Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-03 / 254. szám

6 Csütörtök, 1949 november f, „ TervérleVez'et a szegedi Orionban, aPick szalámigyárban, az Egyenruhaipari NV-nái és a Jutafonóban (Ozeml tudósítónktól.) I határozzák, hogy a Tervért, a A7. ÖTÉVES TERV etaőévi | töhbtermelésért, önköltségcsökttészleltervénck ünnepét Engi Leütésért még jobbá teszik a István üb. titkár nyitotta meg a munkájukat, megszilárdítják a szegedi Orion bőrgyárban, majd fegyelmet. í Nagy Géza elvlárs szólott, rész-1 A Tervértekezlet óta is emelIe.eibcn tsmerlclte a tervet, kedilk a termelés az EgyenruhaEredményekről, hibákról szó- ipart NV-néi. lott. Amikor beszédében Rákosi elvtársat, a Pártot és a ÍSzvojetuniót emli tette szűnni nem (Barna Irma.) A SZEGEDI JUTAFONÓBAN lakaró éljenzés és taps tört Ki. Szolyori elvtárs ismertette az Nagv etaára ismertette, hogy . ötéves terv elsőévi részletter-i a munkaverseby eredményeként «z egy órára eső termelési érték 38 forintról 49 forintra emelkedett. Hogy a következő évben a termelést a talpkrupponnál 42, egvéb kemőnvárunál 23. vikszos felsőbőrnél 103százalékkal emelik, rendbehozzák a gépeket és az épületet. A dolgozók leltek azután ja vét. Hangoztatta, hogy -többek között 1950-ben uj gépeket áílitanak be, megnagyobbítják a kultúrtermet, korszerűsítik az öltözőt. I , .1 j i •. | A tervhez a dolgozók hozzászóltak, majd nagy lelkesedés mellett elhatározták a meglévő hibák kiküszöbölését, az ön költség csökkentését, többtermelést, hogy mielőbb befejeződ hessen a hároméves terv és mielőbb megkezdhessék az ötévest. A dolgozók szavaiból kicsendült, hogy hűen követik* a Pártot és Rákosi elvtársat. (Péterházi Emil.) Nem nélkülözhetjük, ELŐFIZETJÜK (Tudósítónktól) Ruz3njárás dolgozó parasztsága ia örömmel vette tudomásul azt a hírt, hogy a Délmagyarország" napilap előfizetési ára 12 forintról 11 forintra csökkent. Már az első napon, a népnevelők munkájának eredményeképpen Igen sokan fizettek elő a lapra és az előfizetők gyűjtése nagy lendülettel folyik tovább. SZEGED IFJUSAGA LELKESEN ÜNNEPELTE PÉLDAKÉPÉT: A KOMSZOMOL FI AT ALJAIT Sárvári György elvtárs, a MINSz nagyszegedi titkára üdVaS'ámap délután niagy tömeg-. vözölte a megjelenteket és bében gyűlt összie a szegedi ifjú- szédében hangoztatta, hogy vaslalot a jobb eredményekért, Isálj a MINSz székház márvány- , nemcsak! a szovjet ifjúság ünne(Sándor l erenc.) termében. A rendőrzenekar a pe ez a cnai nap, de ünnepe a • I magyar és a szovjet Himnuszt A PICK-SZALAMIGYAR épü-' iátszólta, majd Gergely Éva leiét szépen feldíszítették a úttörő szavait. ^^^^^^ 1 ervértekozlct napjára. Terhes Ferenc üb elnök megnyitója uián Pontyik Pá' vállalatvezető tnindeu részletben, üzemrészenként ismertette az ötéves terv elsőévi rfsz'e'ét. Kiemelte, hogy 1950-1 en 75 százalékkal emelik « termelést, korszerűsítenek Hangoztatta, hogy a dolgozók eredményeiket a Szovjetuniónak, a Párínak és Rákosi elvtársnak köszönhetik. Az ismertető után a dolgozók szólaltak fe! és javaslataikká] csiszollák a tervet, örömüknek adlak kifejezést, hogy egész éven ál folyik maj<ll a szaléinlCVárlás. Az ünnepség az Intei— na 'ionálé elének'.