Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-18 / 267. szám

r 4 Péntek. IMI nov ember 18, ÍGY TÁMOGATTA TITO BANDÁJA a görög monarchefasiszia gyilkosokat Ujabb sztrájkok Franciaországban Glccvanis, az athéni operett­parlament képviselője, isz­tambuli tartózkodása során sajtóértekezletet tartott és azon őszinteségi rohamában vázolta a görögországi hely­zetet. Kijelentette, hogy Ju­goszlávia a görög polgárhá­borúban rendkívül értékes se­gítséget nyúj'ott és az athéni kormány elégtétellel fogadja Tito „határozott cselekede­teit". Tito magatartását aa athé­ni kormánykörökben melegen méltányolják — mondotta a képviselő. Ezek a kijelentések teljes mértékben leleplezik azt a gyalázatos árulást, amelyet Tito és kamarillája a hősiesen küzdő demokratikus felsza­badító mozgalom ellen köve­tett el. Mint Zahariadesz elv­társ, a Görög Kommunsta Párt főtitkára egyik beszédé­ben hangsúlyozta, Tito árulá­sát pontosan abban az időben követte el, amidőn az athéni monarcho-fasiszta tábor vál­sága tetőpontját érte el. Semmi kétség aziránt, hogy Tito aljas orvtámadása a gö. rög népi felszabadító küzde­lem ellen komoly veszélyt je­lent. Tito árulása egyenes kö­vetkezménye volt a monarcho. fasisztákkal szőtt összeeskü­vésnek, amelyben ez a bandi. . ta éppoly tevékeny, mint szé­gyenletes szerepet vállalt a demokratikus haderő ellen. Amidőn a görög demokrati­kus haderő Grammosz és Vi­ci térségében heteken ét hő­sies küzdelemben verte visz­sza a fasiszták támadásait, Topokovo jugoszláv határ­menti helységben angol és amerikai tisztek részvételé­vel titkos megbeszéléseket len vasúti összeköttetést Sza. tartották titoista és görög monarcho-fasiszta tisztek. Megállapodtak abban a se­gítségben, amelyet a folya. matban lévő hadműveletek, nél Titoéknak kell a fasiszta haderőnek adniok. A megál­lapodás értelmében július 5­én monarcho-fasiszta csapa­tok Kaimakcsalan jugoszláv határmenti körzetben jugo­szláv területre léptek és hát­batámadták « demokratikus haderőket. Ilyen orvtámadás többszőr is előfordult. Ezt követően diplomáciai tárgyalások kezdődtek Athén, ben Tito ottani ügyvivője, Martinovics és Pipinellisz he. lyettes görög külügyminisz­ter között, hogy a katonai együttműködést politikai és gazdasági térre is kiterjesz. szék. Ekkor történt, hogy az athéni kormánysajtó nagy hangon írt a Görögország és Jugoszlávia közötti kapcsola­tokban bekövetkezett válto­zásról, amelyet azután a nyu­gati sajtó is mindenben iga. zolt. Az athéni fasiszták kí­vánságára a tioista hatósá­gok kiszolgáltattak a monar. cho-fasisztáknak többezer gö­rög gyermeket, akiket a fron­ton küzdő görög hazafiak mentettek át korábban jugo­szláv területre a kegyetlen és bosszúálló elhurcolás veszé­lye elől. Ezeket a szerencsét­len gyermekeket Tito személye sen kiadott parancsára szol­gáltatták ki az athéni gyilko­sokmk és hóhéroknak. Ezért adott az athéni kor­mány a Tito.bandának sza­badkikötőt Szalonikiben. Ez­ért állították helyre a közvet­loniki és Belgrád között, Ezzel azonban Tito nem­csak az athéni kormánynak, hanem a washingtoni uralkodó köröknek kegyeit is megnyer­te. A francia vasutasok CGT, keresztény és független műszaki, szakszervezetei közös nyilatko­zatban megbélyegezték a kor­mány munkásellenes politikáját. A vasutasok egyre nagyobb erő­vel adnak kifejezést elégedetlen­ségüknek. Kedden többezer va­sutas a bérek emelésére és a demokratikus egységkormány megalakításira irányuló követ*, léseik megerósítéséfll figyelme* tető sztrájkot tartott Sztrájk tőrt ki több marseíllel vasgyáC­ban és a páriskörnyéki világhí­rt Hispano-Souiza gépgyárban is. Többórás munkabeszüntetés sek voltak még a gyárak és ŐJUtr mek egész sorában. A g>y>áz tcpfoM A „Kr úpszkája"-szovő­gyárban éppen váltás van. Szergejeva szövőnő nem igyekszik haza. Még ott marad egy félórára, tovább is, hogy segítséget adjon annak, aki a gépeknél fel­váltja. Nincs egyedük