Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)
1949-11-10 / 260. szám
» VI. ÉVF. 260. SZÁM. Ara 5tf titiér Mindenki tegyen eleget ujrabe:elentési kötelezettségének CSÜTÖRTÖK, 1949 NOVEMBER 10. fi TÁHSDÜFÉL NAGY VERESÉGE A HIDEGHÁBORÚBAN Irta: D. ZA'ZIAVSZ 81 Az emberiség, sajnos, nem rendelkezik olyan, a filmhez, meg a rádióhoz hasonló technikai eszközökkel, amelyek lehe tővé tennék, hogy a történelem száméra megörökítsék egyeseknél a csalódás, másoknál az ölöm egységes kitörését; egyesek dühét és kétségbeesését, mások reményét és biztonságérzetét. amit az a közlés váltott ki, hory 1947 óta a Szovjetunió rendelkezik az atomfegyverrel. Nagyszerű pillanat volt ezl Ez volt a folyó év egyik legjelentősebb eseménye. És még most is nevetnünk kell, ha magunk elé képzeljük a burzsoá újságírók arcát Valósággal kihullott kezükből a toll és nyelvük a szájpadlásukhoz tapadt. A kapitalista sajtó fecsegő é» rikácsoló papagájai ámulatukban majd kővé váltak, kimeresztették á szemüket és teljesen elvesztették a fejüket. E percben ugy festettek, mint a bokszoló a ringben, amikor egv sulvos ütéstől éppen elveszíti harcképességét és már-már öszsz esik ... Ez természetesen csak egy perm 2 tartott, de ez a perc rendkívül nagyjelentőségű volt, mert ai agresszorok mélységes sitottái meg a valóságos ellenőrzést az atomfegyver gyártása felett, senki se "mondhat róla véleményt. — De nem ez a fődolog." atombomba veszélyes és megengedhetetlen fegyver marad, megengedhetetlen, mert a népek nem tűrik ennek a fegyvernek a használatát. Az a fő, hogy az atom-villámháborurói való fecsegésnek véget vetettek. És ez is a támadó hatalmas vereség® a hidegháborúiban. Az ' imperialisták tisztában vaunak azzal, hogy a népek nem akarnak háborút, hogy a kapi talista országok népei nem megbízhatók egy háborúban. Ebbői ered a kommunisták elleni féktelen düh, az a kisérlet. hogy még a háború előtt leszá motjannk velük, hogy az Egyesült Államok egész társadalmi, politikai berendezését fasiziljSkNapjaink hidegháborújában az agresszorok pontosan másolják Hitlert. Az atom-villámhábóru felelőtlen elmélete — ami egyben bűnös és elképzelhetetlen is — mérhetetlenül elburjánzott a kapitalista sajtó hasábtwo, three! — és jain. One, vereségéről tanúskodott j atombombák lebegnek a Szov a hidegháborúban, amelyet az1 jetunió ipari központjai felett, no : oi amerikai imperializmus j á kapitalista országok népeinek lőkoiomposai szerveztek a Szov- j pedig olvan látvány ez, mint s jetunió, a demokrácia ellen, j cirkusz 'közönségéhek a szóraA *hidegháboru« kifejezés a'ko7(at6 bűvészmutatvány. Min, fcm d a lista sa.tó szülötte. A ka- den el van intézve: az *gész pitaiista sajtó találta ki és hozta világ a Wall-Street szolgálatáforgalomba. Nem kell sokat ta-' 1ian> » népnek nem kell félni a 1 ' a!ni. ki a támadó ebben a' háborútól, harcolnia sem kell. hlchvháborúban: elég, ha tekin-1 Végső esetben néhány hadosztetiinícet az imperialista sajtóra amelyet a »nem teljes érvetjük. Gazdái parancsszavára I béku« franciákból és angolokháború előtti hangulatot szit, j ^ állítanak fel, akiket ami orra törekszik, hogv az általá-1 rkai dollárokon vásároltok meg. nos Pán'k. a fejvesztettség, a! * kommunisták megfélemlítés légkörét teremtse j kiirtását. m> g. olyan légkört amelyben | A saitó félrevezette a népeaz igazi rablóhiborukat készi- • ket és becsanta sajátmagát is. tik elő. j Ezért vesztette el fejét a ka A bértollnokok hétrét gór- j pitalista sajtó, amikor a té- J| nvednek a vezérkarok előtt. ; nvek csapásai alatt lepottvanf Felmagasztalják az USA erejét az nborkafáról. Nincs semmiféle ', Tta és megkísérlik lekicsinyelni a villámháború és nem is lehet Ha a háborús uszítóknak sikerülne elkezdeni a háborút, ugv és hosszú háború Azonnal tiltsák mep ez afomfoosver í^ználatát — javasolja a Szovjetunió az EISSz-ben Malik elvtára, a Szovjetunió iküldötte kedden előterjesztette az Egyesült Nemzetek Szervezetének