Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-26 / 274. szám

Jugoszláviában a sztrájkok és a szabotázsok követik egymást Anglia rövidesen elismeri a Kinai Népköztársaságot VI. ÉVF. 274. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1949 NOVEMBER 26. A béke ellenségeinek uj leleplezése A Szovjetunió kormányának ttékrjavaslatai, amelyeket Vxsinsz.v ij elvtárs terjesztett elő Newyorkban az ENSz közgyűlésének negyedik ülésszakán, mély megelégedést keltettek és lelkes temoga ásra '.a áltak a nemzetközi demokratikus közvéleményben. A szo-Jet határozati javaslat elitéli az u) háborús készülődést, amelyet sok kapitalista országban, különösen az Egyesült Államokban és Nagybri'.anniábnn folytatnak. Követeli az atomfegyver használatának eltiltását és szigorú nemzetközi ellenőrzés felál'ilását ebben a kérdésben. Egyben a béke megszilárdítására az öt halalom közt szerződés kötését indilványozzá. A szovjet kormány javaslatai fényes bizonyítékát szolgáltalják a Szovjetunió köve-keze' es békenoÜt'kájának, amely »a szocia'ista társadalmi rendszer mély elvi alapjaiból és a szovjet nép érdekeiből kö""'k"''k.'1 (G M. Watenkov) Az angol-amerikai lömb kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy az ENSz-bon elhallgassák » szo- j ?t javaslatokat és meghiúsítsák tárgyalásukat. A javaslatok azonban mégis a közgyűlés figyelmének középpontjában állnak. Ezért már csupán az a tény, hogv a Szovjetunió hn'ározati javaslatát az első épo'itikai) bizottságban vizsgálat alá vették, önmagában a béke és a nemzetköz! együttműködés el'enségeinek komoly vereségét je'entL A szo jtt javaslatok sulyos csaoást mértek a háborús gyuj'OTatö'Ta és jeleni ősén hozzájárultak a bélre ügvéhez, fim elvért nra egyre erélyesebben száttnak sikra az egyszerű emberek százmilliói. A szo-} 't küldöttség vezetőié, Visinszkij elvtárs, az első bizottságban szilárd! érvekkel alátámasztott beszédet mondott a Szo'jttunió javaslatainak megindokolására. Ebben konkrét tényekkel bizonyította, hogv az Egyesült Államok és Anglia uralkodó köreit terheli a felelősség a nemzetközi helyzet mai fcszflllségéert, pelleng'rre ál'ilotta az imperialista politika támadó eé'jait. A gyűlölködésre alanozott északallanti kalonal paklum, Némelország kettészeld! ása, a fegyverkezési versenv, a háborús propaganda fokozása, egyre ujabb kalonal tárr.a zpontok épilése, az atombombák lázas gyártása, halmozása: azok a törekvések, bogy végleg meghiusitsák az Egyesült Nemzetek Szervezete állal elfogadott hatékony határozatot az alomfegyver eltiltásáról és ennek nemzetközt el'enőrzéséről, — napnál ví'ágosabban tárják fel az Egyesűit Államok és Anglia háborús gyujtogatóinak bűnös szándékait. Visinszkij elviárs kimutatta, hogy a Szovjetunió javaslatainak elfogadása «a béke megszilárdítását segíti elö és ennek érdekeit hivatott szolgálni az Egvesült Nemzelek Szervezete» De az ENSz-bcn az Egvesütt Államoknak és csatlósainak képviselői a szovjet békebarát javaslatokat ellenszenvesen fogadták. Auslinnak a szovjet javaslatok ellen mondóit beszéde és az angoi-amerikai határozat, melyet beterjesztett, azt a célt szolgá'ja, hogy a közgyűlést eltérítse a béke megszilárdítása problémájának megoldásától. Üj önleleplezése volt Washington és London uralkodó köreinek és ismét bebizonyította a világ közvéleménye előtt, hqrry Angfia és az Egyesült Államok ural nem akarnak sem békét, sem nemzetközi együttműködést. A politikai bizottságban lezajlott vita számos kommüntárra adott afka'mat az amerikai és angol sajtóban. A monopóliumok sajtója természeteden minden tőle telhetőt megtesz, bogy Austin és gazdái tónusában támadja a szovjet javaslatokat, amelyek a Watt-Slroe' és a City ragadózóinak háborús nyereségeit veszélyeztetik. De Jellemző, hogy bárhogy akarja is rrtég a karé' rtistó saité sem tudja e!rejteni azt a mély benvomást, amelyet a Szovjetunió határozati javaslata tett a viíág közvéleményére és a közgyűlés delegátusaira. A NewYork Times tudósilója, Hnirolton kénytelen megállapítani, hogy »az angof-ameri^al határozati javaslatot különösebb lelkesedés nó'kül fogadták'' é? hogy »a delegátusok közül többen ugy nyilatkoztak, hogy Jobban szrrettek volna valami pozitivebb választ a szovjet javaslatokra.