Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-29 / 276. szám

4 1919 november 29. 1 % V ^Varmineezer őrséit FUT MAJD A MMJL A szegedi lexlilhombináinál versenyben szerelik a szov,et gépeket a magyar munkások Fél varjún cement, párszáz tégla, | torok világánál. Katonás rendben ! után, nyár elején, júniusban már néhány kőműves — ilyen szerényen j sorakoztak a vasbeton oszlopok, a j teljes kapacitással dolgozik a kár­kezdődött Szegeden ezév áprilisá-' tan Köeépeurópa legkorszerűbb fonó-szövő üzemének épitése. De azutáni Jullustan már nyolcvan kö­müvesLTigéd; versenyben rakla a fa­lat nappal és éjszaka is, a reflek­n tervből, munkából, emberek haza-1 cTen alkatrésze, könnyen kezelhető, szeretetéből igy születik a textil­kombinát. Igy épül az uj élet, válik valósággá minden egykori álom a Párt segítségévei. És egy csendes októbervégi délután teljesen elké­szült a fonoda. Hat hónap alallK S megérkeztek messzi szovjet földről a gépcsodák: fonógépek, kúrtolók. lisztllógépek. A legjobb magyar szerelők megkezdték a gé­pek beállítását, a száz méter liosz­szu, 90 méter széles lapostetejü, parkettás fonodái épületben. Kint, az egykori heretábla helyén pedig — szovjet sztahanovisták példáját követve — magasodni kezdett a kombinát többi épületének fala... A szovjet nópcsodák Mint ezüst, ugy csillogott a szov­jet gépek alkatrésze. Manga József szerelő- brigádja összeállított egy fonógépet. Megindították, csak ugy üresen. Halkan duruzsolt, a szemek pedig ámulóvá váltak. A szovjet gé­pet csodálták — a működését, Man­gó lózsef hangos szavát vissza­verték a íchér falak: — Több textitgydrban szereltem már angol, srffei gépeket, de még ilyen tökéleteset — simogatta meg kezével a szovjet gépet — nem lát­tam• Valóságos csoda ez a gép... csoda ... csoda. ' Pedig nem az! Szovjet emberek kavarógépböl ömlött a habarcs. I toló, előfonó és gyürilsjonó minden Több, mint ezer ember: mérnök,kö- ' gépe> Harmincezer orsón jut majd műves, betonos, vasas, kubikos ön- j a jónál, a neoncsövek sárgás jé­tölte formába — kőbe, betonba és j nyéntl s a rejtőit légnedvesttőkből vasba — a gondolatot, hogy az' pedig Ichellctszerli finomság per­embernek szebb életet teremisen. S ; metez, hogy ne szabadion a szdU A fonoda elsőrendű szovjet gya­potból termel majd és jelentős mér­tékben fedezi szövőgyáraink szük­ségletét. Káhuszl 4nna is:neikedik a gápclikel A már beszerelt fonodái gépe­ket szinte áhítattal törülgetik a fonósnŐk. Kakuszi Anna ismerke­dik a gépekkel, amit a szovjet emberek küldtek neki, nekünk. Hó­napokkal ezelőtt a textilkombinút kapujában állt, mint annyi sok sze­gedi dolgo2ó és figyelte a mrgi­sodó falakat. Ma itt dolgozik és ezzel a vágya teljesült, — Ilyen gépek mellett dolgoz­ni — mondja és karjával átölel egy orsót — olyan lesz, mint otthon. Mert ez a gyár nem munkahely, hanem a második otthonunk• . • A fonoda hamarosan Indulásra kész, de az építkezés tovább fo­lyik. Az ötéves lerv során megépí­tik a szövődét, gyorsabban, mint a fonodát, mert a szovjet sztaliá­novista kőművesek falazási eljá­rását használják majd. Szegedi icxtilkombinát• A Párt, a szabad magyar nép ujabb győ­zelme, a Szovjetunió segítségével. (Morvayi) alig veszi igénybe az emberi erőt s mintegy 35 százalékkal termel többet és egyúttal jobb minőséget, mint a legjobb angol, vagy svájci gépék. , ' . Es januárban ... A fonoda csodálatos termében versenyben folyik a szerelés. Vlg a munka és a fonóspők énekelnek: sződd a selymet elvtárs..." Manga, meg a többi szerelők ttt a sztálini munkafelajánlásuk telje­sítéséért dblgoznak. A már besze­relt gépek fölött emléklapok. Sen­ki nem mondja, de az ttt folyó munka bizonyltja, hogy felismerték megváltozott viszonyukat a terme­léshez, tudják: minden eredmény a békét védi, az ö, az utánuk jövők — mindannyiunk derűsebb holnao­ja formálódik. A szovjet gépek 35 százalékát már beszerelték. A villamosítás nagy eredményei Romániában A román népköztársáságban nagy gondot fordítanak a falvak villamo­sítására. Eddig több mint 100 köz­ségben befejezték a villamosítási munkálatokat. A falvak villamosítá­sának nagy sikere annak köszönhe­tő, hogy a Párt által mozgósított dolgozó parasztság önkéntes mun­kával és ányagfelajánlással a terv Ha eljön a január, az előkészítő és a fonoda egyik szalagjának végrehajtásához értékes támogatást készítették, kommunisták' Ezért ilyenek- De miért egyedülállók? I gépei munkába lendülnek- j nyújtott. A közeljövőben még szá­Óramü pontossággal dolgozik min- 1 Készül a fonál, termelnek. S az- I mos faluban fog kigyulladni a fény. Ujabb nagy fejlődés előtt A SZOVJET FILMGYÁRTÁS A jövő évi szovjet filmek 50 százaléka szirtes lesz A szovjet filmminisz'ériumban SUkin helyettes filmügiyi oraisz­ter vezetésével megvitatták a jlm­pydMás 1950. évre vonatkozó Ur. vét. Ez év végéig befejeznek tíz művészi játékfilmet, 21 egész es­tét be'.öltő dokumentfilmet. 125 rö­vid dokumentfi'lmet 1109 híradót, 38 népszerű tudományos és 130 ok­tató filmet, E készítenek 14 művé­szi'rajzfilmet is. 1950-ben készül el a ..Távol Moszkvától", „Az aranycsillag lo­vagja", „Eskü tüzei'*. „Sportbe­csület" s még sok más, a szovjet emberek életét híven tükröző ki­vé' 6 filmalkotás. A Nagy Honvédő Háborúról készült sorozatból az „Ötöd k csapás'' kerül bemuta­tásra. A háborús gyújtogatok le­leplerésére és a békéért vívott küz­di'cmr*k szentelték az „Egy or­stá-ban" s a „Titkos megbízatás" című filmeket. Az. életrajzi filmek sorában „Tarasz Sevcsenkó", „Bjr­linszkij" és „Musszorgszk'j" készül el. A jövő évben 40 művészi játék­filmet fognak forga'ni és az össz<s tervbeve.t jilmek 50 százaléka szí­nes lesz. A terv szerint új színesfilm­műtermek épülnek, kibővítik a mcziháózatot és emelik a vetítő­berendezések gyártását. A vita sorén foglalkoztak a filmkölcsönzés kérdésével. Mesál­lapod ak. hogy a moz berendezése­ket közel 23 százalékkal fogják nő­ve ni. Ez jóval meghaladja az öt­éves terv előirányzatát. A mozilá­toga ók száma is 50 százalékkal cmelkcdr.j fog. A kölcsönzés során forgalomban lévő filmek számát is megkettőzik. Ugrásszerűen emelke. dik a moziberendrzés. fiimnyers­anyeg ós felszerelés gyártása is. Uj stúdiókat építenek Azerbajdzsán­ban, Szovjet-Lettországban és Lit­vániában. Az 1950. évre vonatkozó filmterv mind dokument, mind a népszerű-tudományos filmek terén a termel'és emelkrdéíét írja elö. Nagy f!gyemet fordítanak a rövid tájfilmek és filmriportok mennyi­ségi és minőségi kérdésének. A flmrtudiók folvtatják a szö­vetséges autonom köztársaságok­nak és e népi demokratikus or­szágoknak Szánt filmek gyártását is. A flf'M A csehszlovákiai gyárak között csúcseredményt ért el a hloubetini Tesla gyár. Csúcseredményüket az­zal érték el, hogy egymásután ala­kították a rohambrigádokat. Hozzá­juk hasonló nagyszerű eredménye­ket más gyárak is elértek, de volt egy dolog, amelyben a Tesla gyá­rat egyetlen gyár, vagy üzem sem multa felül, A hloubetini Tesla gyárban szer­vezték meg legjobban az orosz nyelv tanítását. Október végén egy este — a ro­ham-műszak befejezése után — a tízes bizalmiak megvilágították az orosz nyelv jelentőségét a munká­sok előtt. A dolgozók megértették, milyen nagy jelentősége van Lenin­Sztálin nyelvének. 