Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-01 / 254. szám

2 Kedd, 194® novemoer l. „Jogosan lehetünk büszkék ée jogosan mondhatjuk boldognak magunkat, meri a földkerekség egyik sárháton nekünk sikerült először megdönteni a kapitalizmust, azt a vadállatot, emelj vérbmboritolta a iöldet', éhségbe és elvadultsógba vitte as emberiséget és amly elkerülhetetlenül és rövidesen elpusztul, bármily szörnyen állatiasak is halálaelőtti éihintései." Lenin A görög kérdést meg lehet oldani a szovjet javaslótok segítségével Az Egyesült Nemzetei Szervezetének Politikai Bi­zottsága folytatta a görög kérdés tárgyalását. — Az egyeztető bizottság llőtt két fontos kérdés áll — noodotta Visinszkij elvtárs. — Ezeknek megoldása annyi­ra nagyjelentőségű, hogy el­mondhatjuk, 1 az egész görög kérdés meg­' oldásának kulcsa ezeknek a • kérdéseknek a megoldásában • rejlik. Az egyik a terület) kérdés, a másik pedig a gö­rögországi belső helyzet kér 4ése Visinszkij elvtárs emlékez­tetett arra, hogy az ENSz közgyűlésének párisi üléssza­kán is már a határkérdés volt a Görögország és északi szomszédai között kötendő megegyezés főakadálya. Mi­ért jelent ez a kérdés oly nagy akadályt? Az imperia­listák azt mondják: az aka­dály Albániától származik, te­hát a felelősség is Albániára hárul. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. Az USA támogatja Görögország hódító törekvéseit 104G-ban a párisi békekon­ferencián Caldaris, az akkori fcörög kormány feje, kijelen­tette, hogy Görögország és Albánia között hadiállapot ram. Persze, kitalálás, hogy 1946-ban Albánia és Görög­ország között hadiállapot volt, m a görög gormány kedvelt vesszőparipája maradt. A görög kormány akkoriban hzt mondotta: az Albánia és Pörögország között fennálló hadiállapotnak azzal a termé. Szetes és igazságos lépéssel Yell befejeződnie, hogy Észak Epyrust átadják Görögor­szagnak. — Mi egyéb ez, mint ide­gen terület követelése? Ugy állítják be, hogy nem lehet béke addig, amíg Észak-Epy­rust át nem adják Görögor­szágnak. Természetesen nem véletlen, hogy Caldaris •bben a beszédében az Egye­sült Államok szenátusának határozatára hivatkozott. Ez a határozat ugyanis aján­lotta, hogy Észak-Epyrust csatolják Görögországhoz. Az Egyesült Államok tehát tá­mogatja ezeket » hódító tö­rekvéseket. _ , tJ u Az akadályt • görög monarchofasiszta kormány hódító tervei — Az egyeztető bizottság- területi igényeit Albániával szemben. A probléma lányé­ban a megállapodás egyik legfontosabb akadályát a gö­rög kormánynak ezek az esze­veszett hódító tervei jeleintik. — Mit ajánl a Szovjetunió? A Szovjetunió kormánya azt Javasolta, hogy a megegye­tée második pontját ilyen Vxrmában szerkesszék meg: „Albánia és Görögország kor­mánya Albánia és Görögor­szág jelenlegi határát végle­tesnek Ismeri eL'4 A görög kormány és védel­mezői azonban éppen ezt tnem Akarják bevenni a szövegbe. A görög kormány fenntartja ge az, hogy megszüntessük a nyugtalansá­got, a feszültséget és jószom­szédi, békés kapcsolatokat lé­tesítünk. Azonban a görög kormány nem kíván valódi megegye­zést. — Fel kell hívni a figyel­met még egy mozzanatra. Anglia már a párisi üléssza­kon sem titkolta, hogy Gö­rögországban stratégiai ér­dekel vannak. Ez a nyílt beismerés még Gö­rögország kívánságainál is to­vább megy, pedig Görögor­szág mostanában külföldi vé­delmezőinek játékszere. Na­gyon is világos, hogy a görög kormány ebben az esetben nem a saját maga ér­dekében csekkszik. — Nincs azon semmi meglepő hogy a Szovjetunió Albánia vé­delmében slkraszáll. A Szovjet­unió továbbra Is védelmezni lógja Albéaiát, hogy ha Albániá­nak Igaza van. Védelmezni fog bármely kis államot, me­het szomszédai, erősebb ál­lamok kívánságait teljesítve, megsértenek. 