Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-15 / 240. szám

4 \ Szombat, 1949 október 15. KÉT KÉK KÖNYV jelent meg a közelmúltban. Az meg beszédében a követendő hergyik a rombolás sötét, gonosz terveit, a másik az alkotás világos, nagy gondolatait (og'alia magában. „Rajk László és társai a népbíróság elótt" — ez a cim áll az egyik könyv boritólapján, a másik pedig ezt a feliratot viseli: „Rákosi Mátyás beszéde a Magyar Dolgozók Pórija nagybudapesli aktivá/ának 1949 szeptember 30-1 értekezletén". Mindkét könyv a „Szikra* kiadása s mindkét könyvvet megjelenése óta százezrek és százezrek forgatják, lapozzák, tanulmányozzák. A Rajk-banda népbírósági tárgyalásáról szóló kék könyv pontos jegyzőkönyvét adja a tárgyaláson elhangzott vallomásoknak, közli a vádiratot és az Ítéletet is, Érdemes újból és újból átlapozni, hogy teljes egészében elénk táruljon az a gyilkos népáruló terv, amellyel Rajkék romhadőntőtték volna hazánkat. Ezzel szemben oan szükségűnk fokozott éberségre, tokozott épitömunkára, hogy a gazok tervel helyett a dolgozó nép országépitő álma valósuljon meg. Az álom, amely máris kézzel fogható valóság, amelyet naprólnapra emelkedő életszinvonalunk, egyre jobh életlehetőségeink mutatnak. Rákosi elvtárs szabta Kitárós A Nagyfeaegedt Pártbizottság IWwlrtn a Párt tagjai porából Gál Máriát, akt mint a magánalkalmazottak p/aksz"rvo7ctének iilminiezlrrtloru hivatali hatalmával visszaélve 8000 forintot sikkasztott el. — SZÉP SIKEREKET eredBiényezett eddig a szegedi Erdőgondnokság tölgjrmakkgynijtési Bfccióya. A gyűjtésben ' nagy fezámhan vesznek részt fi népi •sérvek, iskolák, ifjúsági szervezetek. A jgyüjtés eredménye több mint *lö0 mázsa makk. •StbbÖL a készletből Szegeden 100 mázsát Vetnek oi a csemetekertekben. a többi makkot az Erdőjgondnokság továbbítja más csemeteiskolák részére. — A RENDŐRSÉG eljárást Indított Kovács József Pule-utea T- szám alatti lókupec cigány •llen, aki Hegedűs József gaj•onva i gazdái koriéitól fondorlatos "módon eltulajdonította 1900 forint értékű lovát. lyes utat, amely az eddigi sikereink után további még zavartalanabb, nyugodt életet biztosit. Rákosi elvtárs beszédét a dolgozó nép milliói hallgatták a rádión keresztül és milliók használják fel most napi munkájukhoz. Még nagyobb hálával fordulnak szavai nyomán a Szovjetunió és Sztálin elvtárs felé. hogy hozzásegítettek bennünket a kémbanda leleplezéséhez. Még elszántabban fogadták meg a dolgozó milliók, hogy a béke frontjának magyar szakas-át elszántan védik. „Megfogadjuk, hogy megőrizzük Pártunk egységét, mint szemünk világát,, — mondták a pártszervezetekben mindenütt az országban, falun és városon egyaránt a dolgozó tömegek Rákosi elvtárssal. Tanit és oktat ez a két kék könyv. Uj feladatok elvégzésére serkent és figyelmeztet a fokozott éberségre. Figyelmeztet, hogy népűnk iránti odaadó hűséggel, még fokozottabb ragaszkodással kövessük a Párt tanítását. TUDOMÁNY ÉS FORRADALOM Egye4i.cn állam sem értékeli magasabbra a tudományt, mint a szovjet állam. Tudósai még igen sok ismeretlen területen széles lehetőségeket tá:4ete a szovjet ötéves tervek készítői és végrehajtói elé. A tudomány összeforrott a néppel, a nép építő munkájával. Egészen természetes, hogy az élenjáró szovjet filmművészet alkotásaiban jelentős helyet foglalnék el a tudósokról szóló filmek. Egymásután készültek Micsurin. Pavlov, Dr. Pirogov életéről a f.Cimafkotások, amelyek tartalmukkal előbbre segítették az építést, gyarapították a doligozók ismerzteflt. De nemcsak életrajzi filmtk foglalkoznak a