Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-04 / 255. szám

4 IMI november A ptmm, 4 SZOVJET NÉPGAZDASÁG HATALMAS FEJLŐDÉSE „Vagy elpusztulni, vagy gazdasági tekintetben is utol­érni és túlhaladni a fejlettebb országokat... elpusztul­ni, vagy teljes gőzzel előretörni, igy vetette fel a kér­dést a történelem" — irta Lenin elvtárs. K SZOVJET KORMÁNY első feladatának azl tekintette hogy a legrövidebb idő alatt megszüntette az ellentmondásr az élenjáró társalalmi rend és az elmaradt gazdaság között A termelő eszközök nagyará­nyú fejlesztése, a nehézipar megteremtése nélkül lehetetlen lett volna a kapitalizmus teljes mértekü felszámolása a Szov­jetunióban. A kulákság likvidá­lását a mezőgazdaság nagymér­tékű gépesi.ése tette gazdasá­gilag megvalósíthatóvá. Ha a nehézipar nem született volna meg, n.m lehetett volna felsze­relni új technikával az egész népgazdaságot, nem lehetett vol­na megszüntetni a munkanélkü­liséget és felemelni a dolgozó •ömegek életszínvonalát. A szocialista iparosi ás nagy müvét Sztálin útmutatásával és vezetésével valósítota meg a szovjet dolgozó nép, A szovjet nép ellenségei, a trockisták, a buharinisták a fasisztákkal egyii tmílködve meg akarták akadályozni a szocialista Iparo­sifás megvalósítását A bolse­vik Párt Sztálin veze'ésével összezúzta a trockis;a, buhari­iiisia bandát. A szovjet nép még nagyobb lelkesedéssel tö­mörült Lenin-Sztálin pártja kö­ré. , A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS programjának megvalósításá­hoz, az élenjáró technika meg­teremtéséhez sok milliárd ru­b It kellett előterem .eni. Az anyagi eszközök elö érintésénél a Szovjetunió nem alkalmazhatta a kapitalista felhalmozás mód­szereit; a hódító háborút, a gyarmatok meghódítását és ki­rablását. A Szovjetunió fiigget lensége megvédése érdekében nctn folyamodhatott külföldi köl­csönökhöz sem. Az egyetlen lehetőség az volt, hogy felfedezzék az akkumulá­ció belső forrásait. Az akkumu­láció belső forrásainak mozgó­sítása alapján sor kerülhetett a sztálini ötéves terv.k megvaló­sítására. Az ötéves tervek fo­lyamán a szocializmus a Szov­jetunióban mind az iparban, mind a mezőgazdaságban végleges győzelmet aratott. A szovjet népgazdaság nem ismeri a vál­ságokat, a munkanélküliséget és gyors ütemben fejlődik. k SZTÁLINI ÖTÉVES tervek során a Szovjetunió Ipara évente átlag húsz száza­lékkal nőtt. A Szovjetunió nép­gazdasága a békés építés perió­dusában állandóan emelkedő vo­nalban fejlődött és a gyakorlat­ban is bebizonyította, hogy a szociális gazdaságban nem ciklikus a fellődés. A szovjet Ipar növekedése a termelés mé­reteinek óriási bővüléséhez ve­zetett. 1940-ben a Szovjetunióban 15 millió tonna öntöttvasat termel­tek, vagyis majdnem négyszer annyit, mint 1913-ban. Acélt 18 millió tonnát, kőolajat 31 millió tonnát, gabonát 38 millió tonnát termeltek, vagyis mindenből sok­szorosát az 1913-as termelésnek. A Szovjetunió szocialista ipa­rosítása a termelőerők úi, racio­nálisabb elosztásához vezetet:. úztálin kezdeményezésére és iránvitásával felépült az iDar ha­talmas támaszpontja, a szovjet nép büszkesége, as Ural-Kuz­nyoc kombinát E szén és ko­hászati bázisnak nemcsak a bé­kés építőmunkában, hanem a Nagy Honvédő Háborúban is őri­ási jelentősége volt. GYÖKERESEN MEGVÁLTÓ­ZOTT a gazdasági viszony a Szov­jetunió és a kapitalista országok között A cári Oroszország az ipari termelés térfogatát te­kintve, nemzetközi viszonylatban az ötödik helyen állott Techni­kai színvonalát tekin've az utol­só helyek egyikén. A Szovjet­unió az ipari termelés térfogata szerint már a második világhá­bora előtt Is Európában első belyra került, a