1 telelisséj eislsirban az USI-ra kárai — A felelősség — hangoztatta Visinszkij elvtárs — a gf rög ügyben elsősorban az Egyesült Államokra hárul. —< A második kérdés — foly­tatta Visinszkij elvtárs — Gö­rögország belső helyzetének kérdése. Itt is komoly nézetel­térések vannak. A Szovjetunió többfzben félhívta a figyelmet arra, hogy a görögországi helyzet lénye­ge: harc a görög nép és azok között a demokráciaellenes erök között, amelyek az Egyesült Államok és Nagy­britannia által támogatott gö­rög kormány körül tömöröl­tek. I kivezető ot: a szovjet lavasi tok elfogadása — A tények önmagukért be­szélnek arról, hogy milyen jelen­tősége van Görögország belső helyzetének az úgynevezett bal­kán-kérdés megoldásában. És eb­ből rögtön a feladat is követke­zik: rendelkezni kell Görögország belső helyzetét. Görögország belső helyzetének rendezését meg lehet oldani a szovjet Javaslatok sgitscgével. E javaslatok elfogadása lehetővé teszi az úgynevezett görög kér­dés végleges megoldását. Lenin és Sztálin, az Októberi Forradalom vezetői es szervezői 1917 elején Lenin emigráció­ban volt, S-'álin pedig szám fizetésben a távoli Turuhánban. Sztálin március 12-én tért vlsz­sza Pétervárra és azt tűzte ki feladatul a párt elé, hogy erő­sítse meg a szovjeteket, mint a nép forradalmi sz.rvelt és vi­gye előbbre a forradalmat. Le­nin április 3-án érkezett Petro­grádra és a forradalmi munká­sok előtt tartott beszédében ki­adta a jelszót: „Éljen a szoci­alista forradalom.44 Lenin híres áprilisi téziseiben nagyszerű ha­ditervvel fegyverezte lel a bolsevikokat abban a harcban, amelynek célja a burzsoá de­mokratikus forradalomról a szo­cialista forradalomra való át­térés volt Lenin és Sztálin vezetésével a bolsevikok megteremtették a forradalmi erők egységét és megsemmisítő csapást mértek «z eszerek, a mensevikek kis­polgári pártjaira. A leninizmus ellenségei, az opportunista mun­kásárulók Igyekeztek aláásni a forradalom ügyét Azt hangoz­tatták, hogy a szovjet hatalom egyedül Oroszországban nem állhat meg a kapitalizmus vl­lágirontjával szemben. Lenin és Sztálin szétzúzták ezt az el­lenséges elméletet és döntő, gycizilmes harcra vlKék Orosz­ország dolgozó tömegeit. Lenin és Sztálin közvetlea szervezői voltak az októberi fegyveres felkelésnek. Sztálin részletesen kidolgozta az októ­beri felvonulás tervét amelyet Lenin is jóváhagyott. A Köz­ponti Bizottság Sztálint bízta meg a felkelés vezetésével. A Téli Palotát és a petrográdl kormány egyéb támas2pon.ja|t ostromló munkásokat, katoná­kat és tengerészeket Sztálin személyesen vezette. Sztálin irányítása alatt az « tervel alapján valósult meg a­Szovjetunió szoclaista Iparosítá­sa, a mezőgazdaság kollektivi­zálása. Sztálin Irányításával é« zseniális stratégiája alapján zúz­ta szét a szovjet nép a fasisz­ták támadását Sz<á'in vez fő­sével épít) a szovjet munkás­oszlály, parasztság és értelmi­ség a dolgozók kommunista társadalmát. Az Októberi Forradalom és annak nagy vezetői, az egésj világ dolgozóinak útat mutat­tak a szocializmus győzelmes megvalósítása leié. Korovin jó munkát végzett Pártunk hatalmas gyözel-ne után, az ezévi választások kiértékelésekor Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy nép­nevelőink a választások Során első ízben közelítették meg példákévünk, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Párt. jának agitációs módszereit Hogyan dolgoznak a Bolsevik Párt népnevelői? Erre mutac példát Korovin szovjet agi­tátor. Az ő munkája is példaképül állhat népnevelőink előtt. A bolsevik agitáció magy je­lentőségét szemléltetően mu­tatja be a „Kari Marx" kol­hoz példája. A kolhoz agitá­ciós közösségébe 24 agitátor tartozik. A népnevelők a párt­szervezet útmutatása és támo­gatása álapján végzik mun­kájukat. Minthogy a parasz­tok körében élnek és dolgoz, nak, jól ismerik kívánságai­kat és kérdéseikre nyomban megadják a választ. • Pantyclejev esztergályos, mint gyermek, Narvában élt édesanyjával, egy posztó­gyár szövömunkáanöjével. ö, Aki a családban a legkisebb rolt, 13 éves korában élte át ftz Októberi Forradalmat. Tisztán visszaemlékszik Izokra a napokra, amikor 32 évvel ezelőtt viharként zú­gott át az orosz földön a for­radalom, mely elsöpörte a ré­gi, nyomorral