tudómét'nyal. Nagy játékfilmek dlievem'tók meg a tudósok mindennapi munkáját, küzdé. műket a maradiságtaai és a természet erőivel. Ilyen film az ..Aranyszarv", amely Kazahsztán magas hegyei között játszódik le. megismerteti az ember sikeres harcit a zord természot/tol. Ilyen a „Hetem a hó ellen", amelynek hét vakmerő hőse tudományos expeA „Természettudományos Kiskönyvtár'* első négy kötet« jelent meg « közelmúltban a Szikra kiadósában. Az első kötetben „Hogyan keletkezett " világ* rímmel Voroncov és Veljaminov a maga valóságában — minden legenda, esetleges fellevés és láthatatlan Istenek „csodálatos alkotását" kizárva — tárja az olvasó élé a világ keletkezését. Tudományos alapon mutatnak rá arra, hogy a világ nem semm'ből keletkezett, és az eddigi feltevéssel ellentétben bebizonyítják, hogy a. világon semmi sem változatlan, hanem m'nden változik és fejlődik. A haladószellemű tudomány alapján rámutatnak arra, hogy éppen azért, mert 'ejlödö és változó a világ, solasem lesz vége. A második könyvecskében A. J. Lebegyinszkij a „Csilla, rok világéban" világosan és \rthetöen magyarázza meg a Föld. a Nap és a cs:llagok egymáshoz való viszonyát és megismerteti az eddig oly titokzatos mindenséget. „A mindenség szerkezetében" S. F. Polák, a nap és a csHanrendszcr eddig csaik homályos, vagy egyesek által ferdén beállított titkait tárja fel előttünk. Ebben a könyvben az ember fogalmat alkot, hat arról, hogy a mindössze 3—400 éves hiteles tudomány milyen hatalmas és gyors útat tett meg e rövid idő alatt és egyben felmérheti azt, hogy a jövő tudománya milyen hatalomra tesz szert és technikáján keresztül hogyan és mennyiben változtatja meg az ember életét és általában az egész természetet. K. F. Ogorodnyíkov „Mi tartja a Földet?" című könyvében az emberiséget már ősidők óta foglalkoztató kérdést világít meg. A könyvecskék 1.20 forintos árban kaphatók — azért, hogy maguk a dolgozók is hozzájuthassanak s azolcat áttanulmányozva világosan lássák az igazságot, amelyet a reakc.'ő a múltban, — célja elérése édekében, eszközül felhasználva — ferdén, emberfeletti istenség csodálatos müvének feltüntetve dobott be a leöztudatba. dicióra indul és új é retet* epek felfedezésével gazdagítja a nép államát. A tudomány és a nép kapcsolatával foglalkozik az újonnan bemutatásra kerülő uj film, — bátran nevezhetjük történelmi dokumentumfilmnek is. Főszereplője a 75 éves Polezsájev professzor. Mikor a forradalom kitör, az öreg tudós szívvel-lélekkel a nép mellé áll. Kollegái bojkotálják, mensevik tanítványai botrányt csapnak óráin, születésnapjára egyedül marad az ünnepi vacsorával. A forradalom azonban igazságot szolgáltat. Lenin személycsen telefonál, hogv jókívánságait közölje, a hadihajó legénysége meghívja hogy tartson előadást, majd a Balti flotta válsztja küldöttének a Tanácsba. A vállaira nehezedő évek nem törik meg az öreg tudóst. Felveszi a harcot maradi, korlátolt tudóstársaival s megmutatja, hogy a magas kor, az öreges külső, lélekben mindenkinél mozgékonyabb és fiatalabb embert takar Polezsájev professzor i meleg, emberi humorral telített figurája Timirjazevröl, a nagf haladó tudósról készült. A szi* kár, sokszor hirtelen haragú, kis* sé szatirikus, de mindég emberi* en érző alakot Cserkaszov for* málta remekbe. A nagy jellemsztnész mindég úgy beszél a „Viharos alkonyat" Polezsájev professzoráról, mint ílete legkedvesebb és legnagyobb alakításáról. Az „ezerarcú" szí* aész lendülete magával ragadta munkatársait is. Megismerjük a bolsevik forradalmárokat, a Balti. flotta tengerészeit, a