Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-06 / 257. szám

2 1849 november 6, vasárnap „Sz emberiség százmilliói a Bolsevik Párt és tesivérpártjai vezetésévei haladnak a szocializmus, a kommunizmus felé" Ünnepélyesen megnyitották a »Eolsevik Párt utjc« cimfi kiállítást A Magyar-Szovjet Társaság a Nagy Októberi Szocialista forradalom 32. évfordulója alkalmából „A Bolsevik Párt át ja" címmel kiállílást rendezett a Fővárosi Képtárban. A kiállítást szombaton délelőtt ünnepélyes keretek kötött nyitották meg. A megnyitó ünnepségen megjelentek Szakosíts Árpád elvtárs, ft Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke, lépőt. A terem homlokzatán a Rónai Sándor elvtárs és Bog nár József miniszterek, Dra hoa Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke, Bíró Zoltán és Kiss Károly elvtársak, sz MDP központi vezetőségének tagjai, Boldizsár Iván és Bóka László elvtárs államtitkárok, Szmirnova elvtárs, • szovjet nagykövetség tanácsosa és a diplomáciai kar számos tagja. Még }obban megismerjük és megszeretjük a Bolsevik Pártot Bernát György elvtárs, a flagyar-Szovjet Társaság főtitkára üdvözölte a megjelenteket, majd Bíró Zoltán elvtárs mondott megnyitó beszéÜet. Hangoztatta többek között, fcogy a Bolsevik Párt már körülbelül fél százada nemtmk a nemzetközi munkásmozgalomnak, hanem az egész társadalmi fejlődésnek döntő tényezője, amely világosan körvonalazott programmja alapján változtatta meg a világ rendjét, nemcsak a föld Sgjhatodán, hanem azon túl, I földgömb mindcin részén is érezteti hatását. A Bolsevik Párt fejlődése és hatalmas befolyása a világ ügyeire mindjobban vívja ki az érdeklődést még a kommunizmustól távoli államokban is a párt Iránt. S ennek a kiállításnak kzétt is van fel nem becsülhető nagy jelentősége, mert egész dolgozó nér.ünk figyelmét ráirányítja arra a partim, amely a mi pártunknak, * Magyar Dolgozók Pártjának is mintaképe. Pártunk Politikai Bizottsága október 20-i határozata felvetette az elmélet elsáiáti lávának és továbbfejlesztésének kérdését Pártunkban. A Bolsevik Párt története a marxizmus-leninizmus elméletének testté és hússá váláflát, anyagi erővé való átalakulását tette elérhetővé, mindenki számára érthető formában, hogy azt minden értelmes ember megértheti. Bzért a mi pártunk tagjainak minden becsületes dilgozó demokratának és dolgozónak ez « kiállítás felbecsülhető'ten tanulságot és tapasztalatokat ed. Megérteti velük • Nagy Okóberl Szocialista Forradaánlom és az utána következő P2 év szocialista építésének lényegét s erőt és bátorságot ént mindazokba, akik merészen léptek ptrtantc vjzetése miatt a szocializmus építésének útjára. Minél többen Ismerik meg a Bolsevik Pártot és tanulmányozzák történeiét, sajátítják el és alkalmazzák annak tapasztalatait, annál jobban erősödik a mi pártunk és egész népi demokráciánk. A Bolsevik Párt történetének tanulmányozása sem tőr. ténhet az élettől elvontan, hanem az aktuális magyar és nemzetközi jelenségekkel öszszekapcsolva. Igy a különösen az Októberi Forradalom utáni idő fejlődését tanulmányozva, könnyen meggyőződhetünk arról, hogy a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása ugyanúgy élezi az osztályharcot nálunk, mint ahogy ez a Szovjetunióban történt. A Rajkper tanulságai azt mutatják, hogy még mindig nem tanultunk eleget a Bolsevik Pári történetéből. Ezt a hiányt kell most pótolni és pótolni is fog. juk. A kiállítás nagy mértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy pártunk, Rákosi elvtárs vezetése alatt még jobban megismerje és megszeresse a Bolsevik Pártot éi annak bölcs vezérét,a világ dolgozóinak és szabadságukért küzdő népeinek nagy tanítóját Sztálint. Bíró Zoltán nagy tapssal fogadott beszéde után a megjelentek megtekintették a kiállítást. A kiállítás anyaga Az előcsarnokban a nemzetközi proletáriátus két nagy vezérének, Leninnek és Sztálinnak összeboruló vörös selyemzászlók közül kiemelkedő fehér márvány mellszobra fogadta a be párt történetéből vett idézetek hirdetik a Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin örök dicsőségét, A kiállítás anyagát négy teremben helyezték el. Az első teremben az orosz forradalmi mozgalom 