Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-11 / 261. szám

/ ÜZZÜK KI AZ ELLENSÉGET A SZEGEDI ÜZEMEK HANGLEMEZT ARÁBÓL IS A burzsoá ideológia — az el­lenség megbúvik az üzemek köuyvtárnihin, felüti fejét az Üzemrészekben, a termelésben és károkat okoz. De a burzsoá Ideológia — az ellenség, a ká­ros befolyást sugárzó gramofon­lemezekkel is ott garázdálkodik száladon az üzemekben, sunyin megbúvik a hangszórók környé­Í tén s rombol. A hangszórók itt tt a szegcdi üzemekben is elég — a (Régi hangulat*, vagy az (Almaimat nem veheted el*. Uzziik ki az ellenséget! A burzsoá ideológiát hirdető hanglemezek komoly veszélyt hordoznak. A tennivaló: a ká­rokat o'.o'ó ellenséggel pül mat­nyi késedelem nélkül fel kell egészségházainkat sem kaptuk ingyen — hurcolni kellett érte. A szegedi üzemekben olyan le­mezeket kell beszerezni," — a giccslemezek helvett — "külö­nöseu szovjet hanglemezeket, amelyekkel lehet nevelni és szórakoztatni, melyek a pesz­santiimus, cmberteleneég, fcor gvakran "szórják a burzsoá ; hanglemezeket. Selejtezni kell, ideológiát és a gyárak dolgozói azonnal, a szegedi üzemek venni a harcot, s«ét kell zúzni m°poIiti*nins helyett a szocla­a burzsoá ideológiát terjesztő "'must építő emfierek op ti mti­akarva, akaratlanul alapjában­vévo káros befolyás alá kerül­nek, a legális támadási lehe­lőségtől megfosztott, újra és »jra megvert ellenséget segitik. A s ell naég befészkelte magát De nézzük meg milyen hang­lemezekről van azó, milyen hanglemezekkel (szórakoztat­ják! — nem kevés alkalommal — a szegedi üzemek dolgozóit. A DEM A cipőgyár, a legjobb •zegedi üzem. Qsupln két hang­lemezük felel mog a mai idők követelményének, a többi Ilyen: (Terapioo*, Major Ida és Kazal László énekli, (Mindegy, hogy kinek*, a nyilas Kalmír Pál lemeze, »Dgy "dalt sug nz #j« előadja >remegőn és sz.en­•edélyesent 'Nagykovácsy Ilona. Es sorolhatnánk továbo is... A* ellenség befészkelte magát •s szinte nap n ip után romtól ország legjelentősebb műsza­ki textiliákat gyártó üzemében, » Magyar Kenderben is. Ilyen fcanglemezeftet is fopgatnak: (A •rerelmi 5bécé-ben( tüh may Eabya, (Hollywood*. (Csupa lönny a szobám*, (Rio Rita*, Egyszer csak muidennek vége |e.--z«, (Amado mio«, (Halálos méreg nz öleléscd», (Régi, régi hangulat* stb. Szerencsére a Magyar Kenderlien akad olyan gramofon lomes is, amelyik " az »j szocialista haza építésével, h munka hőseivel foglalkozik. Giccsps ostobaság A Szegedi Kenderfonólxvn és k Dohánygyárban is találunk h«ép számmal burzsoá ideoló­giát terjesztő hanglemezt. Hogy 8«ik néhányat említsünk: (Lehet, kegy túlságosan szerettelek*, •AI maimat nem veheted el«, és Í ;y sorolhatnánk tovább. Cso­ílkozunk, hogv a Doliánygydr­han nincs meg" a (Hamvadó ci­garettavég*. I)e még egy lemezt •ueg kell említeni: Szégyen ez t , hogy már régen nem törték isze és nem dobták a sze­métre. Ez a (Miivészmuri* ci­mü lemez a nvilas (delnő Zsa­•n'itóU, Fedák" Sáritól. Más szegedi üzemekben is to­kiunk ilyen és ehhez hasonló lemezeket Miről beszélnek? A tegjobb esetben néhány közülük közönséges, giccses ostobaság­tól szól, de a legtöbb a hazug polgári romantikiát, a semmite­vést a munka megvetését a •irinkozó csodavárást erkölcs­telenséget