Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)
1949-11-11 / 261. szám
/ ÜZZÜK KI AZ ELLENSÉGET A SZEGEDI ÜZEMEK HANGLEMEZT ARÁBÓL IS A burzsoá ideológia — az ellenség megbúvik az üzemek köuyvtárnihin, felüti fejét az Üzemrészekben, a termelésben és károkat okoz. De a burzsoá Ideológia — az ellenség, a káros befolyást sugárzó gramofonlemezekkel is ott garázdálkodik száladon az üzemekben, sunyin megbúvik a hangszórók környéÍ tén s rombol. A hangszórók itt tt a szegcdi üzemekben is elég — a (Régi hangulat*, vagy az (Almaimat nem veheted el*. Uzziik ki az ellenséget! A burzsoá ideológiát hirdető hanglemezek komoly veszélyt hordoznak. A tennivaló: a károkat o'.o'ó ellenséggel pül matnyi késedelem nélkül fel kell egészségházainkat sem kaptuk ingyen — hurcolni kellett érte. A szegedi üzemekben olyan lemezeket kell beszerezni," — a giccslemezek helvett — "különöseu szovjet hanglemezeket, amelyekkel lehet nevelni és szórakoztatni, melyek a peszsantiimus, cmberteleneég, fcor gvakran "szórják a burzsoá ; hanglemezeket. Selejtezni kell, ideológiát és a gyárak dolgozói azonnal, a szegedi üzemek venni a harcot, s«ét kell zúzni m°poIiti*nins helyett a szoclaa burzsoá ideológiát terjesztő "'must építő emfierek op ti mtiakarva, akaratlanul alapjábanvévo káros befolyás alá kerülnek, a legális támadási lehelőségtől megfosztott, újra és »jra megvert ellenséget segitik. A s ell naég befészkelte magát De nézzük meg milyen hanglemezekről van azó, milyen hanglemezekkel (szórakoztatják! — nem kevés alkalommal — a szegedi üzemek dolgozóit. A DEM A cipőgyár, a legjobb •zegedi üzem. Qsupln két hanglemezük felel mog a mai idők követelményének, a többi Ilyen: (Terapioo*, Major Ida és Kazal László énekli, (Mindegy, hogy kinek*, a nyilas Kalmír Pál lemeze, »Dgy "dalt sug nz #j« előadja >remegőn és sz.en•edélyesent 'Nagykovácsy Ilona. Es sorolhatnánk továbo is... A* ellenség befészkelte magát •s szinte nap n ip után romtól ország legjelentősebb műszaki textiliákat gyártó üzemében, » Magyar Kenderben is. Ilyen fcanglemezeftet is fopgatnak: (A •rerelmi 5bécé-ben( tüh may Eabya, (Hollywood*. (Csupa lönny a szobám*, (Rio Rita*, Egyszer csak muidennek vége |e.--z«, (Amado mio«, (Halálos méreg nz öleléscd», (Régi, régi hangulat* stb. Szerencsére a Magyar Kenderlien akad olyan gramofon lomes is, amelyik " az »j szocialista haza építésével, h munka hőseivel foglalkozik. Giccsps ostobaság A Szegedi Kenderfonólxvn és k Dohánygyárban is találunk h«ép számmal burzsoá ideológiát terjesztő hanglemezt. Hogy 8«ik néhányat említsünk: (Lehet, kegy túlságosan szerettelek*, •AI maimat nem veheted el«, és Í ;y sorolhatnánk tovább. Csoílkozunk, hogv a Doliánygydrhan nincs meg" a (Hamvadó cigarettavég*. I)e még egy lemezt •ueg kell említeni: Szégyen ez t , hogy már régen nem törték isze és nem dobták a szemétre. Ez a (Miivészmuri* cimü lemez a nvilas (delnő Zsa•n'itóU, Fedák" Sáritól. Más szegedi üzemekben is tokiunk ilyen és ehhez hasonló lemezeket Miről beszélnek? A tegjobb esetben néhány közülük közönséges, giccses ostobaságtól szól, de a legtöbb a hazug polgári romantikiát, a semmitevést a munka megvetését a •irinkozó