1914-ig, az első imperialista háború kitöréséig terjedő szakaszának dokumentációs anyagát gyűjtötte össze. Két külön tábla foglalkozik az újtipusú forradalmi vezetők, a „kőszáli sasok" Lenin és Sztálin életével és munkásságával. A második terem a forradalom emlékeinek kiállítása. Hatalmas freskó eleveníti meg a Téli Palota ostromát, amely véget vetett a burzsoá Ideiglenes kormány hatalmának. A szemközti falon a forradalom vezérkarának fényképét látjuk, továbbá a Szmolnijt, a forradalom főhadiszállását, amelyből a párt központi vezetősége irányította a fegyveres felkelést. A sztálini ötéves tervek, a szocialista építés dicsőséges éveinek történetét és * Nagy Honvédő Háború diadalát tükrözi a harmadik terem. Látjuk, hogyan épül és szépül a szocialista munka eredményeként a hatalmas Szovjetunió. Látjuk, liogy a szovjet nép, a párt had" serege saját barlangjában semmisítette meg a fasiszta fenevadat. Bebizonyosodott, hogy aki a szocializmus országa ellen támad, az megsemmisül. A Szovjetunió győzelme nyomán országok és népek újabb százmilliói szakadtak ki a világ-iinperializmus láncábóL Ezt mutatja az utolsó terem falnagyságú térképe: A Szovjetunió szivében Moszkvában, magasra emelkedő vörös proletárzászlót a Kinai Népköztársaság, a Bolgár, Román és Magyar Népköztársaság, a lengyel és cseszlovák népi demokráciák, a Mongol cs Koreai Népköztársaság, a demokratikus német köztársaság lobogói veszik körül. És az imperialista rabságban nyögő országok munkásosztálya is a szovjet győzelem nyomán indul újabb és újabb harookba az imperialista fcapbárság ellen, harcolnak a szocializmus végső győzelméért, a békéért, az imperializmus teljes megsemmisítéséért. Kállai Gyula elvtárs külügyminiszter távirata Vistaszkij elvtárs szovjet külügyminiszterhez „A. G. Visinszkijnek, a Szovjetunió külügyminiszterének, Moszkva. A Nagy Októberi Szocialista Torradalom 32. évfordulóját a tnagyar nép szövetségi hűségben és baráti szeretetben együtt ünnepli meg a nagy szovjet néppel. A magyar nép e napon a szovjet nép iránt érzett szeretetének különös melegségével emlékszik arra. hogy szabadságát és felemelkedését az októberi forradalom eredményeinek, a Szovjetunió ha'almának köszönheti. Ezt az évfordulót a világ összes haladó erői annak jegyében ülik meg, hogy a Szovjetunió által megjelölt úton világszerte növekednek a szocializmus és a békefront erői. A köm népköztársaság és a A Bolsevik Párt harca, az Okiébari Forradalomtól napjainkig I 32 évvel Iezel5tt 1917 L-itzIlzLJ nyarán a háborúban kimerült Oroszországot gazdasági és politikai katasztrófa fenyegette. A re. akciós politikusok azt hangoztatták, hogy nincs az országban olyan párt, amely átvehetné az államhatalmat. Lenin azonban azt válaszolta, hogy igenis van ilyen párt. A Bolsevik Part vem hagyja cserben a népet e nehéz körülmények között, hanem eltökélt szándéka, hogy megmenti az országot a katasztrófától és rávezeti a felvirágzás útjára. A mindössze 240 ezer tagot számláló Bolsevik Párt az Ideiglenes Kormány üldöztetése ellenére is élére állt a forradalmi mozgalomnak és aj Nagy Októberi Szocialista Forradalommal megteremtet, te a szovjet hatalmat. pen képviselhesse, komoly ismeretekre, történelmi körültekintésre, a fejlődés útjának jpilágos meglátására is szüksége van. A Kommunista Párt nagy ereje abban is vaa, hogy forradalmi elmélet, • marxizmus-leninizmus vezeti. A szovjet emberek a Bolsevik Párt határozatait feliétel nélkül teljesítik, mert a párt híven fejezi ki azt, amit 3 nép kíván. A párt iránti bizalmat és hűséget a bolsevikok napról-napra kivívják az. zal, hogy amit Ígérnek, meg is valósítják. I PÁÍSZOT2ZÍ£!|_J Í

