Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-03 / 254. szám

6 Csütörtök, 1949 november f, „ TervérleVez'et a szegedi Orionban, aPick szalámigyárban, az Egyenruha­ipari NV-nái és a Jutafonóban (Ozeml tudósítónktól.) I határozzák, hogy a Tervért, a A7. ÖTÉVES TERV etaőévi | töhbtermelésért, önköltségcsök­ttészleltervénck ünnepét Engi Leütésért még jobbá teszik a István üb. titkár nyitotta meg a munkájukat, megszilárdítják a szegedi Orion bőrgyárban, majd fegyelmet. í Nagy Géza elvlárs szólott, rész-1 A Tervértekezlet óta is emel­Ie.eibcn tsmerlclte a tervet, kedilk a termelés az Egyenruha­Eredményekről, hibákról szó- ipart NV-néi. lott. Amikor beszédében Rákosi elvtársat, a Pártot és a ÍSzvojet­uniót emli tette szűnni nem (Barna Irma.) A SZEGEDI JUTAFONÓBAN lakaró éljenzés és taps tört Ki. Szolyori elvtárs ismertette az Nagv etaára ismertette, hogy . ötéves terv elsőévi részletter-i a munkaverseby eredményeként «z egy órára eső termelési ér­ték 38 forintról 49 forintra emelkedett. Hogy a következő évben a termelést a talpkrup­ponnál 42, egvéb kemőnvárunál 23. vikszos felsőbőrnél 103szá­zalékkal emelik, rendbehozzák a gépeket és az épületet. A dolgozók leltek azután ja vét. Hangoztatta, hogy -többek között 1950-ben uj gépeket áíli­tanak be, megnagyobbítják a kultúrtermet, korszerűsítik az öltözőt. I , .1 j i •. | A tervhez a dolgozók hozzá­szóltak, majd nagy lelkesedés mellett elhatározták a meglévő hibák kiküszöbölését, az ön költség csökkentését, többter­melést, hogy mielőbb befejeződ hessen a hároméves terv és mi­előbb megkezdhessék az öt­évest. A dolgozók szavaiból kicsen­dült, hogy hűen követik* a Pár­tot és Rákosi elvtársat. (Péterházi Emil.) Nem nélkülözhetjük, ELŐFIZETJÜK (Tudósítónktól) Ruz3njárás dolgozó paraszt­sága ia örömmel vette tudo­másul azt a hírt, hogy a Dél­magyarország" napilap előfi­zetési ára 12 forintról 11 fo­rintra csökkent. Már az első napon, a nép­nevelők munkájának eredmé­nyeképpen Igen sokan fizet­tek elő a lapra és az előfize­tők gyűjtése nagy lendülettel folyik tovább. SZEGED IFJUSAGA LELKESEN ÜNNEPELTE PÉLDAKÉPÉT: A KOMSZOMOL FI AT ALJAIT Sárvári György elvtárs, a MINSz nagyszegedi titkára üd­VaS'ámap délután niagy tömeg-. vözölte a megjelenteket és bé­ben gyűlt összie a szegedi ifjú- szédében hangoztatta, hogy vaslalot a jobb eredményekért, Isálj a MINSz székház márvány- , nemcsak! a szovjet ifjúság ünne­(Sándor l erenc.) termében. A rendőrzenekar a pe ez a cnai nap, de ünnepe a • I magyar és a szovjet Himnuszt A PICK-SZALAMIGYAR épü-' iátszólta, majd Gergely Éva leiét szépen feldíszítették a úttörő szavait. ^^^^^^ 1 ervértekozlct napjára. Terhes Ferenc üb elnök megnyitója uián Pontyik Pá' vállalatvezető tnindeu részletben, üzemrészen­ként ismertette az ötéves terv elsőévi rfsz'e'ét. Kiemelte, hogy 1950-1 en 75 százalékkal emelik « termelést, korszerűsítenek Hangoztatta, hogy a dolgozók eredményeiket a Szovjetunió­nak, a Párínak és Rákosi elv­társnak köszönhetik. Az ismertető után a dolgozók szólaltak fe! és javaslataikká] csiszollák a tervet, örömüknek adlak kifejezést, hogy egész éven ál folyik maj<ll a szaléinl­CVárlás. Az ünnepség az Intei— na 'ionálé elének'.