Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-27 / 275. szám

7 Vasárnap, 1949 november 27. liazaUvztá** Óriási, közel hárommillió négyzetkilómétert kitevő területén hét és félmillió ember lakik. Ezeknek valamivel több, mint fele kazah, a többi orosz, ukrán, üzbég, kalpak és tatár. Területének nagyobb fele füves sztyepp és sivatag. A cári időkben csekély részén volt csak földművelés. A szovjet rendszer hozzálátott az ország bányakincseinek, a szénnek, vasércnek, ólomnak, réznek és ezüstnek a feltárásához. Rövid esztendők alatt Kazahsztán fejlett ipari országgá változott át, különösen mikor felfedezték a nyerso'ajforrásokal is. Kazahsztán fővárosa Alma Ata. Úzbékisztán A Szovjetunió legnagyobb gyapot termő vidéke. A cári időkben elhanyagolt sztyepp volt, ma vasútvonalak szelik keresztül.. Pompás rizstclenck, déli gyü~ mölcsösök jellemzik az egykor sivár vidéket. A 172 000 négyzet, kilóméter területű köztársaságnak több, mint 6 millió lakosa van, akik közül 4 és fél az üz~ begek száma. Az ország fővárosa Taskcnd, Közép-Ázsia legjelentősebb ipari centruma. A városnak egyeteme, múzeumai, csillagvizsgáló intézete és rádió leadó állomása van. Itt székel az Üzbég Tudományos Akadémia is, TuíkfrÁnitz A perzsa határon terül el az ország, jelentős rcszét a félelmetes Kara-Kum sivatag foglalja cl. Szélsőséges szárazföldi éghajlata miatt" a cári időkben csak sátoros nomádok éltek rajta. A 4-13.00 négyzetkilométer területén nem egészen másfélmillió ember lakott. A szocializmus győzelme után itt is megváltozott az élet. A transzkaszpi vasútvonal életet vitt az országba, az oázisokban mesterséges öntözéssel gyapot és búzatermelés indult. Az atomenergia békés célokra való felhasználása során rövidesen a Kara-Kum sivatag helyén is gazdag termőföld terül majd el. Fővárosa Asbabad. 1 adz s ihisztá n A Pamir fennsík alján, India határához közel, az Amu-Darja folyó forrásvidéken terül el ez a 143.900 négyzetkilóméter területű szovjet köztársaság. Körülbelül másfélmillió lakosa van. A ritkán lakott vidéken régebben főleg állattenyésztéssel foglalkoztak a tadzsikok, akik a lakos, ságának 'nagy többségét teszik ki. Ma itt is virágzó földművelés van, bőven termő rizsföldekkel. Sztálinábád, az ország fővárosa, az egykori nyomorult kis faluból a középázsiai vidék egyik fontos ipari gócpontjává fejlődött ki. Több, mint 32 esztendeje, hogy a földkerekség egyhatodm megbukott a kizsákmányolás és megszületett a Szovjetunió, mely azóta a világ első katonai és gazdasági hatalma lett. Ma a Szovjetunió 16 egyenrangú Szocialista Szovjetköztársaság szövetsége. A nemzetiségi tanácsban egyenlő számmál van képviselve a 110 milliós Oroszország és az a-lig több mint félmillió lakosú Karélia. A sztálini alkotmány értelmében a tizenhat államnak teljesen egyenlő jogai vannak, beleértve az elszakadás jogát is. De ezenkívül autonóm köztársaságok, autonóm területek és vidékek biztosítják, hogy' a legkisebb nemzetiség is szabadon élhesse saját, formában nemzeti, tartalomban szocialista kulturéletét. OROSZORSZÁG Az orosz munkásosztály forradalma, az orosz munkásosztály győzelme nemcsak az orosz nép felszabadulását eredményezte, hanem lehetővé tette, hogy az addig cári elnyomás alatt élő többi környező népek is megindulhassanak a fejlődés útján. Bár a közel 22 millió négyzetkilométer területű Szovjetunióból több, mint 19 millió Oroszországra esik s a lakosság aránya is alig kisebb, a sztálini alkotmány lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió többi 15 köztársasága minden tekintetben egyenrangúnak érezze magát Oroszországgal". Az ukrán határtól Vladivosztovig, az Északi Jegestengertől a Kaukázusig elterjedő hatalmas ország területén belül autonóm köztársa® ságok és autonóm területek biztosítják azoknak a népeknek a teljes egyenjogúságát is, melyek oroszlakta területektől körülvéve s orosz lakossággal