különleges politikai bizo'tn a Szovjetunió j a vasi aait az atomenergia használatának kérdésében. A szovjet Javaslat két részből áll. Az egyik rész az atomfegyver hasznalatának azonnali megtiltását, a másik rész pedig az atomenergia felhasználásának nemzetközi ellenőrzését követeli. A javaslat azt ia követeli, hogy mind az atomfegyver megtiltó**, mind pedig az ellenőrzés azonnal lépjen hatályba. A Magyarországon élő jugoszláv politikai emigránsok távirata Sztálin elvtárshoz A Magyarrszágoo élő jugoszláv politikai emigránsok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulója alkalmából megtartott gyülé. Íükről a következő táviratot küldték Száliti generalisszimuszhoz: „Mi, Magyarországon tartózkodó jugoszláv politikai emigránsok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulója alkalmából lángoló üdvözletünket külljük Önnek, Sztálin elvtárs, önön keresztül a dicső Bolsevik Pártnak és az egész szovjet népnek. A segítség, amelyet a Bolsevik Párt és ön személyesen. Sztálin elvtárs, nekünk, Jugoszlávia kommunistáinak, népeinek és munkásosztályának nyújtottak, rámutatva Tito klikkjének árulására és országunk felszabadításának útjára, felbecsülhetetlen értékű népünk harcában, hogy Jugoszláviát újból visszavezessük a béke és a demokrácia táborába. A megingathtatlan hit és szeretet a Szovjetunió, a Bolsevik Párt és ön iránt személyesen, készségünk, hogy harcoljunk az imperialista agresszió ellen, hazánk árulói elleni harcosok soraiba állított minket. Mi büszkék vagyunk arra, hogy a béke és a haladás nagy frontjába tartozunk, amelynek élén Ön áll, Sztálin elvtárs. Mi, politikai emigránsok, mint népünk alkotó része. Ígérjük, hogy mindent megadunk, hogy segítsük népünk harcát a nacionalista-fasisz ® Tito.Rankovics klikkje ellen, hogy országunkat min rí előbb visszavezessük a népi demokráciák testvéri családjába, melynek élén a hatalmas Szovjetunió áll. laliiikoy eiytárs u egész békeszerető embtriség mrébm beszélt A v!Jágia|i6 KörorasíitSiJa a maa fávai t»et?édet demokratikus tábor erejét. Néir.ar-fctfj a vé"~-z. Az a'cm- . bombáról ujjonglak és üvöltöz-,' az sulvos tek. az atombomba modell jeivel lenne. hadonásztak. Azt képzelték magukról, hogy nagyon erősek. Meg süketültek saját kiabálásuktői és örvendeztek, amikor látták maguk körül a kispolgárok ijedt arcát. Ezért vesztették el annyira a fejüket, ezért csúszott ki egyszerre a talaj a lábuk alól, az el=ő pillanatban, amikor az erész világon hallható volt a uyugodt kijelentés arról, hagv a Szovjetunió is rendelte, zik az atomfegyver titkával, csak éppen nem szánja azt a népek megfélemlítésére. , , , .. . 1 ° akarnak; a kapitalista sajtó A hidegháborúban elkezdődött mélységes csalódásának feljai a rendezetlen visszavonulás. A \ dulását elfojtotta a népek öröm hidegháborút természetesen nem , uj'jongósa. A. szovjet nép kesziintették meg és nem is szün- j zében levő atomfejvvert. mint tetik meg. A hidegliálxirunak a béke uj biztositékát üdvözölmegvannafc a forrásai. A hideg- tek. Még a reakciós ujsácok háború üzlet lett, amelyről nem I is a háborús feszültség csökkemondanak le azok, akiknek ez | nőséről számoltak be, a szovjet az üzlet pénzt hoz. Véglegesen kormány történelmi jelentőség? összeomlott azonban a légi vil- j közlése után. És ez minden sző lámliúlioru elmélete, pedig ez az nál Világosabban beszél arról elmélet a legfontosabb szerepet hogv megbukott az a csalás, játszotta a hidegháljoruban. A amélvbe az imperialisták mogA háborít, az háború. Senkinek sem fog sikerülni, hogy a nézőtéren foglaljon helyet, mindenki résztvevő lesz — és elvitathatatlanul azok a népekfognak győzni, amelyek az igaz ságért fognak küzdeni, amelyeimen vannak győződve icazságukról, a szabad népek fognak győzni, amelyek hazájukért és nem a WaJi-Strcet profitjáért harcolnak. A népek azonban nem akarnak háborút, a népek békét akarnak; Az egész világsajtó vezető helyem foglalkozik Malenkov tv. ácsnak a moszkvai