® Mtig a »Yorkshtre Posf« cimü -n?r>' konzervatív óisái? is beismeri annak az állitásnak hazug voltát, hogy a szovjet javaslatoknak »propaganda® Jellegük vo'na. Az újság megállapi'ja, hogy »az oroszok őszintén hiszik azt, amit mondanakés felhív »annak a reá'ís lehetőségnek a megvizsgálására, melyet Visinszkij terve nyújt.® A Szovj'lunió nemesle'kö javaslatai te'Jas támogatósra találtak az ENSz-bcn képviselt démn'Talikus ál'amok delegátusainál s az ENSz-en kivül a világ demokratikus közvéleménvénél. A békeszerető népek követelik, bogy az Egyesüli Nemzelek Szervezete, amefvnek bivalása, hogv a f/élre baléknnv eszköze fegyen. fogadja el a szo'jtó javaslatokat. Uislnszkli elvtárs ujabb hatalmas beszédben leplezte le a háborús előkészületek elítéléséről szóló szovjet javaslatok ellenzőit fiz ENSz politikai bizottságában folytatták a szovjet Javaslatok vitáját ez uj háború előkészületeinek elítéléséről, az atomfegyver betiltásáról és az öt nagyhatalom békemegerősitő egyezményének megkötéséről. fi columbiai küldött elismerte, hogy a Szovjetunió javaslatai -minimumra csökkentették az u) háború problémáját®, kljelentette azonban, hogy az angolamerikai határozati javaslat mellett fog szavazni. Rahim Bej egyiptomi küldött elismerte, hogy a szovjet Javaslatok az ENSz alapokmányában megtestesített magasrendű eszméket szolgálják. Ennek ellenére sem támogatta azonban a népek békéjének és biztonságának megszilárdítására irányuló szoviet javaslatokat Az ülés végén Visinszkij. a Szovjetunió küldöttségének vezetője szólalt fel. Visinszkij a küldöttek felszólalásainak elemzésével bebizonyította: sok felszólalásnak nyilvánvalóan az a célja, hogy a konkrét szovjet javaslatokat komolytalan, általános jellegű elmefuttatásokba fullassza. Ezekkel az elmefutlatásokkal karjék kendőzni hogy a Szovjetunió javaslataira ncm fordítanak megfelelő figyelmet. , fi szovjet küldöttség vezelője befcizonyitotta a szovjet javaslatok ellenségei elmeftiltatásaik segítségével álcázzák azt, hogy nem akarnak a fontos nemzetközi problémák megoldása, a fennálló nézeteltérések rendezése érdekében tényleges munkát végezni. Visinszkij elvtárs leleplezte a szovjet javaslatok ellenségeitől kiagyalt »elmélelek« valódi provokációs lényegét. Ezek az .elméletek® azt állítják, hogg a marxizmus lehete ennek tartja a szocialista államok és kapitalista országok békés együttélését. A szovjet küldöttség vezetője bebizonyította, hogy ezeket az „elméletecskéket* azért találják ki, mert segítségükkel próbálják yiincgalapoznl« a kapitalista országokban folyó uj háborús készülődés »szükségességét.« Visinszkij elvtárs leleplezte a chilei küldött hazugságait és hamisításait. Chile képviselője ugyanis belga kitalálásokkal próbálta megrágalmazni a Szovjetunió következetes békepolitikáját Visinszkij elvtárs lépésről-lépésre bizonyította be Libanon és Venezuela küldöttei e'mefut atásaínak teljesen tarthatatlan, voltát, fi két delegálus azt az állítást kísérelte meg, hogy a kommunizmus feltéllenül katonai konfliktusokat és összetűzéseket von maga után. Ezzel az állítással próbáltak rejtegetni, bogy egyetlen komoly érvük sincs, amellyel igazolhatnák, miért ellenzik a Szovjetunió javaslatait. Visinszkij elvtárs több idézete1 olvasott fel Leninnek és Sztálinnak, a szovjet állam megalkotóinak müveiből. Ezekkel a1 idézetekkel végtag leleplezte a béke ellenségeinek hazug »eszmécskéit® s bebizonyította, hogg éppen a szocialista állam — a Szovjetunió politikája — hozz* el a népeknek a békét és szabadltja meg őket a háborútól. Bebizonyította, hogy a háború a kapitalista rend átka, mert a kapitalizmus « népeknek a piacokért folyó harcot s végeredményben háborút jelent. Rámutatott, hogy abban az esetben, ha valóban őszinték