és Ízléstelenséget kozinopolitizmust hinti el a dol­gozók körében. S még (A köny­•yü és Artatlan« lemez is — persze ilyenekről nem lehet be­szélni — r611 ér el, eivonja a dolgozók Tg elmét a fontos kér­désekről. Ez a kemény csaták­ban megvert burzsoá ellenség támadási módszere és a bur­«soá befolyás egyszer-egyszer érvényesült is. A dolgozókat nem érdek li m „Régi, tégi hangulat" Ki kíváncsi a fent felsorolt, lmlierinck egyáltalán nem ne­vezhető hanglemezekre? A mun­knversenybea résztvevő, a há­roméves terv befejezéséért, az itéves terv megkezdéséért több­termelésért, önköltségcsökken­tésért harcoló dolgozók bizto­san nem. Egyetlen egyéni versenyzőt, (gyetlen tarig!) u tagot sem érde­hanglemeztái-ait. Küzdeni keli a burzsoá befolyás, ai emberek tudrtíhan maradt kapitalista crtlkevények ellen. n» öliietett kéz/el v.árnnk, nz eredmény nem nuis.tról, 11 szovjet ember hu­zafisAftáről beszélnek. Szovjet indulókat, szórakoztató és tánc­le meze uet, a mi országunk in­dnlóit és magyar népdalokat Rajta, ne késlekedjünk, üz­zük ki az ellenséget a szegedi UJABB Péntek. 1949 november 11. 25.000 példányban kiadja a Szikra SZTÁLIN MÜVEI ELSÓ KÖTETÉT I. V. Sztálin 16 kötetben összegyűjtőit művei magyar kiadásának első kötele folya­matosan a dolgozók kezébe kerül. Könyvet soha nem fo­gadtak még ilyen lelkesedés­sel a dolgozók Magyaror­szágon, mint Sztálin elvtárs művei első kötelét. Már a mű megjelenésének hírére tömegesen jelentkeztek és az előjegyzések megindításakor rövid pár nap alatt mind az 50 ezer példányt lejegyez, ték. A dolgozók kérésére moat a Szikra könyvkiadó elha­tározta, hogy még a máso­dik kötet megjelenése előtt — amely Sztálin elv.árs 70-ik születésnapjára kerül forgalomba —, a legrövi. debb idő alatt kiadják I. V. Sztálin művei első köteté­nek új kiadását 25.000 pél­dányban. jfln léiro magától. Mint nliogv I üzemek hang lemeztárából isi uj hidjulnaat, gyárainkat, I (Morvay) TizévS börtönre ti éli éh MÍIÍCS Peítovlcs tiéoista kémet A Rajk-per feltárása óla a népi demokráciák országai egy­másután számolják iel az or­szágukban lévő Tito-ügynőköket és kémeket. Lengyelországban az amerikai imperialisták ügynöksége Titóék Milics Petrovicsot bízták mtg, hogy rendszeres kémkedést foly­tasson. Petrovics tevékenysége folytán amerikai és angol kém­szervezetek különböző izabotázs­cselekményeket készttettek elő. A kaftowici körzeti katonai most hirdetett Ítéletet ügyében. Milics Petrovicsot, a lengyelországi ju­goszláv . követség alkalmazottiát kémkedés és illegális iratok ter­jesztése miatt tizévi börtönre Ítélték. bíróság a titóista kém SORTON LETT a rémhhterfeaTtés vétfm ítélet a bankjegy-Iebüyegzósről szervezetten ramhireket terjesztők üyyeben Igazsáieügyminisztérium Az közli: Az Ál'amvédelmi Ila! óság folyó hó 5-étn rémhírterjesztés miatt átad a a budapesti ügyészségnek dr. Vajda Ödön­né budapesti eszpresízó-tulaj­donoíT.