ésévei ért \éíg«L (Szenteri Vida János) A7. EGYENRUHAIPARI NV dolgozói a Tervérlekczletcn sorra 4--A'iltak és javasltaikkal még jobbá lelték a terv«t. A vállalatvezető ismertetését még az ünnepség után is beszélik a dolgozók és újra meq újra el-' vezfék ki. Budapestre neveztek ki Bodó Pálné elvtársnőt Ezév áprilisában vette át a Terményfogalmi Nemzeti Vállalat szegcdi kirendeltségének vezetését Bodó Pálné elvtársnö, kübekházi paraszlasszcny A Terménylorgalmi NV szegedi kirendells.'ge Bodó Pálné elvtársnő vezetésével azóta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Bizonyítja az a tény, hogy míg a kirendeltség 1948—49-es gazdasági évben 3800 vagon, addig az 1°49—50-es gazdasági évben november l-ig máris közel 7000 vagon áruforgalmat bónyolífott le. Lelkiismertes munkájáért Rodó Pálné elvtársöt a Terményforgalmi Nemzeli Vállalat budapesti központjának áruszükséglet! főosztályának vezetőiévé nevilág valamennyi fiataljának, akik a békéért harcolnak. Fergeteges taps köszöntötte a színpadra felvonuló központi SzIT-énekkart, akiknek ez volt az első szereplésük a nagyközönség elölt. Megmutatta az énekkar, hogy nemcsak a termelési munkában, de éneklien, dalban is fáklyavivője a kultúrának. A rókusi és Margit-utcai úttörők lánccsoportjai js méltó rész.sei voltak a műsor sikerének. Halmai Tivadar foaorteíepi SzIT, mély Átérzéssel szavalta Kutsesov Komszomol igazolvány cimü versét. Kellemes hangulatot keltett Karpenko Komszomolec cimü jelenete, MEFESz hölcsz'szkör előadásában. Szünet után az Úttörő énekkar énekszámát hatalrras tapssal jutalmazták. A műsor további részében a .SzIT központ népi tánccsoportja, unajd a Klauzál Gábor gimnázium énekkara szerepelt s végül a rendőrzenekar KoinszomoU indulót, orosz népdalokat és hatalmas siker mellett a Sztálin kántátát játszotta. i Markovlts Tibor Éppen dülőfelelősi értekezletet tart. amikor megérkezik az egyik népnevelő. Beszélgetésbe kezd a dülőfelelősökkel és lassan szó kerül a szántás-vetésről, kül- és belpolitikai kérdésekről stb. Fodor József titkár elvtárs minden kérdésről tájékozott, naponta olvassa a Délr-agyarországot és lelkesen beszél a napilap fontos szerepéről. És a megjelent dülőfelelősöknek több mint fele, Magyar Ferenc, Boldizsár Pál, Engi Mihály és még vagy 12-en egyhangúlag jelentik be: nem nélkülözhetjük a Délmagyarországot, a mi ügyünkért harcol, a mi érdekeinket védi, előfizetjük..." (N. J.). Minden második szedésnél megtörölgetjük a kopszokat Szűcs Györgyné, a Magyar Kender szövőnője lapunk vasárnapi számában a kopszolóbün lévő visszássá gok-a hívta fel az ott dolgozók figyelmét. Megállapította, e'őfordult, hogy a velülékanyag olajos és csomós volt, ami nagyban hátráltatta a szövök munkáját. A kopszoló dolgozói megvizsgálták munkájukat és megállapították, hogyaz üzemrészben azok előfordultak. Errőt beszél Pomázi Lajosné, Kaliczka Katalin és Lindák Zsuzsanna kopszolónő. — A Délmagyarországban oívasluk Szűcs Györgyné levelét, — mondották — és megállapítottuk, történ ek üzemm.észünkben oíyan hibák, amik felületességre mutálnák. A hibákat mi kiküszöböljük, hogy idő előtti győzelemre vigyük a hároméves tervet és hozzákezdhessünk az ötéveshez. Hogy az olajos ve'.