ésévei ért \é­íg«L (Szenteri Vida János) A7. EGYENRUHAIPARI NV dolgozói a Tervérlekczletcn sor­ra 4--A'iltak és javasltaikkal még jobbá lelték a terv«t. A vállalatvezető ismertetését még az ünnepség után is beszélik a dolgozók és újra meq újra el-' vezfék ki. Budapestre neveztek ki Bodó Pálné elvtársnőt Ezév áprilisában vette át a Terményfogalmi Nemzeti Válla­lat szegcdi kirendeltségének ve­zetését Bodó Pálné elvtársnö, kübekházi paraszlasszcny A Terménylorgalmi NV szegedi ki­rendells.'ge Bodó Pálné elvtárs­nő vezetésével azóta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Bizo­nyítja az a tény, hogy míg a kirendeltség 1948—49-es gazda­sági évben 3800 vagon, addig az 1°49—50-es gazdasági évben no­vember l-ig máris közel 7000 vagon áruforgalmat bónyolífott le. Lelkiismertes munkájáért Rodó Pálné elvtársöt a Termény­forgalmi Nemzeli Vállalat buda­pesti központjának áruszükség­let! főosztályának vezetőiévé ne­világ valamennyi fiataljának, akik a békéért harcolnak. Fergeteges taps köszöntötte a színpadra felvonuló központi SzIT-énekkart, akiknek ez volt az első szereplésük a nagykö­zönség elölt. Megmutatta az énekkar, hogy nemcsak a ter­melési munkában, de éneklien, dalban is fáklyavivője a kultú­rának. A rókusi és Margit-utcai úttörők lánccsoportjai js méltó rész.sei voltak a műsor sikeré­nek. Halmai Tivadar foaorte­íepi SzIT, mély Átérzéssel sza­valta Kutsesov Komszomol iga­zolvány cimü versét. Kellemes hangulatot keltett Karpenko Komszomolec cimü jelenete, MEFESz hölcsz'szkör előadásá­ban. Szünet után az Úttörő énekkar énekszámát hatalrras tapssal jutalmazták. A műsor további részében a .SzIT köz­pont népi tánccsoportja, unajd a Klauzál Gábor gimnázium énekkara szerepelt s végül a rendőrzenekar KoinszomoU in­dulót, orosz népdalokat és ha­talmas siker mellett a Sztálin kántátát játszotta. i Markovlts Tibor Éppen dülőfelelősi értekez­letet tart. amikor megérkezik az egyik népnevelő. Beszél­getésbe kezd a dülőfelelősök­kel és lassan szó kerül a szán­tás-vetésről, kül- és belpoliti­kai kérdésekről stb. Fodor Jó­zsef titkár elvtárs minden kérdésről tájékozott, naponta olvassa a Délr-agyarországot és lelkesen beszél a napilap fontos szerepéről. És a meg­jelent dülőfelelősöknek több mint fele, Magyar Ferenc, Boldizsár Pál, Engi Mihály és még vagy 12-en egyhan­gúlag jelentik be: nem nélkü­lözhetjük a Délmagyarorszá­got, a mi ügyünkért harcol, a mi érdekeinket védi, előfi­zetjük..." (N. J.). Minden második szedésnél megtörölgetjük a kopszokat Szűcs Györgyné, a Magyar Kender szövőnője lapunk va­sárnapi számában a kopszolóbün lévő visszássá gok-a hívta fel az ott dolgozók figyelmét. Megállapította, e'őfordult, hogy a velülékanyag olajos és csomós volt, ami nagyban hátráltatta a szövök munkáját. A kopszoló dolgozói megvizsgálták munká­jukat és megállapították, hogyaz üzemrészben azok előfordul­tak. Errőt beszél Pomázi Lajosné, Kaliczka Katalin és Lin­dák Zsuzsanna kopszolónő. — A Délmagyarországban oívasluk Szűcs Györgyné leve­lét, — mondották — és megállapítottuk, történ ek üzemm.é­szünkben oíyan hibák, amik felületességre mutálnák. A hibá­kat mi kiküszöböljük, hogy idő előtti győzelemre vigyük a há­roméves tervet és hozzákezdhessünk az ötéveshez. Hogy az olajos ve'.