Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-29 / 276. szám

r ** 1-1 V V j tfa i. A termelőcsoportok példát mutattak Nagyszegeden a mélyszántásban VI. ÉVF. 276. SZAM. ARA 50 FILLÉR. KEDD, 1949 NOVEMBER 29. Nagy feladatok a pártsajtó munkásai előtt Számokban, százalékokban ki­fejezve is igen komoly ered­mény az, amit elértünk Pártunk helyi lapjánaik, a Délmagyaror­Szágnak nemrég lezárult kéthetes terjesztési kampánya során, de számokban és százalékokban szinte ki sem fejezhető az az eredmény, amit ezalatt a két hét alatt lapunk befolyásának növekedése terén elértünk. Ez­alatt a kéthetes sajtókampány alatt nemcsak az történt egy­szerűen hogy új olvasók ezreivel gyarapodtunk, hanem a munká­sok és dolgozó parasztok új ez­rei csatlakoztak a pártlap ol­vasótáborához. Olyan helyeken, — főleg falvakban és tanyaköz­pontokon — ahol eddig semmi, vagy igen kis jelentőséget tu­lajdonítottak a sajtónak — most a kampány során számo­san előfizettek a Párt helyi lap­jára és már a kampány óta el­telt két hét is elég volt arra, hogy megszeressék a lapot, va­lóban mindennapi kenyerükké váljék a pártsajtó. A lap cik­keiből látják az új olvasók is, hogy a Párt hangján, róiuk és hozzájuk szólnak ezek az írá­sok, a lap minden sora a dol­gozók problémáit veti fel. A la­pon keresztül is érzik az olva­sók, hogy a Párt milyen nagy súlyt helyez a dolgozók tájé­koztatására és arra, hogy he­lyi lapján keresztül' is irányt mutasson, támogatást adjon a munkában és fegyvert- adjon minden dolgozó kezében az új élet, a minden becsületes dol­gozó számára boldog és békés társadalom, a szocializmus for­málásának, kialakításának nagy harcában. Ma, amikor lapunk olvasói kezükbe veszik az újságot, is­mét tapasztalhatják Pártunk nagy gondoskodását: lehetővé tette a Párt, hogy a megye lap­ja az eddiginél lényegesen na­gyobb terjedelemben jelenhes­sék meg. Ez azt jelenti, hogy olvasóink kezében a sajtó fegy­vere ismét élesebb lett — és jelenti azt, hogy ismét bővült a felvilágosításnak, a soronkö­vetkező feladatokra való moz­gósításnak, eredményeink és hiányosságaink tudatosításának — egyszóval a Szocialista építés elősegítésének lehetősége, a sajtón keresztül. A lap nagyobb terjedelme az Új, nagyobb lehetőség azonban nagyobb feladatokat és nagyobb felelősséget is ró a lap minden munkására. Még sokkal na­gyob odaadással, több kommu­nista lelkesedéssel, még sokkal erosebb pártszerűséggel kell a lap minden munkásának, a szerkesz­tőknek, a többszáz üzemi és fa­lusi tudósítónak, a nyomda minden munkásának dolgoznia. Nemcsak egyszerűen szakembe­reknek kell lenniök, — persze mint" szakembereknek is élen kell járniok — hanem elsősor­ban mint pártmunkásoknak kdl munkájukat végezni. Állandóan jobbá kell tenni, szorosabbra kell fűzni viszonyukat munká­jukhoz és szüntelenül mélyiteni kell kapcsolataikat a tömegek­kel, hogy a Párt szavát minél hitelesebben és minél több dol­gozóhoz eljuttassák. A lap aktívája a szerkesztő­ség tagjai és a tudósítók, va­sárnap értekezletet tartottak, ahol további munkájukat, a saj­tó munkásai előtt illó feladato­kat vitatták meg. Nagyszegcd, Csongrád, Csanád és Bács­Bodrog megye számos üzemé­ből és tanyaközpontjából jöttek el erre az értekezletre a lap le­velezői és tárták fel az üzem, a falu problémáit. A felszólalók — majdnem minden tudósító felszólalt — világosan kifeje­zésre juttatták azt, hogy u pári­sajtó munkájában való észvé­tel mindnyájunk számára meg­tisztelő feladat, igen fontos, el. sőrendű pártmunka. A felszólalók közül számosan — mint például Becsei elvtárs, a vásárhelyi Tóth malomból — őszintén feltárta a sajtó­munka hiányosságát üzemükben és ígéretet tett arra, hogy jó tudósítói munkájával igyekszik a sajtómunkát lényegesen meg­javítani. Nemes János Bajáról jött el az értekezletre és fel­szólalásában kifejtette, hogy c mint a termelőszövetkezeti cso­port tagja, igen