városi taaács ülésem elmondott nagy beszédével. A prágai „Rudé Pravo" vezércikkében azt írja. hogy • Moszkvában elhangzott beszédét a világ dolgozói a békeszerető nemzetek ügy értékelék, mint amelyet nemcsak a zovjet nép, hanem a pekingi, és kantoni győzők, a népi demokráciák szocializnust építő népei, a Tito-féle "asizmiLSsal bá'.rea szembesaádó jugoszláv harcosok; Olaszország, Franciaország és más tőkés államok hős munkásosztá'ya, az egész viláig békebarátai nevében is mondtak. Örömmól és büszkeséggel ölt ei bennünket a tudat, hogy 'óban a táborban vágyunk, amelyben a jövő és hogy ezt a jövőt e magunk erejével is seri'ünk kiépíteni. A bukaresti „Soanteia*. a Rónán Munkáspárt központi lapja „A nagy sztálini borszak" című vezércikkében elemzi Maonkov beszédét. Az Associa ed Press amerikai hírügynökség Malenkov beszámolójából kiemeli azt a részt, amely hangisúlyozza, hogy z atomenergia a Szovjetunióban eddig nem látott lépést jeent előre a békés építés terüetén, ugyanakkor, amikor a kapitalista világban ezt az >ne<rviát ha'ált hozó fegyverek gyártására használják fel Az ügynökség közleménye azt ia kiemeli, hogy a Szovjetunióban az ipari és mezőgazdasági termelés meghaladta a háborúeiö.ti színvonalat. A londoni burzsoá lapok közleményeinek címei a beszámolónak azt a részét emelik ki, amelyek az Egy-sült Államok világuralmi törekvéseit leplezik le. A párisi lapok főleg a beszámolónak azokat a részeit hangsúlyozzák ki, amelyek • Szovjetunió békepolitikájárói és * szovjet kormány külpolitikájának alapelveiről szólnak. A kanadai rádiótársaság közölte Malenkov beszámolóját és ennek során azokat a részekx.4 emel'.e ki, hogy ha a kapitalizmus új háborút kezd, ezzel saját sírját ássa meg. Az osztrák „Tagblatt am Montag" a beszámolót ezzel a címmel közli: , >zkva kijelenti: Mi nem akarunk háborút, de nem félünk tőe.' A stockholmi „Ny Dag" Malenkov beszámolóját ezzel a nagybetűs címmel közli: „Szakadatlan feliendü'és Keet:n —. elkerülhetetlen válság Nyugaton". A helsinkii „Vapasaoa" * „Szocialista rendszer győz" cím alatt ismerte i a beszédet. A „Hufvudstadibladet" a beszéd ismertetésének a kövekező címet adja: „A harmadik világ* háború pusztulást hozna a kapitalizmusra." A holland, norvég, dán és izraeli lapok is első oldalon foglalkoznak a beszéddel Aa egyiptomi sajló különösen • beszédnek azt e részét emeli ki, hogy amennyiben ez angolamerikai háborús gyújtogatok új háborút kezdenének. « « háború a világ-kapitalizimMl sírját jelentené. Évi tonaavmülió pár cipőt gyártunk sz ötéves tsrv végén Az ötéves terv során cipőiparunk nagy fejlődésnek indul. 1938-ban Magyarországon 5 és fél millió pár cipőt termeltek. Az 1938-as szinvo. nalat már 1948-ban túlhaladtuk, ez évben pedig 7 és fél millió pár cipőt gyártottunk. Az ötéves terv végére cipőtermelésünk 11 millió párra emelkedik. Igen fontos kísérletek fo!y« nak a gyártási idő megrövidítésére. Eddig a cipőt gyártá* közben gőzburában szárítót* iák. Most kísérleteket folytatnak infravörös sugarakkal való szárításra. Ha a kíséri©* tek sikerrel járnak, a szárítási idő az eddiginek körülbelül 5 százalékára csökken. nionibombat halmozott fel az bókét b-nyo/otné. Nem, ebben elmúlt év a'att, mint amennvit j nem hisznek a népek, tulnvoa Szovjetunió felhalmozhatott, mó többségük nem hisz benne. Ezt a szóm tant vizre irták vil- Minél erősebb a Szovjetunió, Iával Miudaddig. amig nem való-i annál nyugodtabb az élet a földön — ez ment át a milliók tudatába. A hidegháborús stratégia gyászvitézei, az atomzsarolás .specialistái elvesztették az ütközetet. Természejoseih folytatni fogjás a háborút, a régi és uj eszközökkel is, amelyek azonban ugyanolyan szánalmasak. A hidegháború ugyanolyan meggazdagodási forrás a WallS.treet részére, mint az igazi bíbora. De a támadó vereséget fogj szenvedni, kétszeres és "háromszoros vereséget szenved a hidegháborútan és végleges vereséget l'og szenvedni, ha fejét igazj háborúban teszi kockára.