ülckanyagot kiküszöböljük, minden második s nér rnc'törülgetjük a kopszokat és tiszta kézzel doboz ;;lí< Meg kell állapilani azt is, hogy az e'őkészi'őben is akad l,jpa, onnan is jön olajos és csomós áru. Az előkészítőben is "óa­gyobb figyelemmel kell végezni a munkál. Me állapították a Kopszolőnök azt is, hogy a hibák az'rt fordultak elő, mert az üzemrészben nem régen dolgozók mun­kájuk megjavítására nem fordítottak keüő gondot. — Hiba voft az is, — mondotta Lindák Zsuzsánna, — hogy a versenyünkben, ameíy a kopszol 'k és a szövők között folyik, a minőségi munkára esetenként nem fordítottunk kellő gondot. F.zt a hibánkat is kiiaviljuk, fokozottabb figyelem ci dolgozunk. < 1 MEGNYÍLNAK A SZEMEK Lenn és Siló in el/társak tonifasa nyomán Nagyszegeden is „A kulákok a legvadálla­llbb, legdurvább, legkegyet­lenebb kizsákmányolók, akik más országokban a történe­lem során nem egyszer állí­tották már vissza a földes­urak, cárok, a papok. a ka­pitalisták hatalmát. A ku­lákok többen vannak, mint a földesurak és kapitalisták, de a kulákok a népeknek mégis csak kisebbsége. A háború alatt ezek a vérszo­pók megszedték magukat a nép nyomorán ezreken és százezreket harácsoltak ösz­sze a gabona és más termé­kek árának emelése útján. Ezek a pókok a háború­ban tönkremenő parasztok és az éhező munkások bérén híztak kövérre. Ezek a pió­cák a dolgozók vérét szívták és annál jobban gazdagod­tak, minél jobban éhezett a munkás a városban és a gyárakban. Ezek a vámpí­rok a kezükbe kaparintot­ták és kaparintják a földes­úri földet, újra, meg újra gúzsbakötik a szegénypa­rasztokat." Ezt harminc évvel ezelőtt a nagy októberi forradalom Ulán mondotta Lenin elvtárs az elpusztult cári Oroszor­szágból megmaradt, kövérre hízott falusi kizsákmányolók­ról. Nézzünk csak vissza néhány esztendővel! 1945 január volt. Távolból még hallatszott az ágyúdörej, a csonttáfagyott búzavetése­ken még fiszlán felismerhetők voltak a harckocsinyomok, épp hogy áthaladt még Zákányon, Lengyelkápolnán, Királyhal­mán a szabadságot hozó Szov­jet hadsereg. Kergették a fa­siszta banditákat, akik pusz­tulást, nyomort hagytak min­denfelé, amerre menekültek. Tamás Jánosnénak is elhur­colták a férjét. Három gye­rekkel maradt odahaza tüzelő és ruha nélkül, flz egyre erő­södő hideg súlyos megpróbál­tatások elé állította a szeren­csétlen asszonyt. Legnagyobb hiány Tamúsnééknál a tüzelő­ben volt. Napokig sem tudtak bemelegíteni n lakásban, de nemcsak náluk volt ez így, hanem a környékben sokszáa szegény parasztháznál is. Csak a kulákoknak volt tüzelőjük. Egv-ecry kuláktanyában az évről-évre összeszaporodott rőzsekazlak egész tömege volt, de csak dologért adták, így csinálta ezt Csóti Mihály zákányi 26, Dobó Lajosné, ki­rályhalmi 22, Makra József zákányi 27 holdas kulákok is a sok között. Csóti Mihálynak is tömve volt az udvara tüzelővel. Hí­zott a vén kulák lelke, amikor látta a rettenetes tüzelőhiányt. Egyszer Tamásné és több más szegény paraszt fölkereste a kulákot, hogy adjon tüzelőt. — Csak munkáért adok. Egy napi munka, hat kéve galily, ha nem tetszik, jó napot! Nem volt más megoldás. Ta­másnénak el kellett fogadni az ajánlatot. Tavaszig dolgozott egy kevés tüzelőért. Csóti Mihály és a többi cin­kosai így