. ,. . . | a Bolsevik Párt MÍOtq I vezeti a szovjet népet, a világ valamennyi országában számos politikai párt bukott meg és tűnt el mindörökre. A Bolsevik Párt ezzel szemben erősebb, mint valaha, merf léte az egész nép éle érdeke. Azok a pártok, amelyek a népet félrevezetik, szétmorzsolódnak a történelmi események közben. A Bolsevik Párt a történelem' viharaiban edződött meg. Mint a mesebeli óriás, minden csatából újult erővel került ki, mert kimeríthetetlen forrása maga a nép. ljl=MgpoSkflé£: pata, a nép legnagyszerűbb vonásainak, legjobb tulajdonsága inalt középpontja, az élcsapat és a tömegek között fennálló kapcsolatok megtestesülése. Ezért legyőzhetetlen a párt. Ahhoz azonban, hogy a nép érdekeit megfelelőképvilágosan megmutatja, hogy a kommunisták a dolgozók legkiválóbbjai. Ezeknek a legkiválóbb munkásoknak egyr* nagyobb számban való fellóoésct Bolsevik Párt tagléiszámának emelkedése mutatja. A párt tagjainak száma 1928-tól napjainkig egymillió 300.000-ről több mint 6 millióra emelkedett. Aki lw lép a pártba, rendkívüli köt telezettségeket vállal magára.. A kommunista példakép kell hogy legyen a pártonkivüliek előtt. A szovjet nép tudatában mélyen gyökeredzik aa a felismerés, hogy a kommu* nista példamutató és élenjáró^ Maga a párt mindennél jobban vigyáz ideológiai egységére és tisztaságára. Kíméletlenül lesújt a trockistákna, minden rendű és rangú opportunistára és árulóra. Az Októberi Forradalom győzelme óta eltelt években a Bolsevik Párt ereje, vezetószerepe, a néppel való egy« sége még jobban megerősödött és az egész szovjet nép a párt irányításával vea» részt abban a nagyszerű munkában, amely a kommuni* mus felépítéséhez vezet. - Cm&htng felé íur elére a kmtsi néphaehereat Az angol rádió Jelentése szerint a kínai néphadsereg "támadásba lendült Csunking Irányában. A néphadsereg csapatai • Jangce folyó kőt oldalán vonulnak dőre és maris sikereket 4e* tek el. A néphadsereg nagy tartalékokat vont össze a támadág lefolytatására. H nemzsiközinyümazcbizetül?) kdjmáfáss s rkná Bulgéria éíia^i síu^eriralisát német demokratikus köztársaság létrejötte a demokratikus tábor világtörténelmi jelentőségű előretörése és sz imperialista politika újabb hatalmas veresége. A magyar nép. amely ma már ismeri és mélyen megérti az Októberi Forradalom és a Szovjetunió győzelmes harcainak tanulságait, a békefront szilárd tagjaként küzd a háborús uszi'ók ellen és legutóbb • Tito-banda magyarországi ügynökeinek szétzúzásával is tanúságot tett. arról, hogy kiméle'et nem ismerve harcol a nagy szovjet nép oldalán a népek békéjének és haladásának közös ellenségei ellen. KÁLLAI GYULA « mapn/ar népköztársaság külügyminisztere Az ENSz politikai bizottságának november 2-i ülésén a görög kérdés vitájával -kapcsolatban felszólalt Mevorah, a bolgár kormány képviselője. Megjegyezte; hogy Bulgáriát a görög partizánok anyagi támoga'ásával vádolják. Rámutatott arra, hogy ez egyezte'ő bizottság valamennyi következtetése és állítása hazug, minthogy e j lentés megszerkesztéséhez a tanukat « íörőg hírszerző tisztek válogatták össze. Megállapította, hogy a balkáni megegyezésnek és a béke megteremtésének egyik legfőbb akadálya a görög kormány, amely nem akarja végérvényesnek elismerni az albán-görög határt, mert igényt tart Albánia déli részére. Pipinelisz a görög kormány küldÍH+a, nyilvánvalóan provokációs szándékkal megkérdezte, hajtandó-e Albánia és Buleária kormánya elfogadni bármilyen döntést, melyeit a közgyűlés a tárgyait kérdéssel kapcso'atosan hoz, továbbá hajtandó lenne-e elismerni Albánia és Bulgária kormánya bármilyen következte'ést, melyet az a nemzetközi nyomozóbizottság vonna le. amely A'bénia és Bulgáfia ,területét Bulgária küldötte erre a kés— désre válaszolva rámuta!ort% hogy a bolgár kormány sémi* lyen Ígéretet sem tehet a jövőben adandó beleegyezésévé kapcsolatosan a közgyűlés meretlen döntését illetően. Ami a nemzetközi nyomozóblzottsógót illeti, az ilyesféle bizottságnak bolgár területre történő bebocsátása összeegyeztethet etlessi a szuverén állam jogaival. Albánia és Bulgária küldött* ezután rámutattak, hegy a görög kormánj/nak albán területre emelt igénye gátolja a béka és a biztonság megteremtését, a balkáni jószomszédi viszonyok megvalósítását. Malik, a Szovjetunió küldött* az ülés végén felhívta a bizottság tagjainak figyelmét arra * körülményre, hogy a politika* bizottság öktóbrr 29-i üléséa Tito kormányának képviselői* kijelentette, hogy .'.magyar csapatok és határőrség október 27én automata fegyverekkel erő* tüzet nyitottak a jugoszláv határ hosszában." Malik beszédében megcáfolhata'lan tényékké bizonyította a Tito-banda képviselője provokációs kijeltníA) +j*sk b*ru0 voltát.