vörös ka* íonákat, mindazokat, akik a tárradalmat diadalra juttatták. Közöttük méltó helyet foglalnak ei a tudomány képviselői, akik! széles látókörükkel, haladó eszméikkel és a néphez való törhe* tctlen hőségükkel példát mutattak a világ minden tudósának. Polezsájev professzor 1:1taes, humanista figuráját megismerte az egész világ és an épülő szocieCtamus országai, db az elnyomott népek is e.66 merítiKsinek a diadalmas forradat'om jeleneteiből és az ősa professzor fiatalos forradalmi IMDÜTOFEBŐL NE SÁRGULJ VIDA! — AV4GY KI Á KÖNYVKALÓZOKKAL! Traub D. és Társa. Könyvesbolt a Klauzál-téren. Vida úr z vezetője. Az aranybetűs kiírás a7att két hatalmas kim. kat. Tele a szellem t kiváló * termékeivel. Ott a balsarokban: Szív küldi szívnek, (tanácsadó szerelmes levelek megírásához) s a Zöld kabát. Na, de Vida ur! Csak ennyi „komoly irodalmat" tesznek a kirakatba? De nem! Csak szét kell nézni és még találunk. Például a felszabadulás után nyugatra disszidált angol kém, Békeffi László könyve is ott díszeleg a kirakatban, a Méz és bors (az izig-vérig reakciós kinai Lin Yutang, az amerikai bér. tollnok műve) társaságában. A Méz és bors „kötetenként adagolva" csak' 28 forint. A jobboldali kiraka'ban az egyik polcon végig Harsányi Zrolt sorozat (prr-ze díszkötésben.) Az Istenek (Kodoldnyi János müve) mellésimul a Született Moldovában című könyvhöz, Ignácz Rózsa „jobb "orsra érdemes remekéhez." Már ez is szép kis csokor: Született Moldovában. az Is. lenek... meg a többi! De ez még nem minden. A sváb Gyula diák: avagy vitéz Somogyvári Gyula: Ne sárgulj fűzfa című könyve is ott vitézkedik a kirakatban „boi kacsattogással és vitézkötésben." Hát ez már!... „Ne sárgulj Vida —, elég ha a fűzfa sárgul!" De elég a tréfából. A sze* gedi dolgozók keres:k az igazi irodalmat és ugyanakkor Vida úr fasiszta és egyéb fércmüvekkel tűzdeli meg a kirakatokat. A könyvesboltból, kirakatból el kell távolítani az irodalmi szennyet és az olyan kövnvkaió-'okat is. mint Vidal CSÉPI JÓZSEF: TOKJUTID^K A levágott kuhoricatöuehet Ibrszú, zőldessárga tökindák kötik össze. A leveles, kötélszerű Bzárak keresz'ül-kasnl hálózzák a letarolt földet. Egy óriási térképre hasonlít az egész. Olyanra, amelyen rendezni kell a vonalakat, hogy ájra szebbet és többet mutasson, A dorozsmai gépállomás egyik Hotherrja már rendezi is. Az ötös ebe előtt recsenve szaka fozrtak szél a régi, elvirágzott szárak. Nem ellenkeznek a fényes vassal. Erőtlenül fordulnak bele a friss barázdába, mintha esak élnének és értenék azt, amit az élő „értelmesek" közül ma még sokan nem akarnak érteni, hogy lejárt az idejük és egy új indának kell helyet adni, amely több, nektárdúsabb} virágot hoz. A természet íratlan. Igazságos törvényei ezek, amelyet most j tanul meg az ember olvasni, miután érezte már az izéi a szabadságnak. önkénytelenül is végignézi mindenki ezl a már nem elrejtett igaz valóságot, aki mosl egy percre is széttekint a tápéi Ady Endre-termelöesoport földjén s lá!ja *z ott folyó lázas munkát. A traktor vastag, dohogó hangját balról a távoli Tiszagát, jobbról pedig a még távolabbi falvak házai verik vissza. Az egyre őszülő határban mindenfelé emberek, parasztok sokasága dolgozik, ökörszekerek, lovaslogatok szállítják a frissen szedett kukoricát, cukorrépát, napraforgószárat és egyebeket. Olyan most ez a környezel, mint egy óriási laboratirium, akol egy újonnan kikísérletezett injekciót alkalmaznak, melytől még sokkal erősebb lesz a beteg, mint „egészséges" korában volt. Csak vzol különbözik ez az Igazi műtőtől, hogy itt nem