halásztak a zavaros­ban. Jól sikerült nekik a há­ború. Uj jószágokat vásároltak; hamarosan gazdagabbak lettek, mint vol'tak. Csóti Mihály is új nagy boroshordókat készít­tetett, két mázsás disznókat vá­gott feketén. • Ez csak kÍ9 kép abból, amire figyelmezel ik a lengyelkápol­nai, a zákányi és a többi dol­gozó parasztokat Lenin elvtárs szavai. Budapest felszabadult. A Ma­gyar Kommunista Párt. Rákosi elvtárs vezetésével megkezdte a fa'.un is a nagy munkái, ame­lyet Len n elvtára így határo­zott meg: „A falun a feladatunk az, hogy megsemmisítsük a föl­desurakat, s megtörjük a ki­zsákmányoló és üzérkedő kulák ellenállását." Még ebben az időben úgy, minit régebben Korom István is minden reggel napkelte elő.t nyakába akasztófa a tarisznyá­ját, ment a kulákhoz dolgozni, kora reggeltől késő es ig. Va­sárnaponként néha elment a gyűlésre s megfigyelte mit beszélnek ott. Ott ismerkedett meg Rákösd elvtárs nevével és még sok mindennel. Tud la, hogy nem sokáig kell már neki sem enni a kulák ke­nyerét Földet kap ő is. mint sokan mások és aztán végleg elválik az útja a kulák ét ól. — Itt van már az idő. — mond'a sokszor, — hogy én is „szlojt" kiájttaak sokadmagam­rmal Csóti Mihálynak és a töb­bi kuláknak. Párttag leszek én is. „A Kommunista Párt a falu prolttár- és félproletár­rétegeire támaszkodik. Min­denekelőtt ezeket a rétege­ket szervezi önálló erővé. A falun pártsejteket és sze­gényparaszt szervezeteket, a falusi proletárok és fél­proletárok különleges fipusú szakszervezeteit hozta létre, minden módon közelebb hozza őket a városi proletá­riátushoz és kiragadja őket a falusi burzsoázia, kistulaj­donos érdekek befolyása alól." Hatalmas lendülettel kezdő­dött rrneg a hároméves terv. A városi és falusi dolgozók bir­okbavették az országot. Az új élet határtalan optimizmusává'! kezxiték a tönkretett ország újjáépítéséhez és a tanuláshoz. Vasárnaponként a szegedi üze­mi dolgozók tömegével men ek ki nevelő, felvilágosító mur.'iát végezni Zákányba; Lengy.lká­polnára. Királyhalmára is és még sok más helyre. Tanítot­ták a koromittvánokat és a öbb'eket. Sorra kezdték lelep­lezni a Csóti Mihá'yok. a Dobó Lajosnék, a Makra Józsefei; és a dr. Szécsényi Istvánok, úri­birtokosok, kulákok aljas gaz­sága it. Hatalmas fejlődésen mertek keresztül azóta ezek a dolgozó panaszok. Többen már nagy­üzemi gazdálkodásba kezd1 eh' és ma már sokan termelőcso­portokban dolgoznak. Most máir nagy győzelmünk: a hároméves terv végén tarv tank. Sokat ígérő ö'.éves ter­vünk előestéjén álilunk; alapo­san Likészülve a következő; még nagyobb fejadatokra. Amint Sziláin elvtárs meg-, határozta, a nagy döntő fordu-i lat felé közeledünk mi is. Érzi ezt Csóti Mihály is a többi ku­lákkal együtt. Még jobban fo­kozódik bennük az a gyűlölet; amellyel a dolgozó parasztokat régen is gyűlölték. Azon mes­terkednek. hogyan tudnak mi­nél nagyobb kárt okozná a dolgozóknak. Alattomos cselfogásokat ké­szített elő Csóti Mihály ia. Szeretn3 még néhány dolgozó parasztot hálójába keríteni kü-; löniféle csélfotásokkal. Kibujt, egykori gőgös külsejéből, fiók-' ba rejtette a bársony ruhákat 9 madárijesztőhöz hasonló kü'oöt öKött. Elrongyolt, piszkos ka­tonaköpenyt vett magárai, az

Next

/
Thumbnails
Contents