő bébkonceiUr dadogva Jelentette ki: „Nincs ebhan a helyzetben, hogy ezidőszerint tájékoztatást adjon". Ezután Renner kommunista képvise'ő továjbbi kérdéseket tett fel Renner egycb.tk között kijelentette, hogiy az a tény. hogy Adenauer gondolkodási idő nélkül nem tud választ adni, az emlékező tehetség feltűnő gyengeségére mutat. Szorongatott helyzetében Adenauer a szó szoros értelmében futásban keresett menedéket. Kijelentette, hogy mélyen fel van háborodva a zaklatásért' és a kormány tagjaival együtt Hintető módon elhagyta az üléstermet. A bánni „parlament" csütörtöki ü'ésén az es'i órákban a Kommunista Párt és a Szocialista Párt együttesen benyújtott indítványban követelte, hogy pénteken délelőttre hívják össze a „szövetségi gyűlési'1. A rendkívüli gyűlés egybehlvását azért követelik, hogy Adenauer kancellárt kényszerítsék, nyilatkozzék a párisi külügyminiszteri értekezletnek tett ajánlatiról. Adec.auernek nyilatkoznia kell azokról a kijelentéseiről is, amelyeket a Baltimore Sun című amerikai lap tudósítójának tett Ezek a kijelentések azt tartalmazták, hogy Adenauer hajlandó hozzájárulná a Saarvidék elcsatol ásához és kész kielégíteni a francia biztonsági igényeket azáltal, hogy Franciaországnak 40 százalékos részesedést biztosít « nyugatnémetországi iparból. Min'hogy a kommunista és szocialista páriámon.ti csoport együttes eljárása megfelel a nyugatnémet alkotmány ama rendelkezésének, amely rendkívüli ülés összehívásához a képviselők egyharmad részémk aláírását követeli meg, a parlament elnöke kénytelen a rendkívüli ülést összehívni. A nemzetközi ifjúsági nap megünneplése a Szovjetunióban A Szovjetunióban mindenütt megünneplik a nemzet közi ifjúsági napot. A szovjet városokban ünnepi gyűlé. seket tartanak az ifjúsági nap alkalmából. Moszkvában ünnepi ülésen a szovjet ifjúság antifasiszta bizottságának kibővitett ülé. sén hangoztatták a szovjet if. júság mélységes szolidaritását a világ demokratikus ifjúsága iránt, a szovjet ifjak és leányok eltökélt szándékát, hogy lankadatlan erővel harcolnak a tartós békéért az imperializmus ellen. A szovjet ifjúság antifasiszta bizottságának plénuma üdvözlő táviratot küldött a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséghez. A z őszi oktatási munka megkezdésével párttagságunk Jelentős része kapcsolódott be az oktatási munkába. Soha Ilyen nagyarányú, széleskörű oktatás nem folyt még párttagságunk körében. Nyilvánvaló, hogy akkor, amikor ma már minden fejlődni, tanulni akaró pátt-tag, sőt a pártonklvüliek tömegei is bekapcsolódtak a tanulásba, dön ő szempont az oktatás színvonalának biztosítása, a minőségi oktatás és tanulás előtérbe helyezése. Nemcsak arra keit tülekednünk, hogy minél nagyobb tömegek vegyenek részt az ideológiai képzésben, hanem ugyanolyan fontos a szemináriumok, esti iskolák megfelelő színvonalának biztosítása is. Az okatás minősége elsősorban a szemináriumvezetők felkészül teégétől és tanítási módszerétől függ. Az előadóképzö iskolákon szemináriumvezetőink elmélyítették és gyarapították elméleti tudásukat. Azonban a szemináriumok sikeres vezetése nemcsak a felkészültségtől függ, hanem az okta'ás módszerének helyességétől is. Nézzük meg, melyek azok az elsőrendű fontosságú szempontok, amelyeket azemináriumveze öinknek okvetlen szem előtt kell tartamok az oktatási munka sikere érdekében. Czólottunk már a szemináriumvezetők felkészültségének fontosságáról. Ez az első és legfon'osabb szempont. Azon ban nem lehet eredményes az oktatás, ha szemináriumvezetőink nem tudják megfelelőképpen átadni tudásukat. Ez közelebbről annyit