Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-14 / 239. szám

Szerda, 1949 október 12. emberi Jógoket és az alapvető ézahsdsógjogokat. A vallásról van xt&. Az ausztrállal küldött Idézte itt a nagy nemzetgyűlés 177. számú rendeletét annak bizonyítására, hogy Romániában állítólag megsértik a vallásszabadságot. Ebből a rendeletből azonban teljes világossággal látható, mjlyen széleskörű autonómiát adnak Romániában a vallási kullusz teljesítésére. Ilyesmivel szemben csak azok emelhetnek kifogást, akik a vallást eszközként, vaqy politikai harc fs népellenes összeesküvő tevékenység leplezésére Igyekeznek felhasználni, mint például a 15 bolgár egyházi személy, vagy Magyarországon Mindszenly biboros perében. íme a tények, amelyeket a jogászok nyelvén. Makin ausztráliai küldött príma faele bizonyítékként terjesztett elő, amelyek azonban a valóságban — — bocsánat a nyílt kifejezésért • pteci pletykák é« a hires Mfinehiirsm búidhoz méltó HAZUGSÁGOT. BT ausztrállal kormányt láthatólag érdeklik Románia belügyel. Viszont nyilván egyáltalán nem érdeklik mngának Ausztráliának a belügyel, noha ezek az ügyek valóban érdeklődést keltenének, különösen az ember! jogok és az alapvető szabadságjogok tisztele ü>entartásának kérdésével kapcsolatban. Frről azonban az ausztrállal küldöttség hallgat. At USA kQIdftUe bulvár pletykákból folyamodon , VfsinszfcS) elvtárs a további* ikban a megcáfolhatatlan tények egész sorát emlifette fel «r;-n vonatkozólag, hogy Ausztráliáhan a bennszülöttek a legborzalmasabb rabszolgaságban élnek. At USA InVdőlte nem átallott bulvár pletykákhoz folyamodni, rágalmakat terjeszteni a bírósági beismeréssel kapcsolatban és meghamisította nr e^ész bírósági eljárást. Colién szándékosan me'lőzöttcl lényeket. Ebben a tekintetben «z amerikai küldőit lemmi ere)űe!iséf.et nein tanusj ott, pusztán tncglsmétc'le azokat a rágalmazó kirohanásokat, hogy ezekben az országokban állítólag üldözik a vallást éa rac^éértik a személyiéi jogokat és az alapvető szabadságokat Odúig ment, hogy Rajknak és hámáruló kémt/nndájának nemrég Budapesten lefolyt perét »a Komin form politikai stratéefá® )a egyik szakaszának* mondotta. Cohen azt sem átallolta kijelenteni, hogy a magyarországi választások emlékeztettek Hitfer választásaira. Vájjon nem 1 emlékeznek-e, hogy még 1944-ben leleplezték esteket e rágalmakat éspedig maga az angol és amerikai sajtó. Az Egyesűit Államok és Anglia A néni demokratikus valóban biztosit iák Shawcross ís Cohen ur®k érintették az ellenzék fofitos kérdését. Cohen és Shawross j azon siránkoznak, hogy ezekI ben az országokban nincs el! fenzék és e!)bcn a demokratiz| mus hiányát látják. Vájjon Igy j van-e ez? Először is meg kell 'érteni, hogy > az ellen/ék mesterségesen nem jön létre, wra nem szűnik meg. Másodszor nem szabad elfelejteni, hogy a buzsoá-tüemokratíkus országokban az úgynevezett ellenzék csupán 'őfelsége* ellenzéke, azaz engedelmes, házi, formális ellenzék, amely ugyanazon keretek kőzött működik, mint a kormánypárt. Ilyen ellenzék valóban nincs és nem w lehet a népi demofcratikne országokban, aliol minden hatalom ft néptől indul li fo a népé. Az angol-amerikai tömb kritikus urai 4s különösen Shawcross, utaltak az emberi jogokról szóló deklarációra, amelyet az ENSZ közgyűlése elfogadott és amely — mint Shawcross mondta — megállapítja a civilizált népek részéről elérendő minimális színvonalat, Szó sincs róla, a deklarációban van egy és más hasznos dolog, de nem lenne-e szíves Shawcross megnevezni ennek a deklarációnak azt a szakaszát, amely minden embernek