csodavárást erkölcstelenséget és Ízléstelenséget kozinopolitizmust hinti el a dolgozók körében. S még (A köny•yü és Artatlan« lemez is — persze ilyenekről nem lehet beszélni — r611 ér el, eivonja a dolgozók Tg elmét a fontos kérdésekről. Ez a kemény csatákban megvert burzsoá ellenség támadási módszere és a bur«soá befolyás egyszer-egyszer érvényesült is. A dolgozókat nem érdek li m „Régi, tégi hangulat" Ki kíváncsi a fent felsorolt, lmlierinck egyáltalán nem nevezhető hanglemezekre? A munknversenybea résztvevő, a hároméves terv befejezéséért, az itéves terv megkezdéséért többtermelésért, önköltségcsökkentésért harcoló dolgozók biztosan nem. Egyetlen egyéni versenyzőt, (gyetlen tarig!) u tagot sem érdehanglemeztái-ait. Küzdeni keli a burzsoá befolyás, ai emberek tudrtíhan maradt kapitalista crtlkevények ellen. n» öliietett kéz/el v.árnnk, nz eredmény nem nuis.tról, 11 szovjet ember huzafisAftáről beszélnek. Szovjet indulókat, szórakoztató és táncle meze uet, a mi országunk indnlóit és magyar népdalokat Rajta, ne késlekedjünk, üzzük ki az ellenséget a szegedi UJABB Péntek. 1949 november 11. 25.000 példányban kiadja a Szikra SZTÁLIN MÜVEI ELSÓ KÖTETÉT I. V. Sztálin 16 kötetben összegyűjtőit művei magyar kiadásának első kötele folyamatosan a dolgozók kezébe kerül. Könyvet soha nem fogadtak még ilyen lelkesedéssel a dolgozók Magyarországon, mint Sztálin elvtárs művei első kötelét. Már a mű megjelenésének hírére tömegesen jelentkeztek és az előjegyzések megindításakor rövid pár nap alatt mind az 50 ezer példányt lejegyez, ték. A dolgozók kérésére moat a Szikra könyvkiadó elhatározta, hogy még a második kötet megjelenése előtt — amely Sztálin elv.árs 70-ik születésnapjára kerül forgalomba —, a legrövi. debb idő alatt kiadják I. V. Sztálin művei első kötetének új kiadását 25.000 példányban. jfln léiro magától. Mint nliogv I üzemek hang lemeztárából isi uj hidjulnaat, gyárainkat, I (Morvay) TizévS börtönre ti éli éh MÍIÍCS Peítovlcs tiéoista kémet A Rajk-per feltárása óla a népi demokráciák országai egymásután számolják iel az országukban lévő Tito-ügynőköket és kémeket. Lengyelországban az amerikai imperialisták ügynöksége Titóék Milics Petrovicsot bízták mtg, hogy rendszeres kémkedést folytasson. Petrovics tevékenysége folytán amerikai és angol kémszervezetek különböző izabotázscselekményeket készttettek elő. A kaftowici körzeti katonai most hirdetett Ítéletet ügyében. Milics Petrovicsot, a lengyelországi jugoszláv . követség alkalmazottiát kémkedés és illegális iratok terjesztése miatt tizévi börtönre Ítélték. bíróság a titóista kém SORTON LETT a rémhhterfeaTtés vétfm ítélet a bankjegy-Iebüyegzósről szervezetten ramhireket terjesztők üyyeben Igazsáieügyminisztérium Az közli: Az Ál'amvédelmi Ila! óság folyó hó 5-étn rémhírterjesztés miatt átad a a budapesti ügyészségnek dr. Vajda Ödönné budapesti eszpresízó-tulajdonoíT.