termelés techni­káját tekintve pedig túlszár­nyalta valamennyi kapitalista országot A szocialista gazdasági rend fölénye nemcsak a Nagy Hon­védő Háborúban, da a háborút követő ujjáépités és továbbfej­lesztés korszakában is bebizo­nyosodott. Mig a kapitalista ál­lamokban egyre inkább elmélyül a gazdasági válság, növekszik a nép nyomorúsága, addig a Szov­jetunióban hatalmasan bontako­zirkl az a mozgalom, melynek célkitűzése az ötéves terv négy év alatt valé teljesítése. A szovjet nép az Októberi Forradalom 32. évfordulóját a gazdasági fellendülés jegyében ünnepli. Felmentették Moch gyiikos rendőrét A párisi büntetőbíróság felmentette Le Nohan rend őrt, aki egy évvel ezelőtt szolgálaton kívül „magán­szorgalomból" meggyilkolta André Houllier kommunista pártmunkást, aki béke-plaká­tot ragasztott ki. A bíróság felmentő ítéletét hatalmas felháborodással fogadta a baloldali közvélemény. A szociális követelésekért folyó harc Amerika valamennyi iparágán végig seper A Bethleem acélművek ka- még az amerikai dolgozó nép pitulációja után teljes a zűr­zavar az amerikai nagyiparo­sok között. A Ce Soire vezér, cikkében megállapítja, hogy a Bethleem dolgozóinak győ­zelme új győzelmek biztosíté­ka. A szociális követelésekért folyó harc más iparágakra is át fog terjedni és egész Ame­rikán végig fog seperni. Az amerikai nagytőke rend­kívül nagy izgalommal kíséri a sztrájkhelyzet alakulását. Az ötszázezer amerikai acélipari munkás több mint egy hónap óta tartó sztrájk­ja a nemzetközi munkásmoz­galom egyik legnagyobb ese ménye. Jourdain, a szakszer­vezeti világszövetség acél ipari szakosztályának titkárt az újságíróknak adott nyilat­kozatában rámutatott, hogy az amerikai acélipari munká­sok hatalmas sztrájkja azt jelenti, hogy a MarshaU-terv számára ii csak a nyomort hozza. A sztrájkok világosan bizonyítják az amerikai dol­gozó nép és a többi országok dolgozó népének szoros egy­ségét. LENIN MEGÉRKEZÉSE Lenin elvtársaival Svájcból Svédországon át érkezett meg. Vladimír Iljics egy percig sem akart Stockholmban időzni Pet­rográdba! Mindennél előbb Pet­rogrddbaf A vonaton, Finnorszá­gon átutazva, Lenin egész it szaka élénk beszélgetést folyta, tott egy csoport hazatérő kato­nával. Iljics figyelmesen és rész­letesen érdeklődött, mi újság a harctéren, milyen & katonák hangulata, milyen a viszony a katonák és tisztek között. A beszélgetés a továbbiakban valóságos népgyűléssé vált. Át­mentek egy terjedelmesebb va­gonba, ahol Lenin _ egy jelen volt katona visszaemlékezése szerint — rövid előadást tartott a földről, szabadságról és a há­ború halaszthatatlan befejezé­séről. Bjobosztrov vasútállomáson munkások várták Lenint. Az egyik munkás elmondta: „Ahogy Lenin kl akar száll­ni a vagonból, elkiáltom magam: J'ogjátok karon!" Én a lábán fogtam meg, de úgy, hogy lljics elvesztette egyensúlyát és át­karolta a nyakamat. Most más elvtársak is nekiálltak — meg­fogták lljicset, 6 meg egyre mondta: „Csendesebben elvtár­sak ..." És vittük magunkkal. A szembejövők utat engedtek. Le­nint bcvittilk a váróterembe, talpraállitottuk és — Senki egy árva szót nem tudott szólni. Az örömtől alighanem, mert való­sággal megmerevedtünk... ll­jics áll és néz: Körülötte csakis munkások. Én meg pontosan em­lékszem. — Vladimír lljics szür­ke öltönyben, ott állt előttünk az állomás deszkapadlóján. Volt vahMi megmagyaráz­hatatlan a dologban. Láttam, hogy lljics is erősen Izgatott. De ez csak egy-két pillanatig tae tott, mert aztán — mint mon­dani szokás — „magához tért" megragadta vállamat, megcsó­kolta cut egyjjf, a másik, a hjjy.