munkát, kenyeret, egészséges lakást, a nőknek egyenlő munkáért a férfiakkal egyenlő bért biztosít ? Ilyen cikkelyek a sokűldőttel szennyes gyanusilá' sokkal illetik Magyarországot, Azonban akik ezeket terjesz* tik, olyan szemmel látható tényeket hagynak figyelmen kívül, mint azt, hogy • választásokban az öa-qjce feaavaző 96.7 siAealék* feft rfezt és ez lehetetlen lett volna a hazafiság hatalmas fellángolása nélkül, amelyet a magyar választópolgárok a választásos alkalmával tanúsítottak ! i és ami természetesen szokatlan és lehetetlen a buzsoá á<Ja mokban, ahol megszokott jelenségekké váltak a választási machinációk és csalások. otszáfiok alkotmányai az emberi jogokat kat dicsőitett deklarációban nincsenek. Bulgária. Magyarország és Románia alkotmányaiban viszont vaunak Ilyen sjfakasiok nemcsa* szakaszok, hancm reália jogok is, amelyeket a dolgozók Számára a népi demokratikus államok minden eszköze és ereje biztosit. Ezek az alkotmányok viszszatükrözik azt a vitathatatlan tényt, hogy » népi demokráciák gazdasági "étete nem ismer válságokat é« nein ismeri a munkanélküliséget, amelyek ma már egész BOT kapitalista országot fojtogatnak" és amelyek holnapatán még jobban Jelentkezni fognak. Csakhogy ezekről a tényekről a vádló urak, Cohen és Shawcross urnk még hallani sem akarnak. Shawcross úr az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban itt szószerint a következőket jelentette ki: 1. A népi demokratikus országokban a letartóztatottakat egyáltalán nem állítják bíróság elé, ha nem ismerik el bűnösségüket a tárgyalás előtt. 2. A népi demokratikus országokban a vádlottakat beismerésre kényszeritik. Az angol koronaugyész nevetséges állításai a Mindszenty-ügybcn Igy van ez, Shawcross úr' Nem feledkezett meg kissé magiról? Itt van például Mindszent? Ogye. Előveszem az állami kiadó Jakovler> volt repülőgépi pari helyeílet népbiztos, a ki* váló repülőgépteroező, él ményei alapján Igy ír Sztálinról. PP A NAGY ES EGYSZERŰ EMBERRŐL Hivatalában Sztálin Igen sok emberrel találkozik. Szereti az áj embereket, szereti tanulná, r.yozni őket, tudni, hogy ki miféle, kit mivel lehet megbízni, melyik mire képes. Az ügyek tárgyalása közben Szlálin beszédét nem egyszer tréfákkal fűszerezi. Akár technikai, akár politikai kérdésről van szó. Sztálin előszeretetlel hoz fel példákat a tiirténeb'mből, a klasszikus irodalomból. Előszeretettel és nagy humorral Idéz az „Egy vdros történe. tvböl" és kíméletlenül kigúnyolta azokat, akikben valami Is maradt a scsodrlnl hősökből. Egyszer ki kelleit próbálni egy áj repülőgépet, ts pedig lehetőleg gyorsan. Akadtak, akik azt indítványozták, hogy a gépel kipróbálásra vigyük el messzire a Jfyártól, mondván, hogy a pilóták, akiknek a próbál végre kell ihajtani, ott vannak. Sztálin igy szólt: —. Már miért vinnék a gépeket, hóé nem egyszerűbb. ha a pilóták főnnek idef Miért nem gondolkodnak f Vagy az ostobákról vesznek példát? Ugy tesznek, mint az egyszeri pesehonyiak, amikor a kisborjut fürödni vitték, vagy amikor zablisztet kevertek a Volgába. Egy késő éjszakába húzódó értekezlet után Sztálin valamenynyi jelenlévőt magához hivta vacsorára: — Azt hiszem, mára elég. Nem tudom, mások hogy vannak vele, de én megéheztem. Különkülön nem hivők senkit, hogy ne érezzék kőtelezőnek és senkinek ne legyen terhére, de aki vacsorázni akar, azt örömmel látom! És ki utasítaná vissza Sztálin meghívását f Vagy olyan gyakran kap az ember ilyen meghívást t Valamennyien elmentek a lakdsára. Mire a vendégek megérkeztek, az ebédlőben már terítve volt, Sztálin lakásának berendezése szerény