köbcentis tűkkel oltanak, hanem a vetőgépek, göröngyök közé ereszkedett csöveivel adják az injekciói, beoltják a földbe az acélos búzát, árvát. Uj térképei rajzol, nak a földbe, olyat, amelyen már a munkások és a dolgozó parasztok egyre emelkedő jóléte jelzi a legfontosabb állomásokat. Így kövelik a tápéi és algyői dolgozó parasztok — és a többi is — az üzemi dolgozók példáját. Végre kezd már ez a határ U olyan nagyüzem mintájára kialakulni, ahol a dolgozók maguknak öntik, hegesztik, vágják az acélt, a gépek sokaságát gyártják. Már itt is kibontakozott a tetirehivás, kezdték a gépállomások traiioristái, folytatják a termelőcsoportok dolgozó parasztjai. A dorozsmai gépállomás az alsóközpontival, az új Ady Endre-termelőcsoport Tápé összes dolgozó parasztjával áll munkaversenyben és igy tovább. Egy a cél: ki végzi el hamarabb a közös feladatot — ki rajzol többet az új térképen. Közel a traktorhoz, amely a mai napra már a hatodik hold végére jár, három tófogalos vetőgép döcög. Makra András, Lele Antal és Nagy István, a csoport három tagja kiséri. öszi árpát vetnek. A szurohlckete göröngyök tetejét elszórt hamuszürke műtrágya és szuperfoszfát borítja. A nehezen mozgó vetőgép egyforma. megszokott — ma már kissé unalmas lassúsággal halad előre. Élénkzöld színű csövein bölcsen csörgedezik állandóan le a 'olajba az aranysárga szinü árpavetőmag. A forgó végén egy percre megáll a fogat. Kifogyott a tartálybői az árpa. A kormányos fürge kézügyességgel tölt bele ujat. Időközben Makra elvtárs elmondja: A jövő hélen szombatra jelenteni akarjuk a községben, hogy csoportunk százszázalékban elkészült az őszi vetéssel. — Helyeslően és bizalmasan bólogatott Makra András elvtárs két munkatársa. Egyszerűen, de sokatmondóan helyeselnek. — Nemcsak akarjuk, hanem felentjük is — szól közbe Nagy István, — mikor elkészüli a töltéssel. Majd igy folytatja:— Még sok munkánk van hátra a célig, de már biztosra vesszük a gyözelmet. — Hogy miért nyerjük meg ml a versenyt — folytatja Lele András —, azt most az utóbbi napokban tapasztaltuk csak igazán. Még csak egy pár napja, hogy együtt dolgozunk, de máris megállapíthattuk a közös munka előnyéi s ezzel az előnnyel győzünk majd mi. — Ügy mint a szovjet parasztok — teszi hozzá Nagy István. — Bár elég primitív már n közős munkában is az ilyen 16fogatos munka — folytatja a beszélgetést Makra András (akt már körülbelül a hatvanadik ilyentipusú őszi vetést érte meg), — de már megvannak hozzá a lehetőségek, hogy ezen is változs lassúnk. Ez a lóval való veié• nálunk már csak szükségmegol* dás. A jövő héten ötven fiold nemes, tiszta búzát vetünk. Jé* ger Ferenc elvtárs, az itt dolgos zó traktorista brigád vezetői* megígérte, hogy az állomásról kapunk gumikereket a traktors hoz, traktorvontaiású géppel egy pár nap alatt bevetjük az egésze/. Most Nagy István egyszerrk egyenesre rántja a kormányrudat, egy ostorsuhintás a lovak felé, azután indul a gép már ax ulolsó kerülőre. Az erős és gorombakülsejő Zala/ engedelmeskedik a három csoporttag akaratának. Csak kis por száll fel, amely hevessel odább, a csatorna partján újra lerakódik a gyér füre. Engedelmeskedik itt minden a Makra Andrásoknak, llia Pálok * nak, Berta Ferenceknek, a Nagy Istvánoknak és a többi volt szegény parasztoknak, mert ők itt az igazi térképrajzolók. Megraj* zolják ezt a térképet azzal a ceruzával, amelyet a Párt és Rákosi elvtárs adott a kezükbe, Pártunk segit nekik továbbra tervezni ezt az új, nagy alkois mány/, segit nekik eltüntetni m meg nem értő, elvirágzott .ArteU mes tökindákat".