Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-09 / 259. szám

t Szerda, 1949 november 9. A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HALASZTHATATLAN FELADATAI (A Pravda vezércikke) A „Pravda" vezércikke a szocialista állattenyésztés fejlesztésének további halaszthatatlan feladataival foglalkozik és a többi között a következőket hangsúlyozza: „A kolhozfalvak az egész Szovjetunióhoz hasonlóan a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulóját hazafias munkateljesítményekkel ünneplik. A kolhozok, szovhozok és traktorállomások a gazdasági év sikeres befejezése után már a jövő évi jó termés alapjait rakják le. A szocialista mezőgazdaság Idei sikereiben fontos szerepet játszottak a közösségi állattenyésztés dolgozói is. A népgazdaságnak ez az ága az utolsó időben erősen fejlődött. A Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzé tett jelentése szerint a kolhozok 1949 október elsejéig több mint 75 ezer szarvasmarha, Juh, sertés és baromfitenyésztő farmot létesítettek a már meglévőkön kivül. Jelentősen növekedett a Szarvasmarhák, sertések, juhok, kecskék és tyúkok száma. Csak fél év telt el azóta, hogy a szovjet minisztertabács és a Kommunista Párt központi bizottsága Jóváhagyta a kolhozok és szovho. lok közösségi állatíenyésztélé.ieik a hároméves fejlesztési tervét. A kolhozok és szovho. lok e viszonylag rövid idő blatt komoly sikereket értek el. A mezőgazdasági dolgozók a terv megvitatása után kötelezettséget vállaltak, hogy az állatállomány és az állattenyésztés termékenységének növelésére vonatikozó hároméves előirányzatot túlteljesítik. A kolhozokban és szovho. Bokban lázas munka indult meg az új majorságok létesítése, az állal állomány növelése és az állatok termelékenyBégének emelése érdekében. Mindenütt nagy gondot fordítottak a közösségi állatállomáiiiy takarmánynemüekkel való ellátására, az állatok gondozásának megjavítására és a nehéz testi munkát igényelő munkafolyamatok gépesítésére. Az állattenyésztő szakemberek és más szakemberek tömeges előkészítésére is különös figyelmet fordítottak. Az állatállomány számára sok új helyiséget építettek. A kolhozok és szovhozok az állati termékek beszolgál, tatása terén a múlt évinél jobban lesznek eleget az állam iránti kötelezettségeiknek. A közösségi állateinyésztés fejlesztésben elért komoly sikerek különösen az új, állattenyésztő farmok létesítésében nyilvánultak meg. A krasznodari, sztavropoli, voronyezsi, moltovi és kamerovi vidék, a Csuvas autonóm szovjet köztársaság, valamint az ukrán szocialista szovjet köztársaság számos kolhozában már megvannak a négyféle: szarvasmarha, juh és kecske, sertés és baromfi állattenyésztő farmok. Sok kolhozban az állatállomány már felülümúlja az előirányzatot ós azóta is növekszik. A múlt ivinól ióval több szemes és szálastakarmányt tároltak az állatok számára. A Pravda azután rámutat azokra a konkrét hibákra és hiányokra, amelyek a szociálist® állattenyésztés vezetésével megbízott pártszervezetek munkájában mutatkoznak, majd a továbbiakban a következőket írja: „A mezőgazdaságfejlesztés ama központi feladatának megoldása érdekében folytatott harcban, mint a közösségi állattenyésztés fellendítése, nem maradhat hátra egyetlen vidék, vagy köztársaság, egyetlen kerület, kolhoz és szovhoz sem. Az októberi, egész népre ki. terjedő szocialista munkaverseny napjaiban még lázasabb tevékenység folyik a kolhozokban és szovhozokban, a földeken és az állattenyésztő farmokban. Egyre nagyobb méretet ölt a háború utáni sztálini ötéves terv határidő előtti teljesítése érdekében folyó szocialista verseny is. A helyi párt és szovjet szervezeteknek, minden falusi kommunistának és komszomo1 tatának az a harci feladata, hogy a kolhoz és szovhoz dolgozók munkáját vezestéa es valamennyi mezőgazdát bevonják a harcba, melynek célja a közösségi állattenyész'és fejlesztésére irányuló bároméves terv fejlesztése és -úiteljesítése." FOGADÁS GROM1KONAL a Forradalom évfordulója aljaiméból A Na«y Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulója alkalmából Gromiko szovjet külügyminiszterhelyettes hétfőn fogadást rendezett a moszkvai diplomáciai testület részére. A fogadáson megjelentek a moszkvai