Csízsiko­va, Krenova, Pánitkina is menetközben adják át gé­peiket és nem hagyják el addig a gyárat, míg az utá­nuk következők munkája nem halad zavartalanul. E szövőnők mind a „Do­rodnyikova"-kör tagjak Élenjáró munkásnők, a leg­kiválóbb közöttük Dorod­nyikova, aki az új munka­stílust meghonosította « gyárban. Dorodnyikova a „Krup­szkaja"-gyár legjobb szövő­nője. Itt született a gyár lakótelepén, anyja szövőnő volt, apja is a gyárban dol­gozott. Amikor kislány volt ós ment a napközi otthonba kis kosarával a karján, mindenkinek feltűnt ko­moly arca, összevont szem­öldöke. — Hova, hova, Lidial ' kérdezték tőle. —1 Megyek munkába. — S ml van a kosarad­ban T — A munkásembernek jól fel kell készülnie, ha munkába megy. — Igaz, igaz. De csak siess, el ne késs. Azután vigyázz, hogy erdeményes legyen a munkád! Dorodnyikova így már egészen kicsi korától arról álmodozott, hogy szövőnő lehessen. Elvégezte iskolai tanulmányait éa felvételre jelentkezelt a gyárban. Szinte észrevétlenül emel­kedett a legjobb munkások közé. ő volt az első, aki a gyárban először kezelt tíz gépet egyszerre. Ennek már tizennégy esztendeje. Példája ragadós volt A munkásnők egymáa után tértek át több gép kezelésé­re és Dorodnyikova szíve­sen segítette őket tanácsai­val. Ahogy szinte észrevét­lenül vált a legjobb szövő­nővé, észrevétlenül nőtte ki magát a munka pedagógu­sává is. ­Megalakította a fiatal sz&­vőmunliásnők tanulókörét, amelynek taglétszáma rövi­desen tizenkettőre emelke­dett A kör tagjai mind kiváló munkások lettek — de mesterüket még egyik­nek sem sikerült túlseár­nyalnia. Dorodnyikova mindenki­nél jobban és gyorsabban tölti meg a csévét és váltá­sonként már ezzel 23 per­cet takarít meg. Gépkezelő művészetének eredménye, hogy gépeinek állási ideje a legminimálisabbra csök­kent és ezzel is egy-egy, műszakban értékes negyed­es félórákat takarít meg. A gyár főmérnöke, a mesterek és a műszaki al­kalmazottak mindent elkö­vettek, hogy valamennyi el­sajátítsa Dorodnyikova munkamódszerét. Most mái nemcsak tanulókörének tag­jai, hanem az üzemvezetők jártak hozzá iskolába. IgX fejlődött ki a legboráhbb együttműködés a fizikai <j$ értelmiség* dolgozók h'ö' zött. Dorodnyikova tani á­sa nyomán meggyorsította* a gépek forgási sebességet* csökkentették a szálkasza* kadást és elérték, hogy * gyár lemaradók nélkül dol* gozik. Ma már a percekért és m másodperedkért folyik » harc. Társnői igyekeznek utánamenni Dorodnyíková* nak, aki ötéves tervét mág 1948 novemberében befeja* ta (Amerika hangjának visszaté­rő refrainje az amerikai „de­mokrácia" dicsérete, amely, sze­rintük, utánozhatatlan példája »z emberi egyenlőségnek. Ezzel szemben Magyarországot, Ro­mániát és Bulgáriát azzal rágal­mazza a rekedhangú bemondó, togy ott durván megsértik az emberi jogokat és szabadságo­kat. No meg azzal is, hogy a lépi demokráciákban nincs féle. lemnélküli élet. Amerikában vi­szont szerintük, van.) • , 'Amerikában minden ál­lampolgárnak biztosítva van a félelcmnólküli élet—< .(Amerika hangja). F * A gépkocsi szirénája sértő élességgel hasított bele a levegő­be. A villanyrendőr tilosat jel­zett, de az autó eszeveszett se­bességgel vágtatott át az utca­kereszteződésen s befordult a Madison-Streetre. — Nyomában alig 20 méterrel hatalmas zöld Lagonda kocsi száguldott, s a soffőrülés mellől fekete golyó, szóró köpködte az acélt az üldö­zött felé. Az első autó hirtelen irányt változtatott, fekte nőtte a félkarú hadirokkant kis utcai bódéját, majd elgázolva a kira­katot bámuló kislányt, teljes erővel belerohant a Rockefeller­áruház chicagói fiókjának ha­talmas kirakatába. A zöld kocsi egy pillanatra sem fékezve az iramot, tovaszáguldott. AMERIKAI DEMOKRACIA hadirokkant káromkodva má­szott ki a zöldséghegy alól. — Azután elakadt a szava * a tel mellől előszaladó vérzóvállú férfivel együtt az autó roncsai felé rohant A férfi jobbkarja erőtlenül csüngött alá, vállpere­cct