fontosnak tart­ja a tudósítói munká. Elsőran­gú feladatának tartja, hogy tu­dósításain keresztül ismertesse a dolgozó parasztok minél szé­lesebb tömegével a közös gazdái kodás előnyeit, tapasztalatait és fejlődési lehetőségeit. Pópity Lajos elvtárs, a szegedi Egyen­ruhaipari NV üzemi tudósítója rámutatott arra, hogy nem elég­séges, ha egy üzemben csak egy tudósító dolgozik. Minden üzemrészben, sőt minden mun­kapadnál ki kell építeni a lap tudósítóhálózatát, hogy az egyes munkások, kiváló ered­ményeit, jó módszereit a Párt sajtóján keresztül továbbadjuk a többi dolgosónak is. Idézhet­nénk még számos felszólalás*, Kovács Jenőét, Koha Jámos­néét, Tóth Hugóét, Tamási Im­réét, Sági Gyuláét, a szegedi tudósítók közül, Németh József ét Szatymazról, Tóth Jánosnéét, Nagy Pálnéét Vásárhelyről, Ra­bota Józsefét Bajáról' és még a többiek felszólalását is, akik a vasárnapi értekezleten is be­bizonyították: tisztán látják a pártsajtó szerepét, látják azt, hogy a Párt lapja a kommunista sajtó, a párt élvonalban haladó propagandistája, a Párt fárad­hatatlan és kitartó agitátora, de a fölszólalók arra is rámu­tattak, liogy a pártlap igen fon­tos szervező is. Látják — ezt is bebizonyították a felszólalások — üzemi és falusi tudósítóink azt is, hogy a lap k&Sl a leve lezőknek az eddiginél lénye­gesen szélesebb hálózatát kell kiépíteni, hogy a lapot a dol­gozóknak necsak százai, hanem ezrei és tízezrei írják és szer­kesszék. De nemcsak látják tu­dósítóink ezt az igen fontos fel adatot, hanem ebben a szervező munkában részt is vállaltak. A lap tudósítóinak jó mun­kája egyik igen fontos biztosi téka annak, hogy a feladatokat, melyeket Pártunk a megyei lap dolgozói elé tűzött, maradékta­lanul megoldjuk. Ehhez azon­ban nemcsak az kell, hogy meg lássuk a tudósítómunka eddigi pozitívumait, hanem az is elen gedhetetlenül szükséges, hogy ne tévesszük szem elől' a kisebb nagyobb hiányosságokat sem amelyek ebben a munkában fel­merülnek. Ezek közül á hiányosságok közül talán a legalapvetőbb az hogy tudósítóink, mikor cik­keiket megírták, mikor beszá moltak üzemükben, falujukban történt eseményekről, nem dom­borították ki kellőképpen a Párt serepét, nem hangsúlyozták ki kellőképpen azt, hogy minden eddigi eredményünket a Párt­nak köszönhetjük. A vasárnapi értekezleten felfedtük ezt a hiá­nyosságot és a tudósítók to­vábbi munkájában ezen a téren is komoly változás következik be. A másik gyengeség, ami ta­Visinszkij elvtárs tönkrezuzta a francia és a libanoni küldött szovjetellenes hazugságait A szavazógép a Politikai Bizottságban elveielte a szovjet javastatokat November 25-én a Politikai Bi­zottság befejezte annak a szovjet javaslatnak vitáját, amely követeli,­hogy az ENSz itélje el a többi or­szágban, mindenekelőtt az Egye­sült Államokban és Angliában fo­lyó háborús készülődést. Tiltsa be az atomfegyvert és vezessen be szi­gorú nemzetközi ellenőrzést a tila­lom betartására vonatkozólag, to­vábbá az öt nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Kina és Franciaország — kössön egyezményt a béke meg­szilárdítására. Visinszkij elvtárs, a szovjet kül­döttség vezetőjének, továbbá a szovjet köztársaságok, Ukrajna és Belorusszia és a népi demokratikus országok, Lengyelország és Cseh­szlovákia megbizottainak a Politi­kai Bizottságban a szovjet javas­latok védelmében elhangzott felszó­lalásai ' letépték ai álarcot a béke angol­amerikai ellenzőiről. Ezek a fel­szólalások megcáfolhatatlan té­nyeket és okmányokat idéztek, amelyek leleplezik az angol-ame­rikai háborús uszítókat és teljes mértékben indokolják a szovjet javaslatok időszerűségét és szük­ségességét. | A franda megbízott kihívó szov­jetellenes célzásaira és a libanoni küldött képtelen állilásalra Visinsz­kii elvtárs, szovjet főmegbizott vá­laszolt rövid beszédében. Visinszkij elvtárs leleplezte, hogy a franda megbízott meghamisította a ténye­ket és kimutatta, hogy a libanoni küldött anélkül, hogy a szükséges műveltséggel rendelkezne, kirán­dult a marxizmus-leninizmus elmé­letének területére. Mindezzel az volt a céljuk, hogy elpalástolják és •el­méletileg megalapozzak* az angol­amerikai tömb agressziv politiká­ját. — A franda küldött — mondotta Visinszkij elvtárs — szónoki for­mában azt kérdezte: »Hol volt a Szovjetunió, amikor Hitler 1940-ben megtámadta Franciaországot?