követségek é« a diplomáciai missziók vezetői és tagjai, Csojba'szan, a mongol népköztársaság miniszterelnöke, Hohon. a koréi népi demokratikus köztársaság nagy nemzetgyűlésének elnöke, Kareman, az albán népköztársaság közoktatásügyi minisztere, Cojcsan koréi pénzügyminiszter, Dlckmann, anémt demokratikus köztársaság Ideiglenes népi kamarájának elnöke, Louis Saillant a szakszervezeti világszövetség főtitkára, Fernand Seinav, a Moszkvában tartózkodó belga kereskedelmi küldöttség vezetője, Einar Mudio, a svéd kereskedelmi küldöt'ség vezetője, Joliot-Curie, a békevédelmi világkongresszus állandó bizottságának elnöke, Lombardo Toledano, a latinamerikai munkásszövetség elnöke, Qiuseppe Bertl, az olasz-szovjet társaság elnöke. Szovjet részről a fogadáson jelen voltak többek kőzött Monsikov, Zverjev, Kaf.anov és Szmirnov miniszterek, Vlaszov, az oroszországi szövetséges köztársaság Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, Oorkin, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa e'nökségének titaára, Bugyonnil, Szokolovszkij, Govofftv marsallok, Lavrentyev kfilügyminiszterhelyettes, Kunyecov, a Szovjetunió központi szakszervezeti tanácsának elnöke., SZÉLJEGYZETEK A CIO. 82 amerikai jobboldali szakszervezet dollárbéren® elnöke, Mueray kijelentette, hogy a jövőben a CIO minden tisztségviselőjének ai!á kell írnia egy nyilatkozatot, hogy meni ikommiunisa. Az állítólag munikáisérdekeket védő „szakszerve* aet" nagytőkéseket kiszolgáló vezetőjének ez a cinikus ki jelen* tése rávilágít részben ar:a a feneketlen elaljasodásra, ameiyb® a jobboldali szociáldemokra ák süllyedtek; részben arra: hogyanf értelmezik az emberi szabadságjogokat az USA-ban. Az emberi ioeok sorozatos megsértésének egyik újabb bizonyítéka az a felhívás is, melyet a polgári jogok védelmének országos bizottsága intézett az amerikai közvéleményhez. A felhívás megállapítja, hogy az Egyesült Államok 16 államából több mint 3000 u, n. „nem kívánatos idegent" akarnak kiu'asítani, A kiutasítottak. akik közül mintegy százai már le is tartóz, tattak, haladó politikai meggyőződésük miatt váltak nem kivár natossá a fasizálódó Amerikában. A MARSEILLEI KIKÖTÖMUNKASOK hétfőn, minden r-ndöri megfélemlítést kísérőiét ellenére, 24 órás figyelmezte ő sztrájkot tartottak. A marasi liléi klfcötőmunkások ki jelenítették, hogy nem hajlandók többé hadijukat berakni a Vietnámba irdlulió bajókra. A francia munkásosztály nem hajlandó kormányának gyalázatos vietnámi elnyomó poíittkéját támogatni. A Newvork Herald Tribüné értesülése szerint rövidesen sor kerül a dollár leértékelésére. Az amerikai gazdasági pangás következtében a piacokon 150—160 dolláros árengedménnyel kínálják a gépkocsikat, de így sem akad rájuk vevő. A kapitalizmus törvényszerűsége, hogy a növekvő gazdasági válság idején a csökkenő termeléssel párhuzamosan csökken a kereslet it, Visinszkij szovjet külügyminiszter udvariassági látogatása Achesonnál Visinszkij szovjet külügyminiszter hétfőn délután találkozott Acheson amerikai külügyminiszterrel. A látogatás 15 perces volt. A Szovjet külügyminiszter Panyusikin washingtoni szovjet nagykövet kíséretében volt. A látogatásról távozóban Visinszkij külügyminiszter újságírók előtt kijelentette, hogy udvariassági látogatásit tett Acheson külügyminiszternél KIELEZODTEK AZ ELLENTETEK A NYUGATI HATALMAK KÖZÖTT Párisban a nyugati tömb egyik értekezlete a másikat követi. Zárt ajtók mögött ülésezik az úgynevezett Európai Parlament állandó bizottsága, amely Németország felvételét tárgyalja. Kiszivárgott hirek szerint kom moly ellentétek merültek fel Nagybrilannia (s a kontinensen lévő többi országok között. A másik párisi tanácskozáson a brüsszeli egyezmény országainak külügyminiszterei, a fran cia, angol, belga, holland és luxemburgi külügyminiszterek vesznek részt. A hivatalos közlemény szerint a tanácskozás célja a társadalombiztosítás rendszerének egyesítése. Jól értesült megfigyelők azonban úgy tudják, hogy az értekezlet igazi célja Acheson, Bevin és Schuman hármas találkozóiának előkészítése. A brüsszeli egyezmény államai nem akarják el* fogadni azt az amerikai követelést, hogy a nyugati vezérkart alárendeljék egy amerikai katonai szervnek. Az