Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-18 / 267. szám

r 4 Péntek. IMI nov ember 18, ÍGY TÁMOGATTA TITO BANDÁJA a görög monarchefasiszia gyilkosokat Ujabb sztrájkok Franciaországban Glccvanis, az athéni operettparlament képviselője, isztambuli tartózkodása során sajtóértekezletet tartott és azon őszinteségi rohamában vázolta a görögországi helyzetet. Kijelentette, hogy Jugoszlávia a görög polgárháborúban rendkívül értékes segítséget nyúj'ott és az athéni kormány elégtétellel fogadja Tito „határozott cselekedeteit". Tito magatartását aa athéni kormánykörökben melegen méltányolják — mondotta a képviselő. Ezek a kijelentések teljes mértékben leleplezik azt a gyalázatos árulást, amelyet Tito és kamarillája a hősiesen küzdő demokratikus felszabadító mozgalom ellen követett el. Mint Zahariadesz elvtárs, a Görög Kommunsta Párt főtitkára egyik beszédében hangsúlyozta, Tito árulását pontosan abban az időben követte el, amidőn az athéni monarcho-fasiszta tábor válsága tetőpontját érte el. Semmi kétség aziránt, hogy Tito aljas orvtámadása a gö. rög népi felszabadító küzdelem ellen komoly veszélyt jelent. Tito árulása egyenes következménye volt a monarcho. fasisztákkal szőtt összeesküvésnek, amelyben ez a bandi. . ta éppoly tevékeny, mint szégyenletes szerepet vállalt a demokratikus haderő ellen. Amidőn a görög demokratikus haderő Grammosz és Vici térségében heteken ét hősies küzdelemben verte viszsza a fasiszták támadásait, Topokovo jugoszláv határmenti helységben angol és amerikai tisztek részvételével titkos megbeszéléseket len vasúti összeköttetést Sza. tartották titoista és görög monarcho-fasiszta tisztek. Megállapodtak abban a segítségben, amelyet a folya. matban lévő hadműveletek, nél Titoéknak kell a fasiszta haderőnek adniok. A megállapodás értelmében július 5én monarcho-fasiszta csapatok Kaimakcsalan jugoszláv határmenti körzetben jugoszláv területre léptek és hátbatámadták « demokratikus haderőket. Ilyen orvtámadás többszőr is előfordult. Ezt követően diplomáciai tárgyalások kezdődtek Athén, ben Tito ottani ügyvivője, Martinovics és Pipinellisz he. lyettes görög külügyminiszter között, hogy a katonai együttműködést politikai és gazdasági térre is kiterjesz. szék. Ekkor történt, hogy az athéni kormánysajtó nagy hangon írt a Görögország és Jugoszlávia közötti kapcsolatokban bekövetkezett változásról, amelyet azután a nyugati sajtó is mindenben iga. zolt. Az athéni fasiszták kívánságára a tioista hatóságok kiszolgáltattak a monar. cho-fasisztáknak többezer görög gyermeket, akiket a fronton küzdő görög hazafiak mentettek át korábban jugoszláv területre a kegyetlen és bosszúálló elhurcolás veszélye elől. Ezeket a szerencsétlen gyermekeket Tito személye sen kiadott parancsára szolgáltatták ki az athéni gyilkosokmk és hóhéroknak. Ezért adott az athéni kormány a Tito.bandának szabadkikötőt Szalonikiben. Ezért állították helyre a közvetloniki és Belgrád között, Ezzel azonban Tito nemcsak az athéni kormánynak, hanem a washingtoni uralkodó köröknek kegyeit is megnyerte. A francia vasutasok CGT, keresztény és független műszaki, szakszervezetei közös nyilatkozatban megbélyegezték a kormány munkásellenes politikáját. A vasutasok egyre nagyobb erővel adnak kifejezést elégedetlenségüknek. Kedden többezer vasutas a bérek emelésére és a demokratikus egységkormány megalakításira irányuló követ*, léseik megerósítéséfll figyelme* tető sztrájkot tartott Sztrájk tőrt ki több marseíllel vasgyáCban és a páriskörnyéki világhírt Hispano-Souiza gépgyárban is. Többórás munkabeszüntetés sek voltak még a gyárak és ŐJUtr mek egész sorában. A g>y>áz tcpfoM A „Kr úpszkája"-szovőgyárban éppen váltás van. Szergejeva szövőnő nem igyekszik haza. Még ott marad egy félórára, tovább is, hogy segítséget adjon annak, aki a gépeknél felváltja. Nincs egyedük