Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-03 / 254. szám

4 Csütörtök, 1949 november 3. A római Békevédelmi Világkongresszus | UJ. KÜLÖNÖS EMBEREK ... kizárta Titóék „békebizottságát A Békevédelmi Világkon grtsszus Rómában ülésező 41laindó bizottsága hétfőn este befejezte munkáját, A bizottság egyhangúlag elfogadott határozati javaslatában felhívta a béke védelmezőit, kő. veteljék kormányiaktól az alábbi javaslatok támogatását: 1. Vállaljanak kötelezettséget arra, hogy nemzetközi védnökség alatt Haladéktalanul közvetlen tárgyalásokat indítsanak a görögországi, vietnámi és malájfölföldi háborúk befejezésére. 2. Csökkentsék haladéktalanul a fegyverkezést, a hadsereg Útszámát és tiltsák be az atomfegyver alkalmazását. 3.A nagyhatalmak írjanak alá békeegyezményt az ENSz keretében. A bizottság ezután megválasztotta a Világbizottság új tagjait, majd egyhangúlag határozati javaslatot fogadott el, melyben megerősíti a Tito-kormány képviselőinek kirekesztését, A határozat így hangzik: „Kijelentjük, hogy Jugoszlávia jelenlegi kormánya az imperialista háborús uszítók eszközévé vált. Ezért szakítunk a jugoszláv nemzeti békebizottsággal, amelyet Minderovics és Wildmar vezet, akik tevékenyen támoga'ják Tito békeeüenes politikáját. Határozatunk s emmiképpen sem irányul Jugoszlávia népei ellen. Jól tudjuk, hogy a jugoszláI

vok túlnyomó többsége hábo rúellenes és ellenzik Tito háborús politikáját. Baráti üdvözletünket küldjük a béke híveinek Jugoszláviába. Fenn tartjuk a helyet a jugoszláv nép képviselői számára, akik harcolnak szabadságukért és a világ békéjéért." Meqéríezet Mas kvabaa Kinai Népköz Írseság nagykövete Október 31-én Van-csáa-Szian a kinai Népköztársaság nagykövete és a nagykövetség személyzete megérkezett Moszkvába, A pályaudvaron Gromiko. a Szovjetunió helyettes külügyminisztere és a Szovjetunió külügyminisztériuma több vezető tisztviselője fogadták. Vasárnap végetért az első szavaival mi is elmondhatjuk:1 • OrszAorw TTíít/,i«vn:?r<«;ff7iia ,.Az élet vidámabb lett. Ha az ember jól él, jobban dolgozik." AZ OKTÓBERI FORRADALOM és a gyarmati népeh „A világ dolgozó tömegeit ma már nem lehet sötétben barangoló és kilátástalan „vak tömegnek tekinteni, mert az Október! Forradalom világítótornyot teremtett számukra, •mely megvilágítja utjukat és irányt mutat nekik.'* SZTÁLIN AZ OKTÓBERI FORRADALOM új korszakot nyitott meg a gyarmati és függőségi viszonyban levő országok népei számára: „Megkezdődött a felszabadító forradalmak korszaka. a gyarmati és függőségben levö országokban és megkezdődött az országokban élő proletárj'J-A öntudatra ébredédésének és a forradalomban való vezetöszercpének korszaka'1 — mondotta Sztálin 22 évvel ezelőtt. A kínai események, az indonéz nép, Vietnam, Burma és » Fülöp-szigetek népeinek szabadságharcai, fényesen igazol|ák Sztálin szavait. A Nagy Októberi Szocialista forradalom 32 évvel ezelőtt át" törte az imperializmus összefüggő frontját és megteremtette a gyarmati népek felszabadulásinak feltételeit. A szovjet hatalom megszületésével a kizsákmányolók nemzetközi rendszerével szemben egy másik rendszer, amely a népek egyenjogúideának lenini-sztálini elvén alapul. Lenin és Sztálin a nemzeti kérdés megoldását egybekapcsolták a szocialista forradalom leiadataival. „Az orosz marxisták, — frta Sztálin _ mindig abból a tételből Indultak ki, hogy a nemzeti kérdés résae a forradalmi fejlődés általános problémájának." A nemzeti kérdés végleges megoldását a bolsevikok csak a szo. cializmusban tartották lehetségesnek. Kapitalista viszonyok között a munkásosztálynak a nemzeti elnyomás ellen is kell harcolnia. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ diején a nemzeti kérdés összefonódott a gyarmati problémával. Ezért vált szükségessé „a nemzetiségi kérdés megoldását összekapcsolni a szocialista átalakulás sorsával". .Sztálin.) És valóban az Októberi Forradalom eszméi, a szovjet kormány forradalmi, nemzetiségi politikája nagyjelentőségű volt a nemzeti felszabadító mozgalom fellendülése szempontjából. „Az Októberi Forradalom sortüzei — monlotta Mao-CeTung — a mi számunkra is biztosították a marxizmus-leninizmus megismerését Az Októberi Forradalom segítséget nyújtott a világ és Kina haladó tényezőinek abban, hogy a proletár vi lágszemlélet alkalmazzák országuk sorsának meghatározására. Az oroszok útján kell baladni. ! 