ülckanyagot kiküszöböljük, minden második s nér rnc'törülgetjük a kopszokat és tiszta kézzel doboz ;;lí< Meg kell állapilani azt is, hogy az e'őkészi'őben is akad l,jpa, onnan is jön olajos és csomós áru. Az előkészítőben is "óagyobb figyelemmel kell végezni a munkál. Me állapították a Kopszolőnök azt is, hogy a hibák az'rt fordultak elő, mert az üzemrészben nem régen dolgozók munkájuk megjavítására nem fordítottak keüő gondot. — Hiba voft az is, — mondotta Lindák Zsuzsánna, — hogy a versenyünkben, ameíy a kopszol 'k és a szövők között folyik, a minőségi munkára esetenként nem fordítottunk kellő gondot. F.zt a hibánkat is kiiaviljuk, fokozottabb figyelem ci dolgozunk. < 1 MEGNYÍLNAK A SZEMEK Lenn és Siló in el/társak tonifasa nyomán Nagyszegeden is „A kulákok a legvadállallbb, legdurvább, legkegyetlenebb kizsákmányolók, akik más országokban a történelem során nem egyszer állították már vissza a földesurak, cárok, a papok. a kapitalisták hatalmát. A kulákok többen vannak, mint a földesurak és kapitalisták, de a kulákok a népeknek mégis csak kisebbsége. A háború alatt ezek a vérszopók megszedték magukat a nép nyomorán ezreken és százezreket harácsoltak öszsze a gabona és más termékek árának emelése útján. Ezek a pókok a háborúban tönkremenő parasztok és az éhező munkások bérén híztak kövérre. Ezek a piócák a dolgozók vérét szívták és annál jobban gazdagodtak, minél jobban éhezett a munkás a városban és a gyárakban. Ezek a vámpírok a kezükbe kaparintották és kaparintják a földesúri földet, újra, meg újra gúzsbakötik a szegényparasztokat." Ezt harminc évvel ezelőtt a nagy októberi forradalom Ulán mondotta Lenin elvtárs az elpusztult cári Oroszországból megmaradt, kövérre hízott falusi kizsákmányolókról. Nézzünk csak vissza néhány esztendővel! 1945 január volt. Távolból még hallatszott az ágyúdörej, a csonttáfagyott búzavetéseken még fiszlán felismerhetők voltak a harckocsinyomok, épp hogy áthaladt még Zákányon, Lengyelkápolnán, Királyhalmán a szabadságot hozó Szovjet hadsereg. Kergették a fasiszta banditákat, akik pusztulást, nyomort hagytak mindenfelé, amerre menekültek. Tamás Jánosnénak is elhurcolták a férjét. Három gyerekkel maradt odahaza tüzelő és ruha nélkül, flz egyre erősödő hideg súlyos megpróbáltatások elé állította a szerencsétlen asszonyt. Legnagyobb hiány Tamúsnééknál a tüzelőben volt. Napokig sem tudtak bemelegíteni n lakásban, de nemcsak náluk volt ez így, hanem a környékben sokszáa szegény parasztháznál is. Csak a kulákoknak volt tüzelőjük. Egv-ecry kuláktanyában az évről-évre összeszaporodott rőzsekazlak egész tömege volt, de csak dologért adták, így csinálta ezt Csóti Mihály zákányi 26, Dobó Lajosné, királyhalmi 22, Makra József zákányi 27 holdas kulákok is a sok között. Csóti Mihálynak is tömve volt az udvara tüzelővel. Hízott a vén kulák lelke, amikor látta a rettenetes tüzelőhiányt. Egyszer Tamásné és több más szegény paraszt fölkereste a kulákot, hogy adjon tüzelőt. — Csak munkáért adok. Egy napi munka, hat kéve galily, ha nem tetszik, jó napot! Nem volt más megoldás. Tamásnénak el kellett fogadni az ajánlatot. Tavaszig dolgozott egy kevés tüzelőért. Csóti Mihály