Csízsikova, Krenova, Pánitkina is menetközben adják át gépeiket és nem hagyják el addig a gyárat, míg az utánuk következők munkája nem halad zavartalanul. E szövőnők mind a „Dorodnyikova"-kör tagjak Élenjáró munkásnők, a legkiválóbb közöttük Dorodnyikova, aki az új munkastílust meghonosította « gyárban. Dorodnyikova a „Krupszkaja"-gyár legjobb szövőnője. Itt született a gyár lakótelepén, anyja szövőnő volt, apja is a gyárban dolgozott. Amikor kislány volt ós ment a napközi otthonba kis kosarával a karján, mindenkinek feltűnt komoly arca, összevont szemöldöke. — Hova, hova, Lidial ' kérdezték tőle. —1 Megyek munkába. — S ml van a kosaradban T — A munkásembernek jól fel kell készülnie, ha munkába megy. — Igaz, igaz. De csak siess, el ne késs. Azután vigyázz, hogy erdeményes legyen a munkád! Dorodnyikova így már egészen kicsi korától arról álmodozott, hogy szövőnő lehessen. Elvégezte iskolai tanulmányait éa felvételre jelentkezelt a gyárban. Szinte észrevétlenül emelkedett a legjobb munkások közé. ő volt az első, aki a gyárban először kezelt tíz gépet egyszerre. Ennek már tizennégy esztendeje. Példája ragadós volt A munkásnők egymáa után tértek át több gép kezelésére és Dorodnyikova szívesen segítette őket tanácsaival. Ahogy szinte észrevétlenül vált a legjobb szövőnővé, észrevétlenül nőtte ki magát a munka pedagógusává is. Megalakította a fiatal sz&vőmunliásnők tanulókörét, amelynek taglétszáma rövidesen tizenkettőre emelkedett A kör tagjai mind kiváló munkások lettek — de mesterüket még egyiknek sem sikerült túlseárnyalnia. Dorodnyikova mindenkinél jobban és gyorsabban tölti meg a csévét és váltásonként már ezzel 23 percet takarít meg. Gépkezelő művészetének eredménye, hogy gépeinek állási ideje a legminimálisabbra csökkent és ezzel is egy-egy, műszakban értékes negyedes félórákat takarít meg. A gyár főmérnöke, a mesterek és a műszaki alkalmazottak mindent elkövettek, hogy valamennyi elsajátítsa Dorodnyikova munkamódszerét. Most mái nemcsak tanulókörének tagjai, hanem az üzemvezetők jártak hozzá iskolába. IgX fejlődött ki a legboráhbb együttműködés a fizikai <j$ értelmiség* dolgozók h'ö' zött. Dorodnyikova tani ása nyomán meggyorsította* a gépek forgási sebességet* csökkentették a szálkasza* kadást és elérték, hogy * gyár lemaradók nélkül dol* gozik. Ma már a percekért és m másodperedkért folyik » harc. Társnői igyekeznek utánamenni Dorodnyíková* nak, aki ötéves tervét mág 1948 novemberében befeja* ta (Amerika hangjának visszatérő refrainje az amerikai „demokrácia" dicsérete, amely, szerintük, utánozhatatlan példája »z emberi egyenlőségnek. Ezzel szemben Magyarországot, Romániát és Bulgáriát azzal rágalmazza a rekedhangú bemondó, togy ott durván megsértik az emberi jogokat és szabadságokat. No meg azzal is, hogy a lépi demokráciákban nincs féle. lemnélküli élet. Amerikában viszont szerintük, van.) • , 'Amerikában minden állampolgárnak biztosítva van a félelcmnólküli élet—< .(Amerika hangja). F * A gépkocsi szirénája sértő élességgel hasított bele a levegőbe. A villanyrendőr tilosat jelzett, de az autó eszeveszett sebességgel vágtatott át az utcakereszteződésen s befordult a Madison-Streetre. — Nyomában alig 20 méterrel hatalmas zöld Lagonda kocsi száguldott, s a soffőrülés mellől fekete golyó, szóró köpködte az acélt az üldözött felé. Az első autó hirtelen irányt változtatott, fekte nőtte a félkarú hadirokkant kis utcai bódéját, majd elgázolva a kirakatot bámuló kislányt, teljes erővel belerohant a Rockefelleráruház chicagói fiókjának hatalmas kirakatába. A zöld kocsi egy pillanatra sem fékezve az iramot, tovaszáguldott. AMERIKAI DEMOKRACIA hadirokkant káromkodva mászott ki a zöldséghegy alól. — Azután elakadt a szava * a tel mellől előszaladó vérzóvállú férfivel együtt az autó roncsai felé rohant A férfi jobbkarja erőtlenül csüngött