keverve nem alkothatnak önálló szovjetköztársaságot. A Nagy Októberi Forradalom után a fiatal SzovjetOroszországnak meg kellett küzdenie a külföldi intervencióval és a belső ellenforradalommal. A forradalom győzelme után Lenin lángeszű terve, a NEP (Novaja Ekonomicsesztkaja Politika, új gazdasági politika) megindította az országot a szocialista fejlődés útján. Lenin 1924BJELORUSSZIA ben bekövetkezett halála után Sztálin vette át a vezetést. Az ország fejlődése legjobban felmérhető, ha Oroszország s egyúttal a Szovjetunió fővárosát, Moszkvát tekintjük. A cári idők Moszkvája helyéin a világ egyik legmodernebb, legnagyszerűbb városa épült fel, hatalmas városnegyedek, gyárak, irodák, munkásl'akások nőttek ki a földből. De hasonló fejlődésen ment keresztül Leningrád, mely egykor Petrográd néven a cári birodalom fővárosa volt, Sztálingrád. Gorkij, Rosztov, Szverdlovszk, Voronyezs, az északi Archangelszk, a szibériai városok és a nagy Oroszország számtalan sok városa. GRÚZIA A Kaukázus vidékén elterülj 0.100 négyzetkilométer nagyságú Grúzia bátor népét hosszú függetlenségi harcok után igázta le az orosz cár. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom visa. szaadta az ország függetlenségét. Grúziának főleg a déÚ, szubtrópikus vidéke igen termékeny. Fővárosa Tiflisz. a munkásmozgalomba Grúzia beírta a nevét azzal, hogy itt született a világ népeinak nagy vezetőjoj Joszif Visszárionovics Sztálin, AZERBAJDZSÁN 85.963 négycetkilóméter, terű* 'leten fekszik, lakosainak száma három és félmillió. Óriási jelentőségét a Baku környéki nycrsT olajtelepek adják. A német fasiszták egyik főcélja volt ezek elérése, a hős Vörös Hadsereg azonban ezt a tervet meghiúsította. Hatalmas ipartelepei mellett jelentékeny gabona', rizs-, dohány-, gyapot- és bortermése van. Az ország fővárosa, az olajvidék központja: Baku. Örményország Elö-Ázsia és Perzsia között, hatalmas vulkanikus síkságon terül el. Az örmény nép történelme folyamán rengeteget szenvedett az orosz, török, perzsa és kurd hódítóktól. Az örménylakta területek egy része ma is törck fennhatóság alatt van. Az örmény Szocialista Szovjetköztársaság 26.690 négyzetkilométer, több, mint egymillió lakossal. Fővárosa: Jereván. KiRGíZIH 196.700 négyzetkilométeren 2 millió ember lakik Kirgiziában. A lakosság többségét kitevő kirgizeken kivül üzbégek, oroszok és ukránok lakják. A sztálini alkotmány életbelépéséig autonóm köztársaság volt, akkor emelkedett a Szocialista Szovjetköztársaság rangjára. Kirgiz'a a legtipikusabb példája annak, hogyan vált a szovjet rendszer harminckét éve alatt egy nomád pásztornép művelt, európai kultúrával rendelkező, önálló állami életet élni képes nemzetté. Fővárosa Fronze. Bjelorusszia, magyar nevén Fehéroroszország, a cári 'időkben mindvégig nélkülöz e a legkisebb politikai és kulturális önállóságot is. Csak a Nagy Októberi Forradalom után kezdett önálló állami életet plni a bjelorusz nép. A két háború között a fejlődésnek soha meg nem álmodott útját járta meg az ország, amikor 1941 júniusában rátörtek a német-fasiszta rab^lóhordák. De hősiességben a ijelorussz nép is vetekedett az ukránokkal, a bjelorussz partizánoktól megtanult rettegni a fasiszta német hadsereg. A felszabadulás után gyorsan és hatalmas lendülettel kezdődött meg a romok eltakarítása. Ma Szovjet-Bjeloruszszia ismét a boldog dolgozók hazája lett. Az ország nagyobb része morénahalmokkal tarkázott síkság, északon nagy erdők, tavak borítják. A cári időkben jóformán semmi ipara nem volt, a lakosság kizárólag földműveléssel, állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkozott. A szovjet rendszer természetesen iparosította Bjelorussziát is, mely most már fejlett' ipari ország, virágzó mezőgazdasággal. Az ország lakosságának egyébként mintegy 80 százaléka bjelorussz, a többi lengyel, zsidó és nagyorosz. A nemzetiségek természetesen, mint