jeleitt, hogy el kell mélyíteniök az anyagot. Az előadás anyagában meg kell találniok és ki kell hangsúlyoztiiok a dön'ó fontosságú elvi, elméleti kérdéseket, amelyek tulajdonképpen az anyag lényegét jelentik. Gondolkozásra kell késztetni a hallgatóságot, rá kell vezetni őket arra, hogy meglássák az összefüggéseket. Különben az oktatás merevvé, mechanikussá válik. Az elvi kérdések megtárgyalására kell szentelni a legtöbb idöL Nem szabad, hogy tisztázatlan kérdés maradjon a Az áruló Tito-klikk igyekszik szolgálatába Állítani a jugoszláv irodalmat is. A becsületes jugoszláv írók és újságírók természetesen nem hajlandók nevükkel fémjelezni Titóék fasiszta diktatúráját. Jelentős részük (migrációba, vagy illegalitásba ment, másokra pedig lecsapott a Tito-Gestapo. Ognyen Pricat, a nagytehetségű publicistát és dicső harcost, aki nem „érdekelte" kellőképpen Titót, egyszerűen meggyilkolták. Rodan Zognvics tehetséges jugoszláv kommunista költőt börtönbe vetették. Venko Marhovszki nagy macedón költőt pedig halálos betegen és leírhatatlan nyomorban házi őrizet alatt tartják. Titóék csupán a jugoszláv Írók és újságírók söpredékét vásárolhatták meg maguknak, vagy kényszerithették fenyegetéssel táborukba. A mai jugoszláv sajtó és irodalom vagy Titót dicsőíti, vagy a Szovjetuniót és a népi demoTITOEK TOLINOKAI kráciákat halmozza cl szitkozódásaival. Föirányitójuk a belgrádi Göbbels: Milovan Gyilasz és Tito udvari krónikása: Vlado Dedier, aki kém ás akit rokoni kapcsolatain keresztül erős szálak fűznek Truman közvetlen környezetében tévő emberekhez. E két ember megbízásából Tito Völkischer Bcobachterját, a Borba című lapot, az angol-amerikai kémszolgálat ismert ügynöke, Punisa Petrovics vezeti. Munkatársai legalább olyan hétpróbás gazemberek, mint ö maga Az egyik például Nikola Kapetonovies, aki a hitleri megszállás Idején kiadott Novo Vreme ctmfl lapocskának volt a politikai szerkesztője, egy másik pedig Mihail Lalics, volt csetnik, akt 1949-ben kémtevékenységet folytatott a szabadságukért küzdő jugoszláv harcosok között. • A Borba ntán a Titoklikk második legfontosabb lapja a Politika. Jelentőségéhez mérten Titóék ennek irányítását is kipróbált embereikra bízták. A lap kiadója jelenleg is ugyanaz, aki a felszabadulás előtt volt: Vladiszlav Ribnikar, a szerb nagyburzsoázia egyik ismert alakja, akit a közeli barátság szálai fűztek Nedicshez. Titóék szemében nyilván az a legfőbb érdeme, Hogy a fasiszta megszállás idején felhívást bocsátott ki, amelyben a hitleristákkal szembeni ellenállás beszüntetésére bivta fel a jugoszláv népet. Jutalmul röviddel Jugoszlávia felszabadulása .előtt Tito személyi titkára lett, majd pedig a Politika kiadója. Méltó párja a főszerkesztő, az iszákos, feleséggyilkos Branko Drashovics, a belgrádi nyilvános házak régi törzsvendég* A hitteri megszállás idején megjelent Novo Vreme cfmű lap nemcsak a Borbához, hanem Titóék más sajtótermékeihez is szolgáltatott „kádereket". Az egyik közülük, Predrage Milojevict, aki jelenleg a belgrádi újságíró szövetség kiadásában több nyelven megjelenő Nova Jugoszlávia szerkesztője, Jó hírét Titóék szemében azzal érdemelte ki, hogy dicsőítő cikket irt még a háború előtt az olasz fasizmusról. A Tito-klikk „Ideológusokban" sem szűkölködik. Ki feledkezhetnék el a marxizmus olyan „bővítőiről", mint Gyilasz és PijadeT Nem sokkal marad el mögöttük Iva Andrics, akinek „marxista" állásfoglalását különösen meggyőzővé teszi, hogy a jugoszláv fasiszták berlini meghatalmaaott minisztere volt. Mindezeknek a tollnukoknak, fasiszta csőcseléknek az amerikai