találta a gengszter golyója. A kis Shirley holtteste mellett az édesanyja, Mrs, Gilpin zoko­gott szívtépően. — Rendőr — sikoltott fel eszelősen. — Megölték a lányo­mat. — Rendőr itt úgysem segít­het — legyintett a töröttvállú Mr. Corner búsan. — Nézze, ez itf a hirhedt gengszter, Shephard. Aki agyon­lőtte, az nem más, mint a rivá­lis gengszterbanda vezére, Hob­son. Ismerem az autóját. Hob­son pedig sógora Mr. Channel­nek, a chicagói rendőrfőnöknek. Az meg a Morgan-családdal van rokonságban. Csak bajba ke­rülhet, • Két hét múlva a chicagói rend­őrségen a Shirley Gilpin-féle .akta a kinyomozhatatlan esetek közé került. Négy hét múlva Mrs. Gilpint az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizott­ság elé idézték, mert „rágal­mazta az amerikai közbiztonsá­got". Odakerült Mac Taggart és Corner is. Mr. Mac Taggart, » iélkarú | Ugyanaznap este flobson, a gengszter vacsorán látta vendé­gül sógorát, Mr. Herbert Cao­nelt, a chicagói rendőrfőnököt. • Amerikában minden poi~ tár szabad ét egyenlő.., — (Amerika hangja) • Jimmy Snuffla vldámaa ló­bálta kezében a táskát. Nem mintha könnyű lett volna. Mr. Bulstrode, a kövér autókirály biztosan nagyokat nyögött volna alatta. Az amerikai egyenlőség ebben az esetben úgy nyilvánult meg, hogy a táska tartalma Mr. Bulstrodeé volt, a terhet viszont Jimmy cipelte. Két hasonló bő­röndött már leadott a 42. utcá­ban s most az utolsóval bakta­tott a Fifth Avenuen, a newyor. ki milliomosok utcáján. • Befordult a kapun és könnyű léptekkel iramodott neki a szé­les, bársonyszőnyeges lépcsőnek Vissza — bömbölte egy sztenorl hang. Aranysujtásos ruhájú portás állt előtte a düh­től remegve. — Bepiszkolod a szőnyeget, te koszos. Mars a cselédlépcsőre. De, Mr... — akart valamit mondani Jimmy. ' — Kuss bömböle a kapu őre s lábaival adott nagyobb nyomatékot a szavának. Jimmy nyekkenve terült el a lépcső al­ján. —i Alázatos tiszteletem — hajlongott as aranysujtásos por­tás Mr. Bulstrode feli, aki dö­cögve megjelent a lépcső tete. lén« .S. Magyarországon, Romá­niában a Bulgáriában dur­ván megsértik az emberi jogokat., i (Amerika hangja) • Bobby Davies kétségbeesetten rohant végig a new-orlenansi utcán. Felesége Sarah, szívro­hamot kapott s olyan messzire lakik a legközelebbi néger or­vos. Fehérhez meg hiába menne. • Ní, egy futó néger — köpte kl a rágógumit a szájából Mr. Edgecotnbe, a biztosítási ügy­nök s oldalbalökte barátját, Mr. Welleyt, aki szabad óráiban or­gonista volt egy methodista ká­polnában. — Biztos valami disz­nóságot csinált. Utána. — Piszkos néger — bömbölte Mr. Welley s testsúlyát megha­zudtoló fürgeséggel Bobby után vetette magát. • Bobby csak a harmadik utca­saroknál vette észre, hogy ker­getik. Ekkor már jókora tömeg csatlakozott az üldözőkhöz. A szájtátó bámulok között egy asszony már tudni vélte, hogy Bobby megtámadott egy fehér nőt. Az egyik utcából három fehél csuklyás alak ugrott eló s a* tfs dözók élére állt, — A Kn-Klux-K!aa — viíladj át Bobby agyán * a rémülettől térdre rogyott. Húsz kéz ragad* ta meg egyszerre. — Piszkos niggef, Fehér női* vetetted a szemed. — Az üt& sek záporoztak Bobby fején, a* cin, nyakán. Hiába próbált m*« gyarázni a síró, zokogó szere** csétlen. — Fára vele __ üvöltötte cgyJl csuklyás. Valahonnan kötél k*» rült elő. öt perc múlva a tá* kapálózott a szerencsétlen néra* teste. Azután végképpen elesei* desedett, • A négernegyed egyik házéba* Sarah nyőszőrgése végleg elnk múlt Üveges szemmel bámult* a mennyezetet Félórával elóbJl egy injekció még megmentheti* volna az életnek, m fgy bánnak el Loulsíaa* lamban a gyalázatos niggerek* kel —i mormogta elégedette* Mr. Edgecombe. • Este Welley s kápolnába* gyönyörűen orgonázott. A B* gernegyedben üresek és sötété* voltak az utcák. A város szélé* hatalmas, keresztalaká mágly* égett A Ku-Klux-Klan Jelvény*, Ezekről nem beszél Amerika hangja, —éter,

Next

/
Thumbnails
Contents