1. V. SZTÁLIN MÜVEI ELSŐ KÖTET 1901—1907. A napokban jelenik meg Sztálin 16 kötetben összegyűjtött müvei magyarnyelvű kiadásának első kötete. 464 oldal. Ara diszes egészvászonkötésben 13-— forint SZIKBA KIADÁS Ez a helyes következtetés."! Másutt a következőket állapítja meg Mao-Ce-Tung: „Nemzet közi viszonylatban mi a Szovjet unió vezette imperictiistaellenes táborhoz tartozunk... A Szovjetunió kommunista pártja a mi legjobb tanítónk, tőle kell tanulnunk." EGYESÍTETTÉK az Októberi Forradalom eszméi az| ázsiai népek imperialistaellenes mozgalmát a nemzetközi munkásosztály forradalmi mozgalmával. Ezt Korea példája is] nagyszerűen bizonyítja. ÉszakKorea nemrég még elnyomott gyarmat volt a Japán imperializmus piaca. A Szovjet Hadsereg felszabadította Észak-Koreát és az egykori gyarmati ország három év alatt ugrássze-| rűen fejlődött és egyre nagyobb iramban halad a gazda-l sági és kultúrális fellendülés út-f ján. A Szovjetunió felszabadító | jelentőségét akkor értékelhetjük kellőképpen, ha összehasonlítjuk Észak-Korea helyzetét az imperialisták megszállotta DélKoreával. Az imperialisták DélKoreában gyarmati bábkormányzatot létesítettek és az a céljuk, hogy megsemmisítsék az észak-1 kóreai népköztársaságot. AZ AMERIKAI IMPERIA LISTÁKNAK ez a politikája csak fokozza a kóreai nép amúgy is nagy gyűlöletét az amerikai imperialisták ellen és ugyanakkor még nagyobb szeretetet és| tiszteletet ébreszt bennük Szovjetunió iránt. „A Szovjet Hadsereg — mon-j dotta a kóreai népi demokratikus kormány elnöke, Kim-Ir-I Szen — felszabadította nemze-[ tünket a japán imperialisták rabságából, átadta népünknek a| japánok birtokolta bányákat, bankokat, nagyszerű felszabadító hivatást töltött be." Egyre élesebb a gyarmati népek felszabadító harca Indoné-| ziában, Vietnamban, Burmában,, a Fülöp-szigeteken és Malájban.| Mindezeket a mozgalmakat az[ jellemzi, hogy élükön kommu l nisták állanak. A célja va!amcny-| nyi felszabadító mozgalomnak azonos, le akarják rázni maguk- \ ról az imperializmus és feudalizmus igáját, meg akarják te-1 temteni a nép hatalmát. Orszácos Ujítókongiesszus, amely hatalmas nemzetközi talaiaztatatcsere volt, hiszen magyar újítóik és élmunkások óraiban ott láthattuk a Szovj ctunió legkiválóbb sztahanovistáit, a munka hőseit, akik ójöttek a kongresszusra, hogy átadják tapasztalataikat és megmer tessék a magyar dolgozók cgkiválóbbjait a szocialista Szovjetunió iparának hatalmas ledményeivé!. És eljöttek e kongresszusra a népi demokrá:ák kiküldöttei is, akik ugyanzsák jelentős eredményekről vámolhattak be. A első Országos Ujitókon^rgr.sszus célja — mint Apró ilivtárs mondotta: a szocializmus építésének meggyorsítása Magyarországon. Ez a konesszus újabb hatalmas lépést jelentett ezen az úton. Ha újícmozga'munk eddigi eredményeit vizsgáljuk, elegendő, ha a mozgatom ezévi eredményeit vesszük figyelembe. Igy is láttatjuk, hogy népi demokráciánk már eljutott a fejlődésnek nra a fokára, amikor a munkásosztály legöntuda osabb tagiad megdöntik a régi technikai normákat, szinte forradalmasítják az ipart. Ez év kilenc hónapja atatt 18,724 újítást fogadtak el és vezet*ek be. Ma már nálunk is számosan vaniák olyanok; akikre pontosan áilük Sztálin elvtárs megállapítása: „Ezek új. különös emberek ... akik elsajátítatták a munkájuk technikáját meglyergelték és előrehajtották — a technikát." U i tette lehetővé Magyaror1 • szágon az újítómozgalom .ilerjedéséí, annak a mozgaomnak egyre inkább tömegmoagalommé terebélyessdé9ét, azn:lyiől — mint Apró elvtárs, a kongresszuson mondotta kii keid nőnie annak a mozgalomnak, amelyet a Szovjetinióban S zt ahano v-m ozg a tom iák neveznek." ,...Ez a mozgalom valahogyan önerejéből kezdődött, :safcnem spon ánui, alulról.." — mondotta Sztálin elvtárs. — te ez a megállapítás vonatkozik a mi újítóinkra, észszerűnőinikre is. Hiszen ma már lékünk is vannak művelt, echnikadlag képzett munkáaink és munkásnőitek, akik