is szigorú. Meglep a könyvek bősége, még az ebédlőben is szekrények állnak, zsúfolásig könyvekkel. Vacsora után a legkülönbözőbb politikai, nemzetkőzi, tschnikai, irodalmi ét művészeti kérdések kerültek szőnyegre. A beszélők rendkívül szabadon is fesztele nül nyilatkoztak. Nem érezhető a függőség, az alárendeltség légköre — mindenki egyenlő. Sztálin gyakran fordul a könyvekhez, hogy egy-egy adatot nézzen. Ha ilyesmi felmerül a beszélgetés folyamán, odalép c könyvszekrényhez és előhúzza c megtelelő kötetet. Ha a földrajzra terelődik a szó, előveszi régi. elmosódott térképét is igy szól. — Nézzük meg az térképemen Egy kissi rongyos ugyan, di még tart. Sztálin beszédit telehinti irodalml idézetekkel. Rendkívüli emlékezőképessége van, hosszasan idéz egyes művekből és csaknem szóról-szóra. Kiváló iskolán megy kérésziül mindenki, aki munkája során találkozik Sztálinnal. Minden beszilgetis vele mély nyomot hagy az emberben; minden találkozó* után úgy érzi az ember, hogy munkájában tevékenyebb lesz és politikailag is gyarapodott, kiadásában megjelent törvényszéki beszámolót. Kinyitom a 42 oldalnál és a következőket olvasom: 'Baranyai Jusztin kihallgEWtása. Elnök Baranyaihoz fordul: Megértette-e a vádat? Baranyai. Igen. Elnök: Bűnösnek érzi magát ?" Shawcross úr rendszere szerint ezt a következő válasznak kellett volna követnie: Természetesen igen, elnök úr. És a valóságban mi a helyzet? „Baranyai: Nem .,. nem ismerem cl magam bűnösnek." Tudja ezt Shawcross úr? Hogyha nem akkor ez nagyon előnytelen Anglia koronaügyésze számára Ha pedig tudja, akkor még roszMi marad ezután Shawcrossnak abból a patetikus nyilatkozatából, hogy ^vájjon nem szörnyű-e, hogy ezekben az államokban a politikai perek nyílt tárgyalásán a vádlottak készséggel beismerik bűnősségüket? És vájjon nem szörnyű-e, mondom én. hogy Nagybritannia koronaügvé sze, akit komoly embernek kell tartanom és aki külön ebből a célból jött ide, hogy felszólal jon a bizottságban ebben a kérdésben, a* időnket gyennekmesével foglalja el. amelyeket én az arab államok iránti tisztetetemnél fogva nem nevezek ARAB MESÉKNEK. Vizsgáljuk csak meg, hogyan is ál! az Qgy Shawcross űs második és arról szóló állításával kapcsolatban, mintha a népi demokratikus országokban a bsis merésre kényszeríteník a vádlottakat. Tények ? Shawcross egyáltalán nem tud tényeket felmutatni, a tények helyett vulamVyn pre r nio k me«té v «i hozakodott elő, a vádlott „pszichológiai megdolgozásával", azzal, hogy éppen az ilyen megdolgozás eredményeként — ahogyan ő azt itt előadta — kényszerült például Mindszenty is beismerésre. Az figyé«z urat azonban nemcsak az élő tanúk leplezték le, Bohknl inkább leleplezték » »nén»a nizonvi<éko'i«. amelyek minden bűnöző s&ámárci a legveszedelmesebbek. miután erek anyagi bizonyítékok. T'y n bizonyíték esősorban M'ndazenty saját kezeirása é® köztük ai a levél, amelyben Mindszenty sajátmagát antiszemitaként leplezi A koronaügyész urat lelep'ezte a Mindszenty pincéjében elásott "émtok, amely tartalmazta a kor-nánylistát, amelyet Mindszenty jaját kezével trt, annak a kormánynak a listáját, amelynek át kellett volna venni a hatalmat miután Magyarország jelenlegi kormányzatát megdöntötték A| kormányt Mindszenty és cinkos* társai szervezték volna. Ilyen biz zonyitékok súlya alatt mi má*»t tehetett volna Mintfszentv. mint beismerte elkö-t veteti bűneit. Ez tehát az az ördögi méregi amelyet a szegény bíborosnál) 'leadtak, amelynek hatására ő| állítólag beismerte bűnét' Saj* nos, ezután még a Daily Ex* oress is azt jelentette, hogv ezl| Í mérget