ö!, Jávorszki Antal mű­szepkeresikedőt és Turman Mar­git volt földbirtokosnőt. Vajdá­né és táisai az angol és ame­rikai rádió minden alapot nél­külöző híradásai nyomán szer­vezetien terjesztették azt az álhírt, hoigy a magyar kor­mány a 100 forintos bankje­gyeket le fogja bélyegezni. Ne­A legvadabb terrorral sem tudják rabszolgaságba törni a munkásságot az UDB pribékjei kei — biztosak vagyunk benne pése miatt A Jugoszláv forradalmi emi­gránsok lapja, „Az internacio­nalizmus zászlaja alatt'' cikket kclzöi a Tito Jugoszláviájában kirobbant sztrájkmozgalmak terjedéséről. A cikk részletesen kitér a kender- és lengyáii munkások sztrájkjára. A „Mihail Somo" kend) r­gyá.-iban a fasiszta banditák arra kényszeritik a munkáso­kat. hogy a sáros kenderázta­tókban mezítláb dolgozzanak. Azokban a helyiségekben, ame­lyekben a kendert ti tolják és fésülik, egyáltalán nincs sem­nifé'e egészségügyi védelem. A munkások egyre-másra bete­gednek meg tuberkulózisban. O.vosi kezelésről természete­sen szó sincs. Így sokan rövid idő alatt meghalnak ez ember­telen viszonyok következ ében. Az éle'misziiTelláéás is gyalá­zatos. A munkások hónapokig nem kapnak kenyeret, zsír1, hxist, úgy, hogy kénytelenek a feketepiacon vásárolni. Sok élelmet persze így sem vehet­nek: fizetésük oly alacsony, hogy a legszükséíi.sebbre sem telik. Ezek u'án érthető, hogy a munkások elhatároz­'ák: szabotálják a munkát. Mi­kor a szabotázs nem bizonyult elegendőnek, szervezett sztrájk­ba léptek. A titóislák a sztrájk megakadályozására hét mun­kást letartóztattak. ez azonban még csak olaj volt a tűzre. A letartóztatások következ'ében újabb háromszáz munkás hagy­ta abba a munkát. A gyárban másnep megje­lentek az UDB — a fasiszta titkos rendőrség emberei. A munkásságot azonban nem le­hetett megfé'emüíteni: szerve­zetten és öntudatosam folytat­ták szttrájkjukat. Ugyanígy zajlottak le az ese­mények a ..Slona" kendergyár­ban is. A munkások erélyesen követelték letartóztatott elv­társaik szabadovbocsá'ását és a munkafeltételek, az egészség­ügyi viszonyok haladéktalan megjavítását. A munkások öntudatos fellé­Ti to-ba üdült ák kénytelenek voltak az. elfogott munkásokat szabadonibocsáani és őknt munkahelyükre vissza* engedni. Az erélyes ellerá'lás számos más gyárban is felütő te fejét, noha a belgrádi trockis.ák min­den terrorisztikus módszerüket kipróbálták a sztrájkotok meg­törésére. Az üzemek dolgozóit azonban még ez sem félemii !i meg. Az ,,Ivo Lola Ribar" ken­d-rgyárban nincs nap. amikor a munkásoknak legalább hat­van százaléka ne hiányoznék. Ennek eredménye azután az, hogy az úgynevezett „tervet'* Hvyry u.4. „"W , ,. még ötven százalókban sem tel- ja lép. jesííi. A kulal kender- és len­gyá;tocn a teljesítés még az előirányzat ötven százalékát sem éii ck Ugyanez a helyzet a verbászi kendergyárbam is. A jugoszláv munkásság szer­vezett. forradalmi harcát Tito és fasiszta bandája ellen többé senki és semmi nem tudja megakadályozná. A harcot a Lenin és Sztálin eszméihez hű, a proletár nemze.laöziség nary eszméjét valló kommunisták vezietik. Nem kétség.s. hogy mi lesz a harc kimenete'e: a Tiío —Rankovics klikk Jugoszlávi­ája helyére a dolgozók szabad, népi demokratikus Jugoszláviá­vezeltek ügyében a budapesti bün.elő törvényszék csüör tö­kön tartott fő árgya'.