295-cn azonnal jelentkeztek a tanfolyamra. Fiatal tanoncok, segédmunkások, szak­munkások vegyesen voltak a jelent­kezők között. A helyi szakszervezet elnöke is azonnal megkezdte a ta­nulást. Az orosz nyelvtanfolyan hallga­tóit —• Frantisek Maiir pro'esrzor, a napi orosz tanfolyamok tanköny­vének szerzője tanítja. Az elmúlt egy hónap eredményei várakozáson felüliek. Azóta már újabb tanfo­lyamot indítottak és azok, akik legelőször kezdtek tanulni, ma már haladiknak számítanak. A Tesla gyár dolgozói ezzel bizo­nyították be, hogy mennyire szere­lik a Szovjclúniót és közelebb akar­nak kerülni a szovjet néphez. Goliwpld elvtárs könyvének uj kiadása A csehszlovák—szovjet barátság napjai alkalmából a „Szovjetvilág" könyvkiadóvállalat kiadta Gott­wald köztársasági elnök „örök időkre a Szovjetunió oldalán" c. művét. Ez a hetedik kiadása a könyvnek, amely százharminc ezer I éldányban kelt cl. Ez bizonyítja, fogy a Szovjetúnióhoz való barát­ság milyen mélyen vésődött bele a csehszlovák nép szívébe, A könyv a szchszlovák—szovjet barátság és a csehszlováké-szovjet kapcsolatok valiságos tankönyve lett, amely fel­tárja a csehszlovák nép nemzeti és állami létének alapjait, valamint a Szovjctúnióval való elszakíthatatlan szövetség gyökereit, Alckszel apja több mint 30 éven át pásztorkodott, ismerte az egész falu, Alekszcj, mint gyermek, apjá­nak segített, ő volt a „kispdsztor." Azon a tavaszon, hogy befejezte az iskolát, az öreg mcgtdzott, ágyba feküdt, többé nem is kelt fel. Alek­szcj kettesben maradt, az anyjával, azután könyvelő lett a kolhozban. Amikor kitört a lidború, jelentke­zett a frontra. Leszerelés után hazatért és üres házat talált. Tetején bccsöpögött az cső, a pitvar bedőlt, a törött ablak, üvegen át bcfiltyiilt a szél. — Nem marad ez itt. A zubbo­nya tele van érdemrenddel, minek tömé magát a kolhozban mond­ták az emberek Alckszejre. De Alckszej elment a kolho3 ve­zetőségéhez és kérte, segítsenek neki, hogy felépítse a házat. — Hát itthon maradsz, A jósa? — kérdezte az elnök. — Miért kérded, Iván Mihajlo­vics? Hiszen "em zártatok ki a kolhozból? — Sióval Ht maradsz? — * az elnök közelebb húst a a széket Alek­szejhez. — Jól határoztál. Ami a házadat illeti, adunk pénzt, bútort is bele. Munkát pedig vállalsz, ami­hez kedved van. Könyvelnél újra, mint azelőtt?... De ha akarod, brigádvezetőnek is kinevezhetünk. Alekszcj aznap nem adott választ a kérdésre. Jogorics, a kolhoz ácsa segített, mind rendbehozni a házat mosolyogva megjegyezte. — Gazdasszony nélkül árva a ház. Vennéd cl esetleg az unokahú­gomat, Mása Kropalcvát. Az apja a legelső kovács messze környéken. Mása sovány kislányka volt, amikor Alejazej bevonult, MOsj APASSTOH IRTA: ANATOLIJ SZUBOTIN alig tehetett ráismerni. Egy este találkoztak az utcán. — A mi brigádunk vezetője le­szel? — kérdezte a leány olyan hangon, mintha előre büszke lenne arra, hogy Alekszcj less a vezető­jük. — Nem tudom, még nem döntöt­tem — mosolygott Alckszej. — Az elnök mondta. — Igen, nekem is ajánlotta, de más munkát szeretnék. — Hát persze.., lehetsz akár pásztor is! Ez csak úgy kiszaladt Mása szá' jdn. Haragosan mondta, mert sze­rette volna, ha A'ckszcj lenne a bri­gddvczctöjük. Ahogy elhangzott, már vissza akarta szívni, de késő volt. Alckszej elpirult és Másának gondolnia, kellett arra, hogy a fiú apja volt a pásztor és Alekszcj gyermekkorúban maga is a nyál körül szaladgált. Most már nagyon bánta, hogy ennyire megsértette. — Akár pásztor is — ismételte tompa hangon Alekszcj és köszönés nélkül sarkon fordult. A leány tetszett neki, a szeme, mosolya, a kis gödröcskék az ar­cdn, dc ar.nál lobban sértette, hogy Mása úgy lenézi a pásztó rkodást, amelyben eltöltötte egész gyermek­korát. Mások is lennének, akik azt mondanák: ,,Ez sem jutott tovább az apjánál." Holott az állattenyész­tés, a pásztorkodás komoly munka. Ész kell hozzá, hogy sok tejet ad­jon a tehén, finom gyapjút a bá­rány, jó húst a sertés. Maga Sztá­lin elvtárs, mondotta;. „A koheyi' koknak kell kézbcvcnniök az állat­tenyésztést,'" S Alckszel elhatározta, hogy pásztor lesz. Az első tavaszi napon megindult a nyúljál a legelőre. Mása csoportja az istállónál ta­lálkozott az új pásztorral. Az egyik tcjőlány, Sztyosa Mirova kí­sérte. Kcitya a Mdsdék csoportjából nem állta meg, liogy ne mondja.