és a többi cinkosai így halásztak a zavarosban. Jól sikerült nekik a háború. Uj jószágokat vásároltak; hamarosan gazdagabbak lettek, mint vol'tak. Csóti Mihály is új nagy boroshordókat készíttetett, két mázsás disznókat vágott feketén. • Ez csak kÍ9 kép abból, amire figyelmezel ik a lengyelkápolnai, a zákányi és a többi dolgozó parasztokat Lenin elvtárs szavai. Budapest felszabadult. A Magyar Kommunista Párt. Rákosi elvtárs vezetésével megkezdte a fa'.un is a nagy munkái, amelyet Len n elvtára így határozott meg: „A falun a feladatunk az, hogy megsemmisítsük a földesurakat, s megtörjük a kizsákmányoló és üzérkedő kulák ellenállását." Még ebben az időben úgy, minit régebben Korom István is minden reggel napkelte elő.t nyakába akasztófa a tarisznyáját, ment a kulákhoz dolgozni, kora reggeltől késő es ig. Vasárnaponként néha elment a gyűlésre s megfigyelte mit beszélnek ott. Ott ismerkedett meg Rákösd elvtárs nevével és még sok mindennel. Tud la, hogy nem sokáig kell már neki sem enni a kulák kenyerét Földet kap ő is. mint sokan mások és aztán végleg elválik az útja a kulák ét ól. — Itt van már az idő. — mond'a sokszor, — hogy én is „szlojt" kiájttaak sokadmagamrmal Csóti Mihálynak és a többi kuláknak. Párttag leszek én is. „A Kommunista Párt a falu prolttár- és félproletárrétegeire támaszkodik. Mindenekelőtt ezeket a rétegeket szervezi önálló erővé. A falun pártsejteket és szegényparaszt szervezeteket, a falusi proletárok és félproletárok különleges fipusú szakszervezeteit hozta létre, minden módon közelebb hozza őket a városi proletáriátushoz és kiragadja őket a falusi burzsoázia, kistulajdonos érdekek befolyása alól." Hatalmas lendülettel kezdődött rrneg a hároméves terv. A városi és falusi dolgozók birokbavették az országot. Az új élet határtalan optimizmusává'! kezxiték a tönkretett ország újjáépítéséhez és a tanuláshoz. Vasárnaponként a szegedi üzemi dolgozók tömegével men ek ki nevelő, felvilágosító mur.'iát végezni Zákányba; Lengy.lkápolnára. Királyhalmára is és még sok más helyre. Tanították a koromittvánokat és a öbb'eket. Sorra kezdték leleplezni a Csóti Mihá'yok. a Dobó Lajosnék, a Makra Józsefei; és a dr. Szécsényi Istvánok, úribirtokosok, kulákok aljas gazsága it. Hatalmas fejlődésen mertek keresztül azóta ezek a dolgozó panaszok. Többen már nagyüzemi gazdálkodásba kezd1 eh' és ma már sokan termelőcsoportokban dolgoznak. Most máir nagy győzelmünk: a hároméves terv végén tarv tank. Sokat ígérő ö'.éves tervünk előestéjén álilunk; alaposan Likészülve a következő; még nagyobb fejadatokra. Amint Sziláin elvtárs meg-, határozta, a nagy döntő fordu-i lat felé közeledünk mi is. Érzi ezt Csóti Mihály is a többi kulákkal együtt. Még jobban fokozódik bennük az a gyűlölet; amellyel a dolgozó parasztokat régen is gyűlölték. Azon mesterkednek. hogyan tudnak minél nagyobb kárt okozná a dolgozóknak. Alattomos cselfogásokat készített elő Csóti Mihály ia. Szeretn3 még néhány dolgozó parasztot hálójába keríteni kü-; löniféle csélfotásokkal. Kibujt, egykori gőgös külsejéből, fiók-' ba rejtette a bársony ruhákat 9 madárijesztőhöz hasonló kü'oöt öKött. Elrongyolt, piszkos katonaköpenyt vett magárai, az