ást. Dr, Vajda Ödönnét és Jávoiszld An alt 4—4 évi. Turman Mar­gitot pedig 2 évi börtönbünte-. tésre ítélték, A bíróság mind­három vádló.tal szemben fcrijes vagyonelkobzást is elrendelt. * Aki látta azt a hatalmas row hámot, amit a hiszékeny nagy­pénzűek in'ézlek az üzletek el­len pár nappal ezelőtt, teimé* ize esnek veszi, hogy „Amerike Hangjának" itthon is akadlaJs ..fiókin'ézeM". Ki mint él — úgy ítél alapon sokan kés®, pénznek vették, hogy a kapita­ista országok pénz'.eértékelésa után a forint leértékelése köu. ,-etkezik. Erzpresszótu'.ajdonoat műszerkereskedő, volt íöldbir­tokosnő: méltó tagjai a mu» visszavárói tengcrenlúlxól irá­nyított társaságának. De mind* emellett figyel.mremélló, hogy, a megvert ellenség még mini. dig nem adja fel a harcot. Már nem tud legá'isan. szerveze te« támadni, tónmsd tehát a sutto­gás, a zavar kellés fegyverévei, A hazugságok forrása az impe­rialistáktól ered, de itthon táp­lálja. dagasztja valóságos rémn hiráradat á a Jávorszki Antal­hoz. Turman Margitokhoz ha* sonlók siserehada. Az az ár&* visrza.hordás, zálogházak elv® indított roham, mely a hiszté­riát követte, világosan beszélj nz imperialisták ismét felsül* tek. Visszafelé sült el a mseymz •tépi demokrácia ellen fordíto*! fegyver. Mint már annyiszor, ismét azokat találta, okik eb®* ni'vr.k fordí o'rták. Ui hatékony oltóanyagok, gépkocsikra szerelt fertőtlenítő Állattenyésztésünk egyik fon­tos előfeltétele az állategészség­ügy korszerű kiépítése. A fel­szabadulás óta ezen a téren is jelentós eredményeket értünk el. Megtörtént a fasiszták által el­pusztított állategészségügyi in­tézmények helyreállítása és új intézményeket is létesítettünk Ugyanakkor megindult a küz­delem a fertőző állatbetegségek ellen. Ennek bevezetője volt a sertések kötelező oltásának el­rendelése. Nagy segítséget jelent ebben a küzdelemben a gíoko­csira szerelt, úgynevezett magas­nyomású fertőtlenftő berendezé­sek üzembehelyezése. Eddig hat ilyen berndezés működik, még­pedig Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Kaposvárott, Szom­bathelyen és Szegeden. A nyáron befejeződött az or­szág egész lóállományának vizs­gálata takonykórra és tenyész­bénaságra. A juh-him1ő ellen forgalomba került a „Phylaxo­vina" nevű, kiváló hatású ma­gyar oltóanyag Ezév tavaszán a baromfipeslis ellen is új, kiváló hatású magyar oltóanyagot ho­zott forgalomba az állami oltó­anyagtermelő intézet, Az új oltó­anyag a beoltott állatokat 6—8 hónapig biztos védelemben ré­szesiti. Nemrég indult meg az ú| oltóanyaggal az országban mint­egy 22 millió baromfi kötelező védőoltása. Az állatbetegségek megelőzére szempontjából nagyfontosságú • szérumtermelés. SzérumiermeU* tünk ma már a belföldi szük* ségletet mind mennyiségi, miiMi minőségi tekintetben teljesen ki­elégíti, sőt exportra is jut. 8b$ke és szabadságharcosok mozgalmának országos tanácsa tiltakozik Nyugatnémet­ország felfegyverzése ellen A béke és a saaibadsdsharco- I fegyverkezik. A kiáltvány • sok mozgalmának országos ta-1 továbbiakban hangoztatja, hogy ,, , ,. .minden franciáinak tiltakoznia nácsa november 11-on nemzeti P7 pj,),;ri ünneppel kapcsolatban — nz ' —•un ——Miaum— —® 1918. fegyverszünet évfoidulója — kiál.vánnyail fordult a fran­cia néphez. A kiáltvány meg­állapítja, hogy bár még alá sem Írták a békét Németor­szággal, a bosszúra éhes nyu­gatnémet kormáiny máris újre Á pártot építed, ha a partsajtot erősíted!

Next

/
Thumbnails
Contents