* Ab­ban az időben, amikor Hitler táma­dásra készült Frandaország, Anglia £s a 'Szovjetunió ellen egyaránt, a Szovjetunió javasolta, ftogy kösse­nek angol-francia-szovjet egyez­ményt a hitleri támadás visszave­résére, de visszautasításban része­sült. Azok a tárgyalások, amelyeket akkor az angol-franda parancs­nokság megbízottai Moszkvában Vo­rosilov marsallal folytattak, csupán spanyolfalat jelentettek, amely mö­gött valójában tényleges alku folyt Hitler, Chamberlain és Daladier megbízottal között. Ha a franda küldött legalább egy szemernyire lelkiismeretesnek akarna mutatkoz­ni, akkor a Szovjet Tájékoztatóiro­da »Történelemhamisilók« dmü bro­súrájához kellene fordulnia. Ebben az okmánygyűjteményben megláthatja saját képmását is, mert amit 5 itt elmondott, az történelemhamisitás. — Sem az angol, sem a francia kormány nem akart védelmi szö­vetséget a Szovjetunióval a hitleri támadás ellen. Céljuk az volt, hogy Hitlert mielőbbi támadásra ösztö­nözzék a Szovjetunió ellen és a tá­madásért, mintegy jutalmul meg­ígérték neki, hogy a legkevésbbé kedvező feltételeket hozzák létre a Szovjetunió számára egy Német­országgal való háború esetén. — Vájjon a francia küldött előtt nem ismenetes-e — folytatta Vi­sinszkij elvtárs —, hogy miután a hitleri kormány ilyen körülmé­nyek között javasolta a Szovjet­uniónak, kössenek meg nem táma­dási szerződést, a Szovjelunió be­lement a szerződésbe. Sztálin ge­neralisszimusz; a szovjet kormány feje, ezt 1941 július 3-ik.i történel­mi beszédében meg is magyaráz­ta. E szerződés eíőkésziíése és alá­írása során soha egy pillanatra sem marad't bennünk kélség afe­lől, liogy Hitler meg fogja szegni ezt a szerződést és megtáimaü minket. Nekünk azonban ; , | szükségűnk volt arra, hogy időt nyerjünk, hogy előkészüljünk a támadás visszaverésére, előkészít­sük a hitleri hordák szétverését, előkészítsük Sztálingrádot, a hit­leri hordák Berlin alatti szétzú­zását, Franciaország és az egész világ megmentését a hitleri iga alól. i ' t — A francia küldöttnek hlmta kellene a korrektségriek legalább elemi fokával és nem , volna sza­bad' mrgfeledkeznie ezekről a té­nyekről és ilyen kiliivö kérdéseket feltennie. f visinszkij elvtárs ezután lelep­lezte a libanoni megbízottnak azt a kísérletét, amellyel a szovjet fő­megbizott felszólalását próbálta elferdíteni és rámutatott arra a sö­tét zavarosságra és birdolaltlan­ságra, amelyet ez a küldölt ab­ban az igyekezetében tanúsított, hogy megrágalmazza a marxizmus, leninizmus magasztos lanitásait és a kommunizmus filozófiáját ne ugy tüntesse fel, mint az emberi­ség felszabadít ásának filozófiáját a kapitalista rabszolgaság alól, mint a világon lélező valamennyi ideológia közül a legépitőbb ide­ológiát, hanem mint olyan filozó­fiát, amelynek alapvető tartama állítólag az erőszak és a háborúra való törekvés. A szovtet küldö'.tsío vezetője a marxizmus-leninizmus klasszi­kusainak müveit idézte, amelyek megcáfolják ezt a hazugságot és bebizonyítják, hogy a szocialista társadalmi rend főfeladata egy uf társadalom megszervezése, amely a kizsákmányolástál, az éhezéstől, a nélkülözéstől és a munkanélküliségtől mentes. Hanasulyoztiu liogy a libanoni megb'zott tudattan kirándulása a marxizmus-lenini; nr.is elméletének területére, azt célozta, hogy el­palástolja és »elméle;i'eg« meg­alapozza az angol-amertkal tömb­nek a Szovjetunióval és a népf demokráciákkal szemben folytatott támadó politikáját. Ezzel a szovjet javaslatok fe­letti vita véget ért. A bizottság rá­tért a szavazásra a Szovjetunió ja­vaslatai és az angol-amerikai ha­tározati javaslat felett. .._> j 'Mint várni lehetett, a sZovfet javaslatokat a szokásos angol­amerikai ttöbbség« elutasította. Ez a ttöbbség« az amerikai utasí­tásnak engedelmeskedve, az el­len a szovjet javaslat ellen sza­vazott, hogy a közgyűlés itélje el az országok egész sorában, kü­lönösen az Egyesült Államokban és Angliában folyó «/ háborús készülődést. .