megértik, az időt nemcsak perekkel másodpercekkel kell mérni. A mi újítóink kezdeményezése ts alulról jött és halat'lan gyorsaságnál terjed. Miben rejlik ennek a magyaré' ata? A Szovjetunió hatalmas áldo" zatok árán felszabadítót a országunkat; megdöntötte a Horthy-rendszer népelnyomó iralmát. Amint a Szovjetunióban a proteterforradalom, úgy 1 álunk a felszabadulás, a reakció szétzúzása lehetővé tette, bogy nemerak politikai, hanem •azdaságl anyagi eredményetat is élhettünk el. A stabili-ácáóval — amely Pártunk erő feszítéseinek. lankadatlan harántak eredményeként jött létre, - megteremtettük a dolgozók ínyairt jólétének alapjait. A -tabf-izáció ó'a pedig dolgozó épnüik életszínvonala rohamo-rti emelkedett. Sztálin ehr'árs Felhívjuk az üzemi és városi pártszervezetek figyelmét, hogy a Népnevelő november 3-án, csütörtökön jelenik meg. A Népnevelő november hétről szóló cikkét rendkívüli alapszervi népnevelő értekezleten vitassák meg. MDP központi vezetőség agitációs osztály. Ennek a jobb és jobbkedvű munkának eredményeként a dolgozók legöntudatosabb tagjai nsegvizsgiáliták hogyan dönthet* nék meg a régi technikai nor-i mákat, milyen észszerűsítések-< kel, újításokkal járulhatnak hozzá a szocializmus építésének m egigyo rsí fás á hoz. Iparunknak ma már kilenc* ' ven százaléka a dolgozó) nép tulajdonában van. A tőké*, sete kizsákmányolásának felszámolásával megteremtettük az alkotó, építő munka feltételeit. ön'udai os dolgozók állanak a gépek és munkapadók mellett. akik olyanok mint a jó gazdák; azon töprengenek; hogyan lehetne észszerűbbé; ermelékenyebbé tenni a munkát a maguk s az egész dolgozó nép jobb jelene és boldogabb jövője érdekében. A kizsákmányolás felszámolása, a fokozódó anyagi jólét felszínre hozta a munkásosztályban rejlő tehetséget, alko ó kedvet. A munkásosztály legjobbjai ma már nemcsak értelmét látják a jobb, észszerűbb munkának, hanem tudatában vannak a felelősségnek is, amiely a szocializmus építésében reájuk hárul. Újítóink és é'munkásaink a 'echnika élére állottak, szembeszálltak azokkal; akik maradtságuknál fogva gátat akartak vetni az élenjárók kezdeményezésének. IX tat mondottuk, újítómoz• ' galmunk alapjainak lerar kásához döntő mén ékben járult hozzá az a körülmény, hogy Pártunk az újjáépítés és újatépités munkájával biztosító te a jobb anyagi étet alapjait. De Pártunk ezen túlmenően mindenkor támogatta és figyelemmel kísérte újítóroozgalmunkat. Ebben az évben 2 millió 535.008 forintot osztottak ki a legjobb újítók között. Mint mindenben, az újítómozgteomban is a kommün if'ák járnak az élen, akik elsősorban értették meg, hogy a szocializmus csakis úgy győzhet, ha új technikai normákkal. magasabb termeteken ysérrsei túlszárnyaljuk a kapitalista országok termelését. |/arcev, a szovj:t újítók ki" küldötte mondotta a kongresszuson: „Tudományunk és technikánk további győzelmének az a záloga, hogy munkánkat a tudomány legkiemelkedőbb egyénisége; Sztálin elvtárs vezeti..." É3 mi is elmond* ha juk ugyanezt. A mi munkánk sikerének záloga a Szovjetunió támogatása, a szovjet dolgozók példamutatása,, a szovje' újí'óle tapasztalatai. A mi újítóink és élmunkásaink mindenek'.lőt • Szovjetunió hőseitől tanulnak, az 5 módszereiket sajátítják éli Ují'ómozgalmunk további fejlődése elképzelhetetlen a szovjet sztahánovisták munkamódszereinek tanulmányozása nélkül. Ezért szögezte le az Ujítókongresszus ha'ározata: ..Sajátítsuk ti és tegyük o-szágoss* a szovjet sztaihánovis ák minden olyan kezdeményezését; arnCy íre -mutatja, ho,ryan kei selejt nélkül jómirőségü terméke* e'őáMítani és hogyan kéli a munkát megszervezni ahhoz, hagy jobban és olcsóbban dolgozzunk." A Szovjetunió péfdamuta*ós» "és tárnokatása. Pártunk vezetése, a magyar dolgozóik áldozatkészség? és alkatai tudás* biztosítéka annak, hogy az újítómozgalomból nálunk is kinő az a mo7taialom amelyet a Szovjetunióban Sztahánov-mozgalomnak neveznek. Igy járulnak hozzá a magyar dolgozók kapitalista országok termelékenységének túlszárnyalásával a Szovjetunióvezo te béketátoor megerősítéséhez, így segítik elő a világ haladó népeinek győzelmét az imp:-ifllisták felett. Faragó Jenő