ö!, Jávorszki Antal műszepkeresikedőt és Turman Margit volt földbirtokosnőt. Vajdáné és táisai az angol és amerikai rádió minden alapot nélkülöző híradásai nyomán szervezetien terjesztették azt az álhírt, hoigy a magyar kormány a 100 forintos bankjegyeket le fogja bélyegezni. NeA legvadabb terrorral sem tudják rabszolgaságba törni a munkásságot az UDB pribékjei kei — biztosak vagyunk benne pése miatt A Jugoszláv forradalmi emigránsok lapja, „Az internacionalizmus zászlaja alatt'' cikket kclzöi a Tito Jugoszláviájában kirobbant sztrájkmozgalmak terjedéséről. A cikk részletesen kitér a kender- és lengyáii munkások sztrájkjára. A „Mihail Somo" kend) rgyá.-iban a fasiszta banditák arra kényszeritik a munkásokat. hogy a sáros kenderáztatókban mezítláb dolgozzanak. Azokban a helyiségekben, amelyekben a kendert ti tolják és fésülik, egyáltalán nincs semnifé'e egészségügyi védelem. A munkások egyre-másra betegednek meg tuberkulózisban. O.vosi kezelésről természetesen szó sincs. Így sokan rövid idő alatt meghalnak ez embertelen viszonyok következ ében. Az éle'misziiTelláéás is gyalázatos. A munkások hónapokig nem kapnak kenyeret, zsír1, hxist, úgy, hogy kénytelenek a feketepiacon vásárolni. Sok élelmet persze így sem vehetnek: fizetésük oly alacsony, hogy a legszükséíi.sebbre sem telik. Ezek u'án érthető, hogy a munkások elhatároz'ák: szabotálják a munkát. Mikor a szabotázs nem bizonyult elegendőnek, szervezett sztrájkba léptek. A titóislák a sztrájk megakadályozására hét munkást letartóztattak. ez azonban még csak olaj volt a tűzre. A letartóztatások következ'ében újabb háromszáz munkás hagyta abba a munkát. A gyárban másnep megjelentek az UDB — a fasiszta titkos rendőrség emberei. A munkásságot azonban nem lehetett megfé'emüíteni: szervezetten és öntudatosam folytatták szttrájkjukat. Ugyanígy zajlottak le az események a ..Slona" kendergyárban is. A munkások erélyesen követelték letartóztatott elvtársaik szabadovbocsá'ását és a munkafeltételek, az egészségügyi viszonyok haladéktalan megjavítását. A munkások öntudatos felléTi to-ba üdült ák kénytelenek voltak az. elfogott munkásokat szabadonibocsáani és őknt munkahelyükre vissza* engedni. Az erélyes ellerá'lás számos más gyárban is felütő te fejét, noha a belgrádi trockis.ák minden terrorisztikus módszerüket kipróbálták a sztrájkotok megtörésére. Az üzemek dolgozóit azonban még ez sem félemii !i meg. Az ,,Ivo Lola Ribar" kend-rgyárban nincs nap. amikor a munkásoknak legalább hatvan százaléka ne hiányoznék. Ennek eredménye azután az, hogy az úgynevezett „tervet'* Hvyry u.4. „"W , ,. még ötven százalókban sem tel- ja lép. jesííi. A kulal kender- és lengyá;tocn a teljesítés még az előirányzat ötven százalékát sem éii ck Ugyanez a helyzet a verbászi kendergyárbam is. A jugoszláv munkásság szervezett. forradalmi harcát Tito és fasiszta bandája ellen többé senki és semmi nem tudja megakadályozná. A harcot a Lenin és Sztálin eszméihez hű, a proletár nemze.laöziség nary eszméjét valló kommunisták vezietik. Nem kétség.s. hogy mi lesz a harc kimenete'e: a Tiío —Rankovics klikk Jugoszláviája helyére a dolgozók szabad, népi demokratikus Jugoszláviávezeltek ügyében a budapesti bün.elő törvényszék csüör tökön tartott fő árgya'.