-..(,! . Az Egyesült Államok és 'Anglia küldöttéi nyomán a »többség« fel­emelte kezét az ellen a szovjet javaslat ellen, hogy a közgyűlés mondja ki. az atomfegyver és más tömegpusztító eszköz felhasználása ellenkezik a népek lelkiismereté, vet és becsületével és összeegyez, tethetetlen az ENSz tagságával. Az angol-amerikai tömb elvetette a Szovjetunió harmadik javaslatát is, amely azt javasolta a közgyű­lésnek, szólitson fel minden álla­mot, hogy vitáit és nézeteltéréseit békés eszközökkel oldják meg és ne folvamod janak erőszak alkal­mazásához vagy erőszakkal való fenyegetőzéshez. Meg kell jegyezni, hogy S szov­jet javaslat egyes szakaszainál a szavazástól 'tartózkodók száma, akik nem kívántak a szovjet javaslatok ellen szavazni, elérté a 26-ot is. Köztük volt Argentína. Columbia, Cuba. Szíria, Szaud-Arábin. Pakisz­tán küldöttsége, stb. A szovjet ja­vaslatok egyes szakaszai mellett 14 küldött szavazott, köztük a szovjet, az ukrán, a bjelorussz, a lengyel, a csehszlovák küldöttek, Equador, Guatemala, a Fülöpszi­getek, Iz.raei, Uruguay, Jemen kül­döttei és mások. Az Egyesült Államok, 'Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Törökország, stb. küldöttei a béke megszilárdítására irányuló szovjet javaslatok ellen szavaztak minden részletében. Ilymódon az angol-amerikai tömb meg­hiúsította a szovjet békeprogram elfogadását. Ugyanez az angol-amerikai több­ség e| fogadta azután az angol­araerikai határozati javaslatot, amely általános jellogü bizonytalan deklarációk gyűjteménye olyan ár­talmas és veszedelmes »eszmékkel« vegyítve, mint az államok nemzeti szuverenitásának korlátozása, stb. A szavazás befejezése után Vi­sinszkij felszólalt és megmagya­rázta, miért tartózkodott a szovjet küldöttség az angol-amerikai ha­tározati javaslatok egyes szaka­szánál és miért szavazott a többi szakasz ellen. — A szovjet küldöttség nevé­ben — mondotta — ki akarom je­lenteni, hogy azért tartózkodtunk a szavazástól ezeknél a pontok­nál, mert ezeknek a pontoknak az angol-amerikai határozat i ja­vaslatba való felvétele csupán azt célozta, hogy álcázzák a javaslatok más pontjait, amelyek arra hiva­tottak. hogy törvényesítsék az alap­okmány rendszeres megszegését, ami az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében az angol-amerikai tömb részéről állandóan megtörténik. Ezzel a szovjet javaslatok vitája a Politikai Bizottságban véget ért. A szovjet békeprogramért való küzdelem az ENSz közgyűlésének plenáris ülésein folytatódik. pasztaiható volt tudósítóink munkájában, a kritikai hang hiánya. Kevés olyan írást hoz­tak a szerkesztőségbe, amely­ben rámutatak volna az üzemi, a falusi munka hibáira, fogya­tékosságaira. A jövőben a kri­tikai írások javítani fogják a lap munkáját és segítsége-, nyújtanak a termelés különbö­ző vonalain a hibák kiküszöbö­lésére. Az új olvasók ezrei, a lap új aktíváinak százai olvassák, ír­ják és szerkesztik Pártunk me­gyei lapját, amely ma jelenik rrog először új formában, na­gyobb terjedelemben. A "íap to­vábbi fejlődésének a legdöntőbb biztosítéka az, hogy mindazok, akik a lappal bármilyen kap csatáiban vannak, erősítsék a párthoz való hűségüket és szi­lárdítsák, fejlesszék elméleti tu­dásukat, mert es az egyetlen mód arra, hogy állandóan job­bá, a szocialista építés minél erősebb fegyverévé tegyük a Párt helyi lapját: a Délmagyar­országot.

Next

/
Thumbnails
Contents