a Mzoittác' an hangozta'.' c'",efuttatások, amelyek szerint a nézeteltérések rendezésére és a nemzetközi konfliktusok megakarta luo: iV íra kell tör keun, — akkor az említett elmefuttatások szerzőinek feltétlenül támogatniok kell a Szovjetunió javaslatait, mert ezek valódi lépést jelentenek a békés rendezés felé" A s^pvjet küldöttség vezető jének fontos nemzetközi probló mák mélységes marxista elemzését tartalmazó kétórás beszédéi a küldöttek és a közönség fe" szült figyelemmel hallgatták. Teíiss sikerrel fo'yt le Francieorszáaban a. 24 ©rás általános s^tráJk összeliizísek a sztrájkoló tömegek ós a terrorista Moch rohamrendőrei között 1160 százalékos csúcsteljesítmény az albertteíepi bányában Az at bert telepi bénvaflzemib an a harmadik csütörtöki nill. Minkben Kornyék Sándor és BríU Lajos vájárok 22 köbméter ertnat termeltek ki egy műszak alatt és ezzel a normát 1/C0 ez zalákra teljesítették. Fejenkénti teljesítményük 201 mázsa volt. Párisbon és környékén éppúgy, mint a vidéken, a sztrájk következtében pénteken tefjesen megbénult az éleL A villamos-; autóbusz- és vonatközlekedés az egész országban szünetei. Páris belvárosában néhány bank, kávéház és íuxusüzlet lanyitolt, a személyzet távolmaradása miatt azonban csak a tutajdbnoa szolgált ML A gyárnegyedek kihaltak, a páriskörnyéki nagy peremvárosokban és a többi ipari központban a nagy gyárak közül a sztttójkőrséaen kivül- kilométerszámra alig látni embert. Az iskolákban szünetel a tanítás. A városházákon nincs hivatal, a kórházakban és a postahivatalokban csak a biztonsági szolgálatot látják el. A szlrájk a társadalom, minden rétc-rt megmozgatta. Mezőgazdasági munkások, a légiforgalmi ,és kikötői dolgozók, a midlnettek és sofőrök, egyaránt' beszüntették a munkát. A nyomdászok és a sajtó munkásai sem dolgoznak ina, a lapok nem jelennek meg. A ríádió csak reggel 7-kor, déli 12-kor és este fél 8-kor adott rövid közleményeket a CGT engedélyével. Az utcákon nagv embercsoportok olvassák a CGT öles falragaszait és százezernyi elszórt rötveéd'itéiát. Hasonló hírek érkeznek a többi nagy innri központokból és az ország többi részébői is. Marscdlloben az egész ipar leállt, a közlekedés szünetelt és a kikötőt egvellcn hajó sem hagyta el. Te'Jes a szlrájk Toulouseban, Bodeauxban, Rcnnesben és ' az ország többi nagy városában ís. A délelőtt folyamán mind Párishaiv mind a peremvárosokban, mind Franciaország ipari közpon'jníban a sztrájkotok a szakszervezetek felhívására nagvgyüléseket rendeztek, amelyeken hatalmas lönvgek vettek részt. Az erősen felfegyverzett rohamrendőrök több helyen durván megtámadták a tömeget. Komoly összetűzésekre került sor a többi közölt Páris 13. kerületéiben, ahol a rohamrendőrök súlyosan megsebesítették 'Alby kommunista képviselőt és Voguet városi tanácsost. A páriskörnyéki Cliehybena rendőrök a sztrájkőrségek sok tagját letartóztatták, a legtöbb helyen azonban a tömegek harci szelleme hátrálásra Uényszoritette a karhatalmat. A dolgozók gúnyos hangon beszélnek Iiidault miniszterelnök szerda esti rádiófelhivásáról, amelyben igyekezett a dolgozókat lebeszé'ni a sztrájkról, A reakciós kormány egységbontó kísérlete azonban nemcsak, hogy nem sikerült, <íe a Sztrájk Algírra és Marokkóra ís átterjedt. Noisy-Le-S eeben, a Pária melletti munkásvárosban, de aa ország több más pon'ján is tömeggyülésekre került sor. MBg a PHumnnlté, a rntumtonista Párt központi lapja tegnapi számában egységes Mállásra hívta fel a francia dolgozó* kat a rájuk diktált nvomoruság ellen, addig a reggeli reakciói kormánvsajtó erejéből csak fl sánítorásra futta. A Ce Matin, a szélsőjobboldal szócsöve attól retteg, hogy a munkásk>¥ bérkővetelő egvségmorgalm* nem áll meg a pénteki sztrájk-, nái. Halába itélleh Bakaresihen n^y amerikai kémei A bukaresti katonai bíróság egy árulókból és amerikai kémügynökökből álló banda bünpörét tárgyalta. A katonai bíróság hatálra ftilWl Dan Tetoriant, Mihail ElMkfe^ Marcel Emiüan volt vasgárdfa< tát és Ion Vancot.