imperialisták megbízásából az a feladatuk, bogy szétrombolják a jugoszláv nép hazafias érzelmeit és kulturális hagyományait, kiirtsák a nép öntudatából a Szovjetunió és a szovjet kultúra iránt érzett mély szeretetet. De hiába préselnek ki magukból a Tito-klikk megfizetett propagandistái szánalomraméltó klnrlmeket, Tito-szocializmust dicsőítő tehetségtelen rigmusokat — a nép más dalokat énekel. Ezek a dalok a föld alatt születnek, a jugoszláv nép lelkéből fakadnak. „Ameddig él Szovjet-Oroszor. tzág — nem szűnik nej reánk sütni a nap", hirdeti az egyik ilyen da! S ezeket a dalokat azok éneklik, akik egvszei majd végrehajtják az Ítéletet, amelyet a jugoszláv nép mondott ki Titóék és minden rendű-rangú ügynökeik felett. hallgatóság előtt. Ezzel szorosan összefügg aj anyag aktualizálásának, kikonkretizálásának kérdése. A marxizmus-leninizmus nem dogma — ez1 mindenekelőtt figi elembe kell venni. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja Lenin elvtárs. akinek zsenialitása többek közöí- abban rejlik, hogy a marxista ideológiát nagyszerűen tudta alkalmazni a fejlődés különböző szakaszaiban. Szemináriurr.vcze'öinknek is föltétlenül el kell sajAttt anlok ezt a mesterséget. Az elmélet akkor válik csak gyakorlati fegyverré, ha alkalmazni tudjuk népi demokráciánk fejlődési szakaszaira. a napi kérdések megértési, sére és megoldására. Idei oktatási munkánkban nagy súlyt fekte'ünk n marxis a irodalom klasszikusai, munkáinak tanulmányozására. Es ebbe a munkába nemcsak szemináriumvezetőinknek kell bekapcsolódniok, hanem be keli vonni a hallgatóságot is. Egy másik fontos kérdés az elméleti éberség. Szemináriumvezetőinknek minden egyes elvi tévedésre azonnal reagálniok kell, helyre kell igazttaniok » hibát. De ugyanakkor nem szabad abba a hibába esniök; hogy a sajá', esetleges tévedéseiket elkendőzzék, vagy kttéró és nem megfelelő válaszokat adjanak olyan kérdésekre, amelyeket maguk sem látnak tiaz'án. Ilyen esetben nyíltan meg kell mondaniok, hogy a kérdéssel 6k sincsenek tisztában é< azonnal u ária kell nézniök, hogy a hiányt pótolják. A iö szemináriumvezető nemcsak tantt, hanem nevel is. A kettő el nem választ'lia'ó egymás'ól. A szemináriumokon számtalan lehe'őség nyílik a nevelésre, a pártszerű maga artás kifejlesztésére. A tapasztalat azt mkatja, hogy a szemináriumokon mu' átkoznák meg leginkább a kollektív éle*, a pártszerii magatartás teréa mutatkozó hiányosságok, amelyekre szemináriumvezetőinknek;* azonnal és minden esetben rá kell mutatniok és meg kell ielölniök a hibák kijavításának módját A jó szeir.ináriumvezefa az oktatás mellett nevelő és kádermunkát is végez. A kollektív tanulás, az egymáson való segítés a legjobb eszköz arra, bogy kifejlessze a hallgatóság közö't a közösségi éle:el, a kommunista ko'Lktivát. Szemináriumvezetőinknek különös gonddal kell támogat nioÉ azokat, akik gyengébbnek bizonyulnak. Ha a gyengébben tanulók minden támogatást megkapnak, ak* or idővel elmosódik a különbség a jobbak és gyengébbek kőzött. C zeminártumaink akkor lesznek tanulságosak, élénkek és színvonalasak, ha abba tf hallgatók ősszesége aktívan bekapcsolódik s ha élénk vita alakul ki közöttük.. Szemináriumvezetőinknek tehát arra kell tflrekedniök, hogy a hallgatóság egészét bekapcsolják a hozzászólásokba és a termékeny vitákba. Persze ezek csak a legszükségesebbek és legáltalánosabb' szempontok Szemináriumvezetőinktől függ, hogy a helyi adottságokhoz kénest új éh úi módszereket alkalmazzanak az oktatási munkában. Ezáltal bi» ío-fumi tudjuk oktatási mura kánknak nemcsak mennyiségi hanan minőségi sikerét ia