amerikaiak viszont behódolást követelnek. A legnagyobb érdeklődés a három nyugati külügyminiszter szerdán kezdődő tanácskozásai felé fordul. Párisi sajtókörökben úgy tudják, hogy Aclieson, Bevin és Schuman bárom kérdéssel foglalkozik: a Marshallterv válságával, a német kérdéssel és a távolkeleti kérdéssel. Mindhárom kérdésben lényegei ellentétek merültek fel a nyugati hatalmak között. Ugyancsak súlyosak az el* lentétek a német kérdésben — Amerikai forrásból származó hírek szerint Franciaország azzal fenyegette volna meg a» USA-t, hogy ha nem kap elégtételt a német kérdésben, kivonja csapatait Indo-Kinából ét átengedi egész Délkelet-Ázsiát az „ázsiai kommunistáknak'' _ Jellemző, hogy erről a hírről részletesen beszámol a gaulleista Paris Presse című lap. A' lap cikkének címe: „Franciaország visszaüt." Földünk egyike a naprendszerben mozgó, általunk ismert kilenc bolygónak. A bolygók óriási hideg és szilárd gömbök, melyek a Nap körül forognak. Nem azért látjuk őket a Földről, mert izzanak, mint a Nap és a csillagok, hanem azért, mert a Nap megvilágítja őket. A földről a bolygók puszta szem mel csillagocskáknak látszanak és ha Földünket egy másik bolygóról szemlélnénk, szintén csillagocskának látszanék. A Föld sorrendben a harmadik bolygó, ha a Naptól számoljuk A Naphoz nála közelebb lévő bolygók a Merkúr és a Vénusz. A Föld után következő bolygók: a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó. A Hold a Föld ki sói öje A legnagyobb bolygó a Jupiter. Atmcrője 11-szer akkora, mint a Földé és 10-szcr kisebb, mint a Napé. Mindezek a bolygók, a Földet is beleértve, ugyanazon elv szerint keringenek a Nap körül, mint amely •zeciat a Hold a Eöld körül keBOLYGÓK VILÁGA ring, azaz az egyetemes tömegvonzás következtében. Néhány bolygónak úgynevezett kísérői vannak. Ezek kisebb méretű bolygók, amelyek éppen úgy keringenek saját bolygójuk körül, mint ahogy a bolygók a Nap körül keringenek. A Hold a Föld kísérője. Legtöbb kísérője (11) a Jupternek van. A Jupiter legnagyobb kísérője valamivel .nagyobb a Merkúrnál és Plútónál — a naprendszer legkisebb bolygóinál. Tastag, sűrű léokör Néhány bolygót gázok vesznek körül; ezeket a gázokat tömegvonzás ereje tartja körülöttük és réteget képeznek, melyet légkörnek nevezünk. A Föld légköre abból a levegőből áll, melyet belélegzünk A legnagyobb és legnehezebb bolygókat — a Jupitert és a Szaturnuszt vastag, sfirü légkör borítja. Ebben a légkörben hatalmas felhőtömegek lebegnek. — a Földet, a Vénuszt és a Mar6ot viszonylag kevéssé sűrű légkör borítja. Ennek az az oka, hogy az egyetemes tömegvonzás törvénye szerint a kisebb bolygók a gázokat kisebb erővel vonzzák; ha a bolygók vonzása nem elég nagy, akkor a könnyebb gázok elszálliiigóznak a bolygókról és az űrben áradnak szét. A nehezebb és kevésbbé illó gázok, mint az oxigén, a nitrogén és a széngáz, szintén éláramlanak, ha a bolygó von. zása nem elég erős. Ezt a valóságban is megfigyelhetjük. Például, a Földnél kisebb Merkúr és a Hold légköre nagyon ritka. Óriási, vékony lep'my sor A naprendszernek egész fontos tulajdonsága van. Elsó tulajdonsága, hogy valamennyi bolygó napkerüti útja ! és a kísérőknek a bolygók kö" ! rüli útja kevéssé tér el a körtől. A második tulajdonság abban A közeoes nagyságú bolygókat, áll, hogy mindezek a bolygók, csekély kivétellel, a Nap körül majdnem egy síkban keringenek. Igy a naprendszert óriási vékony lepényhez hasonlíthatjuk^ melynek átmérőié körülbelül hat milliárd kilométer (ekkora * Plútó pályájának ámérője — mely az eddig ismert bolygók közül a legtávolabbi.) A Nap: egy véka busa, a Föld: e»y busásaim A naprendszer harmadik tulajdonsága abban áll ,hogy a bolygók a Nap körül egy U ugyanabban az irdnyban keringenek. A bolygók kísérői majdnem mind, úgyszintén maguk a bolygók saját tengelyük és a Nap is saját tengelye körül ugyanebben az irányban forog. Végül érdemes megjegyezni, hogy a naprendszer majdnem egész anyaga belefér a NapbaAz összes bolygók együttvévo (súlyra) nem sokkal nyomnak többet a naprendszerbe foglalt egész anyagmennyiség egyezred részénél. Ha a Nap egész anyagát egy véka búzának képzeljük, akkor a Földünkben levő anyag nem több egyetlen búzaszemnél.