­madik munkást. Valaki az elv társak közül üdvözlő beszédbe kezdett. Majd Vladimír Iljics tartott rövid beszédet. Bjelosztrovban a Petrográa­ból érkezett Sztálin és más elv­társak várták Vladimír lljicsot. A vonat Petrográdhoz köz# ttdeli, tndr esteledett, áruikon befutott a finnlandi pályaudvar* ra. Az állomáson, az állomás• elötíi téren, a környező utcá­kon munkások és katonák tízes, rei várták a szeretett vezért. A perronon díszőrség. A munká­sok és katonák üdvrivalgással fogadták Lenint. sokan sír ak. A munkások karjukon vittek be Lenint az állomásépület volt cári várótermébe, ftt adta át első forradalmi üdvözletét Pe*­rogrdd proletárjainak. Az állomás előtti téren és a íérre torkolló utcákon v 'rös zászlók lobogtak, égő fáklyák és fényszórók világították be a% estét. Jöttek a csapatrészek, « kronstadtai tengerészek, zaka­toltak a páncélkocsik. Lenint egy páncélkocsira emelték. Ott állt, magasan a tö­meg felett, hajadonfővel, kigom* bolt kabáttal. A fényszóró sn, gara rávilágított az arcára. Fel­emelte a karját és a esc ' -n rövid beszédbe fogott. A ' n a páncélkocsi — a vezért lelkesen üdvözlő munkások és katonák sorfala között elvonult, ahhoz a házhoz tartott, melyben a Köz­ponti Bizottság volt. Tízezrekre menő tömeg várta. Lenin az er­kélyről beszélt a néphez. Vihar ros tetszéssel fogadták szavait. Lenin újra itthon volt, a pr»* letártömegek között. v A BUDAPESTI PER pozdorjává íörSe a Tiio-legendái A Demokrutie Nouveile nagygyűlése Párkban A Demokrata Nouvella cf­mfi francia külpolitikai folyóirat a Rajk-per anyagának ismer­tetése céliából nagygyűlést ren­dezett, A gyűlés első szónoka. Du­ci o» elvtárs, a francia KP ttt­kára, a lap főszerkeszöl* han­goztatta, hogy a népi tömegek­nek joguk v&* védekezni az árulók ellen. A Szovjetunió egyszer s mindenkorra leszámolt a kártevőkkel és a kémekkel. A moszkvai perek döntő ténye­zőt voltak a hitlerizmir* felett aratott nagy győzelmek­nek. Végül a közönség lelkes tapsa között rá­mutatott, hogy a XX. század minden acsarkodás, hazugság és rágalomhadjárat ellenére meghozza a szocializmus és a kommunizmus vegsö győzelmét. Ezután Julién Benda, a Ma­gyarországon járt franda Író kifejtette, hogy a demokráciák­L ¥. L I A napokban jelenik meg Sztálin Í6 kötetben összegyűjtött művei magyarnyelvű kiadásának első kötete, 461 oldal. Ars díszes egészvászonkötésben 15*— forint, SZIKRA KIADÁS nak minden erővel védekezőtök kell azok ellen, akik a demok­ráciák életére törnek. Nem va­gyok kommunista — de demokr rata vagyok és meggyőzödé1 sem, hogy a demokrácia Kritt és kötelessége megvédeni ma­gát az ellenség orvtámadás^ ellen, különben elpuszLil. Jean Baby egyetemi tanár történelmi vonalon vizsgálta a Rajk-ügyett A Tájékoztató Iro­da Titóékat megbélyegző hatá­rozata után egyes jóhiszemű, de naiv emberek azt hitték, hogy Tttó lázadó ugyan, de becsületes. Ezt a legendát poz­dorjává törte a budapesti pee, Két erő áll egymással szembetű A szabadság és a szolgaság erői, R béke és a háború tábora. Tűi hosszú évek óta az amerikai titkos szolgálat embere, már i háború alatt ax Egyeslih Ál­lamok ügynöke volt. Erre «•( már megdönthetetlen bizonyító* kok vannak. Titó fasiszta. 4 Rajk-per arna kényszerltett% hogy eldobja soká hordott kooU munista álarcát Az amerikai rm­akció — folytatta Baby —> etfr­ször olyan alakokkal próbálko. zott, mint Mikolajczlk, vagy Nagy Ferenc. Miulán ezek levL tézlettek, olyan beépített embe­rekhez folyamodott, mint RaSk és Tlió. A magyar népi demok­rácia azonban mindkettőt lelep­lezte és ezzel elévülhetetlen ér. (temeket szerzett a béke szol­gálatában. A demokratikus ma­gyar kormány nagy győzelme — a béke rvőzelm©

Next

/
Thumbnails
Contents