alá, vállperecct találta a gengszter golyója. A kis Shirley holtteste mellett az édesanyja, Mrs, Gilpin zokogott szívtépően. — Rendőr — sikoltott fel eszelősen. — Megölték a lányomat. — Rendőr itt úgysem segíthet — legyintett a töröttvállú Mr. Corner búsan. — Nézze, ez itf a hirhedt gengszter, Shephard. Aki agyonlőtte, az nem más, mint a rivális gengszterbanda vezére, Hobson. Ismerem az autóját. Hobson pedig sógora Mr. Channelnek, a chicagói rendőrfőnöknek. Az meg a Morgan-családdal van rokonságban. Csak bajba kerülhet, • Két hét múlva a chicagói rendőrségen a Shirley Gilpin-féle .akta a kinyomozhatatlan esetek közé került. Négy hét múlva Mrs. Gilpint az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé idézték, mert „rágalmazta az amerikai közbiztonságot". Odakerült Mac Taggart és Corner is. Mr. Mac Taggart, » iélkarú | Ugyanaznap este flobson, a gengszter vacsorán látta vendégül sógorát, Mr. Herbert Caonelt, a chicagói rendőrfőnököt. • Amerikában minden poi~ tár szabad ét egyenlő.., — (Amerika hangja) • Jimmy Snuffla vldámaa lóbálta kezében a táskát. Nem mintha könnyű lett volna. Mr. Bulstrode, a kövér autókirály biztosan nagyokat nyögött volna alatta. Az amerikai egyenlőség ebben az esetben úgy nyilvánult meg, hogy a táska tartalma Mr. Bulstrodeé volt, a terhet viszont Jimmy cipelte. Két hasonló bőröndött már leadott a 42. utcában s most az utolsóval baktatott a Fifth Avenuen, a newyor. ki milliomosok utcáján. • Befordult a kapun és könnyű léptekkel iramodott neki a széles, bársonyszőnyeges lépcsőnek Vissza — bömbölte egy sztenorl hang. Aranysujtásos ruhájú portás állt előtte a dühtől remegve. — Bepiszkolod a szőnyeget, te koszos. Mars a cselédlépcsőre. De, Mr... — akart valamit mondani Jimmy. ' — Kuss bömböle a kapu őre s lábaival adott nagyobb nyomatékot a szavának. Jimmy nyekkenve terült el a lépcső alján. —i Alázatos tiszteletem — hajlongott as aranysujtásos portás Mr. Bulstrode feli, aki döcögve megjelent a lépcső tete. lén« .S. Magyarországon, Romániában a Bulgáriában durván megsértik az emberi jogokat., i (Amerika hangja) • Bobby Davies kétségbeesetten rohant végig a new-orlenansi utcán. Felesége Sarah, szívrohamot kapott s olyan messzire lakik a legközelebbi néger orvos. Fehérhez meg hiába menne. • Ní, egy futó néger — köpte kl a rágógumit a szájából Mr. Edgecotnbe, a biztosítási ügynök s oldalbalökte barátját, Mr. Welleyt, aki szabad óráiban orgonista volt egy methodista kápolnában. — Biztos valami disznóságot csinált. Utána. — Piszkos néger — bömbölte Mr. Welley s testsúlyát meghazudtoló fürgeséggel Bobby után vetette magát. • Bobby csak a harmadik utcasaroknál vette észre, hogy kergetik. Ekkor már jókora tömeg csatlakozott az üldözőkhöz. A szájtátó bámulok között egy asszony már tudni vélte, hogy Bobby megtámadott egy fehér nőt. Az egyik utcából három fehél csuklyás alak ugrott eló s a* tfs dözók élére állt, — A Kn-Klux-K!aa — viíladj át Bobby agyán * a rémülettől térdre rogyott. Húsz kéz ragad* ta meg egyszerre. — Piszkos niggef, Fehér női* vetetted a szemed. — Az üt& sek záporoztak Bobby fején, a* cin, nyakán. Hiába próbált m*« gyarázni a síró, zokogó szere** csétlen. — Fára vele __ üvöltötte cgyJl csuklyás. Valahonnan kötél k*» rült elő. öt perc múlva a tá* kapálózott a szerencsétlen néra* teste. Azután végképpen elesei* desedett, • A négernegyed egyik házéba* Sarah nyőszőrgése végleg elnk múlt Üveges szemmel bámult* a mennyezetet Félórával elóbJl egy injekció még megmentheti* volna az életnek, m fgy bánnak el Loulsíaa* lamban a gyalázatos niggerek* kel —i mormogta elégedette* Mr. Edgecombe. • Este Welley s kápolnába* gyönyörűen orgonázott. A B* gernegyedben üresek és sötété* voltak az utcák. A város szélé* hatalmas, keresztalaká mágly* égett A Ku-Klux-Klan Jelvény*, Ezekről nem beszél Amerika hangja, —éter,