ást. Dr, Vajda Ödönnét és Jávoiszld An alt 4—4 évi. Turman Margitot pedig 2 évi börtönbünte-. tésre ítélték, A bíróság mindhárom vádló.tal szemben fcrijes vagyonelkobzást is elrendelt. * Aki látta azt a hatalmas row hámot, amit a hiszékeny nagypénzűek in'ézlek az üzletek ellen pár nappal ezelőtt, teimé* ize esnek veszi, hogy „Amerike Hangjának" itthon is akadlaJs ..fiókin'ézeM". Ki mint él — úgy ítél alapon sokan kés®, pénznek vették, hogy a kapitaista országok pénz'.eértékelésa után a forint leértékelése köu. ,-etkezik. Erzpresszótu'.ajdonoat műszerkereskedő, volt íöldbirtokosnő: méltó tagjai a mu» visszavárói tengcrenlúlxól irányított társaságának. De mind* emellett figyel.mremélló, hogy, a megvert ellenség még mini. dig nem adja fel a harcot. Már nem tud legá'isan. szerveze te« támadni, tónmsd tehát a suttogás, a zavar kellés fegyverévei, A hazugságok forrása az imperialistáktól ered, de itthon táplálja. dagasztja valóságos rémn hiráradat á a Jávorszki Antalhoz. Turman Margitokhoz ha* sonlók siserehada. Az az ár&* visrza.hordás, zálogházak elv® indított roham, mely a hisztériát követte, világosan beszélj nz imperialisták ismét felsül* tek. Visszafelé sült el a mseymz •tépi demokrácia ellen fordíto*! fegyver. Mint már annyiszor, ismét azokat találta, okik eb®* ni'vr.k fordí o'rták. Ui hatékony oltóanyagok, gépkocsikra szerelt fertőtlenítő Állattenyésztésünk egyik fontos előfeltétele az állategészségügy korszerű kiépítése. A felszabadulás óta ezen a téren is jelentós eredményeket értünk el. Megtörtént a fasiszták által elpusztított állategészségügyi intézmények helyreállítása és új intézményeket is létesítettünk Ugyanakkor megindult a küzdelem a fertőző állatbetegségek ellen. Ennek bevezetője volt a sertések kötelező oltásának elrendelése. Nagy segítséget jelent ebben a küzdelemben a gíokocsira szerelt, úgynevezett magasnyomású fertőtlenftő berendezések üzembehelyezése. Eddig hat ilyen berndezés működik, mégpedig Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Kaposvárott, Szombathelyen és Szegeden. A nyáron befejeződött az ország egész lóállományának vizsgálata takonykórra és tenyészbénaságra. A juh-him1ő ellen forgalomba került a „Phylaxovina" nevű, kiváló hatású magyar oltóanyag Ezév tavaszán a baromfipeslis ellen is új, kiváló hatású magyar oltóanyagot hozott forgalomba az állami oltóanyagtermelő intézet, Az új oltóanyag a beoltott állatokat 6—8 hónapig biztos védelemben részesiti. Nemrég indult meg az ú| oltóanyaggal az országban mintegy 22 millió baromfi kötelező védőoltása. Az állatbetegségek megelőzére szempontjából nagyfontosságú • szérumtermelés. SzérumiermeU* tünk ma már a belföldi szük* ségletet mind mennyiségi, miiMi minőségi tekintetben teljesen kielégíti, sőt exportra is jut. 8b$ke és szabadságharcosok mozgalmának országos tanácsa tiltakozik Nyugatnémetország felfegyverzése ellen A béke és a saaibadsdsharco- I fegyverkezik. A kiáltvány • sok mozgalmának országos ta-1 továbbiakban hangoztatja, hogy ,, , ,. .minden franciáinak tiltakoznia nácsa november 11-on nemzeti P7 pj,),;ri ünneppel kapcsolatban — nz ' —•un ——Miaum— —® 1918. fegyverszünet évfoidulója — kiál.vánnyail fordult a francia néphez. A kiáltvány megállapítja, hogy bár még alá sem Írták a békét Németországgal, a bosszúra éhes nyugatnémet kormáiny máris újre Á pártot építed, ha a partsajtot erősíted!