néhány forintért bár® mely budapesti patikában meq 'ehet kapni és Shawcross úr nem kockáztatta meg, hogy megismé® telje ezt az esztelen fecsegóst. Végül néhány szót a sajtóról* Shawcross ur elégedetlen a| sajtó helyzetével, a sajtó- és a könyvkiadás szalxidságával aj népi demokratikus országokban^ mert — az ő szavai szerint —* ezekben az országokban no cm engedik meg a szabad ember* nefc és a független lapoknak^ hogy azt irjík. amit gondolnak* Ennek során Shawcross urat na 6 saját mondására emlékezte-) tem. 1945-t>en Shaweross ur azq javasolta, hogy Angiiban min® den lap első oldalán a követ* kező bejelentést helyezze el: *AJ lap ennek és ennek a lordnalq tulajdona.. Ennek a. lapnak azl a célja, hogy gazdasági elő* nyöfcet húzzon és kifejezze azokat az egyéni nézeteket, ame* iyekefc őlordsága id'ről-idfira vallani méltóztatik.* Nincs sem* miféle biztosíték arra — irtai Shawcxos3 ur —, hogy a tények: amelyeket- a. lapok közölnekJ megfelelnett a valósáénak. Ezek mindenre jók lehettek, csald nem igazak. Ezr. mondta Shawcross ur három évvel ezelőtt. Akkor ő szeretett itt vörös zsehkendővel aj bal felsőzsebéi «n megjelenni* Ez, a zsebkendő most már nemi látható. A bulgáriai, macrvax* országi és romániai sajtótör-j vénye K véget vetettek annak, hogv sajtó orgánumait a tragánhir-j fokosok kapitalista érdekeirSl szila népellenes rsoportérdo* kekre használhassák fel. Igy áU a dolog. Mi lépésről*! lépésre igyekeztünk ellenezni ani| pafc a néhánv küldöttnek a felszólalását. akik sulvos, de igaz* ságtalan rágalmazó vádaskodás^ sal léptek fel Bulgária, Magyar® ország és Románia ellen. Mi* 1 vének hát a következtetésekí Mi maradt ezekből a vádakbólt A vallásühlBzés vádjai elestek. mert nincs semmifílfli alap ezekre u vádakra. A4 emberi jogok é® alapvető szabadságjogom megsértésén etS vádjai elestek, mert a valóság elferdített ábrázolásán alapuló haZn? és lelkiismeretlen értesülésekre épültek fel* A vádak elesíek, mert hazudok A békeszerződés megszegésének vádjai elestek, mert teljesen az ellenkezője bizonyosodott be: Bulgária, Magvarotözág és Románia lelkiismeretesen, teljes mértékben és 9«igom ponfoeeáogil teljesíti a IWkeszerződóe alapján magáravállalt kötelezeíttégeket. Mindezek a vádak elestek és el kellett ésniők, mért ezek a vádak hazugok é» — mint a közmondás mondja — a hazng embert utolérik, mint a sánta kutyát. Ezzel szemben kétségtelenül bebizonyosodott egv dolog: Az Egyesült Államok és Anglia reakciós köreinek szívós törekvése arra, hogy bevonják az Egyesült Nemzetek 8zcrvczetét ebbe a népi demokratikus országokkal szemben ellenséges hadjáratba, eszközül használják fei hz Egyesült Nemzetek Szervezetét ahhoz a politikájukhoz, amellyel nyomást akarnak gyakorolni más országokra, be 'akarnak avatkozni e^ck belügyeibe, hogy letérésrrt kényszerítsék ezeket nz országokat a demokrácia és aj szocuilizmas további fejlcsz-i fésének és megszilárdításánál^ útjáról, A Szovjetunió fcüldöttségéneld as a meggyőződése, hogy ruuj Egyesült Nemzetek Szervezetei nem lép, nem léphet erre aai útra, nem engedheti még az nlapottj mánv megszegését, nem engedheti meg hogy rágalmazd) vádakat gyártsanak és a de® mokrácia jelszava mögé fej* tőzv-e gúnyt ü«»nck tt demof kráciából. A Szovjetunió küldöttsége felhívja a külön politikai bízottságót, utasítsa el Kanada, Bolivia és az Egyesült Államok határozati javaslatát, mint olval javaslatot, amely ellentmond az ENSz alapokmánya elveinek és rágalmazó és hazug kirohanásokat tartalmaz a maga népi demokratikus társadalmát épitő három demokratikus állam népei ellen.