valamennyi szovjet köztársaságban, itt is teljes politikai és kulturális egyenjogúságot élveznek. UKRAJNA Ukrajna népe a cári időkben sokat szenvedett a beolvasztó törekvésektől. A Hagy Októberi Forradalom visszaadta az ukrán nép szabadsá gát is. A II. világháború idején a német fasiszták és szövetségeseik végigpusztították az egész köztársaságot. Az ukrán nép azonban hősiesen harcolt a betolakodók ellen, hiába próbálkoztak a németek fennhatóságuk alatt fasiszta államot szervezni az ország területén, A felszabadulás után az ukrán dolgozók hatalmas iramban építették újjá 'az országot. Ma már Kijev, a földig lerombolt ukrán főváros felépült, megindultak a gyárak, szántják a földet > kolhozokban a traktorok s Ukrajna ismét virágzó állammá fejlődött. Az ukrán feketeföldön terem a híres szovjet búza, mely ma első helyen áll az egcsz világon éppúgy, mint a többi gabonaféleségek. De a világ egyik legfejlettebb mezőgazdasági országa ipari téren is az élen jár. a Donyec medence, Dnyepropetrovszk Charkov, Nyikolajev, Odessza fém-, gép- és vegyi ipara világhírű. A Donyec-medence kőszén, higany és sóbányái, Ilrivoj-Rog vasércbányái és Nyikopolj mangánbányái teszik teljessé Ukrajna rendkívüli gazdagságát. Ukrajnában a legsűrűbb a vasúthálózat az egész Szovjetúnió területén. Különösen a Donyec-medence van át, meg átszőve vasútvonalakkal Észtország A három balti állam közül a legészakibb, a magyarral rokon észt nép lakja. Területe )7.550 négyzetkilométer lakossága egy és egynegyedmillió. Az intervenciós háború után az ellen forradalmár ok lehetetlenné tették az észt nép felszabadulását. A második világháború alatt ismét német megszállás alá került, de az észt parasztok hősiesen harcoltak a betolakodó fasiszták ellen. Az ország legfontosabb gazdasági értéke az olajpala és a tufa. Területének alig egynegyede szántóföld, a töbti rét és legelő. Ipara a Szov jetunióhoz való csatlakozás óta hatalmas ütemben fejlődik. Fővárosa Tállin, igen fontos Balti 'tengeri kikötő. LETTORSZÁG A 65.791 négyzetkilométernyi, kétmillió lakosú Lettország a múltban a német lovagrend befolyása alatt állt, majd a cári Oroszország hódította meg. Az I. világháború után az intervenciós csapatok megakadályozták az ország felszabadulását. 1934Karélia A karélfinnek köztársasága erdős, tavas, mocsaras, ritkán lakott vidék. A 1)6.000 négyzetkilométer nagyságú területen alig 600.000 ember lakik. A köztársaság területének egy részén fut keresztül a murmanszki vasút, mely a Szovjetunió északnyugati területének fő ütőere. Az ország fővárosa Petrozávodszk. Ide tartoznak a petsamoi ércbányák is. ben egy puccsszerű parla* mentfeloszlatás után nyilt fa* siszta diktatúra kezdődött, Az ország fővárosa Riga. A Szovjetunióhoz való csat® lakozáa előtt Lettország főleg mezőgazdasági ország volt. Ma Lettország fejlődő, iparosodó ország. MOLDAVA A legfiatalabb szovjetkö»< társaság csak 19)0-ben csatlakozott a Szovjetunióhoz. Á Dnyeszter és a Prut között elterülő )).)00 négyzetkilométer nagyságú, hárommillió lakosú területet a román bojárok tartották kegyetlen élnyomás alatt, a Szovjetwnióhoz való csatlakozás után felosztották a nagybirtokokat f gyors ütemben indult meg * fejlődés. JtitMnia Litvánia a XV. században lengyel, majd Lengyelország, együtt orosz uralom alá jutott. A világháború után önálló k0» társasággá alakult, melyből a lengyelek erőszakkal elszakfcA* ták Vilnius fővárosi és környékét. Litvánia eleinte élesen szon jetellcnes külpolitikát folytatott, de amikor a németek kacsingatni kezdtek a Memel-vidékre, a litván uralkodóosztály kényszerült közeledni a Szovjetunióhoz. A IS. világháború alatt n^* met megszállás alatt volt. A felszabadulás után végre sikerült az egész litván népnek egy államban egyesülnie és kimon* dani a Szovjetunióhoz való csatlakozást. Litvánia fővárosa Vilngus, az ország szépen halad az parosodás útján.