teli világot. Azit lem felejtette el, amikor nem lókkal később megjelentek a város kapui előtt a fehérgár­disták. A Pantyeüejev-család a biz­tos halál elől Petrográdlba menekült Pjotr és családja akkor kint laktak a külvá­rosban. De a szovjet hatalom le­győzte a fehérgárdistákat és a külföldi behatolókat is. Az­óta a kis mellékutca nagyon megváltozott. Ahol a forra­dalom alőtt a munkásnegyed homályos ablakú házai és piszkos viskói roskadoztak, ma táftas, rendezett úton mo AZ EGYSZERŰ SZOVJET EMBERRŐL dern, nagy lakóházak sora-, koznak. Ez a változás és fejlődés párhuzamos volt Pjotr Pan­tyelejev életének kialakulá­sával. Az „Elektroszila" gyár híres esztergályosa az el­múlt három évtized alatt ugyancsak nagy utat tett meg és amint ő maga mondja, életének minden szépségét és örömét az Októberi Forrada­lom teremtette meg. Olyankor, ha végighalad az egykori Balkán-utcán, •— amelyet ma Nemzelközi-út­nak neveznek — mindig arra gondol, hogy soha nem fog megöregedni. Pantyelejev sze­rint minél jobbon szaporodik évei száma, annál több újat lát az életben. Ez a sok új és nagyszerű az, ami fiata­lon tartja. A nagy épületekben, ame­lyekben iskolák, technikumok, tudományos intézetek, polikli nikák, bölcsődék, műtermek kaptak helyet, a tucatjával futó autóbuszok és trolleibu­szok, személy- és teherautók százai, a szépen rendezett te­rek, füstmentes, üde gyártöm­bök, áruházak, mind az el­múlt három évtized eredmé­nyei. „Semmi ilyesmi nem volt azelőtt itt, most pedig ez mind az enyém, a gyermekei­mé. A dolog így már rend­ben van" — mondogatja a híres esztergályos. Pajntyelejevnek minden oka megvan arra, hogy boldog le­gyen. Az „Elektroszila44 gyár 67 lakásos házában három­szobás, tágas, világos lakás­ban él feleségével, 17 éves lányával ós két kisfiával. La­kása minden kényelemmel cl van látva. . Mint magas kategóriása sorolt gyorsvágó esztergá­lyosnak munkabére havi 3900 —3200 rubel. Ez4 az összeg lehetővé teszi, hogy kitűnően éljen, jól öltözzön és szóra­kozzon. Gyakran látogatja a színházakat, előadótermeket, érdeklődési köre kiterjed a technikára, politikára, művé­szetekre. Mint sokmillió szovjet munkás, az új munkásosztály képviselője. Gazdája gyárá­nak, országának, azzá tette őt az Októberi Forradalom. Ez a tény jellemzi magas szellemi színvonalát, terme­lői és társadalmi tevékenysé gét. Számára a szocialista haza, a gyár érdekei állnak első helyen. Tudja, hogy ha­zájának jóléte — az ő jóléte. Élmunkás, átlagos munkatel­jesítménye 320—360 százalék. A híres leningrádi esztergá­lyos azok közé a szovjet dol­gozók közé tartozik, akik már az 1952-es évi termelési terv re dolgoznak. Pantyelejev, — aki a leg­magasabb kitüntetést, a Le nin-rendjelet kapta meg, — minden erejével arra törek­szik, hogy munkalapaeztala­tait átadja a fiatal rnunká­] soknak A legeredményesebben dol­gozó agitátor, Korovin leg­utóbb is nagy sikert ért el az egyik földműves-brigádnál. Beszélt a szóé alis'a muntFversenf jelentőségéről. Ezután kL emelte azokat a kolhozparasz­tokat, akik a verseny első so» raiban jialadnak. , — Ezekkel a nagyszerű em. berekkel — mondotta Koro­i — a téli fagyban csakúgy mint a nyári hőségben — ta­lálkozhattok a földeken, ök valóban nem kímélik erejüket­ha a közjóról van szó. Korovin azért érhetett el sikert agitációjában, mert a pán irányítása surful dolgozott. Az agitációs kö­zösség munkáját ugyanis az ilapfokú pártszervezet irá_, ayitja. Az agitáció nagy mű. oészet. A népnevelőtől meg­követeli, hogy egyszerűen, magyarázza el a nemzetközi helyzetet és az ország belső életének bonyolult kérdéseit. Senki sem születik népne­előnek. Az agitációra vald képességet, munka és tanu­lás közben lehet megszereznL A pártszervezet fáradhatat­lanul gondoskodik arról, hogy az agitátorok valóban elsajá~ itsák a népnevelés művésze­tét. A harcos szellemű bolsevik agitáció olyan erő, amellyel 1 falu kommunistái sikeresem oldják meg az előttük álló feladatokat

Next

/
Thumbnails
Contents