­— Ugy látszik, nemsokára eskü­vőre készülnek a fejőlányok! Lát­tátok, hogy nézett fel Sztyosa Alck. szejre? Igaz, jóképű fiú Aljosa, nem csoda, hogy tetszik. — Mi tetszhetik benne? — vont vállat Mása. A lenültetés idejéig nem találkoz­tak. Ugy tetszett, Alckszejnél kö­zömbösebben már senki sem visel­kedhetik. Csak néhány szót váltot­tak és elbúcsúztak anélkül, hogy valami lényegeset mondtak volna. Az alkonyi szél elhozta a topo­lyaiák illatát a patak partjáról. Má­sa futásnak eredt, amikor a kert mögül meghallotta a munkából ha­zatérő fejőlányok hangját. Nem akart vc'.iik találkozni. Otthon, a tornácon apja Jego­ricesal beszélgetett. De akart sur­ranni mellettük, de nagybátyja megállította: — Ugy nekiduráltátok magato­kat a munkának, alig látni benne­teket. Azután, hány selyemruhára telik majd? — Majd ősszel összeszámoljuk — mosolygott Mása. — Szeretnék már az esküvődön táncolni. Te, vagy a legszebb, lány a kolhozban, jó vőlegényt kerestem neked. — Nincs most idő sétára, udvar­lásra, esküvőre — felelt Mása he­lyett az apja. — Igaz, a lentermés most fonio­sabb, dc szüretkor már lehet háza­sodni, — S Jegorics felnevetett, Mdsa komolyságot érzett a tréfa mögött, S fülig elvörösödött, szíve is összeszorult, amikor nagybátyja valóban komolyra togta a szót: — Mi kifogástok is lenne Alekszcj Sztyopanovics ellené — Nem — szakadt ki a leány­ból kétségbeesett hangon és besza­ladt a szobába, becéapta maga mö­gött az ajtót. Vége felé járt a kaszálás. A len­szárakon kék virágok nőttek és Má­sa elfelejtette bánatát, ha rájuk né­zett. Mindent elkövetett a lányok­kal, hogy az ő csoportjuk földjén egyen a legszebb termés. Az öreg Mária Kazdnova okos asszony, ő mondotta: most ilyen az élet, min­denki előre igyekszik. Lám Sztyosa tehene adja a legtöbb tejet, igaz, ez inkább Alekszcj érdeme. —- Ha az Iljusin-dombokon ke­mény a fű, Altkszej megsózza — dicsérte Kazánova. — És mindent beír a könyvébe. Egy ktsborjú sem pusztait cl, amióta ö a pásztor. Tu­dós állattenyésztő lesz a fiúból, egész éjjel a könyvei mellett ül. Nagy ember lesz, meglátjátok! De a legmagasabbra akkor emel­kedett A'.ekszej, amiko kivitte, hogy duzzasztót építsenek a patakra: so­ha többé a szárazság nem kerítheti hatalmába sem a földet, sem a lege­lőket. Mása is kiment egy talicskával, hogy segítsen az építőknek. A feny­vesben már reggel kivágtak három törzset, azt kelleit elhoznia. — Egyedül fel tudod-e rakr.t? kérdezte Jegerlcs a húgától. — Tel — mondta magabiztosan a leány. A két kisebbet még csak rá tudta emelni a talleskárc. De a harmadik sehogyan sem ment. Ekkor a talieska mellett megje­lent Alekszcj. Könnyedén emelt* fes a nehéz rönköt, odakötözte a másik kettőhöz, azután megragadta a ta'ícskát. Mása mozdulatlanul állt. — Köszönöm, t:ogy segítesz — mondta halkan, bátortalanul. — Nem is tudtam, hogy neked se­gítek, csak megláttam a fák között, hogy valaki bajlódik itt — moso­lyodott cl Alekszejí — Ha tudod, hogy én vagyok, •tem segítesz? A fiú nem felelt, csak újra a kö­telet kezdte igazgatni, pedig erre semmi szükség sem volt. Fost a bok­rok mögül kilépett Jegorics. — Sikerüli? —kérdezte és mind­járt folytatta is: — Dc hiszen lá­tom, akadt segítséged! — és elő'ob Mása mosolygó arcára, majd Alek­szej zavart képére nézett. Elnevette magát és vidáman nondta: — Azt hiszem, gyerekek, ideje, hogy megberetválkozzam és előve­gyem az új ruhámat az esküvőre/...

Next

/
Thumbnails
Contents